Common use of Az ajánlatok bírálata Clause in Contracts

Az ajánlatok bírálata. Az ajánlatok vizsgálatának, kiértékelésének és összehasonlításának elősegítése érdekében az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása végett ajánlatkérő – valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – felkérheti az ajánlattevőt ajánlatának pontosítására, illetve a szükséges felvilágosítás megadására. A pontosítás nem eredményezheti az alapelvek sérelmét, a szakmai ajánlat módosítását [Kbt. 67. § (7) bekezdése]. Ha ajánlatkérő az ajánlatban a Kbt. 71 § (1) bekezdése szerinti elbírálás eredményére kiható számítási hibát észlel, azt kijavítja. A számítási hiba javításánál ajánlatkérő az egész számra történő kerekítés szabályait alkalmazza. Az ajánlatban található nyilvánvaló számítási hibák javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a megadott alapadatokat alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket, vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Számítási hiba javítása esetén alapadatnak az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségek és az ajánlattevő által megadott egységárak tekintendők. A számítási hiba javításáról ajánlatkérő az összes ajánlattevőt egyidejűleg közvetlenül, haladéktalanul, írásban tájékoztatja. Az ár alacsony voltának megítélésekor ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdésének alkalmazásával jár el. Ha ajánlatkérő a Kbt. 72. § (7) bekezdése szerint valamely tartalmi elemet lehetetlennek, túlzottan magasnak, vagy túlzottal alacsonynak értékel, úgy ezen ajánlati elemekre, vagy adatokra vonatkozóan – az összes ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – indoklást kér. Ajánlatkérő az ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározottaknak megfelelően a legalacsonyabb ár értékelési szempontja alapján bírálja el.

Az ajánlatok bírálata. Az Ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálatának, kiértékelésének és összehasonlításának elősegítése érdekében az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása végett ajánlatkérő – valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – felkérheti az ajánlattevőt ajánlatának pontosítására, illetve bírálatát a szükséges felvilágosítás megadására. A pontosítás nem eredményezheti az alapelvek sérelmét, a szakmai ajánlat módosítását [Kbt. 67114. § (72) bekezdése], a 67. Ha ajánlatkérő §, a 69. § és a 81. § (5) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával folytatja le az ajánlatban alábbiak szerint: i. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőig benyújtott ajánlatok előzetes megfelelősége körében a kizáró okok és az alkalmassági követelmények tekintetében elfogadja a Kbt. 71 114. § (12) bekezdése szerinti elbírálás eredményére kiható számítási hibát észlelnyilatkozatot, azt kijavítjatovábbá minden egyéb tekintetben az ajánlatok megfelelőségét ellenőrzi. A számítási hiba javításánál ajánlatkérő az egész számra történő kerekítés szabályait alkalmazza. Az ajánlatban található nyilvánvaló számítási hibák javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy Ajánlatkérő a megadott alapadatokat alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket, vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Számítási hiba javítása esetén alapadatnak az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségek és az ajánlattevő által megadott egységárak tekintendők. A számítási hiba javításáról ajánlatkérő az összes ajánlattevőt egyidejűleg közvetlenül, haladéktalanul, írásban tájékoztatja. Az ár alacsony voltának megítélésekor ajánlatkérő jelen alpont szerinti bírálat körében szükség szerinti a Kbt. 71-72. § (1) bekezdésének alkalmazásával jár elszerinti jogintézményeket alkalmazza. ii. Ha ajánlatkérő Ajánlatkérő az ajánlatok i. alpont szerinti bírálatát követően az értékelési szempontra figyelemmel a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt – illetve a Kbt. 7269. § (76) bekezdése szerint valamely tartalmi elemet lehetetlennekadott esetben nemcsak a legkedvezőbb, túlzottan magasnak, vagy túlzottal alacsonynak értékel, úgy ezen ajánlati elemekre, vagy adatokra vonatkozóan hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is – öt munkanapos határidő tűzésével felhívja az összes ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – indoklást kéralkalmassági követelmények tekintetében az előírt igazolások benyújtására. iii. Az ii. alpont szerint benyújtott dokumentumok körében Ajánlatkérő elvégzi az ajánlatok bírálatát és szükség szerint a Kbt. 71. § szerinti jogintézményeket alkalmazza. iv. Ajánlatkérő az ajánlatokat eljárást lezáró döntésében csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként (illetve második legkedvezőbb ajánlattevőként), aki a kizáró okok és az eljárást megindító felhívásban meghatározottaknak megfelelően alkalmassági követelmények tekintetében az előírt igazolási kötelezettségének eleget tett. v. Ha Ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, akkor a legalacsonyabb ár értékelési szempontja alapján bírálja elKbt.

