Vállalati Vagyon- és felelősségbiztosítások AEGON TOTÁL II. Vagyonbiztosítás

Hatályba lépés időpontja: 2017. július 1.

VV–TOTAL II–VSZ-170701

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK .................................................................................................................................... 4

I. A biztosítási szerzôdés alanyai ................................................................................................................................. 4

II. A biztosítási szerzôdés létrejötte, tartama és megszûnése .......................................................................................... 4

III. A kockázatviselés területi és idôbeli hatálya............................................................................................................. 6

IV. A biztosítási összeg és a díjﬁzetés ............................................................................................................................ 6

V. Önrészesedés.......................................................................................................................................................... 7

VI. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, szolgáltatásának szabályai és a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok ..................................................................................................................................................... 8

VII. A felek együttmûködése ......................................................................................................................................... 9

VIII. Vegyes rendelkezések 11

IX. A Biztosító szolgáltatásainak korlátozásai 16

X. A Biztosító mentesülése és visszakövetelési joga 16

XI. Egyéb rendelkezések 17

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK .............................................................................................................................................................	19
I. Vagyonbiztosítási szabályzat (alapbiztosítás) ..................................................................................................	19
1. Biztosítási események és károk.........................................................................................................................	19
2. Általános kizárások ..........................................................................................................................................	19
3. Korlátozások ...................................................................................................................................................	21
4. Biztosítható vagyontárgyak ..............................................................................................................................	21
5. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségtérítések ......................................................................................	22
II. Kiegészítô üvegtörés-biztosítás különös szabályzata .....................................................................................	23
1. Biztosítási események ......................................................................................................................................	23
2. Biztosítható vagyontárgyak .............................................................................................................................	23
3. Kizárások ........................................................................................................................................................	23
4. Biztosítási összeg .............................................................................................................................................	23
5. A Biztosító szolgáltatása ...................................................................................................................................	23
6. A biztosítás önrészesedése ................................................................................................................................	24
7. Fedezetfeltöltés................................................................................................................................................	24
III. Kiegészítô géptörés biztosítás különös szabályzata........................................................................................	25
1. Biztosítási események ......................................................................................................................................	25
2. Kizárások ........................................................................................................................................................	25
3. Biztosítható vagyontárgyak és vagyoncsoportok ..............................................................................................	26
IV. Kiegészítô elektromos berendezések és készülékek biztosítás különös szabályzata...................................	27
1. Biztosítási események ......................................................................................................................................	27
2. Kizárások ........................................................................................................................................................	27
3. Betöréses lopással, vagy rablással összefüggésben keletkezett .............................................................................	28
4. Biztosítható vagyontárgyak és vagyoncsoportok ..............................................................................................	28
V. Kiegészítô üzemszünet-biztosítás különös szabályzata .................................................................................	29
1. Biztosítási események ......................................................................................................................................	29
2. Kizárások ........................................................................................................................................................	29
3. Üzleti nyereség és költségek ............................................................................................................................	30
4. Üzemszünet tartama, alulbiztosítás ...................................................................................................................	30
5. A térítés terjedelme .........................................................................................................................................	30
6. Xxxxxxxxxxxxxx kötelezettség ...........................................................................................................................	31
7. Díjelszámolás...................................................................................................................................................	31
8. A Biztosított kötelezettsége kár esetén .............................................................................................................	31
ZÁRADÉKOK..............................................................................................................................................................................	32
1. számú záradék: Betöréses lopás és rablás védelmi elôírásai...........................................................................................	32
Mellékletek I. sz. melléklet: Védelmi osztályok megnevezése ..............................................................................	32
II. sz. melléklet: Teljes körû, részleges és minimális elektronikai jelzôrendszer....................................	33
III. sz. melléklet: Teljes körû, részleges és minimális mechanikai, ﬁzikai védelem ................................	37
IV. sz. melléklet: Az I sz. melléklet B pontjában felsorolt vagyontárgyak tárolási és szállítási szabályai ..	38
V. sz. melléklet: Pénz- és páncélszekrények általános követelményei .................................................	39
2. számú záradék: Elektromos és elektronikus berendezések biztosításának kiterjesztése ..................................................	40
3. számú záradék: Kármentességi engedmény.................................................................................................................	41
4. számú záradék: Tartamengedmény .............................................................................................................................	42
5. számú záradék: Üzemszünet biztosítás........................................................................................................................	43
	3

Általános szerződési feltételek

A jelen általános szerzôdési feltételek azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) és a Szerzôdô (Biztosított) között – ha a Különös feltételek szerinti szabályzatok és a záradékok másként nem rendelkeznek – a Biztosító vállalkozói vagyonbiztosítási szerzôdéseire általánosan érvényesek.

A jelen szabályzatban nem érintett kérdésekben a Különös feltételek szerinti szabályzatok, a kiegészítô biztosítások szabályzatai, illetôleg a Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelkezései az irányadóak.

A jelen szabályzat(ok) alapján kötött vagyonbiztosítási szerzôdés(ek)ben foglaltak szerint a Biztosító díj ellenében megtéríti – az ajánlatban, a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban (a továbbiakban kötvény), a kötvény mellékleteiben (adatközlôk) és a szabályzatokban megállapított mértékben és feltételek szerint – a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyban közvetlenül okozott károkat.

A biztosítási események meghatározását az egyes szabályzatok tartalmazzák. A szerzôdésben szereplô felek:

• Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., a továbbiakban Biztosító,

• Biztosított,

• Szerzôdô, aki azonos is lehet a Biztosítottal.

A szerzôdés nyelve magyar, a felek jogviszonyára a magyar jog szabályai érvényesek.

Jelen szerzôdés fogyasztóval nem köthetô. Ha a szerzôdési ajánlatot fogyasztó tette, akkor a szerzôdés érvénytelen, a beﬁzetett díj a Szerzôdô részére visszaﬁzetendô.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1. Szerzôdô

A Szerzôdô az a vállalkozás, amely a szerzôdési ajánlatot megtette és a biztosítási szerzôdésben Szerzôdôként szerepel.

A biztosítási díj ﬁzetésére a Szerzôdô kötelezett, a Szerzôdô a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére és – amennyiben nem azonos személyek – a Biztosított tájékoztatására.

2. Biztosított

A vagyonbiztosítási szabályzat alapján Biztosított a szerzôdési ajánlatban és a kötvényben név szerint feltüntetett vállalkozás, amely a szerzôdésben meghatározott és fedezetbe vont, valamely vagyonhoz fûzôdô jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt.

Ha a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet. A belépéssel a Szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjak megﬁzetéséért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs.

Ha fogyasztónak minôsülô természetes személy Biztosított lép be a szerzôdésbe, a Biztosító ezt olyan fokú kockázat súlyosbodásnak tekinti, amely lehetôvé teszi a Biztosító számára a szerzôdés felmondását 30 napra.

3. Biztosító

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

4. Vállalkozásnak minôsül

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

5. Fogyasztónak minôsül

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, TARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE

1. A szerzôdés létrejöhet szóban és írásban egyaránt.

Szóban jön létre a szerzôdés,

• távollévôk között bármilyen, jognyilatkozat tételre, a jognyilatkozat közvetítésére, a jognyilatkozat rögzítésére alkalmas elektronikus eszköz, vagy alkalmazás felhasználásával, ha az elektronikus úton tett jognyilatkozatok ugyan nem elégítik ki a jelen szerzôdésben megfogalmazott írásbeliség követelményét, de a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható, vagy

• jelen lévôk között, a jognyilatkozatok írásbeli rögzítése és aláírása nélkül, kizárólag szóbeli egyeztetés keretében feltéve, hogy a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható.

A felek szóban megkötött szerzôdésnek tekintik különösen a telefonon, vagy a biztosító által üzemeltetett, internet alapú program felhasználásával, vagy nyílt interneten, elektronikus levélben tett ügyfél ajánlatot és annak biztosító általi kifejezett, vagy hallgatólagos elfogadását.

A szerzôdés szóban történô megköthetôsége nem érinti a felek jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, vagy megállapodáson alapuló azon kötelezettségét, amely írásbeli jognyilatkozat megkötésére kötelezi ôket.

Írásban jön létre a szerzôdés akár távollévôk, akár jelenlévôk között

• ha a biztosítási szerzôdés lényeges tartalmát a felek papír alapú, vagy digitális adathordozón írásba foglalták és a felek saját kezûleg ellátták azt a rájuk jellemzô kézjegyükkel, vagy képviselô útján írták alá, vagy

• ha a szerzôdés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhetô és a jognyilatkozat tevô személye és a jognyilatkozat megtételének idôpontja azonosítható (Ptk. 6:7 § (3). bek.), vagy

• ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatát.

A felek írásbeli szerzôdéskötésnek tekintik különösen:

• a papíralapon, vagy digitálisan rögzített szerzôdés kézzel írott aláírással történô megerôsítését,

• az elektronikus úton rögzített dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minôsített elektronikus aláírással történô megerôsítését,

• az aláírás nélkül megkötött szerzôdést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektronikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének azonosítására.

A biztosító az elektronikus úton történô szerzôdéskötés speciális szabályairól, a jognyilatkozat megtételéhez a biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevôt.

A szerzôdés megkötését a Szerzôdô a Biztosító által készített díjkalkuláció alapján tett ajánlattal kezdeményezheti. Ha a Szerzôdô elektronikus levél útján tesz ajánlatot, az csak meghatározott e-mail címekre küldhetô. Ezek a xxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx vagy az az e-mail cím, amelyrôl a Biztosító alkalmazottja a szerzôdési ajánlat alapját képezô díjkalkulációt a Szerzôdônek vagy képviselôjének megküldte. Más e-mail címekre küldött elektronikus levél nem minôsül szerzôdési ajánlatnak.

2. A Biztosító jogosult az ajánlatot a Biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerzôdés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja és azt kötvény kiállításával igazolja. A szerzôdés nem jön létre, ha a Szerzôdô (Biztosított) ajánlatát a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül elutasítja. Az ajánlattétel idôpontjának az a nap tekinthetô, amely napon a Biztosító képviselôje az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közvetítés vagy távértékesítés esetén, amikor a Biztosítóhoz az beérkezik. Szerzôdési ajánlatnak az a dokumentum tekinthetô, amely a kockázatvállalás és a szerzôdési együttmûködéshez szükséges minden lényeges adatot tartalmaz. A szerzôdô ajánlati kötöttsége 15 napig áll fenn.

3. Ha a Biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos, vagy a szerzôdésben meghatározott határidôn belül indokolás nélkül visszautasítja akkor az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik. Errôl és a kockázat egyedi elbírálásának szükségességérôl a Szerzôdôt tájékoztatni kell.

A Biztosítónak joga van az ajánlattól eltérô kötvényt kiállítani. Azonban a lényeges eltérésre külön írásban fel kell hívni a Szerzôdô ﬁgyelmét. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlatnak megfelelô tartalommal jön létre. Ha a Szerzôdô fél az eltérést a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a módosított tartalommal jön létre a szerzôdés.

4. A Biztosító a szerzôdés létrejöttét kötvény kiadásával igazolja.

5. A biztosítási szerzôdés lehet határozott vagy határozatlan idôtartamú. A szerzôdés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási idôszak egy év.

6. A biztosítási évforduló a felek kifejezetten erre vonatkozó, eltérô megállapodásának hiányában, a kockázatviselés kezdetének megfelelô naptári nap, amely a kötvényen feltüntetésre kerül.

7. A határozatlan tartamú szerzôdést írásban, a biztosítási idôszak végére (évforduló elôtti utolsó napra) lehet felmondani. A felmondási idô 30 nap. A felmondási idô a másik félnek a tudomásszerzésével kezdôdik. A felmondás érvényesen csak írásos formában közölhetô.

8. A felek megállapodhatnak a szerzôdésben a felmondási jog kizárásában, legfeljebb három éves idôtartamra. Ebben az esetben a Biztosító a szerzôdésben megállapított díjkedvezményt nyújtja (tartamengedmény). Xxxxxxxxx, vagy díjnemﬁzetés miatti megszûnés esetében a Biztosító követelheti annak a díjkedvezménynek a megﬁzetését, amit a szerzôdésben nyújtott e megállapodás alapján. Amennyiben a Biztosító kezdeményezi a szerzôdés felmondását, a tartamengedményre nem tart igényt.

9. Ha az esedékes biztosítási díjat nem ﬁzetik meg, a Biztosító – a következményekre történô ﬁgyelmeztetés mellett – a Szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított legalább harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti, vagy díjhalasztást ad.

Abban az esetben, ha a szerzôdés az esedékesség szerinti díjrészlet meg nem ﬁzetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválásra). A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megﬁzetik.

10. A Biztosító jogosult a reaktiválási kérést a Biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerzôdés reaktiválásra kerül, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja. A szerzôdés reaktiválása nem jön létre, ha a Szerzôdô (Biztosított) ajánlatára a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül nem nyilatkozik.

11. A szerzôdés lehetetlenülése, érdekmúlás

A Biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

A biztosítási kockázat jelentôs növekedése esetén, ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô fél ﬁgyelmét felhívta.

Ha a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a fent meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

III. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

1. A Biztosító kockázatviselése, eltérô megállapodás hiányában, a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki. Eltérô megállapodás hiányában a kockázatviselés területi hatálya a Biztosított által megjelölt Magyarországon belüli telephely(ek).

2. A szerzôdés alapján a Biztosító a kockázatviselés helyén, a biztosítási esemény által okozott és a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen károkat téríti meg.

3. A Biztosító kockázatviselésének kezdete

Legkorábban az ajánlat Biztosítóhoz történô beérkezése (alkusz közvetítés vagy távértékesítés esetén), illetve a Biztosító képviselôje általi átvételt követô nap 0. órája kivéve, ha a Szerzôdô felek a szerzôdés megkötésekor más, késôbbi idôpontban állapodnak meg.

A kockázatviselés kezdetét nem befolyásoló módon, az elsô díjrészlet esedékessége a Biztosító által kiállított számla, számviteli bizonylat alapján az azon feltüntetett teljesítési határidô.

Ha a Szerzôdô a számla, számviteli bizonylat hiánya miatt nem teljesíti a díjﬁzetést, úgy az együttmûködés szabályai értelmében legkésôbb a díjﬁzetési gyakoriság szerinti idôszak végén a jogosultat (a Biztosítót) a számla megküldésére köteles ﬁgyelmeztetni. Ennek elmaradása esetén a szerzôdés díjnemﬁzetéssel szûnik meg.

