A biztosítás terjedelme A biztosítás kiterjed a biztosított Magyarországról magával vitt útipoggyá- szának és/vagy ruházatának az illetékes rendőrségnél vagy más hatóságnál, közlekedési szervnél, szállodánál jegyzőkönyvileg bejelentett betöréses/fel- töréses lopására, elrablására, közúti vagy orvos által igazolt személyi sérü- léssel együtt járó balesetből, tűz vagy elemi csapásból eredő megsemmisü- lésére, vagy ezen eseményekből eredő megrongálódására. Szállodai betö- rés esetén a szálloda által kiadott jegyzőkönyv a kárrendezés alapja. Jelen feltételek alkalmazásában útipoggyásznak minősülnek a biztosított tulajdonát képező, az általa magáncélú használat céljából és annak meg- felelő mennyiségben a külföldi utazásra magával vitt dolgok. A biztosítás kiterjed a biztosítottnak a légitársaság kezelésében lévő úti- poggyászának elveszésére, megsemmisülésére, amennyiben a légitársaság a kárt elismerte és kártérítési kötelezettségének eleget tett, de az általa nyújtott kártérítés összege nem fedezi a biztosított teljes kárigényét. A kár- térítési összeg meghatározásának alapja ebben az esetben az elveszett va- gyontárgy számlával igazolt beszerzési árának káridőponti avult értéke. A biztosítás továbbá kiterjed a biztosítottnak a légitársaság kezelésében lévő útipoggyásza rongálódására, amennyiben a légitársaság a kárt jegyző- könyvileg elismerte. A sérült útipoggyász javítására vonatkozóan a fel- merült költségeket igazoló, biztosított nevére szóló eredeti számla ellenében nyújt szolgáltatást a biztosító. A szolgáltatás mértéke Komfort típusú biztosítás esetén maximum 5000, Prémium típusú biztosítás esetén maximum 7000 forint. Amennyiben a sérült úti- poggyász szakszervizből származó szakvéleménnyel igazoltan nem javítható, a biztosító az útipoggyász számlával igazolt beszerzési árának káridőponti avult értékét téríti meg a kötvényben feltünte- tett kártérítési összeghatárig.
A termék visszaszolgáltatása Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve az Eladónak vagy az Eladó által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárta előtt elküldi.
Milyen esetben minősül a termék hibásnak? A termék akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Megvásárolható termékek, szolgáltatások köre 4.1. A megjelenített termékek kizárólag online rendelhetők meg. A termékekre vonatkozóan megjelenített árak forintban értendők, tartalmazzák a törvényben előírt áfát, azonban nem tartalmazzák a házhoz szállítás díját. Külön csomagolási költség nem kerül felszámításra.
4.2. A webshopban Szolgáltató részletesen feltünteti a termék nevét, leírását, a termékekről fotót jelenít meg. A termékek adatlapján megjelenített képek eltérhetnek a valóságostól, illusztrációként szerepelhetnek. Nem vállalunk felelősséget a webshopban megjelenő kép és a termék tényleges kinézete miatti különbözőség miatt.
4.3. Amennyiben akciós ár kerül bevezetésre, Szolgáltató teljes körűen tájékoztatja Felhasználókat az akcióról és annak pontos időtartamáról.
4.4. Amennyiben a Szolgáltató minden gondossága ellenére hibás ár kerül a Webáruház felületére, különös tekintettel a nyilvánvalóan téves, pl. a termék közismert, általánosan elfogadott vagy becsült árától jelentősen eltérő, esetleg rendszerhiba miatt megjelenő “0” Ft-os vagy “1” Ft-os árra, akkor a Szolgáltató nem köteles a terméket hibás áron szállítani, hanem felajánlhatja a helyes áron történő szállítást, amelynek ismeretében az Ügyfél elállhat vásárlási szándékától.