Az ajánlatok bírálata. Az Ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálatának, kiértékelésének és összehasonlításának elősegítése érdekében elbírálását az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása végett ajánlatkérő – valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – felkérheti az ajánlattevőt ajánlatának pontosítására, illetve a szükséges felvilágosítás megadására. A pontosítás nem eredményezheti az alapelvek sérelmét, a szakmai ajánlat módosítását [Kbt. 67. § (7) bekezdése]. Ha ajánlatkérő az ajánlatban alábbiak szerint végzi: Ajánlatkérő először a Kbt. 71 69. § (1) bekezdése szerinti elbírálás eredményére kiható számítási hibát észlelalapján az ajánlat(ok)elbírálása során megvizsgálja, azt kijavítjahogy az ajánlattevők által benyújtott ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A számítási hiba javításánál bírálat első részében a kizáró okok fenn nem állásának igazolására, valamint az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat nem kell benyújtania a gazdasági szereplőnek, hanem elegendő valamennyi ajánlattevőnek az előírt feltételeknek megfelelő, Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum csatolása a fentiek igazolására. A fenti iratokon (igazolásokon) kívül az ajánlatkérő által előírt valamennyi irat csatolandó az ajánlathoz. Az ajánlatkérő a fentiek alapján megállapítja, hogy mely ajánlat érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő az egész számra történő kerekítés szabályait alkalmazzaértékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívja a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. Az ajánlatban található nyilvánvaló számítási hibák javítását § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdésének megfelelően a gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő végzi erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Ha az igazolások benyújtására felkért ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 69. § (6) bekezdés alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy nemcsak a megadott alapadatokat alapul véve számítja ki legkedvezőbb, hanem az összesített ellenértéket, vagy más – értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatotigazolások benyújtására. Számítási hiba javítása esetén alapadatnak (Ezzel a lehetőséggel az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségek és akkor élhet, ha az ajánlattevő által megadott egységárak tekintendők. A számítási hiba javításáról ajánlatkérő értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az összes ajánlattevőt egyidejűleg közvetlenülajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.) Ha az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, haladéktalanulbármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt, írásban tájékoztatja. Az ár alacsony voltának megítélésekor ajánlatkérő hogy nyújtsa be a Kbt. 7269. § (14) bekezdésének alkalmazásával jár elbekezdés szerinti igazolásokat. Ha ajánlatkérő a Kbt. 72. § (7) bekezdése szerint valamely tartalmi elemet lehetetlennekEljárás megnevezése, túlzottan magasnakajánlattevő neve, vagy túlzottal alacsonynak értékelszékhelye Az ajánlatnak tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, úgy ezen ajánlati elemekre, vagy adatokra vonatkozóan – mely alapján az összes ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – indoklást kér. Ajánlatkérő az ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározottaknak megfelelően a legalacsonyabb ár értékelési szempontja ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján bírálja elmegtalálhatóak.

