Kiegészítő tájékoztatás kérése mintaszakaszok

Kiegészítő tájékoztatás kérése. A Kbt. 56. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevők a megfelelő ajánlattétel érdekében az ajánlattételi felhívásban, illetve a jelen Dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban kiegészítő tájékoztatást kérhetnek az ajánlatkérőtől. A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó igény esetén az ajánlattevő kérdéseit kizárólag írásban, a jelen Dokumentáció II.1.2. pontjában megjelölt, az ajánlatkérő képviseletében eljáró szervezethez, illetve személyhez címzett levélben, e-mailben vagy fax útján teheti fel. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt olyan időpontban adja meg, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig a kiegészítő tájékoztatásban foglaltak alapján az ajánlat megfelelően elkészíthető legyen. Az ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdései határidőben megérkezzenek az ajánlatkérőhöz. Az ajánlattevőnek az írásbeli kérdésen fel kell tüntetni az eljárás tárgyát, valamint a levelezési címét és azt a telefax számot, illetve e-mail címet, amelyre a választ kéri. Az ajánlattevő felelőssége továbbá, hogy olyan levelezési címet, telefax-számot, illetve e-mail címet adjon meg, amely a megküldendő dokumentumok fogadására 24 órában alkalmas. Ugyancsak az ajánlattevő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az arra jogosulthoz kerüljön. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja, ha a kiegészítő tájékoztatást legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző 2. napon kérték, az ajánlatkérő azonban nem tudja a tájékoztatást határidőben megadni. A határidő meghosszabbításáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti valamennyi ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőt. Azokat a gazdasági szereplőket, akik a határidő meghosszabbításakor még nem vették át a dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg, írásban tájékoztatja az ajánlatkérő erről a körülményről. Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet az ajánlattételi határidőt megelőző 2. napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia, de megadhatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges. Az ajánlatkérő – ha a válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre – élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével a Kbt. 52. § (4) bekezdése szerint. Az ajánlatkérő kiegés...
Kiegészítő tájékoztatás kérése. A kiegészítő tájékoztatás megkérése és megadása a Kbt. 56. §-ában és a 114. §. (6) bekezdésében foglaltakat szükséges alkalmazni. Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében - a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez, illetve részvételre jelentkezéshez szükséges, azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, az 52. § (3) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni vagy meg kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.
Kiegészítő tájékoztatás kérése. Az ajánlattevő a megfelelő ajánlattétel érdekében az ajánlattételi felhívásban, valamint dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet. Az ajánlattevőknek kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmüket (a továbbiakban: kérdések) írásban kell benyújtaniuk postai vagy közvetlen kézbesítés útján, faxon, vagy elektronikus úton az alábbi elérhetőségeken: Hivatalos név: Laczkóné Xxxxx Xxxxxxx e.v. Postai cím: 3100 Salgótarján, Hunyadi krt. 14. Címzett: Laczkóné Xxxxx Xxxxxxx E-mail: xxxxxxxxx@xxxxx.xxx Fax: +00 (00) 0000-000 A telefonon érkező kérdésekre az esélyegyenlőség elvének megfelelően ajánlatkérőnek nem áll módjában választ adni. Ajánlatkérő kéri az ajánlattevőket, hogy kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmüket szerkeszthető MS Word (.doc) vagy OpenOffice Writer (.odt) formátumban is szíveskedjenek továbbítani, az elektronikus levél tárgyában feltüntetve az eljárás megnevezését. A beérkezett kérdésekre a választ ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű határidőn belül megadja valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte. A kérdések megválaszolása során ajánlatkérő a Kbt. 56. § (2)-(5) bekezdése szerint jár el. Az Ajánlatkérő a Kbt. 52. § (3) bekezdésben foglalt módon élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításával.
Kiegészítő tájékoztatás kérése. Az ajánlattevő az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban meghatározottakkal kapcsolatban az ajánlattételi határidőt megelőzően írásban kiegészítő információkért fordulhat - kizárólag elektronikus úton az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (továbbiakban: EKR) keresztül - az eljáróhoz, aki a kért információt a Kbt. 114. § (6) bekezdése alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben írásban az EKR rendszeren keresztül megadja, valamennyi ajánlattevő egyidejűleg. Az írásbeli tájékoztatás a Kbt. 56. § (3) bekezdésében maghatározott ésszerű határidő betartása (ésszerű határidőnek tekinti ajánlatkérő a 3 munkanapot) mellett oly módon kérhető, hogy a kérdéseknek a határidő lejártának napján az EKR-ben feltöltésre kerül – figyelemmel a 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésére. Ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemben foglalt kérdéseit szerkeszthető fájl formátumban (pl.: .doc) is kérjük felcsatolni! Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az EKR működésével és használatával kapcsolatos kérdések nem minősülnek, a Kbt. 56. § szerinti - közbeszerzési dokumentumainak tartalmával kapcsolatos - kiegészítő tájékoztatás kérésnek, így azokra Ajánlatkérő nem válaszol. Az EKR működésével és használatával kapcsolatos információk elérhetőek a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxx és a xxxxx://xxxxxx.xx oldalon.

Related to Kiegészítő tájékoztatás kérése

  • Kiegészítő tájékoztatás Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

  • Kiegészítő szolgáltatások A kiegészítő szolgáltatások az alapszolgáltatásokhoz kapcsolódóan egyéb többlet (hálózati és/vagy információs) szolgáltatásokat nyújtanak az Előfizetőnek.

  • Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség (1) Előfizető az előfizetői szerződés megkötése során, és a szerződéses jogviszony ideje alatt köteles a Szolgáltatóval együttműködni, a Szolgáltató részére a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatni. Előfizető különösen köteles a Szolgáltatóval együttműködni a hibaelhárítás során.

  • Szolgáltató jogai és kötelezettségei Szolgáltató köteles a Diák munkaerő közvetítési szerződés szerinti feladatait szerződésszerűen, elvárható minőségben, az adott tevékenység gyakorlására irányadó szabályok, szakmai szokások és előírások szerint teljesíteni. A Szolgáltató kijelenti, hogy a jelen ÁSZF részét képező Szolgáltatási Szerződések szerinti Szolgáltatások végzésére jogosult. A Szolgáltató a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység, biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. A Szolgáltató a Diák munkaerő közvetítési szerződés teljesítéséhez alvállalkozókat jogosult igénybe venni, de magatartásukért és tevékenységükért úgy felel, mintha maga járt volna el. A Szolgáltató a Megrendelő utasítása alapján köteles eljárni, azonban a Megrendelő utasítási joga nem terjed ki a tevékenység megszervezésére, és az utasítás nem teheti terhesebbé a Szolgáltató szerződésszerű teljesítését. A Szolgáltatót a Megrendelő részéről adott célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás tekintetében figyelem-felhívási, és figyelmeztetési kötelezettség terheli. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a Szolgáltató felel. Ha Megrendelő a Szolgáltató figyelmeztetése ellenére a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítását fenntartja, Szolgáltató a Diák munkaerő közvetítési szerződéstől elállhat. Ha a Diák munkaerő közvetítési szerződés teljesítésétől Szolgáltató nem áll el, akkor Megrendelő kockázatára köteles a feladatokat elvégezni. Ha azonban a feladatok ellátása jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértését vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetését eredményezné, a Szolgáltató a feladat ellátását megtagadja. A Szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az Egyedi szolgáltatási szerződéseket nappali tagozatos tanulmányokat folytató tagjai útján teljesítse, akik rendelkeznek mindazokkal a szükséges szerződésekkel, megállapodásokkal és tájékoztatókkal, amelyeket a vonatkozó jogszabályok, különösen az Sztv. II. fejezet 2. pontja előír. A Szolgáltató szavatol azért, hogy az Egyedi szolgáltatási szerződések teljesítésében részt vevő Iskolaszövetkezeti tagok a Szolgáltatónál megfelelő szerződéses kapcsolatban állnak, velük a Szolgáltató az Sztv. és az egyéb jogszabályok rendelkezéseinek mindenben megfelelő tagi megállapodást kötött, amely az adott Iskolaszövetkezeti tag Megrendelőnél történő feladatvégzése során mindvégig érvényes és hatályos. A Szolgáltató köteles az Egyedi szolgáltatási szerződés teljesítését végző Iskolaszövetkezeti tagjainak díjazását a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint számfejteni, és a jogszabályokban, az Iskolaszövetkezeti tagokkal kötött megállapodásokban, illetve az Iskolaszövetkezeti alapszabályban rögzítettek alapján és az Iskolaszövetkezeti tagokkal kötött megállapodásokban rögzített határidőig az Iskolaszövetkezeti tagok számára átutalni.

  • Szolgáltatási szint értéke Szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy a mérési időszakban az adatszolgáltatások minimum 96,00%-a érkezzen meg a tényleges úthasználathoz viszonyított 15 percen belül. Képlettel kifejezve, figyelembe véve a korábban definiált változót: X ≥ 96,00%

  • Szolgáltatási táblázat A jelen szabályzatban foglalt biztosítási események és szol- gáltatások, valamint az ezekhez tartozó térítési összegek összefoglaló táblázata.

  • Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 13.1.1. Az Előfizetőt együttműködési kötelezettség terheli a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban. Az Előfizető köteles megtenni minden olyan, hatáskörébe tartozó intézkedést, ami a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges és ami a Szolgáltató hibás teljesítésének nem minősülő, azonban hibabejelentést eredményező körülmény elhárításához szükséges. Így különösen köteles az Előfizető a hibabejelentés előtt meggyőződni arról, hogy a végberendezés, a modem áramellátása biztosított, valamint a hálózati elemek egységessége és épsége, az összekötő kábelek csatlakozása biztosított .

  • Tájékoztatási kötelezettség 11.1. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződés- ben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

  • Kiegészítő biztosítások Az egyes kiegészítő biztosítások különös feltételei alapján létrejött szerző- désekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános feltételek és az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) Különös Feltételei az irányadók. Amennyiben a kiegészítő biztosítások különös feltételei az általános felté- telektől vagy az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) Különös Felté- teleitől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, úgy a kiegészítő biztosítások különös feltételeinek rendelkezése az irányadó.

  • SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK HAVI DÍJAK: