Alkalmasság igazolása mintaszakaszok
Alkalmasság igazolása. Gazdasági és pénzügyi alkalmasság esetében: Műszaki és szakmai alkalmasság esetében:
Alkalmasság igazolása. Pénzügy-gazdasági alkalmasság esetében Az ajánlati felhívás III.1.2. pontja szerint. Az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolásokat az ajánlatkérő felhívására szükséges benyújtani, a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak alapján, az alábbiak szerint: A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlattevőnek be kell nyújtania az előző három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti év vonatkozásában a teljes –ÁFA nélkül számított – árbevételéről szóló nyilatkozatát, attól függően, hogy AT mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét. Ha AT a fenti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az AK által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja alkalmasságát. Az érintett AT kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának AK által elfogadott módjáról. Az alkalmassági előírás igazolása során a Kbt. 65. § (6)-(8) bekezdései,valamint a Korm. rend. 19.§(7) bek. megfelelően alkalmazhatók, illetve alkalmazandók. Az ajánlati felhívás III.1.3. pontja szerint. Ajánlatkérő az M/1. alkalmassági követelmény (referencia) igazolásának körében felhívja tisztelt ajánlattevők figyelmét, hogy az alkalmassági követelménynek való megfelelést a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése szerint az alábbi formában kell igazolni: — ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással; — ha a szerződést kötő másik fél az előzőekhez képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával,
Alkalmasság igazolása. Ajánlattevőnek (közös ajánlattevőnek), az Eljárást megindító felhívás III.2.2) – III.2.3) pontjában meghatározottak szerint kell igazolniuk alkalmasságukat. Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik (20. számú melléklet). A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles az általa biztosított kapacitás jellemzőinek megfelelően konkrétan nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások ténylegesen rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt (22. számú melléklet; adott esetben 21. számú melléklet). Az ajánlattevő az alkalmasság igazolása során más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat:
a) ha az alkalmasság igazolásakor bemutatott, más szervezet által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni és ennek módjáról nyilatkozik, ilyen nyilatkozatnak tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került, vagy
Alkalmasság igazolása. A Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja, a Kr. 26. § (1) bek. b) pontja és a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése alapján AK előírja az építési beruházáshoz kapcsolódó mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét. A nyilvántartásban szereplés tényét - amennyiben a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerinti nyilvántartásokban a vonatkozó adatok, illetve tények ingyenes ellenőrzésére nincsen mód - a nyilvántartás kivonatának, a nyilvántartást vezető szerv által kiállított igazolásnak vagy a nyilvántartásban szereplés tényét igazoló dokumentumnak az egyszerű másolatban történő benyújtásával szükséges igazolni. Alkalmatlan a részvételi jelentkező a szerződés teljesítésére, amennyiben a Magyar Építész Kamara, illetve területi kamarái, vagy a Magyar Mérnöki Kamara, illetve területi kamarái által vezetett névjegyzékben nem szerepel, illetve a nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában nem szerepel, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik. Az alkalmassági minimumkövetelmény tekintetében irányadó a Kbt. 65. § (6)-(7), (9) és (11) bekezdései. Az igazolási mód vonatkozásában a Kr. 1. § (1) bekezdésében foglaltak is irányadóak.
Alkalmasság igazolása. Az alkalmassági feltételek igazolása körében az ajánlatkérő az alábbi fogalom magyarázatot alkalmazza, illetve az alábbiakra hívja fel a figyelmet: • amennyiben egy szervezet referenciaként olyan korábbi tevékenységet kíván bemutatni, amelyben konzorcium vagy projekttársaság tagjaként teljesített, abban az esetben a Kbt. 129. § (7) bekezdés figyelembe vételével kell igazolnia az alkalmassági feltételnek való megfelelést – konzorciumi, vagy projekttársasági korábbi teljesítés esetén egyaránt (Közbeszerzési Döntőbizottság: D.231/13/2011. határozata);
Alkalmasság igazolása. Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban ajánlatkérő az alkalmassági követelmények előzetes igazolására elfogadja az érintett gazdasági szereplő egyszerű nyilatkozatát.
