A zálogjog mintaszakaszok

A zálogjog. 5.1.1.) Adósok (Zálogkötelezettek) kötelesek a jelzálogjoggal terhelt fedezetül felajánlott ingatlan(oka)t és más, zálogjoggal terhelt vagyontárgyakat (a továbbiakban együtt: Zálogtárgyak) gondosan megőrizni, karbantartani, szakszerűen kezelni, rendeltetésszerűen használni és gondoskodni arról, hogy az ingatlan(ok)ban vagy más vagyontárgyakban értékcsökkenés, károsodás ne következzen be és a Hitelezőt a Zálogtárgyak értékében és értékesíthetőségében bekövetkezett változásokról, esetleges károsodásokról tájékoztatni kötelesek. Felek megállapodnak, hogy a Hitelező az Adósok (Zálogkötelezettek) szükségtelen zaklatása nélkül jogosult rendszeresen ellenőrizni a Zálogtárgyak állagának megóvását, rendeltetésszerű használatát, értékét, amit az Adósok (Zálogkötelezettek) tűrni kötelesek.
A zálogjog. Ugyan biztosítéki szerepet tölt be, de az új Ptk. a zálogjogot korlátolt dologi jogként kezeli, amely az eredeti tulajdonos tulajdonjogának fenntartása mellett nyújt a jogosult számára dologi biztosítékot. A biztosítékok terén a legtöbb változást a zálogjog szabályozásában hozta az új Ptk: - nem különít el zálogjog fajtákat, hanem egységes dologi biztosítékként kezeli azokat, - a szabályozás a zálogjog létszakaszaihoz (alapítás, érvényesítés, megszűnés) igazodik, ­ az óvadékot nem kezeli külön biztosíték fajtaként, hanem integrálja a zálogjogba, speciális zálogként, melynek két megkülönböztető jegye van: a)az óvadékba adható vagyontárgyak köre korlátozott, és b) az óvadék közvetlen kielégítési jogot biztosít a jogosult számára, - megszűnt két zálogfajta, nevezetesen a vagyont terhelő zálogjog és az önálló zálogjog, - bevezeti a különvált zálogjog fogalmát: a zálogjog járulékossága alóli szűk kivételéként a jelzáloghitelintézetek refinanszírozási gyakorlatának elősegítése érdekében e hitelintézetek megszerezhetik a refinanszírozott követelést biztosító jelzálogjogot. Vagyis a zálogjogosult hitelezője számára biztosítékul átruházott zálogjogot nevezzük különvált zálogjognak. Habár az új Ptk. határozottan kerüli a zálogjogi fajták megjelölését, és kimondottan a zálogjog egységét hangsúlyozza, szabályozásuk alapján az alábbi csoportokat lehet meghatározni: – Jelzálog: a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, – Kézizálogjog: a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházásával jön létre. - Követelést, vagy jogot terhelő zálogjog, - különvált zálogjog. Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje ( személyes kötelezett) nem teljesít. A zálogjog létrejön, ha Zálogjog megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel A zálogszerződést írásba kell foglalni. Kézizálogjog esetén a zálogszerződést pótolhatja a zálogjogosult által kiállított értékpapír, amely a zálogjogosulttal szemben feljogosítja az okirat birtokosát arra, hogy az értékpapírban meghatározott összeg ellenében, az értékpapírban meghatározott időtartamon belül megkapja a zálogtárgyat. A zálogszerződést pótolja a jogszabály olyan rendelkezése, amely alapján valamely követelés jogosultját zálogjog illet meg. A jelzálogjogot Az ingatlan-nyilvántartásba és a lajstromba való bejegyzésre a zálogszerződés vagy a zá...
A zálogjog 

Related to A zálogjog

  • A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól? A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy: – a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy – a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy – a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania. Xxxxxxxx figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben? A Biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha:

  • Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával? Ön az Eladó hibás teljesítése esetén az Eladóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.

  • Titoktartási kötelezettség Jelen titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelő- en került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató az irányadó.

  • A tudakozó szolgáltatás igénybevétele Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

  • Ügyfélkapcsolat Hibaelhárítás Panaszkezelés Jogviták 6.1. A vállalt hibaelhárítási célértékek, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás