IGAZOLÁSI MÓD definíciója

IGAZOLÁSI MÓD. A Kbt. 114. § (2) bekezdése és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. §-a alapján a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja esetében a hivatkozott Korm. rendelet 8. § i) pont ib) alpontja és a 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell eljárnia. Ajánlattevőnek az alvállalkozója és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet (személy) vonatkozásában a hivatkozott Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése szerint kell eljárnia. A kizáró okok igazolása körében benyújtandó dokumentumok keltezése nem lehet régebbi az eljárást megindító felhívás megküldésének napjánál. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. §-a alapján amennyiben az ajánlattevő tekintetében változásbejegyzési eljárás van folyamatban, úgy ajánlattevő csatolni köteles ajánlatában a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás hiányában ajánlattevő e tényről nyilatkozni köteles az ajánlatában.
IGAZOLÁSI MÓD. A Kbt. 114. § (2) bekezdése és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. §-a alapján a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja esetében a hivatkozott Korm. rendelet 8. § i) pont ib) alpontja és a 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell eljárnia. Ajánlattevőnek az alvállalkozója és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet (személy) vonatkozásában a hivatkozott Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése szerint kell eljárnia. A kizáró okok igazolása körében benyújtandó dokumentumok keltezése nem lehet régebbi az eljárást megindító felhívás megküldésének napjánál.
IGAZOLÁSI MÓD az ajánlattevő, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával, vagy a szerződést kötő másik fél által adott igazolással lehet igazolni az előírt követelménynek való megfelelést [a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerint]. Az igazolásban meg kell adni legalább a következőket (a releváns elemeket olyan részletességgel, hogy abból az alkalmasság megállapítható legyen): - a szerződést kötő másik fél nevét és címét; - a szolgáltatás tárgyát, mennyiségét; - az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított összegét (kivéve azon referencia-követelmény esetében, amelynél az Ajánlatkérő az ellenszolgáltatás értékét nem vizsgálja); - a teljesítés idejét (a kezdő és befejező időpontot év/hónap/nap részletességgel kell megadni); - nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Külön ismertető táblázat csatolása nem szükséges, elegendő az igazolási mód körében előírt dokumentum(ok) csatolása [a gazdasági szereplő nyilatkozata, illetve a szerződést kötő másik fél által adott igazolás tekintendő igazolásnak]. A szerződés részteljesítése alapján kiállított referenciaigazolás teljesítés alatt a részteljesítést, a teljesítés ideje alatt a részteljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) kell érteni. [321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdés].

Examples of IGAZOLÁSI MÓD in a sentence

  • Igazolási mód: A kizáró okok fenn nem állását Magyarországon letelepedett ajánlattevőnek (közös ajánlattevőnek) a 310/2011.

  • Igazolási mód: A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015.

  • Az igazolási módok felsorolása és rövid leírása: Igazolási mód: a Kbt.

  • Igazolási mód: Részvételre jelentkezőnek (közös jelentkezés esetén a konzorcium vezetőnek, illetve a konzorciumi tagoknak) a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek a Kbt 63.

  • A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015.

  • Igazolási mód: Az eljárásban csatolni kell az ajánlattevőnek, közös ajánlattevőnek és a Kbt.

  • Igazolási mód: Ajánlattevő, a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k), továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezet(ek) - összhangban a Kbt.

  • Igazolási mód: SZ.1/ Az előzetes igazolás során ajánlatkérő elfogadja ajánlattevő EEKD-ban foglalt egyszerű nyilatkozatát.

  • Igazolási mód: Ajánlattevőnek(az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdaság szereplő vonatkozásában is) az ajánlatában az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik az előírt kizáró okok hatálya alá.

  • Igazolási mód: — Ajánlattevőnek és a közbeszerzés 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, illetve erőforrást nyújtó szervezetnek a Kbt.


More Definitions of IGAZOLÁSI MÓD

IGAZOLÁSI MÓD. A fenti kizáró okok tekintetében, a részvételre jelentkező, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, és az erőforrást nyújtó szervezet a Kbt.
IGAZOLÁSI MÓD. Az ajánlattevő nyilatkozatával, amely tartalmazza a következő adatokat: a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja), a szerződést kötő másik fél megnevezése, szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.
IGAZOLÁSI MÓD. Az ajánlattevőnek ajánlatában, egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a 321/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 8. § i) pont ib) alpontja és a 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumot nem kötelező alkalmazni, azonban az ajánlatkérő elfogadja, ha az ajánlattevő a korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált - egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel. Ajánlattevő köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy az alvállalkozó vagy adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő egyéb szervezet vonatkozásában sem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok. Ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglaltak szerint határozza meg a műszaki és gazdasági alkalmasság feltételeit.
IGAZOLÁSI MÓD. Az ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek a Kbt. 114. § (2) bekezdése alapján az 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet. 17. § (1) bekezdése szerinti egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá. A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját az alábbiak szerint kell igazolni. Az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtani, mely nyilatkozatban fel kell tüntetni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-
IGAZOLÁSI MÓD. P.1. Xxxxxxxxxxxxxx a 310/2011. (XII. 23.) Korm. r. 14. § (1) bekezdésének c) pontja alapján csatolnia kell az eljárást megindító felhívás megküldését megelőző három üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló nyilatkozatát, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét a Kbt. 55.§ (5)-(6) bekezdéseire.

