Contract
UNION-GAP Gépjármű Vételár-biztosítás
Biztosítási Feltételek
Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. a jelen feltételek alap- ján kötött biztosítási szerződés keretében, díjfizetés ellenében a feltéte- lekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén meg- fizeti a szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatást.
1. Fogalmak
1.1. Szerződő
A jármű tulajdonosa, vagy olyan személy (természetes, jogi, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság), akinek a jármű meg- óvásához érdeke fűződik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezettség minden esetben a szerződő felet terheli.
1.2. Biztosított
A jármű tulajdonosa.
1.3. Biztosító
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 1082 Budapest, Baross u. 1.
1.4. A biztosított jármű
A kötvényben megjelölt, érvényes magyar hatósági jelzésekkel és forgalmi engedéllyel rendelkező, az ajánlaton rögzített felszerelt- séggel rendelkező és meghatározott állapotú jármű, amely nem minősül kizárt gépjárműnek.
Jelen biztosítás nem terjed ki az olyan gépjárművekre (kizárt gép- járművek):
– amely esetében a gyártás éve és a kockázatviselés kezdetének éve között legalább nyolc év eltelt;
– amelyen a gyári specifikációtól eltérő módosításokat hajtottak végre;
– amely kísérleti felszerelést tartalmaz, függetlenül attól, hogy azt gyártó szerelte be vagy sem;
– amelyet gépjármű-kereskedő vagy -szerviz, illetve lízingcég to- vábbértékesítés vagy viszonteladás céljából átmenetileg tulaj- donba vett;
– amelyet az adásvételt megelőzően bármelyik biztosító totálká- rosnak minősített, és ebből az állapotából helyreállították;
– amelyik több mint 8 személy szállítására alkalmas;
– amelyik önsúlya 3500 kg feletti;
– amelyik nem személyszállító gépjármű;
– amelyik lakókocsi, lakóautó, kit-car, replika autó;
– amelyet kifejezetten Amerikában történő eladásra terveztek;
– amelyik üzemanyagcellás vagy LPG meghajtású;
– amelyik motorja forgó/bolygó dugattyús, a Mazda RX-8 kivéte- lével;
– amely piaci értéke a biztosítási szerződés létrejöttekor nem éri el az 1 000 000 forintot;
– amely futásteljesítménye a biztosítási szerződés létrejöttekor eléri a 130 000 km-t;
– amelyet versenyezésre is használnak;
– amelyet taxiként üzemeltetnek;
– amelyet egy évnél rövidebb időtartamra szóló bérleti szerződés alapján kölcsönbe adnak;
– amelyet áruszállításra használnak;
– amelyet gépjárművezetés oktatására használnak;
– amelyet mentőautóként üzemeltetnek;
– amelyet autómentőként üzemeltetnek.
1.5. Elsődleges biztosítás: Magyarországra vonatkozó tevékenységi enge- déllyel rendelkező biztosítóval a biztosított gépjárműre kötött casco, vagy a káreseményért felelős másik fél felelősségbiztosítása, illetve ennek hiányában a kártalanítási számla által nyújtott fedezet.
1.6. Elsődleges biztosító: az elsődleges biztosítást kezelő biztosító, il- letve a kártalanítási számla.
1.7. Kártalanítási Számla: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő, a Magyar Köztársaság területén értékesítő biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek célja a szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősség- biztosítással nem rendelkező üzemben tartók, valamint – a jogsza- bályban meghatározott korlátozásokkal – az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérítése.
1.8. Piaci érték: a magyarországi EUROTAX-katalógus alapján megha- tározott, adott időpontra vonatkoztatott forgalmi érték. Amennyi- ben a piaci érték az EUROTAX-katalógus alapján nem állapítható meg, abban az esetben a biztosító a hazai, – illetve szükség sze- rinti esetekben – külföldi összehasonlító piaci adatok alapján ha- tározza meg a piaci értéket. A piaci érték meghatározásakor a biz- tosított gépjárműbe utólag, nem a gyártó által beszerelt alkatré- szek, illetve tartozékok értéknövelő tényezőként nem vehetők szá-
mításba, esetleges értékcsökkentő hatásukat ezzel szemben a biz- tosító figyelembe veszi.