Ha a felek a szerzôdésben a kockázatviselés kezdetének idôpontját az ajánlat és a díj beérkezésétôl függetlenül késôbbi idôpontra teszik (halasztott kockázatviselés), akkor a beﬁzetett díjat a Biztosító is csak olyan idôszakra számolja el, amely nem kezdôdik elôbb, mint a tényleges kockázatviselés.

IV. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A DÍJFIZETÉS

1. A biztosítási összeget a Biztosított (Szerzôdô) határozza meg, és a Magyarországon aktuálisan érvényes belföldi ﬁzetôeszközben kerül rögzítésre. A biztosítási összeg a Biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának a felsô határa. A Biztosító szolgáltatása és a díjﬁzetés a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi ﬁzetôeszközben történik.

2. A Biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának a felsô határa

• a biztosítási szerzôdésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra a megjelölt összeghatár,

• az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportra a megjelölt összeghatár.

3. Amennyiben a biztosítási szerzôdés eltérô megállapodást nem tartalmaz, a szerzôdésben a vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítási összegét új értéken (újra beszerzési áron, utánpótlási új értéken) kell meghatározni.

A jelen szerzôdés szerinti új érték a biztosított vagyontárggyal azonos minôségû, mûszaki értékû és kapacitású vagyontárgy beszerzési, elôállítási költsége, amely költségbe beleértendôk a szállítási költségek, illetékek, vámok és szerelési, aktiválási költségek, amennyiben felmerülhetnek a szerzôdéskötés idôpontjában.

A biztosítási összeg a Biztosított tevékenységének a mindenkori adótörvény szerinti besorolása szerint kell, hogy tartalmazza az általános forgalmi adót és egyéb terheket. A jogszabály módosítás hatására esetlegesen változó biztosítási összeg módosítása a Biztosított bejelentése és adatközlése alapján történhet meg. A bejelentés elmaradása nem eredményezheti a szerzôdésben rögzített értéket meghaladó szolgáltatási összeg teljesítését.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított új vagyontárgy beszerzési, vagy elôállítási értékét. A biztosított vagyontárgy új értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelôen le kell szállítani. E rendelkezés ellenére, a felek egyedi megállapodásaként is lehet biztosítási szerzôdést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felsô határa a biztosítási összeg.

4. Ha a káresemény bekövetkezésének idôpontjában a károsodott vagyontárgy, vagy vagyoncsoport biztosítási összege alacsonyabb, mint annak tényleges új értéke, úgy a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg aránylik a tényleges új értékhez (pro-rata aránylagos térítés). A biztosítottság mértékét a szerzôdés minden egyes tételére külön-külön kell megállapítani.

5. Nem új értéken (pl. bruttó vagy nettó könyv szerinti értéken, mûszaki avult értéken) történô biztosítási összegre csak külön megállapodás alapján köthetô biztosítás. Egyéb megállapodás vagy közösen megállapított alacsonyabb térítési limit hiányában a Biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felsô határa a biztosítási összeg.

6. Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kiﬁzetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél a díjat megfelelôen kiegészíti (fedezet feltöltés).

Az elôzô bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésôbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban felhívta a szerzôdô fél ﬁgyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

Ha a szerzôdô fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzôdés a kiﬁzetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra.

A Biztosító jelen szerzôdés esetén a biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeget, illetve limitet az üvegtörés biztosítás kivételével nem alkalmaz, tehát a fedezetfeltöltés szabálya csak üvegtörés biztosítás és a felek, szerzôdéskötéskori eltérô megállapodásának esetén kerül alkalmazásra.

7. A biztosítási összeg módosítását a Szerzôdô/Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minôsül, és azt a Biztosító új ajánlatként bírálja el. A biztosítási összeg lényeges változása maga után vonja a biztosítási díj változását is, amely a kockázat ismételt elbírálásával járhat.

8. A díjﬁzetési kötelezettség a Szerzôdôt terheli.

9. A ﬁzetendô biztosítás díj megállapításának alapja az egy biztosítási idôszakra (maximum egy évre) esô díj.

10. A biztosítás díja a szerzôdés létrejöttekor esedékes, minden késôbbi díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A Szerzôdô felek szerzôdéskötéskor megállapodhatnak részletﬁzetésben is, amely lehet havi, negyedéves vagy féléves. Ezt a Szerzôdô felek közös megegyezéssel módosíthatják. Azonban bármely részlet elmaradása a teljes biztosítási idôszakra járó díjat esedékessé teszi, amelyet a Biztosító bírósági úton érvényesíthet, amelyre a Biztosító a Szerzôdô ﬁgyelmét írásban felhívja.

11. Amennyiben a beﬁzetett díj(részlet) kevesebb az esedékes díjrészletnél, akkor a díjrészlettel idôarányosan megnövelt kockázatviselés napján a biztosítási szerzôdés megszûnik, ha a felszólítás legalább 30 napos póthatáridejének új esedékességi határidejéig a hátralékos díjat nem ﬁzették meg, és a Szerzôdô díjhalasztást sem kapott, illetôleg a Biztosító az évfordulóig esedékes teljes díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

12. Amennyiben a biztosítás a szolgáltatás kiﬁzetésével megszûnik, a Biztosítót megilleti az egész biztosítási idôszakra esô teljes díj, de a díjhátralék beszámítására más térítés esetén is joga van.

13. A Felek a szerzôdésben megállapodhatnak kármentességi díjengedményben is. A Biztosító a szerzôdés megkötésekor a tényleges díj megﬁzetésébôl elôzetesen vagy idôszakonként utólagosan kedvezményt adhat. A kármentességi kedvezmény akkor illeti meg a Szerzôdôt (Biztosítottat) amennyiben az adott idôszak alatt nem történt káresemény – vagy a kárkiﬁzetés nem éri el az elôzetesen megállapított kárhányadot –, illetve a Biztosító nem nyújtott szolgáltatást. A kármentességi kárhányad mértékében a felek egyedileg is megállapodhatnak. A Felek az idôszak során, de legkésôbb annak végén kötelesek elszámolni, az elôre nyújtott engedmény – amennyiben idôközben káresemény történt – jár a Biztosítónak, illetôleg a következô díjba a felek azt jogosultak beszámítani. Utólagos díjkedvezmény (kármentességi díjvisszatérítés) elszámolását a Szerzôdô (Biztosított), a kármentességre vonatkozó nyilatkozatával kezdeményezheti, esetlegesen késôbb benyújtott kárigény elbírálásánál a korábban felhasznált engedmény a kárból levonásra kerül.

14. A Biztosító az egész éves díjra jogosult. A biztosítás díját, a díjﬁzetés gyakoriságát, módját és esedékességét a kötvény rögzíti.

V. ÖNRÉSZESEDÉS

1. Az abszolút összegben és/vagy százalékban meghatározott mértékû önrészesedés a kár azon része, amelyet a Biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel. Az önrészesedésnek megfelelô összeg a ténylegesen megállapított kárösszegbôl minden esetben levonásra kerül. Az önrész a szerzôdésben kerül meghatározásra és a kötvény rögzíti.

2. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) önrészesedést nem haladja meg, akkor térítésre a Biztosító nem köteles.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a következôk szerint nyújt szolgáltatást:

1. A Biztosító a károkat káreseményenként a szerzôdésben megjelölt felsô összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi ﬁzetôeszközben, – mindenkor ﬁgyelembe véve az egyes vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítottságának mértékét, azaz azt, hogy a biztosítási összeg megfelel-e azok új, illetve megállapodás szerinti (továbbiakban: új, mûszaki avult, vagy könyv szerinti) értékének.

2. Ha a Biztosított az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult vagy azt adójából levonhatja, a Biztosító szolgáltatása sem terjed ki az általános forgalmi adóra. A Biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható.

3. Ha a biztosítási összeg az adott vagyontárgy új értékénél alacsonyabb, a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a károsodott vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges új értékéhez.

4. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a Biztosító a vagyontárgy(ak) új értékét téríti a biztosítottság mértékének ﬁgyelembe vételével. Gazdaságtalan a javíthatóság, ha a javítás, helyreállítás költsége és az egyéb térítendô többletköltség magasabb, mint a maradványértékkel csökkentett új érték.

5. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak kiﬁzetésre kerülô térítési összegébôl az értékesíthetô, illetve hasznosítható maradványok értékét, vagy a máshonnan megtérült összegeket (károkozó, vagy más kártalanító teljesítések) a Biztosító levonja.

6. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a Biztosító a javítás vagy helyreállítás költségeit fedezi. Részleges kár esetén a Biztosító megtéríti a károsodott berendezés, eszköz eredeti, üzemképes állapotba történô helyreállításához szükséges költségeket, a javításhoz szükséges, illetve azzal kapcsolatban felmerülô szét- és újra összeszerelési költségeket, az átlagos szállítási költséget a szervizig és vissza, valamint a vámokat és illetékeket, azonban legfeljebb olyan mértékig, ameddig a biztosítási összeg ezeket a költségeket tartalmazza.

Az ideiglenes javítások vagy helyreállítások költségeit a Biztosító csak akkor téríti, ha ezen javítások a végleges helyreállítás részét képezik és a végleges helyreállítás költségeit nem növelik, vagy azok a kárenyhítés érdekében szükségesek. Ha a javítási költségek elérik, vagy meghaladják a károsodott berendezésnek vagy eszköznek a káridôpont elôtti aktuális értékét, úgy a berendezést vagy eszközt totálkárosnak kell tekinteni.

7. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridôponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Eltérésnek minôsül a mûszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhetô eltérés.

8. Ha a helyreállítás vagy javítás az új értékhez képest is értékemelkedéssel jár, akkor a Biztosító jogosult az értékemelkedés arányában csökkenteni a térítés összegét.

9. Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridôpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridôponti befejezési árak, illetve elôállítási vagy építési költségek ﬁgyelembevételével.

10. A Biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megôrzésre, tárolásra, javításra szerzôdéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelô – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb, tárgyi eszköznek minôsülô vagyontárgyakat) a Biztosító káridôponti értéken téríti meg. Káridôponti érték az az összeg, amelynek megﬁzetése ellenében a Biztosított azonos használati értékû, mûszaki tartalmú és állapotú vagyontárgyhoz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott vagyontárgy biztosítási összege.

11. Termelésbôl kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a nettó értékig téríti meg a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok nettó értékét.

12. Készletek, vásárolt anyagok és egy évnél rövidebb élettartamú eszközök térítése igazolt eredeti beszerzési, de maximum a káridôponti beszerzési értéken történik. A szolgáltatás összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

13. Nem a Biztosított tulajdonát képezô (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – betétdíjon történik.

14. Saját elôállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költségráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek.

15. A Biztosító csak a jelen biztosítási szerzôdés hatálya alatt, és a szerzôdésben meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkért áll helyt.

16. A Biztosító vagy megbízottja jogosult a sérült vagyontárgy(ak)at a kárbejelentéstôl számított 5 napon belül megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a károkat, azok jellegét és mértékét rögzíteni, külsô szakértôt igénybe venni.

17. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett.

18. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi ﬁzetôeszközben teljesíti. Külföldi ﬁzetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg.

19. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:

• biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat és/vagy egyéb dokumentumokat,

• összegszerûen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,

• hivatalos dokumentumot a biztosítási összeg nagyságának igazolásáról,

• a Biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jogcímének igazolására vonatkozó okiratokat (mint pl. bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás, ingatlannál földhivatali igazolás), a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével,

• tûz és robbanáskár esetén a tûzvédelmi hatóság igazolását, jegyzôkönyvet a tûzvizsgálatról (ha készült),

• ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság, bíróság, ügyészség által kiadott igazolást vagy határozatot,

• vagyon elleni bûncselekmény esetén a rendôrségi feljelentést, rendôrségi helyszínelési jegyzôkönyvet,

• rendkívüli idôjárási viszonyok és természeti jelenségek hivatalos igazolását (természeti kár esetén),

• a Biztosító hozzájárulásával megbízott szakértô hivatalos véleményét,

• a szolgáltatást nyújtó külsô cég igazolását (szolgáltatás-kimaradás kár esetén),

• a káresemény elôtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a fôjavítás, felújítás igazolását,

• a káreseményt megelôzô üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást,

• a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minôsülô dokumentumokat,

• a vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, számlákat a készletekrôl,

• a helyreállításra vonatkozó – legalább két különbözô – árajánlatot, illetve a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,

• a Károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát.

A Biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

VII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

1. A Szerzôdô és a Biztosított kötelezettségei

A közlési- és változásbejelentési kötelezettség a Szerzôdôt és a Biztosítottat egyetemlegesen terheli, bármelyikük mulasztása a kötelezettségsértés következményeit vonja maga után. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor, vagy a változásbejelentési kötelezettség idôpontjában ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Illetve a Biztosító által feltett kérdésre nem adott választ a Szerzôdô, de a Biztosító az ajánlatot elfogadta.

1.1. Közlési kötelezettség

A Szerzôdô és a Biztosított köteles a Biztosító tudomására hozni írásban a kockázatviselés szempontjából lényeges és szükséges tényeket, adatokat abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minôsülnek, a felek együttmûködési kötelezettsége keretében. A kért adatok a biztosítási ajánlat mellékletét képezô adatközlôben is rögzítésre kerülnek, amelyeket a Szerzôdô (Biztosított) cégszerû aláírással erôsít meg. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért az adatfelvételben való biztosítói vagy közvetítôi közremûködés esetén is felel a Szerzôdô és a Biztosított is.

A Szerzôdô és a Biztosított köteles a Biztosító kockázata szempontjából jelentôs okiratokat, szerzôdéseket, hatósági határozatokat (társasági szerzôdés, a vállalat számviteli politikája, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a Biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

A Biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, mûködés közben is ellenôrizheti, ez azonban a Szerzôdôt és Biztosítottat a közlési és együttmûködési kötelezettség alól nem mentesíti.

Ha a szerzôdés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

1.2. Változás bejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a Szerzôdô és a Biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktôl számított 15 napon belül – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó fôbb változások különösen:

• vagyonérték-változás, ha az érintett vagyoncsoport, vagy a teljes biztosított vagyon összegének változása a 10%-ot meghaladja,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése; a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

• épületszerkezet, üzem, mûhely átalakítása, technológia módosítása,

• a kármegelôzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

• új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése,

• az üzemek, berendezések legalább háromhavi idôtartamra történô – nem idényszerû – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésbôl való végleges kivonása,

• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása,

• a biztosított vagyontárgyakat terhelô bármilyen zálogjog keletkezése, a jogosult megjelölésével, vagy annak megszûnése,

• a biztosított vagyont érintô csôdeljárás vagy csôdön kívüli kényszeregyezségi eljárás, szanálás vagy felszámolás megindítása,

• a jelen szerzôdés alapján biztosított vagyontárgyakra további biztosítás megkötése.