4.5. Hibás ár esetén esetben feltűnő értékaránytalanság áll fenn a termék valódi és feltüntetett ára között, amit egy átlagfogyasztónak azonnal észlelnie szükséges. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni a szerződéses feltételekben, azaz nincs meg a felek akaratát kölcsönösen és egybehangzóan kifejező nyilatkozat, abban az esetben nem beszélhetünk érvényesen létrejött szerződésről, amelyekből jogok és kötelezettségek fakadnának. Ennek alapján a hibás/téves áron visszaigazolt megrendelés semmis szerződésnek tekintendő.
A termékek lényeges tulajdonságaira vonatkozó tájékoztatás A honlapon a megvásárolható termékek lényeges tulajdonságairól az egyes termékeknél szereplő leírásokban adunk tájékoztatást.
Milyen esetben élhet Ön a termékszavatossági jogával? Ingó dolog (termék) hibája esetén Ön – választása szerint – a kellékszavatossági igényt vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet.
A szolgáltatás igénybevehetőségének földrajzi területe A szolgáltatást az Előfizető csak a Szolgáltatónak a hírközlési hatósághoz tett bejelentése alapján nyilvántartott, az ÁSZF 4 számú mellékletében tételesen felsorolt azon földrajzi területen (vételkörzet) veheti igénybe, ahol a Szolgáltató hírközlési hálózattal rendelkezik. Digitális szolgáltatás a 4 számú mellékletében megjelölt településen vagy településrészen vehető igénybe. Amennyiben az Előfizető részéről felmerül az igény, hogy egy olyan ingatlanba kérje a szolgáltatást ahol az adott szolgáltatást már valaki más igénybe veszi azt a Szolgáltató csak úgy tudja biztosítani, hogy az új Előfizető részére a Szolgáltató önálló, új bekötőkábelt épít ki!
Az előfizetői bejelentések, panaszok kezelése, folyamata (díjreklamáció, kötbér és kártérítési igények intézése) A jelen ÁSZF vonatkozásában
a) Előfizetői bejelentés: az Előfizetői panasz és a hibabejelentés,
b) Előfizetői panasz: az Előfizető által tett olyan bejelentés, amely az igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó, az Előfizetői jogviszonyt érintő egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és nem minősül hibabejelentésnek.
6.2.1. Az Előfizető jogosult a Szolgáltató ügyfélszolgálatán írásban, elektronikus levélben vagy telefonon bejelentést és panaszt tenni.
6.2.2. A Szolgáltató az Előfizetőktől származó bejelentéseket, panaszokat és a bejelentés, panasz alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon nyilvántartásában rögzíti, és az adatkezelési szabályok betartásával azt 1 évig megőrzi.
6.2.3. A nyilvántartás minden bejelentésről, panaszról a következő adatokat tartalmazza:
a) az Előfizető bejelentése illetve panasza alapján tartalmazza • az Előfizető értesítési címét, vagy más azonosítóját; • ha szükséges, az Előfizetői szolgáltatás megnevezését, a hozzáférési pont címét, Előfizető azonosító számát, az Előfizetői hívószámot vagy más azonosítót; • a bejelentés, panasz rövid leírását, • a bejelentés időpontját (év, hónap, nap, óra).
b) a Szolgáltató vizsgálatának eredményeként tartalmazza • a bejelentés, panasz kivizsgálásának eredményeit, • a bejelentés, panasz orvoslásának módját és időpontját (év, hónap, nap, óra), • az Előfizető értesítésének módját és időpontját.
6.2.4. A Szolgáltató az Előfizető panaszát azonnal elintézhető szóbeli panasz esetén lehetőleg azonnal kivizsgálja és eredményéről Előfizetőt igénye szerint szóban, vagy írásban értesíti. Nem szóbeli vagy hosszabb ügyintézést igénylő szóbeli bejelentés esetén legkésőbb a bejelentéstől számított 30 napon belül kivizsgálja és a vizsgálat eredményéről az Előfizetőt írásban értesíti, a kivizsgálás befejezésétől számított 15 napon belül. Amennyiben a bejelentés, panasz kivizsgálására (pl. harmadik fél bevonása miatt) a 30 nap nem elegendő, a Szolgáltató az általános elintézési idő lejárta előtt köteles írásban értesíteni az Előfizetőt az ügy elintézésének várható időpontjáról.
6.2.5. Ha a bejelentés, panasz kivizsgálásához vagy orvoslásához helyszíni bejárás is szükséges, az Előfizető az előre egyeztetett időpontban köteles a Szolgáltató részére a bejutást és a hozzáférést biztosítani. Ha ez az Előfizető hibájából meghiúsul, a Szolgáltató az Előfizetőt új időpont egyeztetésére való felhívással értesíti, és az ügy elintézésének határideje az új időpontig terjedő időszakkal meghosszabbodik, továbbá az Előfizetőt kiszállási díj fizetésének kötelezettsége terheli.
6.2.6. A panasz elutasítása esetén az ügyfélszolgálat köteles az elutasítást indoklással ellátva írásba foglalni és annak 1 példányát az Előfizetőnek átadni vagy 15 napon belül megküldeni.
A szolgáltatás teljesítése Teljes kár esetén Részleges kár esetén
A szerződés teljesítése 7.1. A munkaterület átadásának határideje a szerződéskötést követő 8 nap (ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor legkésőbb azt követő munkanap). Megrendelő a hatósági bejelentéseket a szerződéskötést követő első munkanapig teljesíti.
7.2. Megrendelő a munkaterület átadásával egyidejűleg a víz és elektromos energia lehetséges csatlakozási pontok helyét bemutathatja.
7.3. Szerződő felek a Vállalkozó teljesítési határidejét a fentiekben megjelölt határidők betartásában jelölik meg. A Megrendelő kötbérigénye a fenti határidők alapulvételével az esetben áll fent, ha a Vállalkozó nem szerződésszerűen teljesít. Amennyiben a Vállalkozó késedelméből eredően Megrendelőnek harmadik féllel szemben, így elsősorban támogatást nyújtó szervezettel szemben kártérítési és/vagy kötbérfizetési és/vagy támogatás visszafizetési kötelezettsége merül fel, úgy a Vállalkozó köteles a Megrendelő által fizetendő kártérítést és/vagy kötbért és/vagy egyéb fizetési kötelezettségének megfelelő összeget a Megrendelőnek azonnal, de legkésőbb annak felmerülését követő harminc (30) napon belül a Megrendelőnek megtéríteni. Megrendelő ezen összegeket jogosult a vállalkozói díjba beszámítás útján érvényesíteni, vagy bármely biztosítékból érvényesíteni.
7.4. A Vállalkozó az elvállalt munkákat a hatályos jogszabályok, hatósági előírások, kötelező szabványok, műszaki normatívák betartásával I. osztályú minőségben, hiba és hiánymentesen köteles teljesíteni, amelyek együttesen feltételei a szerződésszerű teljesítésnek. Vállalkozó kötelessége az ÉME-ek, Műszaki Irányelvek, Technológiai Utasítások, Műszaki Feltételek, Alkalmazási Útmutatók előírásainak betartása. Szerződő felek kifejezetten rögzítik, hogy kizárólag az I. osztályú kivitelezés, továbbá hiba és hiánymentes teljesítés együttesen feltételei minősülnek a szerződésszerű teljesítésnek. A jelen szerződésben meghatározott vállalkozási díj I. osztályú anyagokra és I. osztályú minőségben elvégzett munkára vonatkozik. Azon munkanemekre, amelyekre I. osztályú minőségre vonatkozó előírás nincsen, vagy az nem egyértelmű, ott a Vállalkozó köteles a minőségi követelményeket előzetesen a Megrendelővel egyeztetni. A Megrendelő saját döntése szerint, ha a minőségében kifogásolt munkarész javítása aránytalan a hiba mértékéhez képest, élhet árcsökkentés eszközével is, de saját döntése szerint ragaszkodhat a teljes értékű javításhoz is.