Alkalmasság igazolása. Az alkalmassági feltételek igazolása körében az ajánlatkérő az alábbi fogalom magyarázatot alkalmazza, illetve az alábbiakra hívja fel a figyelmet: • értékesítés nettó árbevétele: a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértéke; • a felhívás III.2.2. pont P2) pontjában a "lezárt üzleti év" tekintetében az eljárást megindító felhívás feladásának dátumát megelőzően lezárt üzleti évek értendők; • amennyiben egy szervezet referenciaként olyan korábbi tevékenységet kíván bemutatni, és az igazolás nem állítható ki az egyes ajánlattevők által teljesített szolgáltatások elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást, vagy nyilatkozatot bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett szolgáltatás egésze tekintetében köteles elfogadni, feltéve, hogy a teljesítés a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalása mellett történt, és az igazolást benyújtó ajánlattevő által végzett teljesítés aránya elérte a 15%-ot. (Kormányrendelet 16.§ (6) bekezdés) szerint). Ez esetben a referencia igazolásból/nyilatkozatból ki kell derülnie a nevezett feltételek fennállásának is.
Alkalmasság igazolása. Műszaki és szakmai alkalmasság esetében:
Alkalmasság igazolása. Gazdasági és pénzügyi alkalmasság Műszaki, illetve szakmai alkalmasság Dokumentum megnevezése Tartalmi követelmény Formai követelmény
Alkalmasság igazolása. Az alkalmassági feltételek igazolása körében az ajánlatkérő az alábbi fogalom magyarázatot alkalmazza, illetve az alábbiakra hívja fel a figyelmet: • az elmúlt 2 lezárt üzleti év tekintetében az ajánlattételi határidő lejártának időpontját megelőző üzleti évek értendők (III.2.2/B); • kivitelezés: a Kbt. 1. számú melléklet szerinti tevékenységek valamelyike, illetve ezek együttese. Célja: építmény megvalósítása, vagy felújítása, vagy korszerűsítése (III.2.3/A); • vízépítés (vízjogi engedélyes körben végzett kivitelezési tevékenység): vízrendezés, vízszabályzás, ár- és belvízvédelem, mezőgazdasági, talaj-erózióvédelem és meliorizáció, tájvédelem és -rehabilitáció, vízi közlekedés, vízenergia gazdálkodás, ivó- és iparivíz-szerzés, -tisztítás, vízellátás, csatornázás, kommunális szennyvíz- és ipari hulladékvíz-kezelés, tisztítás, méregtelenítés (III./2.2/B; III.2.3/A); • felelős műszaki vezetők esetében: jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet szakmagyakorlási tevékenységet, ha a szakmagyakorlási jogosultsághoz kötött tevékenység a létesítő okiratában szerepel és rendelkezik a tevékenység ellátásához az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő taggal vagy velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személlyel (III.2.3/B); • szakmai gyakorlat körében az ajánlatkérő azt az időszakot kéri egyértelműen igazolni, melyekben az alkalmasságot igazoló szakember jogosultsága megszerzése óta felelős műszaki vezetői / építésvezetői / művezetői munkakört látott el, vagy nevezett jogosultságával összefüggő tevékenységet végzett (III.2.3/B); • amennyiben egy szervezet referenciaként olyan korábbi tevékenységet kíván bemutatni, amelyben konzorcium vagy projekttársaság tagjaként teljesített, abban az esetben a Kbt. 129. § (7) bekezdés figyelembe vételével kell igazolnia az alkalmassági feltételnek való megfelelést – konzorciumi, vagy projekttársasági korábbi teljesítés esetén egyaránt (Közbeszerzési Döntőbizottság: D.231/13/2011. határozata) (III.2.3/A).