A Szerzôdô és a Biztosított haladéktalanul köteles a módosított, illetôleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak átadni és a változott tartalmú adatközlôket kitölteni. A Biztosító a változások bejelentését új ajánlatként kezeli és bírálja el.

1.3. Kárbejelentési kötelezettség

A Szerzôdô és a Biztosított a biztosítási eseményt (károkozást) azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstôl, illetve a tudomására jutástól számított 24 órán belül köteles a Biztosító szerzôdést kezelô egységéhez írásban bejelenteni. A Biztosító mentesül a kár kiﬁzetése alól, ha a Szerzôdô fél a megállapított határidôben nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a kár bekövetkezésének idôpontját, valós vagy feltételezett okát, helyét, nagyságát, a kárral kapcsolatos hatósági eljárást, valamint valamennyi egyéb lényeges információt, többek között a Biztosított ügyintézôjének nevét, egyéb elérhetôségét és telefonszámát.

1.4. Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

A Szerzôdô és a Biztosított köteles a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden általában elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó elôírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kármegelôzésre vonatkozó szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértését vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja.

2. A Biztosító kötelezettségei

A Biztosító a károkat a magyar jog szerint az egyes szabályzatokban foglalt keretek között téríti meg. A Biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megﬁzetésére köteles. A Biztosító köteles a megfelelô adatokat tartalmazó kárbejelentés kézhezvételétôl számított 72 órán belül a kárrendezést megkezdeni.

Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerzôdés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végsô összege még nem határozható meg pontosan, akkor a Biztosító kárelôleget nyújthat a Károsult részére.

A Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetve foglalkozási titok vagy bármely tudomására jutott személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

A Biztosító – a kötelezô titoktartás ﬁgyelembevételével – Biztosított erre jogosult képviselôje részére mindenkor megadja a biztosítással kapcsolatos információkat.

3. Évfordulós szerzôdés módosítás

A Biztosító jogosult a díjtételek, valamint a feltételek évfordulóval történô módosítására.

A díjakat, illetve díjtételeket minden esetben az adott szolgáltatást érintô, és azokat befolyásoló tényezôk változásainak ﬁgyelembevételével állapítja meg. Ezek lehetnek:

• jogszabály-változások,

• viszontbiztosítási díjak emelkedése,

• az alapbiztosítási események, vagy bármely külön díjas kockázat, vagy kiegészítô biztosítás tekintetében a korábbi évektôl a tervezettôl jelentôsen eltérô kockázatnövekedés, feltéve, hogy arra a szerzôdéskötésnél nem ismert és elôre nem látható körülmények vezetnek,

• árfolyam emelkedés,

• külsô szolgáltató partnerek díjainak változása.

A díjtételek, díjak, valamint a feltételek változásáról a Biztosító legkésôbb 60 nappal az évforduló elôtt írásban értesíti a Szerzôdôt.

A Szerzôdônek joga van arra, hogy a szerzôdést az évfordulóra, legkésôbb a biztosítási évfordulót 30 nappal megelôzôen felmondja. A Szerzôdô az évfordulós szerzôdésmódosítást csak a teljes szerzôdés írásos felmondásával utasíthatja el a díj és feltételek egyértelmû

összefüggése miatt az elôbbiekben leírt módon. Amennyiben a Szerzôdô a díjemelésre, valamint a feltételek módosítására vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.

Az alapbiztosítás felmondása a szerzôdés egészének megszûnését eredményezi.

VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A Szerzôdô/Biztosított a szerzôdési ajánlat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító a szerzôdés körében adatait kezelje, és a 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) 135.§–143.§-ai alapján azokat jogszerûen harmadik személynek átadja.

Bit. 135. §

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137. §

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel,

az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) ﬁóktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kiﬁzetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a)A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a)Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus ﬁnanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) ﬁóktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138.

§ (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

Bit. 143. §

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

2. A Biztosító a 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) 149.§–151.§-ban és a jelen szerzôdésben foglalt felhatalmazás alapján, az általa szervezett veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy szerzôdésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során a szolgáltatásoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más Biztosítóhoz az általa kezelt, a Bit-ben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésben rögzített adatok részére történô kiadása érdekében. A Biztosító ezen adatokat a Bit-ben meghatározott idôtartamon át kezeli. A Szerzôdô/Biztosított a Biztosító által megkeresés útján megszerzett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.

Bit. 149. §

(1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a ﬁgyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

(3) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerzôdô, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatosan a jármû jármûazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult elôzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott jármûvet érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény idôpontjára, jogalapjára, a jármû sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkeresô biztosító által megjelölt gépjármûben bekövetkezett, de nem gépjármû által okozott károk adatait is,

b) az adott jármûvet érintôen a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresô biztosító felelôs az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(11) A megkeresô biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkeresô biztosító – a (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.

(13) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

Bit. 150. §

(1) A biztosítók – az 1. melléklet A) rész 3–6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerzôdés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerzôdô személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét terhelô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelôen alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelôje – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelô igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkezô biztosítók számára. Az Adatbázis kezelôje az igénylés továbbításáról az igénylôt egyidejûleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylô biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelôs.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követô öt évig kezelhetôk.

(11) Biztosítási szerzôdés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerzôdés fennállása alatt, a szerzôdésbôl származó igények elévüléséig kezelhetôk az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerzôdés megszûnésének és a szerzôdésbôl származó igények elévülésének tényérôl a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelôjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylô biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésrôl, az abban szereplô adatokról, továbbá az igénylés teljesítésérôl az ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

Bit. 151. §

(1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat mûvelô biztosítók megállapodást megelôzô piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a mûködésében történô részvétel feltételeirôl és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetérôl.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetôségét az érintett szerzôdések feltételeiben meghatározzák.

IX. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSAI

1. A biztosítással nem fedezett károk

Kizárások

A Felek egyedileg megállapodtak abban, hogy a biztosító jelen szerzôdésében kizárja, és így nem válik a szerzôdés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Továbbá nem válik a szerzôdés tartalmává az adott üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerzôdés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

1.1. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, vagy igényre:

a) amely nem biztosított, illetve amely a biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik,

b) ahol a Biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a Biztosított által vállalt önrészesedés értékét,

c) amely büntetôjellegû többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébôl származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidôre kifizetett bér, többletköltség, késedelmes teljesítés következményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség) az erre vonatkozó külön megállapodás (üzemszünet biztosítás) fedezetét kivéve,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésébôl származik, ami a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészének vagy tartozékainak eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elô,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerülhet,

g) ha az készpénz, értékpapír, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásának következményeként keletkezet,

h) amely a talajerôben, vízminôségben, természeti környezetben következett be,

i) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok kar- bantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával, okozati összefüg- gésben következett be,

j) amely a természetes és mesterséges környezet szennyezésébôl ered (Az erre vonatkozó külön megállapodás: környezet szennyezés felelôsségbiztosítás fedezetét kivéve.),

k) amelyek nem a biztosítási eseményekkel közvetlen összefüggésben bekövetkeztek be, és a következményi károkat,

l) amely hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból keletkezet,

m) amely a nukleáris energia, tüzelôanyag (hulladék) elôállításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos,

n) amely a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítási jogszabály alapján megtérül, függetlenül attól, hogy azt érvényesítették-e, vagy sem, illetve más biztosítással már fedezett károk,

o) amely gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, tervek, szellemi termékek újra-elôállítási és rögzítési költségeként merül fel;

p) amely a következô eseményekkel összefüggésben, vagy azok idején keletkezett: megszállás, polgári vagy katonai hatóságok intézkedései, lefoglalás, rekvirálás, államosítás, háborús cselekmények, lázadás, sztrájk, szabotázs, munkáskizárás, zavargás, polgári engedetlenség, népfelkelés, forradalom, ostromállapot, fosztogatás, terrorista cselekmények, szándékos rongálás,

q) amely az azbeszt felhasználásával kapcsolatban keletkezett,

r) illetve a nem személyi sérülésbôl eredô sérelemdíjra.

X. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, súlyosan gondatlanul vagy szándékos magatartással a Szerzôdô fél vagy a Biztosított; a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerzôdési feltételben meghatározott munkakört betöltô alkalma- zottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy a Biztosított gazdálkodó szervezetnek vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a Biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

2. A Biztosító térítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított (Szerzôdô) a VII. pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a szerzôdés vállalása, valamint a Biztosító számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Ez alól kivételt képez, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

3. Amennyiben a Biztosított a Biztosító által adott és jegyzôkönyvben rögzített elôírásokat, utasításokat jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

4. Jelen szerzôdés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül többek között, ha a Biztosított, a Szerzôdô, vagy az elôzôekben meghatározott személy

• a tûzvédelmi elôírásokat megsértették,

• a telephelyen a szükséges hatósági engedély(ek) nélkül, vagy azokban meg nem engedett tevékenység(ek)et folytattak és ez a kár bekövetkezésével részben vagy egészben összefüggésbe hozható,

• a károkozó alkoholos befolyásoltság, vagy egyéb tudatmódosító szerek hatása alatt állt, és ez közvetlen kapcsolatba hozható a kár keletkezésével,

• a káresemény bekövetkezésével összefüggésben a Szerzôdôt vagy a Biztosítottat elmarasztaló hatósági határozat született.

További korlátozások az egyes biztosítási elemeknél találhatók.

5. A Szerzôdô/Biztosított köteles minden tôle elvárható támogatást megadni a Biztosító megtérítési igénye alapján megnyíló regressz (visszkereseti) jogának érvényesítéséhez. A tôle elvárható támogatás elmaradása esetén a Biztosító mentesül a kár kifizetése alól. A Biztosított a károkozóval szemben fennálló igényérvényesítési jogáról a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségek elmulasztásából vagy megtagadásából származó következmények a Szerzôdôt/Biztosítottat terhelik.

XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Elévülés

A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülési ideje a biztosítási esemény idôpontjától, vagy a követelés meg- nyiltától számított (egy) év. A Biztosító kizárólag a szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett és bejelentett károkat téríti meg. Kivételt képez, ha a szerzôdés hatálya alatt bekövetezett kárról a Szerzôdô/Biztosított csak a szerzôdés hatályán túl, de az elévülés idején belül szerez tudomást.

2. A Biztosított (Szerzôdô) egyes bejelentéseit és nyilatkozatait írásban (telefax útján is) vagy telefonon, e-mailen közölheti. A telefonon, e-mailen történô bejelentés megerôsítését a Biztosító írásban is kérheti. A biztosítási szerzôdést a Szerzôdô felek azonban csak írásban mondhatják fel (Lásd II. 7. pont).

3. A Biztosító jogosult az együttmûködés keretein belül a kockázati viszonyokat és a Szerzôdô (Biztosított) által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenôrizni vagy ellenôriztetni.

4. A túlbiztosítás tilalma

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felsô határa a biztosítási összeg, a szerzôdésben meghatározott eseti kártérítési limit. Az eseti kártérítési limitet meghaladó összegû kiﬁzetést a Biztosító nem teljesít.

5. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô fél ﬁgyelmét felhívta.

6. Többszörös biztosítás

Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles ﬁzetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A Biztosítók az elôzô bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kiﬁzetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelôen az egyes Biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

7. Ha a felek a szabályzatban rögzített feltételektôl eltérnek, akkor az eltérést az egyedi megállapodásokban, záradékként kell rögzíteni.

8. Panaszkezelés

8.1. Az ügyfél jogosult a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni.

A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve a honlapján: xxxxx://xxx. xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

8.2. Szóbeli panasz:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében. Az irodák címe és nyitvatartási ideje a xxx.xxxxx.xx honlapon megtalálható.

b) telefonon: 00-0-000-0000 (munkanapokon 8–18 óráig, csütörtökön 8–20 óráig)

8.3. Írásbeli panasz:

a) személyesen vagy más által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján

b) postai úton: Központi panasziroda, 1813 Budapest, Pf.: 245.

c) telefaxon: 061-476-5791

d) elektronikus levélben: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

e) online: xxx.xxxxx.xx honlapon elhelyezett panaszbejelentôn

f) adatkezelési ügyben: elektronikus levélben: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

9. Jogorvoslati fórumok

9.1. A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén fogyasztónak minôsülô ügyfél* az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat:

A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület:

Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési címe: Pénzügyi Békéltetô Testület, 1525 Budapest, Pf.: 172. Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet.

Fogyasztóvédelmi eljárás:

Magyar Nemzeti Bank (Fogyasztóvédelmi Központ) Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP, Pf.: 777. Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elôtt megindítható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

Telefonon: 00-0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf.: 22.

E-mailen: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

A nyomtatványt a biztosító igazolható módon, költségmentesen küldi ki az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton. A biztosító a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján, a xxx.xxxxx.xx weboldalon és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.

9.2. Bíróság: A fogyasztó és a fogyasztónak nem minôsülô ügyfél panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

9.3. A Biztosító

Név: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság

Székhely állama: Magyarország

Székhely: 1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0. Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti szerv székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

A szerzôdés nyelve magyar.

A biztosítás Általános, illetve Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Különös feltételek

I. Vagyonbiztosítási szabályzat (alapbiztosítás)

I. BIZTOSÍTOTT ESEMÉNYEK ÉS KÁROK

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerzôdô között létrejött AEGON TOTÁL II. Vagyonbiztosítási szerzôdés alapján a Biztosító vállalja a kockázatokat és megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános szerzôdési és Különös feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Xxxxxxx feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerzôdô és a Biztosító között AEGON TOTÁL II. Vagyonbiztosítási szerzôdés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben az ajánlat és a kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerzôdés szempontjából biztosítási eseménynek minôsülnek a biztosítás területi és idôbeli hatályán belül, az ajánlaton és a kötvényben megjelölt biztosított vagyontárgyakban a Biztosított személyének (és/vagy képviselôjének, alkalmazottjának, tagjának vagy megbízottjának) akaratán kívül, tôle függetlenül fellépô, véletlen, váratlan, elôre nem látható, baleseti jelleggel bekövetkezô mindazon károk, amelyek pótlást, helyreállítást, javítást tesznek szükségessé és az Általános szerzôdési feltételekbôl, illetve jelen Különös Feltételek alapján nincsenek a biztosítási fedezetbôl kizárva.

A térítés mértékét jelen Különös Feltételek tartalmazzák.