1.9. Eredeti vételi ár: a biztosított gépjármű biztosított általi megvásár- lásakor a gépjármű vételáraként kifizetett, számlával igazolt ösz- szeg (beleértve azon gyári alkatrészek ellenértékét, amelyek a megvásárlás pillanatában már a gépjármű tartozékai voltak), de legfeljebb a gépjárműnek a vásárlás időpontjában fennálló piaci értéke.
1.10. Biztosítási összeg: a biztosító szolgáltatási kötelezettségének fel- ső határa, amely a kötvényben kerül meghatározásra.
1.11. Totálkár: olyan kár, amelynél a jármű pótlási értéke került megté- rítésre, mert a gépjármű javítását az elsődleges biztosító gazda- ságtalannak ítélte, illetve a helyreállítás műszakilag nem indokolt.
1.12. Lopás: az elsődleges biztosítás feltételei szerint lopásnak minősü- lő biztosítási esemény.
1.13. Rablás: az elsődleges biztosítás feltételei szerint rablásnak minő- sülő biztosítási esemény.
1.14. Elhasználódás: az alkatrészek fokozatos elkopása a használatból, az élettartamból vagy a futásteljesítményből következően.
2. A szerződés létrejötte, tartama, időbeli és területi hatálya
2.1. A szerződés létrejötte
A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerző- dő a szerződés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi, ame- lyet a biztosító a kötvény kiállításával fogad el. A biztosítási szer- ződés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a kötvényben meghatározott időpontban lép hatályba.
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő ajánlatára
15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal jön létre.
A biztosító az ajánlatnak a biztosító kockázatvállalására jogosult szervezeti egységéhez történő beérkezéstől számított 15. napon belül jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosí- tási szerződés nem jön létre, és az ezen időszak alatt bekövetke- ző károkért a biztosító nem köteles helytállni, továbbá a biztosító az esetlegesen már előlegként befizetett díjat a szerződőnek hala- déktalanul visszafizeti. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem kö- teles indokolni.
Ha a biztosítási kötvény tartalma az ajánlattól eltér, és az eltérést a szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerző- dés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. Lényeges eltéré- sekre a biztosító a biztosítási kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerződő figyelmét felhívni. Ha a biztosító ezt elmulaszt- ja, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
2.2. A szerződés tartama
A szerződés határozott időtartamra jön létre, amely a kötvényen kerül meghatározásra.
2.3. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az ajánlat beérkezését követő munka- napon 00:00 órakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződés nyilván- tartásba vétele megtörtént, és a biztosítás díja a biztosító számlá- jára beérkezett a szerződés létrejöttét követő hónap 15. napjáig, illetve amennyiben a 15. nap munkaszüneti nap, akkor az azt megelőző utolsó munkanapig. Amennyiben a szerződő a fenti ha- táridőn belül nem fizeti meg a biztosítási díjat, a biztosítási szer- ződés a létrejöttére visszamenőleges hatállyal megszűnik anélkül, hogy a biztosító kockázatviselése megkezdődött volna.
Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg a pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.
A szerződő felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kez- detének ettől eltérő időpontjában is.
2.4. A szerződés megszűnése
A biztosító kockázatviselése és ezzel egyidejűleg a biztosítási szer- ződés megszűnik az alábbi esetekben:
2.4.1. Érdekmúlás
Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszű- nik, a szerződés, illetve annak megfelelő része a változás napján megszűnik.
2.4.2. Díjfizetés elmulasztása
Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül nem fizette meg, úgy a szerződés a díj esedékességét követő 30. napon megszűnik, kivéve, ha a felek díj- halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díjkövetelését bíró-
sági úton érvényesíti. Megszűnt szerződésre történő utólagos díjfi- zetéssel a szerződés nem lép automatikusan hatályba.
2.4.3. Biztosítási szolgáltatás teljesítése
A kárkifizetés esetén a biztosítás az 5. pont szerinti szolgáltatás teljesítése napjával megszűnik.
2.4.4. Tekintettel arra, hogy a biztosítási szerződés határozott időre jön létre, a felek a szerződést nem jogosultak felmondani.
2.5. A szerződés területi hatálya
A biztosítási szerződés területi hatálya megegyezik az elsődleges biztosítás területi hatályával. Magyarország területén kívül bekö- vetkezett károkra csak abban az esetben terjed ki a biztosítás, ha a külföldi tartózkodás tartama nem haladta meg a 60 napot.
3. Díjfizetés
A biztosítási díj a biztosítás teljes tartamára előre, egy összegben fizetendő.
A szerződő felek negyedéves, féléves, éves részletfizetésben is megállapodhatnak. Részletfizetés esetén az első díjrészlet a biz- tosítás megkötésekor, a további díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díjrészlet vonatkozik.
Amennyiben a biztosító a szerződés kapcsán szolgáltatást teljesí- tett, akkor a teljes biztosítási időszakra járó biztosítási díj megfi- zetését követelheti.
4. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított gépjárműnek a biz- tosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkező
– totálkára,
– ellopása,
– elrablása,
amennyiben azt az elsődleges biztosító biztosítási eseménynek fo- gadja el, és az elsődleges biztosítás feltételei alapján kifizetést teljesít.
5. Biztosítási szolgáltatások
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a gépjármű számlával igazolt eredeti vételára és kárkori piaci ér- ték különbözetét, de legfeljebb a kötvényben feltüntetett biztosí- tási összeget.
Amennyiben a biztosított a gépjárművet az adásvétel időpontjában fennálló piaci értéket meghaladó vételárért vásárolta, a biztosító a szolgáltatás mértékének meghatározásakor az adásvétel időpont- jában fennálló piaci értéket veszi figyelembe.
A biztosító jogosult a biztosított gépjármű kárkori értékét az elsőd- leges biztosító által meghatározott összegtől eltérő összegben megállapítani.
A biztosítás fedezi az előzmény biztosítás önrészét a biztosítási kötvényben meghatározott összeghatár erejéig.
A biztosító a szolgáltatásokból önrészesedést nem von le.
A biztosító a szolgáltatást a Magyar Köztársaság hivatalos pénz- nemében teljesíti.
6. Kizárások
6.1. A biztosítási szerződés nem terjed ki az alábbi esetekre:
– ha a gépjármű tulajdonjogának megszerzése és a jelen biztosí- tási szerződés létrejötte között több mint 60 nap eltelt;
– ha a gépjármű totálkárát okozó meghibásodás vagy esemény már a kockázatviselés kezdete előtt megtörtént;
– ha a gépjármű ellopása vagy szándékosan okozott totálkára esetén nem került sor rendőrségi feljelentésre;
– ha a gépjárművet olyan személy tulajdonította el, akinek hoz- záférése volt a gépjármű kulcsaihoz, kivéve, ha az elkövető erő- szakkal szerezte meg a gépjármű kulcsait;
– ha a kár abból ered, hogy a gépjármű elhanyagolt műszaki ál- lapotban volt a káresemény időpontjában;
– autóversenyen, illetve versenyre való felkészülés során keletke- ző károkra;
– ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a gépjármű vezetője ká- bítószer vagy a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló egyéb szer hatása alatt, vagy alkoholos befolyásoltság állapotában volt;
– ha a biztosított nem gondoskodott a biztosított gépjármű rend- szeres ellenőrzéséről a gyártói utasításoknak megfelelően (pél- dául: folyadékszintek ellenőrzése);
– ha a biztosított elmulasztja a biztosított gépjármű szervizelteté- sét a gyártói utasításoknak megfelelően, oly módon, hogy akár a gyártó által meghatározott futásteljesítményt legalább 1500 ki- lométerrel, akár a gyártó által meghatározott időpontot 30 nap- pal meghaladóan gondoskodik a szervizeltetésről, melyet vezetett szervizkönyvvel vagy hivatalos számlával kell igazolnia;
– ha a biztosítási esemény akár közvetve, akár közvetlenül hábo- rú, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedés
(függetlenül attól, hogy hadüzenet történt-e vagy sem), láza- dás, forradalom vagy harci cselekmények következménye;
– ha a biztosítási esemény közvetve vagy közvetlenül ionizáló su- gárzás, radioaktív üzemanyag vagy annak elégetése során kelet- kező hulladék által okozott szennyeződés következménye;
– ha a biztosítási esemény közvetve vagy közvetlenül valamely nukleáris berendezés vagy alkatrész valamely radioaktív, mér- gező, robbanó vagy egyéb okból veszélyes tulajdonságának a következménye.
6.2. Nem téríti meg a biztosító:
– a vételi számlán a vételáron felül szereplő tételeket (például: gépjármű-biztosítási díjak, garancia, hitelbiztosítás, nem a gyártó által felszerelt kiegészítő tartozékok, vagy bármilyen ko- rábbi hitelszerződésből származó fennálló hiteltartozás);
– bármilyen összeget, amit az elsődleges biztosító a kártérítésből, illetve a biztosítási szolgáltatásból levont (például: roncsérték, kopás/elhasználódás, meglévő sérülés a gépjárművön);
– az ÁFA összegét, amennyiben a biztosított ÁFA visszaigénylés- re jogosult;
– bármilyen közvetlen vagy közvetett veszteséget vagy kárt, ame- lyet számítógépes vírus okozott számítógépekben, berendezé- sekben, adatfeldolgozó berendezésekben, mikroprocesszorok- ban, mikrochipekben, integrált áramkörökben beágyazatott chipekben, vagy hasonló eszközökben, számítógépes szoftve- rekben vagy eljárásokban, vagy bármilyen elektromos vagy elektronikus rendszerben;
– bármilyen számítógépes program hibája, hibalehetősége vagy működésképtelensége miatt bekövetkező kárt – függetlenül at- tól, hogy a program kinek a tulajdonában van – amikor a prog- ram nem képes felismerni, megjeleníteni vagy ellenőrizni, hogy az a programban szereplő dátum valóban a tényleges naptári dátum-e vagy sem, akkor is, ha a program a továbbiakban meg- felelően működött.
7. Mentesülés
7.1. Általános mentesülési okok
Xxxxxxxx a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen
– a biztosított, illetve a szerződő fél,
– vele közös háztartásban élő hozzátartozója,
– a biztosított, illetve szerződő szabályzatában meghatározott munkakört betöltő alkalmazottja vagy megbízottja,
– a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tag- jai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás, ha:
– a járművet a fenti személyek, illetve ezek beleegyezésével más személy az adott gépjármű kategóriára érvényes gépjárműveze- tői engedély nélkül vezette;
– a kárt szakszerűtlen üzemeltetés okozta;
– a kár bekövetkeztében a tűzrendészeti előírások súlyos megsze- gése is közrehatott.
A jelen biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjármű vezetői engedély nélküli vezetése, ha a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezet- ték, de azt a káresemény időpontjától számított 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoz- tatás (pl. személyi sérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
7.2. Mentesülés kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsze- gése miatt
Mentesül a biztosító teljesítési kötelezettsége alól, amennyiben a szerződő vagy a biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötele- zettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlan módon megsértette.
7.3. Mentesülés tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt Xxxxxxxx a biztosító, ha a szerződő vagy a biztosított a biztosítás elvállalásának szempontjából lényeges körülményeket illető közlé- si kötelezettségét megszegi, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következtében.
Különösen lényeges a biztosítás elvállalása szempontjából vala- mennyi olyan körülmény, amely a biztosítási díj megállapítására van hatással, és amelyre vonatkozóan a biztosító az ajánlatban kérdést tett fel.
7.4. Mentesülés a kárbejelentési kötelezettség megsértése miatt
A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő vagy a biztosított a kárbejelentési kötelezettségét meg- sérti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
8. A kárbejelentési és változás-bejelentési kötelezettség
A biztosított köteles a biztosítási eseményt haladéktalanul, de leg- később a tudomásszerzést követő 15 napon belül bejelenteni.
A biztosított köteles továbbá minden, a szerződést érintő lényeges körülményről – így különösen az alábbi körülményekről – tájékoz- tatni a biztosítót, legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 15 na- pon belül:
– lakóhely (telephely) címének, levelezési címnek a megváltozása,
– jármű rendszámának, alvázszámának változása,
– jármű használati módjának változása (pl.: bérbeadás vagy áru- szállítás),
– jármű tulajdonjogának megváltozása,
– jármű forgalomból történő kivonása.
Amennyiben az ellopott jármű megkerül, a biztosított köteles ezt a biztosítónak 8 napon belül bejelenteni.
9. A kárrendezés szabályai
A biztosított köteles a kárrendezési eljárás során a biztosítóval együttműködni, és minden szükséges információt megadni.
A szolgáltatási igény elbírálásához be kell nyújtani:
– igazolást az elsődleges biztosító által fizetett kártérítési összegről,
– a káresemény időpontját igazoló dokumentumot,
– a totálkár okát igazoló dokumentumot,
– lopás/rongálás esetén a rendőrségi eljárást lezáró határozatot,
– az eredeti vásárlási számlát,
– az elsődleges biztosító által készített, kárkori értékre vonatkozó számítást és egyéb dokumentumot,
– a szervizelésről készült valamennyi számlát, illetve a szerviz- könyvet,
– minden olyan iratot, amely a jogosultság, a biztosítási ese- mény, a kárösszeg megállapításához szükséges.
A fenti dokumentumok beszerzése és benyújtása a biztosított fel- adata, amelynek költségei a biztosítottat terhelik.
10. Teljesítési kötelezettség
A biztosító a kárrendezéshez szükséges utolsó irat beérkezését kö- vető 15 napon belül köteles teljesíteni.
11. Visszkereset
Lopás és rablás esetén, ha a gépjármű utólag megkerül, a biztosí- tott köteles a biztosító szolgáltatását a 8. pontban meghatározott bejelentést követően, a biztosító által meghatározott határidőn be- lül visszafizetni. A biztosító a visszafizetésre 30 napnál rövidebb határidőt nem határozhat meg.
12. Elévülési idő
Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből eredő igé- nyek a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év alatt elévülnek.
13. Adatvédelem, titokvédelem
A biztosító a jelen szerződés kapcsán tudomására jutott, a szerződő, illetve a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illet- ve gazdálkodására vonatkozó adatokat a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 153–161. §-a alapján biztosítási titokként kezeli. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a szerződő vagy a biztosított, illetve annak törvényes képviselője erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad, a biztosítási titok körét pontosan megjelölve.
A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal, ha adóügyben az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókö- telezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) be- kezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szük- séges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás közti átadá- sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelke- zési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biz- tosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetek- ben a biztosítóval szemben,
ha az a)–j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosító a nyomozóhatóság és a polgári nemzetbiztonsági szol- gálat részére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet
a) kábítószer-kereskedelemmel,
b) terrorizmussal,
c) robbanóanyaggal, vagy robbanószerrel visszaéléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel
van összefüggésben.
Ha a biztosított jármű vonatkozásában hitel-, kölcsön-, vagy lízing- szerződés áll fenn, akkor a biztosítás megszűnéséről a biztosító ér- tesítheti a finanszírozót is, amennyiben a biztosítási ajánlaton a fi- nanszírozó kedvezményezettként feltüntetésre került.
Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződés- ből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesíté- séhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A biztosított tájékoztatást kérhet a személyes adatainak kezelésé- ről, valamint kérheti az adatai helyesbítését, törlését.
14. Panaszügyek intézése
A biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszügyek in- tézésére az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Vezér- igazgatósága (1000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0.) illetékes.
A biztosító felügyeleti szerve:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krxxxxxxx xxxxx 00.
15. Irányadó jog, eljáró bíróságok
Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályok, így különösen a Polgári Tör- vénykönyv és a Bit. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből eredő köve- telések érvényesítésére indított valamennyi perre kizárólag a Pes- ti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság illetékes.
ZÁRADÉK
GZ27. Csekkes/átutalásos díjfizetési módú GAP Záradék
A biztosítási szerződésre az UNION-GAP Gépjármű Vételár bizto- sítás feltételeit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
A biztosítási feltételek 2.3. pontjának helyébe az alábbi rendelke- zés lép:
A biztosító kockázatviselése az ajánlat beérkezését követő munka- napon 00:00 órakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződés nyilván- tartásba vétele megtörtént, és a biztosítás díja a biztosító számlá- jára beérkezett az ajánlattétel napját követő 8. napig, illetve amennyiben a kérdéses nap munkaszüneti nap, akkor az azt köve- tő munkanapig. Amennyiben a szerződő a fenti határidőn belül nem fizeti meg a biztosítási díjat, a biztosítási szerződés a létre- jöttére visszamenőleges hatállyal megszűnik anélkül, hogy a biz- tosító kockázatviselése megkezdődött volna.
Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg a pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.
A szerződő felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kez- detének ettől eltérő időpontjában is.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
2010. február Xx.xx.: 40701/1