7.5. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó akkor teljesít, amikor az építési és szerelési Munkákat kompletten befejezi, és azokat átadja a Megrendelőnek. A leszállított anyagok, áruk, berendezések és egyéb eszközök, amíg azok nem kerülnek beépítésre (továbbá beszabályozásra és próbaüzemre) és Megrendelő által átvételre, semmilyen formában sem tekinthetők teljesítésnek. Így a szerződés szerinti kötbérterhes végteljesítés feltétele a műszaki átadás-átvétel sikeres befejezése. (A végteljesítés vonatkozásában Megrendelő különösen felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy nem elegendő sem a készre jelentés, sem a műszaki átadás-átvétel megkezdése!)
7.6. Felek az egyes szakaszok teljesítési időpontjának a műszaki ellenőr által, a Részletes pénzügyi és műszaki ütemtervben meghatározott teljesítési kötelezettségek igazolását tekintik.
7.7. Felek a szerződés szerinti teljes körű teljesítés időpontjának a lezárt műszaki átadás-átvételt tekintik, melynek része a Megrendelő képviselője által elfogadott átadási dokumentáció.
7.8. A Vállalkozó köteles a tervdokumentáció egy példányát késedelem nélkül és folyamatosan javítani a munkák kivitelezése során foganatosított módosítások szerint.
7.9. A Megvalósulási tervrajzokat világos és jól áttekinthető, a Megrendelővel előzetesen egyeztetett, nyomtatott és digitális formában kell szolgáltatnia a Vállalkozónak a készre jelentés időpontjában 2 nyomtatott példányban a változások piros színű feltüntetésével, majd a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásig kijavítva, továbbá dwg kiterjesztésű, továbbszerkeszthető és pdf digitális formában is átadni. A megvalósulási terveket tervlaponként az aláírásával hitelesíti a Vállalkozó képviselője és szakági rendnek megfelelő Felelős Műszaki Vezető is.
7.10. A Vállalkozó a megvalósulási dokumentáció részeként köteles átadni az üzemeltetési és karbantartási kézikönyveket 2 példányban. Ezek olyan mélységben készüljenek a Mérnök közreműködésével, hogy részletességük folytán a Megrendelő, illetve az érintett üzemeltető képes legyen üzemeltetni, karbantartani, beszabályozni és kijavítani annak bármely részét. A kézikönyveket a Vállalkozó köteles előzetesen egyeztetni a Megrendelővel, hatósági előírás esetén az illetékes szakhatóságokkal is. A munkákat nem lehet átadás-átvétel céljára előkészítettnek tekinteni mindaddig, amíg ezeket a kézikönyveket és terveket a Megrendelőnek át nem adták. Vállalkozó feladata az átadási dokumentáció részeként elkészíteni a jogszabályban meghatározottak szerint az építmény feltüntetési vázrajzot, valamint energetikai tanúsítást is.
7.11. Az átadás-átvételi eljárás során a Vállalkozó köteles a Megrendelő részére átadni a beépített anyagok, szerkezetek, műszaki berendezések megfelelőségi igazolásait (garancialeveleket, minőségi tanúsítványokat, stb.), valamint mindennemű olyan dokumentumot, amely a használatbavételi engedély kiadásához szükséges. A munkák műszaki átvétele csak a megvalósítási tervdokumentáció és a használatbavételi engedély kiadásához szükséges dokumentumok teljes körű átadása után fejeződhet be. A Vállalkozó által átadott dokumentumok ellenőrzését a Megrendelő köteles tíz (10) napon belül elvégezni és esetleges észrevételeit megtenni.
7.12. A határidők teljesítését, valamint az elvégzett munkák átvételét Vállalkozónak kell kezdeményeznie az átadás napjának megjelölésével, a Megrendelőnek írt előértesítéssel küldött készre-jelentéssel.
