Common use of ADATVÉDELEM, TITOKVÉDELEM Clause in Contracts

ADATVÉDELEM, TITOKVÉDELEM. A biztosító a jelen szerződés kapcsán tudomására jutott, a szer- ződő, illetve a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vonatkozó adatokat a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 153-161. §-a alapján biztosítási titokként kezeli. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a szerződő vagy a biztosított, illetve annak törvényes képviselője er- re vonatkozóan írásban felmentést ad, a biztosítási titok körét pontosan megjelölve. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illet- ve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás közti át- adásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az ön- rendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- védelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolás- ra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- ját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazo- lásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosító a nyomozóhatóság és a polgári nemzetbiztonsági szol- gálat részére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel, d) pénzmosással van összefüggésben.

ADATVÉDELEM, TITOKVÉDELEM. A biztosító a jelen szerződés kapcsán tudomására jutott, a szer- ződő, illetve a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyze- térehely- zetére, illetve gazdálkodására vonatkozó adatokat a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 153-161153–161. §-a alapján biztosítási titokként kezeli. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a szerződő vagy a biztosított, illetve annak törvényes képviselője er- re képviselő- je erre vonatkozóan írásban felmentést ad, a biztosítási titok körét kö- rét pontosan megjelölve. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illet- ve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás közti át- adásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal megbízot- tal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az ön- rendelkezési önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben bal- esetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférnihozzá- férni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- védelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi országgyűlési biztossal, r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolás- ra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-ja)–j), n) és r) pontban megjelölt megje- lölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölésétmegjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- játjog- alapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját adatké- rés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazo- lásának igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi jogsza- bályi rendelkezés megjelölése is. A biztosító a nyomozóhatóság és nyomozóhatóság, a polgári nemzetbiztonsági szol- gálat részére és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles tájékoztatást tá- jékoztatást adni, ha adat merül merült fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet a) kábítószer-kereskedelemmelkábítószerrel visszaéléssel, b) terrorizmussalterrorcselekménnyel, c) illegális fegyverkereskedelemmelrobbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel, d) pénzmosással lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel van összefüggésben.

ADATVÉDELEM, TITOKVÉDELEM. A biztosító a jelen szerződés kapcsán tudomására jutott, a szer- ződőszerződő, illetve a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyze- térehelyzetére, illetve illet- ve gazdálkodására vonatkozó adatokat a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 153-161153–161. §-a alapján biztosítási titokként kezeli. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a szerződő vagy a biztosított, illetve annak törvényes képviselője er- re erre vonatkozóan írásban írás- ban felmentést ad, a biztosítási titok körét pontosan megjelölve. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illet- ve illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, ha adóügyben az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókö- telezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében be- kezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges szük- séges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás közti át- adásával átadá- sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szerve- zettelszervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttalKözponttal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkár- képviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az ön- rendelkezési önrendelke- zési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító országbeli biz- tosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- védelmi adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővelbiztosítás- közvetítővel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolás- ra besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben esetek- ben a biztosítóval szemben, ha az a)-ja)–j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölésétmegjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- játjogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtájátfaj- táját, az adatkérés cél- ját célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazo- lásának igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosító a nyomozóhatóság és a polgári nemzetbiztonsági szol- gálat részére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmelrobbanóanyaggal, vagy robbanószerrel visszaéléssel, d) pénzmosással lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel van összefüggésben. Ha a biztosított jármű vonatkozásában hitel-, kölcsön-, vagy lízing- szerződés áll fenn, akkor a biztosítás megszűnéséről a biztosító ér- tesítheti a finanszírozót is, amennyiben a biztosítási ajánlaton a fi- nanszírozó kedvezményezettként feltüntetésre került. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződés- ből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesíté- séhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A biztosított tájékoztatást kérhet a személyes adatainak kezelésé- ről, valamint kérheti az adatai helyesbítését, törlését.

ADATVÉDELEM, TITOKVÉDELEM. A biztosító a jelen szerződés kapcsán tudomására jutott, a szer- ződőszerző- dő, illetve a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyze- térehelyzeté- re, illetve gazdálkodására vonatkozó adatokat a 2003az 1995. évi LXXCVI. törvény (Bit.) 15396-161. §-a 97.§-a alapján biztosítási titokként kezeli. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a szerződő vagy a biztosított, illetve annak törvényes képviselője er- re vonatkozóan írásban felmentést ad, a biztosítási titok körét pontosan megjelölve. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettelfelügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében kétévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró nyomozó hatósággal és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomo- zóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illet- ve a illetve felszámolási eljárás eljá- rás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a (2) bekezdésben foglalt esetekben biztosítót törvény- ben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illet- ve, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség terheli, és az adóhatósággaladóhatósággal szemben a szervek biztosí- tóhoz intézett írásbeli megkeresése alapján, f) a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivelbiztosítókkal, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági VersenyhivatallalVersenyhi- vatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény tv. 108. § §. (2) bekezdésében bekez- désében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás közti át- adásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az ön- rendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- védelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolás- ra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval hatósággal szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- ját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazo- lásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosító a nyomozóhatóság és a polgári nemzetbiztonsági szol- gálat részére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel, d) pénzmosással van összefüggésben.

ADATVÉDELEM, TITOKVÉDELEM. A biztosító a jelen szerződés kapcsán tudomására jutott, a szer- ződőszerző- dő, illetve a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyze- térehelyzeté- re, illetve gazdálkodására vonatkozó adatokat a 2003. évi LX. törvény tör- vény (Bit.) 153-161. §-a alapján biztosítási titokként kezeli. Biztosítási Biz- tosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a szerződő vagy a biztosított, illetve annak törvényes képviselője er- re vonatkozóan írásban felmentést ad, a biztosítási titok körét pontosan megjelölve. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illet- ve illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében be- kezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó kötvénynyil- vántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges szük- séges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás közti át- adásával egymásközti átadásá- val kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szerve- zettelszervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttalKözponttal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkár- képviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az ön- rendelkezési önrendelke- zési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- védelmi jogszabállyal adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővelbiztosításközvetítő- vel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolás- ra besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölésétmegje- lölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- játjogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazo- lásának igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés rendelke- zés megjelölése is. A biztosító a nyomozóhatóság és a polgári nemzetbiztonsági szol- gálat részére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel, d) pénzmosással van összefüggésben.

ADATVÉDELEM, TITOKVÉDELEM. A biztosító a jelen szerződés kapcsán tudomására jutott, a szer- ződőszerződő, illetve a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyze- térehelyzetére, illetve illet- ve gazdálkodására vonatkozó adatokat a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 153-161. §-a alapján biztosítási titokként kezeli. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a szerződő vagy a biztosítottbiz- tosított, illetve annak törvényes képviselője er- re erre vonatkozóan írásban felmentést ad, a biztosítási titok körét pontosan megjelölve. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illet- ve illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében be- kezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó kötvénynyil- vántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges szük- séges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás közti át- adásával átadásá- val kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szerve- zettelszervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttalKözponttal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővelkár- képviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az ön- rendelkezési önrendelke- zési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- védelmi jogszabállyal adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővelbiztosításközvetítő- vel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal, r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolás- ra besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölésétmegje- lölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- játjogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazo- lásának igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés rendelke- zés megjelölése is. A biztosító a nyomozóhatóság és a polgári nemzetbiztonsági szol- gálat részére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel, d) pénzmosással van összefüggésben.