Related to IGAZOLÁSI MÓD

  • Megbízási szerződés az Alkusszal a jelen ÁSZF-ben foglalt feltételekkel kötött alkuszi megbízás és meghatalmazás, mely egyebek mellett az Ügyfél által kezdeményezett biztosítási szerződés megkötésében, biztosítási szerződések kezelésében, és az Ügyfél biztosítási díjfizetési kötelezettségének a teljesítésében való biztosításközvetítői közreműködésre terjed ki magában az alkuszi megbízási és meghatalmazási szerződésben, illetve az ÁSZF-ben meghatározott részletes szabályok szerint.

  • kárrendezési megbízott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

  • kártalanítási szervezet a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

  • Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok 0,00% 0,00% 20,00% 0,00% Származtatott ügyletek* 0,00% 0,00% 30,00% 0,00% A befektetési alapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxx.xx, xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xx *A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

  • Nagyvízi meder a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

  • Késedelmi kamat a lejárt tartozás után évi 3% adósságkezelési díj: a.) 540 Ft, amennyiben az Adós késedelme az 5 napot eléri, de a 23 napot nem haladja meg. b.) 3.825 Ft, amennyiben az Adós késedelme a 23 napot eléri, vagy meghaladja. Az adósságkezelési díjat a Bank akkor jogosult felszámítani, ha az Adós késedelme az 5 napot eléri, vagy meghaladja, illetve, a Bank jogosult az adósságkezelési díjat ismételten felszámítani, amennyiben az Adós a futamidő alatt, hátralékos tartozásának visszafizetését követően, ismételten 5 napot meghaladó késedelembe esik. Kezelési díjat és hitelbírálati díjat a Magyar Cetelem Zrt. nem számít fel. prolongálási díj: 1.550 Ft követeléskezelési díj: 10.340 Ft előtörlesztési díj: • Díjmentes amennyiben az előtörleszteni kívánt összeg 12 hónap alatt a 200.000,- Ft összeget nem haladja meg. • Az előtörleszteni kívánt összeg 1%-a, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az 1 évet meghaladja. • Az előtörleszteni kívánt összeg 0,5%-a, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az 1 évet nem haladja meg • Az előtörlesztési díj nem haladhatja meg az előtörlesztés időpontja és a hitel szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartamra fizetendő hitelkamat összegét. hiteltermék: Futamidő: Kamatozás: Éves ügyleti kamat: THM (Teljes Hiteldíj Mutató 83/2010. (III.25.) Korm.rendelet):

  • határon átnyúló szolgáltatás a Bit.-ben meghatározott fogalom;

  • súlyos személyi sérülés a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

  • Értékelési nap Olyan, az egyes eszközalapokhoz tar- tozó nap, amikor a piaci, kereskedési körülmények le- hetővé teszik, hogy az eszközalap értéke megalapo- zottan megállapításra kerülhessen.

  • Átadó szolgáltató az az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató, amelynek előfizetője az előfizetői szerződés megszüntetését, illetve módosítását követően az előfizetői számát egy másik szolgáltatóhoz viszi át;

  • Kamatfelár-változtatási mutató a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató.

  • Kamatváltoztatási mutató a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a hitelezők által nem befolyásolható, tőlük független, valamint általuk el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám.

  • Biztosítási évforduló minden naptári évben a biztosítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

  • Egyedi Szerződés adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;

  • rendeltetés helye szerinti tagállam gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti országától eltérő – tagállam,

  • Fogyasztói szerződés olyan szerződés, melynek egyik alanya fogyasztónak minősül

  • Ügyleti kamat a ténylegesen igénybe vett és még vissza nem fizetett Kölcsön után, a Folyósítás napjától az Adós által a pénzhasználat díjaként fizetendő összeg, melynek első Kamatperiódusra érvényes éves százalékos mértékét (kamatláb) a Szerződés tartalmazza. Az Ügyleti kamat:

  • Földrajzi kitettség nem koncentrált Szektoriális kitettség: nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap olyan kedvező gazdasági mutatókkal rendelkező vállalatok részvényeibe fektet közvetlenül, vagy befektetési alapok segítésével in- direkt módon, amelyek a fejlődő piacokon végzik fő működésüket. Az eszközalap jelentős kitettséggel rendelkezik többek között az orosz, kínai, indiai, brazil, dél-koreai, dél-afrikai, török, mexikói piacokon. Az ezen piacoktól elvárható magasabb hozam nagyobb árfolyammoz- gásokkal párosulhat. Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelő törekszik a lehető leg- magasabb (célzottan 95%-os) részvényhányad megtartására, de az ki- sebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik Összesített kockázat + + + + + Megcélzott ügyfélkör Mérsékelten kockázatvállaló Referenciaindex 100% MSCI World Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) Ajánlott minimális befektetési időtartam 10 év Kollektív befektetési formák (részvény, vagy hasonló kockáza- tosságú eszközök) 95% 60% 100% Egyedi részvények 0% 0% 50% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 20%

  • Egyedi Előfizetői Szerződés Szolgáltató és az Előfizető között létrejött egyedi, kizárólagosan az érintett Előfizetőre vonatkozó megállapodás.

  • ismeretlen gépjármű az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

  • Földrajzi kitettség Kötvény befektetések Magyarország Részvény befektetések: nem koncentrált

  • Ügymenet kiszervezése a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

  • Számátadási időablak minden munkanap 20 óra 00 perctől kezdődő 4 óra hosszúságú időtartomány, amelyben a számhordozás és számmező átadás érvényesítéséhez szükséges műszaki intézkedéseket a szolgáltatók végrehajtják, és amely időtartam alatt a számátadással érintett számokon a szolgáltatás részben vagy egészben szünetelhet;

  • Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, és a testvér.