Jelen szerzôdés alapján egy biztosítási eseménynek minôsül az azonos kockázatviselési helyen bekövetkezô, azonos típusú vagy jellegû károsító körülmény, esemény miatt bekövetkezô károsodás, amennyiben 24 órán belül, ugyanazon ok miatt akár több ilyen eset következik is be.

Több káreseménynek minôsül, ha:

• ugyanazon kockázatviselési helyen, azonos idôben de több okból bekövetkezô kár is történik és/vagy,

• ugyanazon károsító körülmény több kockázatviselési helyen is okoz kárt.

2. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

Nem fedezi a biztosítás, biztosítási esemény hiánya miatt:

2.1. rejtélyes vagy megmagyarázhatatlan veszteséget, eltûnést, elvesztést vagy leltárhiányt, pénztárhiányt, a leltár készítése során elkövetett számolási hibát, információ tisztázatlan körülmények közötti elvesztését, rossz iktatását, illetve alkalmazását, lopást, dolog vagy személy elleni erôszak nélküli eltulajdonítást. Vitás/nem egyértelmû esetben a hatósági iratban/bizonyítványban foglalt minôsítés az irányadó,

2.2. sikkasztás, hûtlen kezelés, hamisítás, csalás miatti károkat,

2.3. csôvezeték-hálózatok, azok edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése, dugulása, egyéb meghibásodása miatt kiömlô, elfolyt közegek, anyagok mennyiségi veszteségét, valamint az ezek miatt bekövetkezô egyéb károkat (pl. hûtôfolyadékok, kenôanyagok kimaradása miatti károkat, a többletfogyasztás miatti egyéb költségeket és díjakat),

2.4. a biztosított vagyontárgyakon végzett kísérlet, vizsgálat, tesztelés, szerelés, javítás, szerviz vagy karbantartási munkák, vagy ezekre visszavezethetô ok miatt keletkezett károkat. Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontárgyakra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkezô ki nem zárt károkra,

2.5. közüzemi szolgáltatások (elektromos energia, hô, víz stb.) kimaradása miatt bármilyen formában jelentkezô károkat, amennyiben a kimaradást elôidézô ok a kockázatviselési helyszínen kívül történt, valamint az áram/ feszültségingadozás miatti károkat,

2.6. gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölôdés, perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, füst, korrózió, vegyszerek maró hatása, légköri nedvesség vagy szárazság, szmog, rovarok, férgek, zsugorodás, párolgás, súlyveszteség, rozsda, száraz vagy nedves rothadás, szín és/vagy íz és/vagy anyag-szerkezeti változások, természetes elhasználódás, fokozatos állagromlás, az elôírt védelem hiánya vagy kiiktatása, a hômérséklet szélsôséges változásai, öngyulladás vagy földalatti tûz miatti károkat; Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontárgyakra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkezô ki nem zárt károkra,

2.7. az olyan oxidációs vagy oxidációs jellegû egyéb kémiai folyamatok miatt bekövetkezô károkat és veszteségeket, amelyek:

a) nem gyulladási hômérséklet hatására alakulnak ki és,

b) önállóan nem terjedôképesek és,

c) hô-, láng-, fény- és füsthatás együttes jelenléte nélkül következnek be,

2.8. rendeltetésszerûen tûznek, hôhatásnak kitett vagyontárgyak – beleértve a felhasznált tüzelô- és egyéb technológiai anyagokat – technológiai használatával összefüggésben keletkezett tûz- és egyéb, hôhatással összefüggô kárait,

2.9. hullámtérben, nyílt ártérben, nem mentett árterületeken keletkezett árvízkárokat, valamint a gátak védett oldalán bármely okból keletkezô fakadóvíz, belvíz, talajvíz, buzgár által keletkezett károkat. Hullámtér a természetes álló- és folyóvizek és az árvízvédelmi töltéseik közötti nyílt árterület; nyílt ártér az árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér. A terület minôsítésének alapja minden esetben az illetékes vízügyi hatóság besorolása,

2.10. épületek süllyedése, alapok, falak, padozatok, feltöltések, födém- illetve tetôszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdôlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágulása miatti károkat. Ezen pont szerinti kizárás nem vonatkozik a következôk miatt bekövetkezett eseményekre:

a) árvíz,

b) csôtörés,

c) ismeretlen üreg beomlása.

Nem terjed ki azonban a biztosítási fedezet a lassú, folyamatos állagromlás, avulás formájában bekövetkezô károkra, a talajvíz vagy talajmechanikai viszonyok megváltozása, átalakulása vagy azokra visszavezethetô ok miatt bekövetkezô károkra,

2.11. nyomás alatti tartályok, gôzkazánok, gôzturbinák, gôzmotorok, gôzgépek, csövek és lendítôkerekek valamint ezek tartozékainak szétszakadását, összeroppanását, megrepedését, felrobbanását (pl. kazánok, tartályok, nyomáskiegyenlítôk, nyomás-fokozók, gáztöltetû ipari vagy háztartási palackok, minimum 10 bar nyomáson üzemelô gépek, berendezések),

2.12. az épületek, építmények (szerkezeti, nyílászáró vagy belsô) üvegezésében keletkezett, törés, repedés vagy esztétikai jellegû károsodás formájában bekövetkezô károkat,

2.13. bármely elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adathordozó eszközön tárolt adatok törlése, elveszése, torzulása, bármely ok általi tönkremenetele vagy tulajdonságainak megváltozása (pl. számítógépvírus, erôs mágneses tér, hibás programozás, módosítás, kódolás, manipulálás stb.) miatti károkat,

2.14. programokban, szoftverekben, immateriális javakban bármely ok miatt bekövetkezett károk, illetve ezek pótlásának költségeit,

2.15. következményi károkat, a V. fejezet szerinti üzemszüneti károk/veszteségek kivételével, amennyiben azokra a biztosítást kiterjesztették,

2.16. nem biztosított, vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik,

2.17. a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben következett be,

2.18. egyértelmûen azonosítható, kívülrôl ható, fellépô károsodást elôidézô ok nélkül bekövetkezô, kizárólag csak meghibásodás, mûködésképtelenség, rendeltetésszerû használatban bekövetkezô változás formájában áll elô vagy az eredeti célú felhasználás részbeni vagy teljes meghiúsulásából származik,

2.19. az építés, felújítás, bôvítés, átalakítás alatt álló épületekben, berendezésekben keletkezett, ha az részben vagy egészben az építési munkálatok vagy azok bármely kapcsolódó munkafolyamatának eredménye.

2.20. szállított vagyontárgyakban keletkezik, azonban a telephelyen belüli anyagmozgatás nem minôsül szállításnak, vagyis megtérül az így keletkezett kár.

2.21. büntetôjellegû többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébôl származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidôre kifizetett bér, többletköltség, késedelmes teljesítés következményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),

2.22. kedvezmények elvesztésébôl, késedelembôl vagy piacvesztésbôl adódott,

2.23. a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésébôl származik, ami a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolja,

2.24. a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozéka eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elô,

2.25. az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyanazon részét ért korábban bekövetkezett, elôzô kár(ok)ra kifizetett kártérítésnek azon részét képezi, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására,

2.26. normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerülhet,

2.27. készpénz, értékpapír, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásának, eltûnésének, mások általi jogellenes felhasználásának következményeként keletkezett,

2.28. a talajban, vízminôségben, egyéb természeti környezetben következett be.

3. KORLÁTOZÁSOK

3.1. Betöréses lopás, rablás

A Biztosító a hiány formájában elôálló károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a hiány:

a) a telephelyen történt betöréses lopással, vagy,

b) a telephely területén elkövetett rablással

összefüggésben keletkezett. A Biztosító térítési kötelezettsége a káresemény bekövetkeztekor meglévô és a kárrendezés során rögzített tényleges betörés védelmi rendszereknek megfelelô, a jelen Szabályzat 1. Számú. Záradékában rögzített térítési limitig terjed. A felek az 1. Számú. Záradékban rögzített védelmi rendszerektôl és térítési limitektôl eltérô megoldásban is megállapodhatnak, ebben az esetben az elôírás(oka)t és limit(ek)et az ajánlatban és a kötvényben külön Záradékban rögzítik.

Jelen szabályzat szerint betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva,

a) dolog elleni erôszakkal,

b) a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel,

c) a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt és onnan az ingóságokat jogellenesen eltulajdonította.

Jelen szabályzat szerint rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a Biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erôszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte továbbá, ha a tetten ért elkövetô az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Nem egyértelmûen elbírálható események bekövetkezésekor, vagy ha a felek között véleménykülönbség alakul ki, a nyomozást lezáró (felfüggesztô, megszüntetô, vádemelési javaslat) hatósági irat minôsítését kell ﬁgyelembe venni.

3.2. Gépek, berendezések

A Biztosító, bármely gépben, berendezésben:

a) a külsô hatás nélkül bekövetkezô mechanikus és/vagy elektromos meghibásodások, zavarok, törések miatti károknak és

b) a kezelôi hiba, ügyetlenség, túlterhelés miatti károknak

a biztosítási ajánlaton és a kötvényben meghatározott káreseményenkénti térítési limit mértékéig teljesít kárkiﬁzetést.

Amennyiben az ajánlat és a kötvény más limitet nem tartalmaz, a jelen pont szerinti biztosítási események bekövetkezése esetén a térítés felsô határa káreseményenként összesen 250.000 Ft, az önrészesedés a kár 20%-a, de legalább 10.000 Ft, mely összeg a kárkiﬁzetésbôl levonásra kerül.

A jelen pont szerinti káresemények bekövetkezése esetén a Biztosító a fentiek, valamint a jelen szabályzat III. és IV. Fejezete, a Géptörés és az Elektromos és Elektronikus Berendezések Biztosításának Különös Feltételei alapján nyújt kártérítést.

3.3. Vandalizmus

A biztosítási fedezet csak az ajánlatban és a kötvényben is feltüntetett eseti kártérítési limit mértékéig, az ugyanitt feltüntetett biztosítási önrész alkalmazásával terjed ki az idegen személy általi szándékos vagy tudattalan, vandalizmus, rongálás jellegû károsodások helyreállítására.

A Biztosító szolgáltatásának káreseményenkénti limitje egyéb megállapodás hiányában 100.000 Ft. Ezen belül a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása és a grafﬁtik által okozott károk, illetve a grafﬁtik eltávolításainak költsége káreseményenként összesen

50.000 Ft-ban limitált.

Egyéb megállapodás hiányában jelen záradék tekintetében az önrészesedés káreseményenként 10.000 Ft, mely összeg a kártérítés összegébôl levonásra kerül.

3.4. Szabadban tárolt vagyontárgyak

A biztosítási fedezet csak az ajánlatban és a kötvényben is feltüntetett eseti térítési limit mértékéig, az ugyanitt feltüntetett biztosítási önrész alkalmazásával terjed ki a szabadban tárolt vagyontárgyak, készletek, gépek, berendezések, eszközök természeti csapás miatt bekövetkezô kárainak helyreállítására, pótlására.

Természeti csapának minôsül jelen pont vonatkozásában: tûz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhôszakadás, árvíz, jégverés, hónyomás.

4. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

Jelen Különös Feltételek értelmében biztosítottak az ajánlaton és a kötvényben megjelölt saját vagy idegen tulajdonú vagyontárgyak az alábbiak szerint:

Saját és idegen tulajdonú vagyontárgyak:

a) Tárgyi eszközök

• épületek, építmények, a szervesen hozzájuk tartozó épületgépészeti eszközökkel, berendezésekkel és burkolatokkal,

• mûszaki berendezések, gépek, jármûvek,

• egyéb berendezések, felszerelések; (az egyéb vagyontárgyakról tételes, biztosítási összeggel, és az azonosításhoz szükséges gyári számmal ellátott lista megadása szükséges),

• beruházások.

b) Készletek

• anyagok,

• áruk,

• befejezetlen termelés, félkész termékek,

• késztermékek,

• egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök.

c) Pénz- és értékkészlet

A Magyar Biztosítók Szövetsége Vagyonbiztosítási Tagozata által minôsített pénz, vagy páncélszekrényben tartott, pénztári bizonylatolt pénzkészletek, értékcikkek és értéktárgyak, a tároló minôsítésének megfelelô értékhatárig.

Idegen vagyontárgyak

Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, és idegen tulajdon esetén a Biztosított nyilvántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen tulajdonossal szemben a Biztosított – igazoltan szerzôdéses jogviszony alapján

– kártérítési felelôsséggel tartozik.

Kizárások

Nem biztosítható vagyontárgyak

a) hitelkártyák, takarékbetétkönyvek, pénzt helyettesítô eszközök, csekkek, értékpapírok,

b) iratok (okirat, kézirat, stb.), üzleti könyvek, kartotékok, tervek, rajzok,

c) lyukkártyákon, mágnesszalagokon, mágneslemezeken és egyéb adathordozókon tárolt adatok, vásárolt és saját készítésû szoftverek, programok, egyéb szellemi termékek,

d) immateriális javak,

e) elszámolások, számlák, adósbizonylatok, követelések,

f) mûtárgyak, bélyegek, ékszerek, drágakövek, nemesfémek, rúdarany/rúdezüst, szôrmék, mindenféle mûalkotás, festmények, rajzok, régiségek, metszetek, szobrok, iparmûvészeti tárgyak és hangszerek (ezen vagyontárgyak külön megállapodás alapján fedezetbe vehetôk),

g) forgalmi engedélyhez kötött jármûvek (földi, légi, vízi) és vontatmányaik, vasúti mozdonyok, vasúti vagonok, vasúti sínek, a biztosított telephelyén kívül elhelyezkedô szállító és elosztó vezetékek,

h) pénzautomaták és pénznyerô játékautomaták tartalmukkal, vagy anélkül,

i) földterület, telek, természetes vagy mesterséges álló- és folyóvizek,

j) föld alatti bányák, külfejtések és a földben található ásványok, földmunkák költségei,

k) utak, alagutak, hidak, vízi létesítmények és mûtárgyak, dokkok, mólók, fúrótornyok, gátak, átereszek, csatornák, árkok, vasúti pályák és töltések, víztározók, kutak,

l) szállítmányok, ideiglenes vagy közbensô raktározás alatt álló vagyontárgyak,

m) szabadban tárolt vagy elhelyezett bármely vagyontárgy (külön megállapodás alapján, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölve biztosíthatók),

n) állatok, növények,

o) bármilyen szellemi, inmateriális termék (pl. program, szoftver, stb.).

