A TÉNYÁLLÁS. A vizsgálat során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-a alapján bizonyítási eljárást folytatott le. A Felügyelet 2011. december 19. napján kelt végzésében rögzített nyilatkozatok megtételére, valamint a végzésben felsorolt dokumentumok megküldésére hívta fel a Biztosítót. A Biztosító a végzésben foglaltaknak a Felügyelet által 2012. január 9-én érkeztetett nyilatkozatával és a nyilatkozatához mellékelt dokumentumok megküldésével tett eleget. A Biztosító 2012. január 9-én érkeztetett nyilatkozata szerint 2007. július 1-jével vezette be a C-0601 jelű Családi Jogvédelmi Ajánlati nyomtatványt, mely a C-0501 jelű Családi Jogvédelmi Ajánlati nyomtatványt váltotta fel. Amennyiben a biztosítási ajánlat aláírásának dátuma már 2007. július 1. napjára esett, úgy a C-0601 jelű nyomtatványon lehetett az ajánlatot felvenni. A Biztosító úgy nyilatkozott, hogy határozatlan, de minimum biztosítási idő kikötése nélkül kötött családi jogvédelmi biztosítási alap termékkel nem rendelkezik, a családi biztosításokhoz kapcsolódó (…) és (…) kiegészítő biztosítások esetében sincs minimum biztosítási idő kikötés, mert ezekben az esetekben a kiegészítő biztosítások tartama az alap biztosításnak a kiegészítő biztosítás hatályba lépésekor még hátralévő tartamához igazodik. A Biztosító nyilatkozata szerint a (…) elnevezésű termék az egyetlen biztosítási terméke, amely határozatlan, de minimum biztosítási idő kikötése nélküli. A Biztosító a Felügyelet megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a 2010. január 1-je után beérkezett, és 2011. december 31-éig lezárt panaszok közül 3 ügyfél – (…),(...), (…) - kifogásolta a szerződés időtartamát, azaz a „határozatlan, de minimum 3 év” kikötést. A „D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. A Jogvédelmi Biztosítás Általános Feltételei – (0601)” (a továbbiakban: ÁJF) az alábbiak szerint rendelkezik: Az ÁJF 9. cikkely 3.1. pontja szerint: „A szerződés – ha a szerződő felek másként nem állapodtak meg – határozatlan időtartamra jön létre.” Az ÁJF 9. cikkely 3.2. pontja szerint: „A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy a biztosítási szerződés határozott 5 vagy 10 éves időtartamra jön létre.” Az ÁJF 9. cikkely 3.3. pontja szerint: „A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél Az ÁJF 9. cikkely 3.4. pontja szerint: „Szerződő felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják.” A „Tájékoztató a D.A.S. Jogvédelmi Bizto...
A TÉNYÁLLÁS. A vizsgálat során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-a alapján bizonyítási eljárást folytatott le. A Felügyelet 2012. november 6. napján kelt végzésében rögzített nyilatkozatok megtételére, valamint a végzésben felsorolt dokumentumok megküldésére hívta fel a Biztosítót. A Biztosító a végzésben foglaltaknak a Felügyelet által 2012. november 8-án érkeztetett nyilatkozatával és a nyilatkozatához mellékelt dokumentumok megküldésével tett eleget. A Biztosító nyilatkozata szerint a „Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás” egyedi szerződésként kizárólag a Xxxxxxx.xx Első online Biztosítási Alkusz Zrt.- vel (a továbbiakban: Netrisk), mint szerződővel csoportos biztosítási konstrukcióban került megkötésre. A Biztosító a termék ettől eltérő módon történő terjesztését nem végzi. A Biztosító a Netrisk ügyfelei részére a biztosítottként való belépés lehetőségét 2012. november 1-jei kockázatviselési kezdettel ajánlja fel. A szerződés csoportos jellegére tekintettel, a csoportos biztosítási szerződés alapján biztosítotti pozícióba azon ügyfelek kerülhetnek, amelyek esetén az alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés biztosítási időszaka 2013. január 1-jei, vagy azt követő kockázatviselési kezdetű (Biztosítási feltételek 3.3 és 4.1-4.3. pontjai). A csoportos biztosítási keretszerződés alapján a Netrisk a biztosítottkénti belépés lehetőségét bármely, a Biztosítási feltételekben meghatározott feltételeknek megfelelő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötő ügyfelének felajánlhatja, mely feltételek nem tartalmaznak az alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítójára vonatkozó alanyi megkötést vagy kizárást. A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alapkár kifizetésének kapcsán előadta, hogy a következő biztosítási időszakban történő kifizetés a szerződési feltételek 8.1. pontjában foglaltak értelmében nem eredményez biztosítási eseményt, mivel annak egyik - de nem egyedüli - feltétele éppen az alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján megállapított (ún. bázis) időszakot követő időszakban (ún. tárgy év) az alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés bonus besorolásának visszasorolása, melyet azonos időszaki kárkifizetés nem alapozhat meg. A Biztosító nyilatkozata szerint a Netrisk a Biztosító részére a biztosítottakról nyújtandó tájé...
A TÉNYÁLLÁS. A megbízó gazdasági társaság, a „D. Kft.” által rendelkezésre bocsátott iratok alapján az eljáró tanács az alábbi tényállást állapította meg.
1.1 A D. Kft. (a továbbiakban: Megbízó) 1992 óta működő, mérnöki és oktatási szoftverek fejlesztésével és értékesítésével foglalkozó gazdasági társaság. Az új szoftverek kifejlesztése mellett a Megbízó a korábban forgalomba hozott szoftverek bővítésével, frissítésével is foglalkozott. A szoftverek fejlesztését a Megbízó munkaviszonyban foglalkoztatott szoftverfejlesztő dolgozói végezték. A fejlesztőkkel a Megbízó munkaszerződést kötött, amelynek kifejezett rendelkezése szerint a fejlesztők munkaköri kötelezettsége volt a szoftverművek előállítása. A becsatolt munkaszerződés értelmében a szoftverre vonatkozó felhasználási jog a munkáltatóra szállt (5. pont), ugyanakkor a felek abban is megállapodtak, hogy „a Munkáltató a Munkavállalóval a szerződés tárgyát képező szoftverekre felhasználási szerződést köt, és az abban foglaltak szerint – a 2. pont szerinti munkabéren felül – szerzői jogdíjat fizet ki” (6. pont).
1.2 A munkaszerződéseket a felek 1997-ben módosították (legalábbis az eljáró tanácshoz benyújtott módosítás dátuma 1997-es). A módosított munkaszerződések egyetlen, érdemben új eleme a fent említett 6. pont alábbi módosítása: „a Munkáltató a Munkavállalóval a szerződés tárgyát képező szoftverekre felhasználási szerződést köt, és az abban foglaltak szerint – a munkabéren felül – vagyoni jog átruházásáért vagyoni ellenértéket fizet ki”. (Az adóhatóság elsőfokú határozatára adott megbízói válaszlevél 5. oldalán mindezt azzal indokolja a Megbízó, hogy a munkaszerződések 5. pontja csak a felhasználási jogról rendelkezik, és a felhasználási jog nem azonos a szerzői vagyoni joggal.)
1.3 Az eljáró tanács rendelkezésére áll még egy 1999-es dátumot viselő „Felhasználási szerződés”, amely szövegezése szerint „vagyoni jog felhasználásának átruházása” céljából jött létre (1. pont) egy adott, a szerződésben megjelölt szoftver tekintetében. A szerződés alapján a Megbízó „vagyoni jog felhasználásának ellenértéke” címen meghatározott összegű díjat fizet ki a fejlesztőnek, mint szerzőnek. A Megbízó állítása szerint minden fejlesztővel ilyen szerződéseket kötött a munkaszerződéseken felül. [E kikötést, amely szakszerűtlen megfogalmazású, értelmezésre szorul, úgy kell érteni, hogy a vagyoni jog átruházása céljából kötötték a felek a szerződést, és az ellenérték is a vagyoni jogok átruházása fejében jár. Ezt az értelmezést elősegít...
A TÉNYÁLLÁS. A megkereső Fővárosi Bíróság előtt per van folyamatban, melyben az M. Szövetség és társai felperesek az E. Kft. és az M. D. Kft. alperesek ellen szerzőijog-sértés megállapítása és egyéb jogkövetkezmények alkalmazása iránt nyújtott be keresetet. A per jelenleg a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.146/2005/15. számú – az elsőfokon eljárt Fővárosi Bíróság 8.P.23.592/2001/88. számú ítéletét hatályon kívül helyező és a Fővárosi Bíróságot új eljárásra utasító – végzése folytán ismét a Fővárosi Bíróságon kerül tárgyalásra. kapcsolatosan álláspontja szerint beállt jogkimerülésre hivatkozva.