7.13. A Vállalkozó jogosult a rögzített határidők előtt is teljesíteni.
7.14. A kivitelezés befejezésekor a felek átadás-átvételi eljárást folytatnak le. Az épület átadás-átvételének időpontjáról a Vállalkozó legalább 15 nappal korábban köteles a Megrendelőt értesíteni (készrejelentés).
7.15. Az átadás-átvétel eljárást megelőzően az üzemi próbákat el kell végezni. Az üzemi próbák előtt meg kell győződni arról, hogy minden kialakított rendszer üzemi próbára alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat és jegyzőkönyveket a Megrendelő megbízottjának be kell mutatni. Az üzemi próba csak a Megrendelő megbízottjának írásos hozzájárulásával kezdődhet. A sikeres üzemi próba az átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele.
7.16. Az átadás-átvétel eredményéről a felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Ebben rögzítik a teljesítés megrendelő általi megvizsgálása alapján felfedezett mennyiségi hiányokat és minőségi hibákat, ezek összértékét, valamint a Megrendelő által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket (pl. hiánypótlási, illetve kijavítási határidők, igényelt díjleszállitás összege). A jegyzőkönyvben feltüntetett hibák tekintetében a szavatossági jogok érvényesítésére az elévülési idő az átadás-átvétel befejezésének napján kezdődik.
7.17. A Megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt az épület olyan jelentéktelen hibái, hiányosságai miatt, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák. Az elkészült munka rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát a műszaki ellenőr határozza meg.
7.18. A Megrendelő a kivitelezési munkák átadás-átvételi eljárásának lezárásakor a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó fennmaradt hibák, hiányok kijavításához, illetve pótlásához 15 napos póthatáridőt tűz ki, amely utána a fennmaradt szakszerűen ki nem javított hiba-hiány értékét a Megrendelő a jótállási biztosítékból érvényesíti.
7.19. A végszámla a Megrendelő által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján kiállított, a szerződés teljesítését igazoló jegyzőkönyv eredeti aláírású példányának csatolásával nyújtható be.
7.20. Az átvétel jogszerű megtagadása esetén a Megrendelő póthatáridőt tűz ki. A póthatáridő kitűzése nem jelenti azt, hogy megrendelő a szerződéstől ne állhatna el, illetve nem mentesíti vállalkozót a szerződésszegés jogkövetkezményei alól.
7.21. A Felek a műszaki átadás-átvételtől számított egy éven belül utó-felülvizsgálati eljárást folytatnak le. Az utó-felülvizsgálati eljárást a Megrendelő készíti elő, kitűzi annak időpontját és meghívja arra a Vállalkozót, valamint az építési munkával érintett egyéb szervezeteket. A meghívót az eljárás megkezdésének napját megelőzően 5 nappal kell megküldeni, mellékelve ahhoz a Megrendelő által összeállított hibajegyzéket is. A Megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni résztvevőknek a hibákkal, hiányokkal kapcsolatos nyilatkozatát és a Vállalkozó által elismert hibák kijavítására, illetve hiányok pótlására vállalt határidőt. Az utó-felülvizsgálat során észlelt és jegyzőkönyvezett hiányok pótlására, hibák kijavítására a Vállalkozó legkésőbb 30 napon belül köteles, kivéve ha az műszakilag nem lehetséges, de ez esetben a pótlást, javítást 15 napon belül meg kell kezdenie. Amennyiben a hiányok, hibák kezelésének módja a felek között nem egyértelmű, a Megrendelő részletes javítási technológiai leírás és/vagy terv jóváhagyásra való benyújtására kötelezheti a Vállalkozót, erre vonatkozó határidő (általánosan 8 nap) kitűzésével, ami a javítási határidőt nem hosszabbítja meg.
7.22. A Megrendelő érvényesen és szabályosan kezdeményezhet jótállási körbe tartozó javítást előzetesen meghirdetett közös bejárás nélkül a hiba részletes leírását tartalmazó levél útján is. Ekkor a javítási határidő az értesítéstől számítandó.