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

A Biztosító – a biztosítási összegen belül, az érintett vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-ig, több vagyoncsoportot érintô kár esetén pedig a teljes biztosítási összeg 20%-ig – megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következôk szerint:

5.1 a biztosítási eseményekkel kapcsolatos – a Biztosítottat terhelô – romeltakarítás költségeit,

5.2 a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetôzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közmûvesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

5.3 a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a Biztosító elôzetes hozzájárulásával történt,

5.4 a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértôi költségeket,

5.5 a kárenyhítés körébe esô indokolt költségeket a Biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre,

5.6 a javítási és helyreállítási költségek nem tartalmazhatják a sürgôsségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasználásra kerülô anyagok, szerkezetek sürgôs szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

Különös feltételek

II. Kiegészítő üvegtörés-biztosítás különös szabályzata

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében, a jelen különös szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket az alábbiakban felsorolt biztosítási események és károk, a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

A Biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

A jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a szerzôdés Általános feltételeiben és annak mellékleteiben, valamint a Ptk.-ban rögzítettek az irányadóak.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és a jelen Különös Feltételeket, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jelen kiegészítô biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévô, I. fejezet szerinti vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejûleg megköti és a biztosítási díjat érte megﬁzeti. A kiegészítô biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszûnésével egyidejûleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszûnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított szerzôdésben megjelölt és biztosított épületeinek, építményeinek a jelen kiegészítô biztosítás 2. pontja alapján biztosítható vagyontárgyak törése, vagy repedése következtében álltak elô.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

Jelen kiegészítô szerzôdés alapján biztosítható vagyontárgyak:

• a biztosított épületek, építmények szerkezeti üvegezése, beleértve a ﬁx üvegezésû és a nyitható nyílászárókat, üvegtéglából és kopolit üvegbôl készült üvegfalakat, üvegtetôket és taposóüvegeket, korlátok, erkélyek üvegezését, melyek szervetlen vagy szerves üvegbôl, egyéb, az üveget helyettesítô, hasonló funkciót betöltô anyagból készültek,

• az üveg funkcióját kiegészítô törésvédô fóliák, színezô és/vagy hôszigetelô bevonatok, valamint egyéb, az üvegre nem oldható kötéssel (pl. ragasztással) rögzített kiegészítôk, reklám feliratok,

• a berendezési tárgyak üvegezései, az üvegpolcok, vitrinek üvegezése,

• beépített, mûvészeti alkotásnak minôsített üvegek, pl. ólomüvegek.

3. KIZÁRÁSOK

Jelen kiegészítô biztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával nem biztosíthatók:

• üvegházak, melegágyak,

• csillárok, neonok, fényforrások,

• az építés, felújítás alatti épületek üvegezése,

• a már törött, repedt, vagy toldott üvegfelületek, üvegezések,

• Az épület használhatóságát nem befolyásoló, kizárólag esztétikai funkcióval rendelkezô alkotások (pl. tükrök, szobrok, egyéb önálló képzômûvészeti alkotások).

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a Biztosított által a káronkénti és/vagy éves térítés felsô határaként megjelölt limitösszeg, mely a biztosítás díjalapja.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A Biztosító szolgáltatása az üvegtörésbôl származó kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a Biztosított által meghatározott és szerzôdésben (kötvényben) rögzített felsô határértéket.

Kizárások

Jelen kiegészítô biztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg:

a) üveg felületén vagy díszítésében karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett,

b) üveg keretében, foglalatában keletkezett,

c) üvegtörés miatti következményi kár.

6. A BIZTOSÍTÁS ÖNRÉSZESEDÉSE

Az önrészesedés levonásos, mértékét az ajánlat és a kötvény rögzíti.

7. FEDEZETFELTÖLTÉS

A Biztosító az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeget az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kiﬁzetett összeggel csökkenti, amennyiben a biztosítási idôszakban kiﬁzetett térítési összeg eléri, vagy meghaladja a biztosítási összeg 50%-át. Ebben az esetben a Biztosító a szolgáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban tájékoztatja a Szerzôdôt a fedezetfeltöltés díjáról. A tájékoztatás továbbiakban tartalmazza a biztosítási idôszak alatt kiﬁzetett szolgáltatási összeget, amely a fedezetfeltöltés díjának az alapja.

Amennyiben a Szerzôdô a tájékoztatás kiküldésétôl számított 20 napon belül, írásban nem jelzi a Biztosító felé, hogy a fedezetfeltöltés jogával él, akkor a Biztosító úgy tekinti, hogy a Szerzôdô lemond a fedezetfeltöltés jogáról, és a szerzôdés a kiﬁzetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra. A Biztosító a 20 napos határidôt követôen beérkezô írásbeli igényeket nem fogad be.

Ha a szerzôdô a 20 napos határidôn belül írásban nyilatkozik, hogy a fedezetfeltöltés jogával él, akkor a Biztosító a feltöltendô összegre számított egyszeri biztosítási díjról számlát, számviteli bizonylatot állít ki, és azt a Szerzôdô számára postázza. A fedezetfeltöltés esedékességének határideje a számla, számviteli bizonylat alapján, az azon feltüntetett teljesítési határidô. A határidôn túli díjﬁzetést a Biztosító nem fogadja be és a szerzôdés a kiﬁzetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra. Fedezetfeltöltésre póthatáridôt a Biztosító nem ad.

A fedezetfeltöltés mértéke nem haladhatja meg a biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeget. A fedezetfeltöltés nem számít szerzôdés módosításnak. A fedezetfeltöltés jogkövetkezményével egy biztosítási idôszak alatt, szerzôdésenként, egy alkalommal lehet élni. A Biztosító a fedezetfeltöltés díjának számításánál az egyedi eljárás költségeit, és az elôzetes kockázatelbírálástól jelentôsen eltérô kockázatnövekedést felszámolja. A limitfeltöltés minimál díja 6.000 Ft.

Különös feltételek

III. Kiegészítő géptörés biztosítás különös szabályzata

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerzôdô között létrejött AEGON TOTÁL II. géptörésbiztosítási szerzôdés alapján a Biztosító vállalja, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében a megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A szerzôdés nyelve magyar és a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és Különös Feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Különös Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerzôdô és a Biztosító között AEGON TOTÁL II. géptörésbiztosítási szerzôdés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben az ajánlat és a kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

Jelen kiegészítô biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévô alapbiztosítással, illetve azt egyidejûleg megköti. A kiegészítô biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszûnésével egyidejûleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszûnik

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerzôdés szempontjából biztosítási eseménynek minôsülnek a biztosítás területi hatályán belül, az ajánlaton és a kötvényben megjelölt biztosított gépekben, mûszaki eszközökben, váratlanul, elôre nem láthatóan, baleseti jelleggel bekövetkezô mindazon károk, amelyek a jelen Különös Feltételek alapján nincsenek a biztosítási fedezetbôl kizárva és javítást, helyreállítást, pótlást tesznek szükségessé. A térítés mértékét jelen Különös Feltételek tartalmazzák.

Jelen szerzôdés a biztosított vagyontárgyakra csak sikeres beüzemelés, próbaüzem után lép életbe, függetlenül attól, hogy azok már üzemelnek, vagy üzemeltek, vagy üzemen kívül helyezett állapotban vannak nagyjavítás, vagy tisztítás céljából szétszerelés alatt állnak, vagy ezen tevékenységek folynak rajtuk, vagy a telephelyen belül mozgatják, áthelyezik azokat, vagy egy ilyen áthelyezést követôen újratelepítik, vagy szerelik azokat.

2. KIZÁRÁSOK

Jelen alapbiztosítás fedezete alapján, az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával, a Biztosító nem téríti meg a kárt, ha:

2.1. alapok és falazatok kárait, kivéve, ha a telephelyi géplistán specifikálták,

2.2. olyan vagyontárgyak veszteségeit vagy kárait, amelyek használatuk jellegénél és/vagy természetüknél fogva gyorsan elhasználódó, gyakran cserélendô alkatrészek, pl. megmunkáló, alakító szerszámok, nyomóbélyegek, öntôminták, gravírozott hengerek, sajtoló kalapácsok, hôálló szigetelések, üvegbôl készült tárgyak, súrlódással mûködô alkatrészek, gépszíjak, gumiabroncsok, kötelek, huzalok, vezetékek, mûködéshez szükséges segédanyagok, mint pl. kenôanyagok, üzemanyagok, katalizátorok,

2.3. a folyamatos mûködés, használat közvetlen hatása miatt szükségessé vált javítás, vagy csere miatti veszteségeket vagy károkat, mint például kopás, korrózió, erózió, oxid- (salak, pernye) lerakódás, szennyezôdés, vagy egyéb lerakódás, rozsdásodás, vagy karcolás bármely festett, polírozott felületen,

2.4. olyan veszteségeket vagy károkat, amelyek tûz, villámcsapás közvetlen hatása, vegyi folyamatból származó robbanás (kivéve a kazánokban bekövetkezô füstgázrobbanást), tûzoltás, vagy azzal kapcsolatos kár, illetve azt követô bontás, légijármû vagy bármilyen légi eszköz vagy alkatrészének lezuhanása, lopás, betöréses lopás vagy annak kísérlete, épület összeomlása, árvíz, belvíz, magas vízállás, földrengés, talajsüllyedés, földcsuszamlás, lavina, hurrikán, forgószél, vulkanikus tevékenység, vagy hasonló természeti katasztrófák miatt keletkeztek,

2.5. mûködtetô közegek, úgymint üzemanyagok, kemikáliák, katalizátorok, szûrôanyagok, hôközlô anyagok, tisztítóanyagok, kenô- és egyéb segédanyagok kárait,

2.6. vizsgálatok, szándékos túlterhelések, vagy egyéb kísérletek közvetlen, vagy közvetett hatása eredményeképpen fellépô, normálistól eltérô körülmények közötti üzemelés miatti károkat,

2.7. olyan veszteségeket vagy károkat, amelyért egy szállító, szerzôdô vagy karbantartó felelôs akár szerzôdés, akár törvényi kötelezettség miatt,

2.8. olyan veszteségeket vagy károkat, amelynek oka olyan hiba vagy hiányosság, amely a szerzôdés hatályba lépésekor már létezett és amelyrôl a Szerzôdônek/Biztosítottnak vagy képviselôjének tudomása volt, vagy kellô körültekintéssel lehetett volna, akár a Biztosító tudomására hozták ezen hibákat vagy hiányosságokat, akár nem,

2.9. alapanyagok, félkész- és késztermékek, illetve a folyamatos üzemeléshez szükséges egyéb anyagok hiánya, megrongálódása, elromlása, sérülése miatti károkat akkor is, ha ezek a telephelyi géplistában tételesen megnevezett, biztosított egységben okoznak kárt,

2.10. hatóságok által elrendelt korlátozás, újjáépítés, vagy üzemelés miatti károkat,

2.11. tôkehiány miatti károkat: ha a Biztosítottnak nem áll rendelkezésére kellô idôben felhasználható tôke arra, hogy megjavítsa, vagy pótolja a sérült, tönkrement gépet,

2.12. késedelem, nem biztosított üzemszünet vagy ezek elhárítása, megelôzése miatt felmerülô vagy szükségessé váló költségeket, többlet költségeket,

2.13. olyan gépek, berendezések, illetve alkatrészek károsodásait, amelyek nem szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve gépek listáján még akkor sem, ha ezek következtében más, a listákon szereplô berendezés, illetve gép sérül,

2.14. bármilyen következményi, vagy felelôsségi kárt, beleértve az üzemszünetelésbôl adódó károkat.

3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK ÉS VAGYONCSOPORTOK

Jelen Különös Feltételek értelmében biztosítottak az ajánlaton és a kötvényben tételesen, a vagyontárgyak azonosítását lehetôvé tévô és minden tárgy biztosítási összegét is tartalmazó listán megjelölt saját vagy idegen tulajdonú gépek, berendezések az alábbiak szerint:

Saját és idegen tulajdonú vagyontárgyak:

a) gépek,

b) gépi berendezések,

c) jármûvek közül a munkagépként mûködô rendszámos jármûvek és a munkagépek,

d) valamint az ajánlaton és a kötvényben tételesen megjelölt egyéb eszközök. Idegen vagyontárgyak

– kártérítési felelôsséggel tartozik.

Kizárások

Nem biztosítható vagyontárgyak

a) a számítástechnikai, híradástechnikai és egyéb elektronikus, elektromos eszközök, berendezések,

b) légi jármûvek, személy és teherszállító jármûvek,

c) mûszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a termelésbôl (üzemeltetésbôl) kivont gépi eszközök.

Különös feltételek

IV. Kiegészítő elektromos berendezések és készülékek biztosítás különös szabályzata

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerzôdô között létrejött AEGON TOTÁL II. elektromos berendezések és készülékek biztosítási szerzôdése alapján kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a Magyarország területén okoznak.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és Különös Feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Különös Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerzôdô és a Biztosító között AEGON TOTÁL II. elektromos berendezések és készülékek biztosítási szerzôdés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben az ajánlat és a kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen szerzôdés szempontjából biztosítási eseménynek minôsülnek a biztosítás területi hatályán belül, az ajánlaton és a kötvényben megjelölt biztosított elektromos és elektronikus berendezésekben váratlanul, elôre nem láthatóan, baleseti jelleggel bekövetkezô mindazon károk, amelyek az Általános szerzôdési feltételekben és a jelen Különös Szabályzat alapján nincsenek a biztosítási fedezetbôl kizárva. A kártérítés mértékét jelen Különös Feltételek tartalmazzák.

2. KIZÁRÁSOK

Jelen kiegészítô biztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg:

a) olyan veszteségeket vagy károkat, amelyek oka olyan hiba vagy hiányosság, amely a szerzôdés hatályba lépésekor már létezett, és amelyrôl a Biztosítottnak vagy képviselôjének tudomása volt, vagy lehetett volna kellô körültekintéssel,

b) olyan veszteségeket vagy károkat, amelyek a Biztosított vagy képviselôjének, tagjának a vagyontárgy megôrzésével megbízott személynek jogellenes szándékos cselekedete vagy súlyos gondatlansága miatt keletkezett,

c) háború, megszállás, idegen ellenséges tevékenység, háborús cselekmény vagy ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy hadüzenet történt-e vagy sem), polgárháború, lázongás, forradalom, felkelés, zendülés, zavargás, sztrájk, sztrájkkal kapcsolatos munkahelyrôl való kizárás, polgári engedetlenség, katonai vagy bitorolt hatalom, politikai szervezetekkel kapcsolatban lévô vagy azok megbízásából tevékenykedô személyek rosszindulatú vagy rosszhiszemû szándékos cselekedetei, összeesküvés következményeit,

d) elkobzás, katonai célokra történô igénybevétel, rekvirálás vagy bárminemû rombolás vagy kár, amelyet de jure vagy de facto kormány vagy valamely hatóság idéz elô,

e) természetes kopás (elhasználódás és öregedés – még ha idô elôtt következik is be –), továbbá vegyi-, hô-, mechanikus jellegû állandó hatások, így korrózió, vízkô vagy egyéb lerakódás, valamint tartós idôjárási hatások következtében keletkeztek,

f) anyag- és gyártási hibák miatti károk és veszteségek,

g) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések miatt keletkezô károk,

h) esztétikai hibákat és sérüléseket,

i) más módon megtérülô veszteségeket (garancia, jótállás, kártérítés, más szerzôdés alapján),

j) nukleáris reakció, nukleáris sugárzás, radioaktív szennyezôdés bárminemû következményeit;

k) hatóságok által elrendelt korlátozás, újjáépítés, vagy üzemelés, kisajátítás miatti károkat;

l) tôkehiány miatti károkat: ha a Biztosítottnak nem áll rendelkezésére kellô idôben felhasználható tôke arra, hogy megjavítsa, vagy pótolja a sérült, tönkrement berendezést,

m) olyan berendezések, illetve alkatrészeik károsodásai, amelyek nem szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve berendezések listáján még akkor sem, ha ezek következtében más, a listákon szereplô, biztosított berendezés sérül,

n) bármilyen következményi vagy másnak okozott felelôsségi kár, beleértve az üzemszünetelésbôl eredô károkat is,

o) a sérelemdíjat.

3. BETÖRÉSES LOPÁSSAL, VAGY RABLÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KELETKEZETT

A Biztosító a hiány formájában elôálló károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a hiány:

• a telephelyen történt betöréses lopással, vagy

• a telephely területén elkövetett rablással,

összefüggésben keletkezett. A Biztosító térítési kötelezettsége a káresemény bekövetkeztekor meglévô és a kárrendezés során rögzített tényleges betörés védelmi rendszereknek megfelelô, a jelen Szabályzat 1. sz. Záradékában rögzített kártérítési limitig terjed. A felek az 1. sz. Záradékban rögzített védelmi rendszerektôl és térítési limitektôl eltérô megoldásban is megállapodhatnak, ebben az esetben az elôírás(oka)t és limit(ek)et az ajánlatban és a kötvényben külön Záradékban rögzítik.

Egyedi megállapodással a biztosítási fedezet a telephelyen kívül bekövetkezett lopás-, betöréses lopás- és rabláskárokra is kiterjeszthetô. A kiterjesztést a 2. sz. Záradék tartalmazza.

• dolog elleni erôszakkal,

• a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel,

• a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt és onnan a biztosított vagyontárgyakat jogellenesen eltulajdonította.

Jelen szabályzat szerint rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a Biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte továbbá, ha a tetten ért elkövetô az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Nem egyértelmûen elbírálható események bekövetkezésekor vagy ha a felek között véleménykülönbség alakul ki, a nyomozást lezáró (felfüggesztô, megszüntetô, vádemelési javaslat) hatósági irat minôsítését kell ﬁgyelembe venni.

Jelen szerzôdés szempontjából biztosítási eseménynek minôsülnek a biztosítás területi hatályán belül, az ajánlaton és a kötvényben részletes listán, értékmeghatározással feltüntetett és egyedi azonosító számmal megjelölt, biztosított elektromos és elektronikus berendezésekben váratlanul, elôre nem láthatóan, baleseti jelleggel bekövetkezô mindazon károk, amelyek az Általános, Vagyonbiztosítás, illetve a jelen kiegészítô szabályzat alapján nincsenek a biztosítási fedezetbôl kizárva vagy korlátozva. A térítés mértékét a jelen feltételek tartalmazzák.

4. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK ÉS VAGYONCSOPORTOK

A biztosítási szerzôdés megköthetô az alábbiakban felsorolt és a szerzôdés megkötésekor a részletes listán (megnevezés, típus, gyártási szám) értékmeghatározással feltüntetett vagyontárgyakra. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a szerzôdés megkötésekor, illetve módosításakor átadott – a szerzôdés mindenkori elválaszthatatlan mellékletét képezô – listán feltüntetett vagyontárgyakra, a megjelölt értékhatárig terjed ki:

Saját és idegen tulajdonú vagyontárgyak

a) számítástechnikai eszközök,

b) irodatechnikai eszközök,

c) híradástechnikai, kommunikációs és egyéb információátviteli rendszerek,

d) akusztikai és képfeldolgozó készülékek és berendezések, valamint azok rendszerei (képrögzítô és lejátszó berendezések, stúdiók, hangrögzítô és lejátszó berendezések, színpadtechnikai berendezések, elektromos és elektronikus hangszerek, zenekari felszerelések stb.),

e) automaták (jogszerûen üzemeltetett játék- és áru automaták, pénztárgépek, mérlegek stb.), a berendezésekben lévô pénzkészlet kivételével,

f) orvosi mûszerek, vizsgáló berendezések (sugárgyógyászati berendezések, mûtôfelszerelések, fogorvosi mûszerek, diagnosztikai mûszerek stb.),

g) egyéb, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölt elektromos és elektronikus eszközök.

Idegen vagyontárgyak

– kártérítési felelôsséggel tartozik.

Kizárások

Nem biztosítható vagyontárgyak

a) filmek, raszterek, fóliák, textil- és mûanyag bevonatok,

b) hengerbevonatok és ezekhez hasonló, nem alkatrésznek minôsülô anyagok,

c) adatok, programok, felhasználói szoftverek, elektronikusan vagy digitálisan elôállított vagy tárolt szellemi termékek.

Különös feltételek

V. Kiegészítő üzemszünet-biztosítás különös szabályzata

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerzôdô között létrejött AEGON TOTÁL II. üzemszünetbiztosítási szerzôdés alapján – az egyes biztosítási elemek különös feltételeiben meghatározott módon és esetekben – a Biztosító vállalja a kockázatokat és megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A szerzôdés nyelve magyar és a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és Különös Feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Különös Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerzôdô és a Biztosító között AEGON TOTÁL II. üzemszünetbiztosítási szerzôdés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a Különös Feltételek, valamint az ajánlat és a kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

Jelen üzemszünetbiztosítási fedezet elôfeltétele az Általános (All Risks) Vagyonbiztosítási szerzôdés megkötése.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A Biztosító jelen feltételek szerint térítést nyújt az I. Fejezet (Vagyonbiztosítás Különös Feltételei) által fedezett események bekövetkezésébôl eredô üzemszüneti károkra.

A Biztosító az ajánlatban és a kötvényben rögzített megállapodás alapján kiterjesztheti az üzemszünet-biztosítási fedezetet a III. Fejezet (Géptörés-biztosítás) szerinti események következtében fellépô üzemszüneti károkra is.

Üzemszüneti kárnak minôsül az elôbbiekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt fellépô bruttó nyereségcsökkenés, amely magában foglalja a biztosított üzem elmaradt üzleti nyereségét és folyó üzemi költségeit (állandó költségek), amelyek az üzem részleges vagy teljes üzemszünete alatt is terhelik a Biztosítottat.

2. KIZÁRÁSOK

Jelen kiegészítô biztosítás fedezete alapján az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg:

a) az olyan veszteségeket, amelyek a gazdálkodó szervezet egyéb okból történô szünetelése alatt következtek be (pl. átalakítás, tatarozás, szezonon kívüli szünetelés stb.),

a Biztosító ezekben az esetekben is térítést nyújt azonban arra a tartamra esô üzemszüneti veszteségekre, amellyel az egyébként normális üzemszünet a Vagyonbiztosítás Különös Feltételei által fedezett káresemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott,

b) azokat az üzemszüneti károkat, amelyek pénz, betétkönyvek, értékpapírok, okmányok, üzelti könyvek, egyéb iratok megsemmisülése, elvesztése vagy megrongálódása miatt következtek be,

c) azon károkat, amelyek vizsgálatok, szándékos túlterhelések, vagy egyéb kísérletek közvetlen, vagy közvetett hatása eredményeképpen fellépô, normálistól eltérô körülmények közötti üzemelés miatt következtek be,

d) egyéb okok miatt bekövetkezett kényszerû üzemszüneti veszteségeket (pl.: közüzemi szolgáltatás kimaradása stb.).

A Biztosító térítési kötelezettsége nem áll fenn arra az idôszakra, amellyel az üzemszünet idôtartama az alábbiak miatt jelentôsen megnövekedett:

a) hatóság által elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom vagy korlátozás,

b) tönkrement, károsodott vagy elveszett vagyontárgyak elôállításához illetve újrabeszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet (hitel-fedezet) részleges vagy teljes hiánya, továbbá késedelmes biztosítása,

c) a helyreállítási vagy újrabeszerzési tevékenység indokolatlan és jelentôs késedelme vagy nem körültekintô, gondos szervezése.

Egyéb megállapodás hiányában a Biztosító az üzemszüneti veszteséget a tényleges üzemszünet tartamáig, de legfeljebb 12 hónapig fedezi (térítési idôszak) a káresemény bekövetkezésétôl számítva.

Nem fedezi a biztosítás azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyek a felek által meghatározott és a biztosítási szerzôdésben rögzített idôn belül, vagy összeg alatt (önrészesedés) merülnek fel.

A Biztosító a teljes üzemszüneti veszteségbôl levonja a szerzôdésben meghatározott önrészesedést, és az így csökkentett összeget fizeti ki térítés címén.

3. ÜZLETI NYERESÉG ÉS KÖLTSÉGEK

A Biztosító fedezetet nyújt a biztosítási szerzôdés részletezôjében feltüntetett biztosítási összegek erejéig:

a) az üzem szünetelése miatt elmaradó üzleti nyereségre (a forgalmi adóval és különbözô nem normatív támogatásokkal csökkentett nettó nyereségre). Az elmaradó üzleti nyereség biztosítási összegét az elôzô év(ek) tényadatait, valamint a reális változások hatását ﬁgyelembe véve kell meghatározni. Alapját az elôzô évben kimutatott adózatlan nyereség képezi,

b) Az üzemszünet tartama alatt az alkalmazottak részére kiﬁzetett személyi alapbérre és azok kapcsolódó közterheire. A vonatkozó biztosítási összeget az alkalmazottaknak az elôzô naptári évben kiﬁzetett összmunkabér, költségként jelentkezô bérjellegû juttatások, valamint a beﬁzetett járulékok értékébôl kiindulva, a várható létszám- és bérfejlesztésre ﬁgyelemmel kell meghatározni,

c) Az anyag- és anyagjellegû költségek kivételével minden olyan egyéb költségre (általános költségek, fel nem osztott költségek), amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a Biztosítottat. Ilyenek:

• a kötelezôen ﬁzetendô kamatok,

• rendszeres és jogszabályon nyugvó ﬁzetési kötelezettségek, ha azokat az üzemszünet tartama alatt is be kell ﬁzetni és jogszabályon alapuló törlési lehetôség nincs. Ennek keretében térülnek a közvetlen adók (forgalmi adó kivételével), a kötelezô biztosítási díjak, illetékek stb.,

• olyan egyéb állandó kiadások, melyek a tevékenység szünetelése ellenére rendszeresen felmerülnek és teljesítésükre a gazdálkodó szervezet az üzemszünetet kiváltó ok bekövetkezte elôtt létrejött szerzôdés alapján köteles. Ennek keretében kerülnek megtérítésre a bérleti-, elôﬁzetési-, használati és önkéntes biztosítási díjak, továbbá az üzletszerûen jelentkezô azon rezsiköltségek, amelyek nem a helyreállítással állnak összefüggésben (pl. energia költség, irodai kiadások, telefondíjak, gépjármûvek üzemeltetése, fenntartási költségek stb.) Nem tekinthetô rezsiköltségnek a kötbér, bírság, büntetôkamat, perköltség, illetve valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési kötelezettség,

• amortizáció.

A 3. a-c pontok szerinti biztosítási összegeket a Biztosított határozza meg a felsorolt veszteség-csoportokra külön-külön. Az egyes veszteség-csoportokra megállapított biztosítási összegeket a térítéskor egyenként vizsgálja a Biztosító. Valamely csoport biztosítási összegének többlete nem fedezi egy másik csoport biztosítási összegének a hiányát.

A biztosítási összegek bármely idôpontban csökkenthetôk, növelésükhöz azonban a Biztosító írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosítási összeg csökkentése esetén a módosított biztosítási összeg a bejelentés napjától érvényes, a biztosítási összeg növelésekor pedig attól a naptól, amikor a Biztosító megküldte írásos elfogadó nyilatkozatát.

A Biztosító a biztosítási összegek változásának arányában a biztosítási díjat módosíthatja.

Kizárások

Nem tartoznak a biztosítható költségek közé:

a) a nyers-, segéd- vagy üzemanyagokra, valamint a beszerzett árukra fordított kiadások, amelyek az üzemszünet után is felhasználásra kerülhetnek, vagy amennyiben azok nem az üzem fenntartásához szükségesek,

b) forgalmi adók, fogyasztási adók,

c) a szállítási költségek, amennyiben nem folyamatos szerzôdéses fizetési kötelezettségeket képviselnek,

d) biztosítási, licenc- és feltalálói díjak azon része, amely a forgalomtól függ,

e) azon nyereségek és költségek, amelyek nem kapcsolódnak a termeléshez, kereskedelemhez vagy iparûzéshez, például tôkebefektetésbôl, spekulációs és az ingatlanüzletekbôl származó nyereségek.

4. ÜZEMSZÜNET TARTAMA, ALULBIZTOSÍTÁS

A károk rendezésénél az üzemszünet tartama a bekövetkezett vagyonkár napjával kezdôdik és azzal az idôponttal végzôdik, amelyen az üzem kényszerû szüneteltetése megszûnik, legkésôbb azonban a térítési idôszak lejártával.

Ha a 3. a)–c) pontokra megállapított biztosítási összeg idôarányos része kisebb, mint az azonos csoporton belül ténylegesen felmerült üzemszüneti veszteség, a Biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az idôarányos biztosítási összeg a felmerült tényleges kár értékéhez viszonyul.

Az alulbiztosítás tényét a 3. a)–c) pontokban felsorolt pontokban a Biztosító egyenként vizsgálja.

5. A TÉRÍTÉS TERJEDELME

A Biztosító megtéríti a Biztosítottnak az üzemszünet következtében az üzemszünet tartama alatt elmaradt üzleti nyereséget valamint a felmerülô üzleti költségeket (állandó költségek).

Csak azon állóeszközök értékcsökkenési leírásai térítendôk, amelyek a biztosított üzemhez tartoznak, az üzemszünet által közvetlenül érintettek, de a dologi kár nem terjed ki rájuk. Ezen feltétel nem vonatkozik a teljesen leírt állóeszközökre.

A munkabér címén csak a káresemény bekövetkezése elôtt már alkalmazásban álló munkavállalók részére ﬁzetendô munkabért téríti meg a Biztosító az üzemszünet tartama alatt.

Az alkalmazottak munkabére címén megállapításra kerülô térítési összeg kiszámításának alapja a társadalombiztosítási járulékﬁzetési kötelezettség számfejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járadék beﬁzetését igazoló lap.

A ﬁzetendô kamatok térítési összegének megállapítási alapja a hitelezôkkel megkötött hitelszerzôdés, amelyet a Biztosító részére be kell mutatni.

A jogszabályokon valamint szerzôdéseken nyugvó ﬁzetési kötelezettségek megtérítésének alapja a kiﬁzetést tanusító nyugták és beﬁzetési lapok bemutatása.

Ha a kiﬁzetést tanusító okmány nemcsak az üzemszünet tartamára esô ﬁzetési kötelezettségeket tanusítja, annak alapján a kár olyan arányban térítendô, ahogy az üzemszünet tartamára esô ﬁzetési kötelezettség a bizonylatolt idôszakhoz aránylik.

6. KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖTELEZETTSÉG

A Biztosított köteles az érvényben lévô számviteli szabályoknak megfelelô könyvelést vezetni, a költséghely szerinti ráfordításokat ellenôrizhetôvé tenni, a káreseményt megelôzô öt évrôl a leltárokat és mérlegeket biztos helyen megôrizni.

Kár esetén a Biztosított köteles a térítési összeg megállapításához szükséges okmányokat, valamint üzleti könyveit a Biztosító rendelkezésére bocsátani. A Biztosító jogosult a Biztosított üzleti helyzetének megállapításához annak hitelintézeténél, egyéb szervezeteknél vagy hatóságoknál tájékozódni és információt beszerezni.

7. DÍJELSZÁMOLÁS

A biztosítási idôszak lejárata után a Biztosított (Szerzôdô) köteles a biztosítási összeg megállapításához szükséges tényleges adatokat a Biztosító ezirányú kérésétôl számított egy hónapon belül megadni.

A Biztosító az adatok beérkezése után a végleges díjelszámolást elvégzi.

Amennyiben az így megállapított díj meghaladja az elôzetesen kalkulált biztosítási díjat, a díjkülönbözet a Biztosító által kiállított díjelszámolás kézhezvételétôl számított 30 napon belül esedékes.

8. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGE KÁR ESETÉN

A kárbejelentési jegyzôkönyvnek az Általános Szerzôdési Feltételek VI Fejezetének 19. pontjában foglaltakon túlmenôen tartalmaznia kell az alábbiakat is:

a) nyereség- és veszteségszámítást a folyó évre az üzemszüneti kár kezdetéig és a káreseményt megelôzô üzleti évre,

b) nyereség- és veszteségszámítást a Biztosított azon eredményeirôl és költségeirôl, amelyeket az értékelési idôszak alatt üzemszünet nélkül könyvelt volna el (nyereség és üzemi költségek),

c) nyereség- és veszteségszámítást a Biztosított azon ráfordításairól, amelyek az értékelési idôszak alatt az üzemszüneti kár következtében merülnek fel (nyereség és üzemi költségek).

Különös feltételek

ZÁRADÉKOK

1. számú záradék: Betöréses lopás és rablás védelmi előírásai

A Biztosító szolgáltatása (térítésének káreseményenkénti felsô határa) a káresemény bekövetkeztének idôpontjában a kár helyszínén meglévô és a kár idôpontjában funkcióját hiánytalanul, hibátlanul teljesítô betörésvédelmi rendszereknek megfelelô, jelen záradékban rögzített térítési limitig terjed. A betörésvédelmi rendszer szintjét, mûködôképességének és káridôpontbeli mûködésének vizsgálatát a kárszemle során a Biztosító saját vagy megbízott szakértôi végzik.

A térítési limit meghatározása a behatolás helyszínének védelmi szintje alapján történik. Egyéb, a behatolással semmilyen összefüggésben nem lévô hely eltérô védelmi szintje a térítést nem befolyásolja.

A biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása, vagy a megvalósult betöréses lopás közben a kár helyszínén maradt vagyontárgyakban elkövetett egyéb rongálási károk térítésének felsô határa a betöréses lopásra jelen záradékban meghatározott térítési limiten belül, legfeljebb a teljes limit 50%-a.

Védelmi osztály jele	Térítési limit az eltulajdonítás és rongáláskárokra együttesen
I.–II.–III.	biztosítási összeg
IV.	100.000.000 Ft
V.	40.000.000 Ft
VI.	5.000.000 Ft
VII.	1.000.000 Ft

MELLÉKLETEK

I. sz. melléklet: Védelmi osztályok megnevezése

II. sz. melléklet: Teljes körû, részleges és minimális elektronikai jelzôrendszer

III. sz. melléklet: Teljes körû, részleges és minimális mechanikai, ﬁzikai védelem

IV. sz. melléklet: Az I sz. melléklet B pontjában felsorolt vagyontárgyak tárolási és szállítási szabályai

V. sz. melléklet: Pénz- és páncélszekrények általános követelményei

I. SZ. MELLÉKLET: VÉDELMI OSZTÁLYOK MEGNEVEZÉSE

A) Gépek, mûszaki berendezések, általános használati tárgyak, lakás- és irodaberendezések, áruk, készletek (a „B” pontban felsorolt vagyontárgyak kivételével) biztosítása esetén

I. védelmi osztály: • teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• teljes körû elektronikai jelzôrendszer,

• szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás,

• Biztosító által minôsített rendszer,

• fegyveres ôrség,

• közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és/vagy automatikus átjelzés rendôrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz.

II. védelmi osztály: • teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• teljes körû elektronikai jelzôrendszer,

• szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás, Biztosító által minôsített rendszer,

• állandó, 24 órás portaszolgálat (lakás kivételével),

• automatikus távjelzés a rendôrségnek vagy egyéb fegyveres testületnek, fegyveres vagyon-védelmi szakszolgálatnak.

III. védelmi osztály: • teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• teljes körû elektronikai jelzôrendszer,

• rendszeres és dokumentált karbantartás,

• Biztosító által minôsített rendszer.

IV. védelmi osztály: • teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• részleges elektronikai jelzôrendszer,

• Biztosító által minôsített rendszer.

V. védelmi osztály: • teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• minimális elektronikai jelzôrendszer.

VI. védelmi osztály: • részleges mechanikai, ﬁzikai védelem.

VII. védelmi osztály: • minimális mechanikai, ﬁzikai védelem.

B) Készpénz, értékcikkek értékpapírok, nemesfém és drágakô tartalmú tárgyak (ezüst használati- és dísztárgyak kivételével) legalább VI. védelmi osztálynak megfelelô védettséggel ellátott helyiségben, kizárólag megfelelô MABISZ minôsítéssel rendelkezô értéktárolóban tárolva, legfeljebb a minôsítési értékhatárig biztosítottak MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô értéktárolóban, illetve VII. védelmi osztály szerinti védelem esetén a kártérítés felsô határa 100.000 Ft.

II. SZ MELLÉKLET: ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZEREK Teljes körű elektronikai jelzőrendszer

1. A teljes körû elektronikai jelzôrendszer alkotóelemei az alábbi védelmi körök:

• felületvédelem,

• térvédelem,

• tárgyvédelem,

• személyvédelem (támadásjelzés).

Teljes körû az elektronikai jelzôrendszer, ha az összes alkotóelem teljes körû.

1.1. Teljes körû felületvédelem

Az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban ﬁgyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált és a mechanikailag nem megfelelô (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékû) falazatokat, födémeket, padozatokat, és jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

1.2. Teljes körû térvédelem

Az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban a felügyelt terekben, tárgyak környezetében mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez, valamint a megközelítési útvonala(ka)t legalább csapdaszerûen ﬁgyeli.

1.3. Teljes körû tárgyvédelem

Az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban az összes védendô tárgyat felügyeli, páncélszekrények és páncéltermek (stb.) esetében a felügyelet nyitásra/zárásra és áttörésre is kiterjed, páncélszekrényeknél fúrásérzékelést is észlel.

1.4. Teljes körû személyvédelem

Az elektronikai jelzôrendszer folyamatos üzemmódban az összes védendô, támadásnak kitett személyt „felügyeli”.

2. A teljes körû elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db azonnali – riasztási) és a szabotázsvonalon,

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók, ha szükséges, üzemmódkapcsolót kell beépíteni,

• a központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók,

• a központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1,5 mm- es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen,

• az élesítés csak külsô, minimum 6 szám- vagy betûkombinációs kódkapcsolóval végezhetô,

• a rendszer kezelési módjait a 3. pont táblázata adja meg,

• a kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a védett/felügyelt téren belül kell elhelyezni,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• a rendszer összes részének állandó ôrzésére, ellenôrzésére az üzemeltetô által sem befolyásolható jelzôvonalakat (szabotázsvonalak) kell kiépíteni.

• az üzembe helyezés csak teljes mûködôképesség és riasztásmentes állapotban legyen lehetséges,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

• a támadásjelzô részeknek állandóan élesben kell üzemelniük (0–24 órás üzemmód), lehetôség szerint csendesriasztást kell alkalmazni, távjelzéssel,

• a jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 20%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

• a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzôberendezés gyártója, szerelôje vagy karbantartója végezheti,

• minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô,

• a kültéri akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

• a távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenôrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang-fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon,

• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyaktól, építményektôl, épületszerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetôsége csak segédeszközzel legyen megoldható,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôs burkolatú, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel, a habbejuttatás ellen/késleltetésére rendelkezzen védelemmel,

• az optikai jelzésadó borostyánsárga színû, villogó, minimálisan 200 lux/m fényerejû legyen,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• az elektromos hálózatnak folyamatos üzemmódban kell mûködnie,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

3. A teljes körû elektronikai jelzôrendszer lehetséges kezelési módjai:

Választható kezelési kombinációk
		1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11
Kódkapcsoló
kültéri	x	x	x	x	0	0	0	0	0	0	0	0
beltéri	0	0	0	0	x	x	x	x	x	x	x	x
Belépési késleltetés
van, max 20 mp.	0	0	0	0	x	x	x	x	x	x	x	x
nincs késleltetés	x	x	x	x	0	0	0	0	0	0	0	0
Kódkapcsoló kódjeleinek
száma 6	x	0	0	0	x	0	0	0	0	0	0	0
száma 5	0	x	x	0	0	x	x	0	0	0	0	0
száma 4	0	0	0	x	0	0	0	0	x	x	x	x
Blokkzár	0	0	0	x	0	0	0	0	0	0	0	x
Kulcsos kapcsoló	0	x	0	0	0	x	0	0	x	0	x	0
Útvonalkövetés	0	0	0	0	0	0	x	0	x	x	0	0
Riasztás a 3. sikertelen kezelés után	0	0	x	0	0	0	0	x	0	x	x	0

Példa: a 4. kezelési kombináció esetén az adottságok

• kódkapcsoló/kültéri,

• belépési késleltetés nincs,

• a kódkapcsoló kódjeleinek száma 4,

• blokkzár.

Részleges elektronikai jelzőrendszer

1. Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmódban teljes körû térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körû (lásd: II. sz. melléklet „I.” pont), és csapdaszerû térvédelem van kialakítva. Csapdaszerû a térvédelem, ha a jelzôrendszer a védett téren belül legalább a felügyelendô terek/tárgyak megközelítési útvonalait felügyeli.

Részlegesnek tekinthetô az elektronikai védelem akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendô objektum egyes részei „árnyékban” vannak. Árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendô területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem. (Ilyen eset például, ha egy bank bejárati ajtaját tv-kamerával ﬁgyelik, de a pénztárterem ajtaja már nem látható a képernyôn. Ablakon keresztül történô behatolás esetén a pénztárterem így észrevétlenül megközelíthetô, az elektronikai jelzôrendszer tehát csak részleges.)

2. A részleges elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 db azonnali – riasztási) és a szabotázsvonalon,

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók), ha szükséges, üzemmódkapcsolót kell beépíteni,

• a rendszer kezelési módjait a 3. pont táblázata adja meg,

• a kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni, az élesítés csak külsô, minimum 6 szám- vagy betûkombinációs kódkapcsolóval végezhetô,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzôk, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvonalkövetô egységeinek állandó ôrzésére, ellenôrzésére csak a szerviz és az üzemeltetô által közösen kikapcsolható jelzôvonalakat (szabotázs- vonalak) kell kiépíteni,

• a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelôegységen jelezze,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

• a jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

• minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô,

• a kültéri akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, az egyiknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

• az optikai jelzésadó borostyánsárga színû, villogó, minimálisan 200 lux/m fényerejû legyen,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• az elektromos hálózatnak folyamatos üzemmódban kell mûködnie,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

3. A részleges elektronikai jelzôrendszer lehetséges kezelési módjai

Választható kezelési kombinációk
	1	2	3	4	5	6	7
Kódkapcsoló
kültéri	x	x	x	0	0	0	0
beltéri	0	0	0	x	x	x	x
Belépési késleltetés
van, max 20 mp.	0	0	0	x	x	x	x
nincs késleltetés	x	x	x	0	0	0	0
Kódkapcsoló kódjeleinek
száma 5	x	0	0	x	0	0	0
száma 4	0	x	x	0	x	x	x
Kulcsos kapcsoló	0	x	0	0	x	0	0
Útvonalkövetés	0	0	0	0	0	x	0
Riasztás a 3. sikertelen kezelés után	0	0	x	0	0	0	x

Példa: az 5. kezelési kombináció esetén az adottságok

• kódkapcsoló/beltéri,

• belépési késleltetés van (max. 20 másodperces),

• kódkapcsoló kódjeleinek száma 4,

• kulcsos kapcsoló.

Minimális elektronikai jelzőrendszer

1. Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban lévô nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva. (Lásd II. sz. melléklet „I.” pont)

2. A minimális elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egységen a ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) és a szabotázsvonal azonosítható legyen,

• a központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható (éles üzemmódban szabotázsvédett) kivitelû, min. 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen,

• a kültéri kulcsos kapcsoló vagy kódkapcsoló háza min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal rendelkezzen, és éles üzemmódban eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzôvonalon adjon jelzést (riasztáshoz),

• az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a rendszer kezelési módjait a 3. pont táblázata adja meg,

• a jelzô áramkör(ök) megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

• a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésrôl gondoskodni kell,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

3. A minimális elektronikai jelzôrendszer lehetséges kezelési módjai

Választható kezelési kombinációk
	1	2	3	4
Kódkapcsoló
kültéri	x	x	0	0
beltéri	0	0	x	x
Belépési késleltetés
van, max 20 mp.	0	0	x	x
nincs késleltetés	x	x	0	0
Kódkapcsoló kódjeleinek
száma 4	x	0	x	0
Kulcsos kapcsoló	0	x	0	x

Példa: a 3. kezelési kombináció esetén

• kódkapcsoló elhelyezése: beltéri,

• belépési késleltetés van, max. 20 másodperc,

• kódkapcsoló kódjeleinek száma 4.

III. SZ. MELLÉKLET: MECHANIKAI VÉDELMEK Teljes körű mechanikai, fizikai védelem

1. Teljes körû a mechanikai, ﬁzikai védelem, ha a védendô/védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

2. A teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelemmel szemben támasztott követelmények:

• a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es beosztású, 12 mm átmérôjû köracél ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású, pl. minôsített behatoláskésleltetô/ gátló üveg, belsô leereszthetô rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérô min. 16 mm,

• a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetû (falazó) körömmel erôsítendô, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô mûszaki megoldású),

• nyílászárók tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell a tartószerkezethez erôsíteni,

• az ajtó és az ajtótok anyaga fém, keményfa vagy ezekkel támadhatóság szempontjából egyenértékû konstrukció,

• faanyag esetén az ajtólap legkevesebb 40 mm vastag és tömör legyen,

• az ajtólap és a tok zárási pontossága 2 mm-en belül legyen,

• az ajtólap legkevesebb 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve.

• a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson, legkevesebb 4-et (két zárási pont között legkevesebb 300 mm távolság legyen),

• passzív zárként csak minôsített szerkezet fogadható el,

• biztonsági zárnak minôsül a min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel- kombinációjú zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minôsített lamellás zár,

• a zárás legkevesebb kétirányú legyen,

• bevésôzár esetén a zár környezetében az ajtólapot egyenszilárdságúra kell megerôsíteni,

• fatok esetén megerôsített zárlemez szükséges,

• a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés és fúrás ellen kell védeni,

• az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk,

• az ajtókat (pántokat, zárakat stb.) kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védeni kell, a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 38 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafaléval azonos értékû legyen.

Megjegyzés:

A hagyományos vagy MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô lakatok nem biztonsági zárak. A MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô biztonsági üvegfóliák rács kiváltására nem alkalmasak!

Részleges mechanikai, fizikai védelem

1. Részleges a mechanikai, ﬁzikai védelem, ha a védendô/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

2. A részleges a mechanikai, ﬁzikai védelemmel szemben támasztott követelmények:

• a 2 m-nél alacsonyabban levô nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérôjû köracél (vagy ezzel egyenértékû) ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású, pl. minôsített behatoláskésleltetô/gátló üveg, belsô leereszthetô rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérô min. 16 mm,

• a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetû (falazó)körömmel erôsítendô, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 15 cm-es tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású),

• nyílászárók tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell a tartószerkezethez erôsíteni,

• az ajtószerkezetek megerôsítettek (legalább 25 mm tömör keményfa szerkezettel egyenértékûek), kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védettek,

• a zárást minimum 2 db biztonsági zár végzi (min. kétpontos zárás szükséges, a két zárási pont között legalább 300 mm a távolság), vagy 1 db biztonsági zár esetén a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson, legkevesebb 4-et (két zárási pont között legkevesebb 300 mm távolság legyen),

• az ajtólap legkevesebb 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,

• az ajtólap és a tok zárási pontossága 5 mm-en belül legyen,

• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legkevesebb 20 mm mélyen kell zárniuk,

• bevésôzár esetén a zár környezetében az ajtólapot egyenszilárdságúra kell megerôsíteni, az ajtó külsô, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erôsíteni,

• fatok esetén megerôsített zárlemez szükséges,

• a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 15 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafaléval azonos értékû legyen,

• az ajtólap, illetve tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

Megjegyzés:

A hagyományos vagy MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô lakatok nem biztonsági zárak. A MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô biztonsági üvegfóliák rács kiváltására nem alkalmasak!

Minimális mechanikai, fizikai védelem

Minimális a mechanikai, ﬁzikai védelem, ha a védendô/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják:

• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

• az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, egyedi minôsített lamellás zár, vagy olyan szám vagy betûjel-kombinációjú zár, melyek variációs lehetôségeinek száma meghaladja a 10.000-et, továbbá a henger/mágneszár, minimum 4 betû/szám kombinációs biztonsági lakat, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú,

• a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 6 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafaléval azonos értékû.

IV. SZ. MELLÉKLET: VAGYONTÁRGYAK SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYAI

A biztosítási szerzôdés feltételeiben meghatározott, az I. sz. melléklet B pontjában felsorolt vagyontárgyak (készpénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakô, valamint egyéb, a Biztosító által megnevezett vagyontárgyak) szállításával kapcsolatos kockázatok a következô vagyonvédelmi eszközök és biztonsági intézkedések megléte és alkalmazása esetén biztosíthatók:

a) 100.000 Ft biztosítási összegig:

• egy fô, tetszôleges módon,

b) 100.000 Ft és 500.000 Ft közötti biztosítási összeg esetén:

• 2 fô, riasztójelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával,

c) 500.000 Ft és 2.000.000 Ft közötti biztosítási összeg esetén:

• három fô (vagy két fô, ha az egyik fegyveres), riasztójelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival.

V. SZ. MELLÉKLET: PÉNZ- ÉS PÁNCÉLSZEKRÉNYEK KÖVETELMÉNYEI

A Mabisz minôsítés a mérvadó, de annak hiányában az alábbi követelmények teljesülése szükséges:

Tûzmentes pénzszekrény

Min. 50 mm térközû, hôszigetelô anyaggal kitöltött kettôs falú, 1 mm-nél nagyobb lemezvastagságú acéllemezbôl készült szerkezet. A hasonlóan kettôs falú, légmentesen záródó, forgócsapos ajtó szúrózárral és egy különleges, legalább 5 lamellás zárral ellátott.

Páncélszekrény

Min. 70 mm térközû, B–200 gyöngykavicsbeton vagy azzal egyenértékû szilárdságú és hôvezetô-képességû anyaggal kitöltött kettôsfalú, min. 4 mm lemezvastagságú acéllemezbôl folyamatos hegesztéssel készített, min. 420 N/qmm szakítószilárdságú szerkezet.

Az ajtók illeszkedési tûrése max. 0,5 mm. Forgócsapjai belsô kialakításúak, a forgócsapok melletti illeszkedô körmök a becsukódáskor a szekrény falába süllyednek. Az ajtó lezárása alul és felül a nyíló oldalon legalább 2–2 tolórudazattal történik, amelynek keresztmetszete min. a páncélszekrény lemezvastagsága négyzetének a háromszorosa.

A tolórudazat biztosítását egy szúrózár, egy legalább 7 lamellás fôzár és egy azonos kivitelû ellenzár vagy segédzár végzi. Ha a szekrény a fenti követelményeknek nem felel meg, akkor a tûzmentes pénzszekrény kategóriába kell sorolni.

Beépített páncélkazetta

A vaskazetta a ráhegesztett körmökkel legalább 0,4 köbméter jó minôségû betonba van ágyazva, illetve a rögzítése – más beépítési mód esetén – ennek megfelelô minôségû.

Páncélszoba

25–40 mm vastag, sûrû vasalású, vasbeton falú terem, speciális páncélajtóval, mely 3–4 zárrendszerrel és 10–12 zárnyelvvel van ellátva.

Fogalommeghatározások

Bevésôzár

• az ajtólapba besüllyesztett zárszerkezet, mely az ajtó mechanikai ellenálló képességét számottevôen csökkenti

Blokkzár

• az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt és teljes nyugalmi állapotát ellenôrzô elektromechanikus zárszerkezet, mely élesítéskor a zárhatóság letiltásával jelzi a rendellenes állapotot

Értéktároló szekrény rögzítése

• szerkezeti tartóelemhez, fémdübellel, 8000 KN lefeszítô erô ellen rögzítve

Faltrezor rögzítése

• szerkezeti tartóelemhez rögzítve, minden oldalon min. 15 cm vastagságú B 280 minôségû betonba ágyazva

Felügyelt tér

• állandó, 24 órás emberi tartózkodású ellenôrzött helyiség, melyben intézkedésre jogosult és alkalmas személyzet tartózkodik

Útvonalkövetés

• az elektronikai jelzôrendszer beléptetô szolgáltatása, mely a beltérben elhelyezett kódkapcsolóhoz való hozzáférést csak a bejárati ajtó, a bejárási útvonal és a kezelôegység sorrendjében engedélyezi, más sorrend azonnali riasztást vált ki

Védelmi kör

• az elektronikai jelzôközpont egyes csatornáihoz tartozó érzékelôk összessége

Védelmi zóna

• rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely felhasználói szempontból egy egységet alkot, így önálló kezelést tesz lehetôvé

Zárásmélység

• teljes zárás esetén a zárnyelv zárlemezbe hatoló részének hossza

Különös feltételek

ZÁRADÉKOK

2. számú záradék: Elektromos és elektronikus berendezések biztosításának kiterjesztése

Jelen Záradék értelmében a Felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerzôdés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és külön megállapodásainak változatlan érvényessége mellett jelen biztosítási szerzôdés értelmében a Biztosító kockázatviselése kiterjed a hordozható eszközökben a telephelyen kívül keletkezett lopás-, betöréses lopás- és rabláskárokra az alábbiak szerint:

Lopáskárok

A biztosítási fedezet kiterjed a lezárt gépjármûben elhelyezett, biztosított (hordozható) vagyontárgy(ak)nak a gépjármû kívülrôl nem látható tárolórészébôl (csomagtartójából, rakodóterébôl, mely nem az utastér részét képezi) a gépjármû feltörésével történô eltulajdonítása miatti kárára.

Területi hatály Magyarország területe, vagy az ajánlatban és a kötvényen megjelölt terület.

Idôbeli hatály: munkanapokon reggel 6.00-tól este 22.00-ig. Eltérô idôpontban csak zárt, ôrzött parkolóhelyen (parkolóházban, zárt garázsban) érvényes a fedezet.

Önrészesedés: a kár 20%-a, vagy az ajánlatban és a kötvényben meghatározott százalékos és ﬁx összegû önrész – mindig a magasabb.

Betöréses lopás

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak a Biztosított telephelyén kívül más, a Biztosított normál üzemi tevékenységével összefüggésben lévô telephelyen történt betöréses lopás miatt keletkezett káraira. A térítés mértékét a telephelyen lévô vagyonvédelem függvényében az 1. sz. Záradék, vagy az ajánlat és a kötvény tartalmazza.

Önrészesedés: a kár 20 %-a, vagy az ajánlatban és a kötvényben meghatározott százalékos és ﬁx összegû önrész – mindig a magasabb.

Rablás

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított hordozható vagyontárgyak rablással történt eltulajdonítására Magyarország területén, vagy az ajánlatban és a kötvényen megjelölt területi hatállyal.

Önrészesedés: a kár 20%-a, vagy az ajánlatban és a kötvényben meghatározott százalékos és ﬁx összegû önrész – mindig a magasabb.

Mindhárom fenti esetben a kárkiﬁzetés alapfeltétele a szabályzat és az ajánlat, kötvény egyéb elôírásai mellett a rendôrségi feljelentés megtörténte.

Különös feltételek

ZÁRADÉKOK

3. számú záradék: Kármentességi engedmény

A Biztosító a biztosítási idôszakra megállapított díjból (éves díj, stb.) a biztosítási idôszak letelte után kármentességi engedményt ad a kötvényben meghatározott mértékben.

Az engedmény akkor illeti meg a Szerzôdôt, ha a biztosítási idôszak alatt nem történt biztosítási esemény, illetve a Biztosító nem nyújtott kártérítési szolgáltatást, és a Biztosított legkésôbb a biztosítási idôszak lejártát (biztosítási évfordulót) követô 30 napon belül benyújtja írásbeli nyilatkozatát, miszerint a biztosítási idôszak alatt káresemény nem történt, és ezen idôszakra vonatkozó kártérítési igénnyel a késôbbiekben sem él.

A Biztosító a Nyilatkozat kézhezvétele után az engedmény összegét a Szerzôdô kérésének megfelelôen a Szerzôdô számlájára átutalja, illetve a következô biztosítási díjrészletbôl jóváírja.

Az engedmény mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.

Különös feltételek

ZÁRADÉKOK

4. számú záradék: Tartamengedmény

Felek megállapodnak abban, hogy Szerzôdô a biztosítási szerzôdést a kockázatviselést követô, a szerzôdésben rögzített tartam végéig felmondási jogával nem él. Ennek ellentételezéseképpen Biztosító vállalja, hogy amennyiben ezen idôszak alatt a Biztosított változásbejelentési kötelezettségét érintô változások nem történnek, a biztosítási szerzôdésben változtatásokat csak a Biztosított kérésére alkalmaz. Amennyiben a biztosítás a Szerzôdô/Biztosított kezdeményezésére vagy hibájából a tartam vége elôtt megszûnik, Szerzôdô a teljes idôszakra megállapított tartamengedményt köteles visszaﬁzetni.

Az engedmény mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.

Különös feltételek

ZÁRADÉKOK

5. számú záradék: Üzemszünet biztosítás

A jelen záradék alapján a felek megállapodnak abban, hogy a vonatkozó feltételek változatlan érvényessége mellett a V. fejezet 1. a biztosítási események pontja szerinti Üzemszünet-biztosítás biztosítási eseményeket az alábbiak szerint értelmezik:

A Biztosító térítést nyújt az I. fejezet (Az AEGON TOTÁL II. Vagyonbiztosítás különös feltételei I. Fejezet: Vagyonbiztosítás feltételei) által fedezett események bekövetkezésébôl származó üzemszüneti károkra, amely fedezet azonban nem terjed ki a gépekben, berendezésekben bekövetkezett, a 3. pont, Korlátozások szerinti biztosítási események közül a 3.2. Gépek, berendezések pontja szerinti biztosítási események következtében felmerülô üzemszüneti károkra.

Document Metadata

Table of Contents

Vállalati Vagyon- és felelősségbiztosítások AEGON TOTÁL II. Vagyonbiztosítás

Document Metadata