Az ajánlatok bírálata. Az Ajánlatkérő a Kbt. 69.-72. §-ának megfelelően végzi el az ajánlatok vizsgálatánakbírálatát. Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevők figyelmét, kiértékelésének hogy az Ajánlattevő(k) vállalásainak teljesíthetőnek és összehasonlításának elősegítése érdekében érvényesíthetőnek kell lennie, a nem teljesíthető illetve Ajánlatkérő által nem érvényesíthető vállalásokat – a Kbt. vonatkozó előírásai alapján történő vizsgálat után – Ajánlatkérő irreálisnak tekinti. A kizáró okok fenn nem állásának igazolása Ajánlatkérő az ajánlatban szereplő ajánlatok bírálatát két szakaszban végzi el. A bírálat első szakaszában a kizáró okok fenn nem egyértelmű kijelentésekállásának igazolására, nyilatkozatokvalamint a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki és szakmai alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat nem kell benyújtania a gazdasági szereplőnek, hanem elegendő valamennyi ajánlattevőnek az előírt feltételeknek megfelelő, Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (továbbiakban Formanyomtatvány) csatolása a fentiek igazolására. A fenti iratokon kívül az ajánlatkérő által előírt valamennyi irat csatolandó az ajánlathoz. Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy az alkalmassági követelmény előzetes igazolására vonatkozóan, az eljárás ajánlattételi szakaszában kizárólag az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumba foglalt nyilatkozatot tudja figyelembe venni az előzetes igazolási kötelezettség teljesítésére; e tekintetben Ajánlatkérő nem veszi figyelembe, ill. nem tudja figyelembe venni és nem értékeli az ajánlatban, adott esetben becsatolásra kerülő bármilyen más, az igazolni kívánt alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolást, egyéb – nem a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének megfelelő – nyilatkozatot, dokumentumot. A bírálat második szakaszában, a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján az értékelési szempontokra figyelemmel csak a legkedvezőbbnek – illetve ha az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően úgy dönt, akkor az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb - ajánlattevőtől kéri a kizáró okok és alkalmassági követelmények tekintetében az ajánlati felhívásban előírt igazolások tartalmának tisztázása végett ajánlatkérő – valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – felkérheti benyújtását. A 321/2015. Korm. rendelet. 1. § (7) bek. alapján a kizáró okokra és az ajánlattevőt ajánlatának pontosításáraalkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve a szükséges felvilágosítás megadásáraadat tartalma valós. Az ajánlatkérő - ellenkező bizonyításig - az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi. A pontosítás 321/2015. Korm. rendelet. 1. § (8) bek. alapján nem eredményezheti kérhető a gazdasági szereplőtől olyan nyilatkozat vagy igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon közbeszerzési eljárás valamely része tekintetében a gazdasági szereplő már benyújtott. Ebben az alapelvek sérelmétesetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely rész tekintetében benyújtott nyilatkozatot vagy igazolást kéri figyelembe venni. Az ajánlattevő, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő a szakmai ajánlat módosítását [321/2015. (X.30.) Kormányrendelet 4. §-a szerint az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványa (a továbbiakban: formanyomtatvány) benyújtásával (elektronikus űrlap alkalmazásával) igazolja előzetesen a Kbt. 62. §-ában említett kizáró okok hiányát. Ha egy ajánlattevő az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni, az érintett szervezetek vagy személyek mindegyike által kitöltött külön formanyomtatványokat is be kell nyújtani. Ilyen esetben a kapacitásaikat rendelkezésre bocsátó szervezetek vagy személyek az alkalmassági feltételek vonatkozásában csak azokról kell nyilatkozni, amelyeket az ajánlattevő igénybe kíván venni alkalmasságának igazolásához. Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők mindegyikének külön formanyomtatványt kell benyújtani. A 321/2015. (X.30.) Korm.rendelet 15. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő és az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet vonatkozásában csak az egységes európai közbeszerzési dokumentumot szükséges benyújtani a Kbt. 62. §-ában foglalt kizáró okok hiányának igazolása érdekében. A Kbt. 67. § (74) bekezdése]bekezdés alapján az ajánlattevőnek elektronikus űrlap kitöltésével nyilatkoznia kell arról, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését. Ha ajánlatkérő az ajánlatban érintett gazdasági szereplő a Kbt. 71 62. § (1) bekezdése a), c)-e), h)-o) pontjai, a Kbt. 62. § (2) bekezdése alapján kizáró ok hatálya alá esik, azonban olyan intézkedéseket hozott, amelyek a Kbt. 64. §-a alapján igazolják megbízhatóságát és ezt a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Kbt. 188. § (4) bekezdése szerinti elbírálás eredményére kiható számítási hibát észlel- vagy bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság Kbt. 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozatával igazolni tudja, azt kijavítjaköteles mind a kizáró ok fennállását, mind a megtett intézkedések rövid leírását feltüntetni a formanyomtatványon. A számítási hiba javításánál ajánlatkérő az egész számra történő kerekítés szabályait alkalmazzaformanyomtatványhoz a Hatóság Kbt. Az ajánlatban található nyilvánvaló számítási hibák javítását az ajánlatkérő végzi el úgy188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság Kbt. 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozatát is csatolni kell. Felhívjuk a figyelmet, hogy a megadott alapadatokat alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket, vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot321/2015. Számítási hiba javítása esetén alapadatnak az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségek és az ajánlattevő által megadott egységárak tekintendők. A számítási hiba javításáról ajánlatkérő az összes ajánlattevőt egyidejűleg közvetlenül, haladéktalanul, írásban tájékoztatja. Az ár alacsony voltának megítélésekor ajánlatkérő a Kbt. 72(X.30.) Korm.rendelet 4. § (1) bekezdésének alkalmazásával jár el. Ha ajánlatkérő bekezdés a)-c) pontja alapján megtett nyilatkozat a Kbt. 7262. § (72) bekezdése bekezdésében említett személyekre is vonatkozik. Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetében az ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm.rendelet 8. §-a szerint valamely tartalmi elemet lehetetlenneka Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, túlzottan magasnak, vagy túlzottal alacsonynak értékel, úgy ezen ajánlati elemekre, vagy adatokra vonatkozóan – az összes ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – indoklást kér. Ajánlatkérő az ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározottaknak megfelelően illetve a legalacsonyabb ár értékelési szempontja alapján bírálja el.következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

Az ajánlatok bírálata. Az ajánlatok vizsgálatának, kiértékelésének és összehasonlításának elősegítése érdekében az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása végett ajánlatkérő – valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – felkérheti az ajánlattevőt ajánlatának pontosítására, illetve a szükséges felvilágosítás megadására. A pontosítás nem eredményezheti az alapelvek sérelmét, a szakmai ajánlat módosítását [Kbt. 67. § (7) bekezdése]. Ha ajánlatkérő az ajánlatban Ajánlatkérő a Kbt. 71 § (169.-72. §-ának megfelelően végzi el az ajánlatok bírálatát. Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevők figyelmét, hogy az Ajánlattevő(k) bekezdése szerinti elbírálás eredményére kiható számítási hibát észlelvállalásainak teljesíthetőnek és érvényesíthetőnek kell lennie, azt kijavítjaa nem teljesíthető illetve Ajánlatkérő által nem érvényesíthető vállalásokat – a Kbt. vonatkozó előírásai alapján történő vizsgálat után – Ajánlatkérő irreálisnak tekinti. A számítási hiba javításánál ajánlatkérő kizáró okok fenn nem állásának igazolása Ajánlatkérő az egész számra történő kerekítés szabályait alkalmazzaajánlatok bírálatát két szakaszban végzi el. Az ajánlatban található nyilvánvaló számítási hibák javítását A bírálat első szakaszában a kizáró okok fenn nem állásának igazolására, valamint műszaki és szakmai alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat nem kell benyújtania a gazdasági szereplőnek, hanem elegendő valamennyi ajánlattevőnek az ajánlatkérő végzi el úgyelőírt feltételeknek megfelelő, hogy Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (továbbiakban Formanyomtatvány) csatolása a megadott alapadatokat alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket, vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatotfentiek igazolására. Számítási hiba javítása esetén alapadatnak A fenti iratokon kívül az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségek előírt valamennyi irat csatolandó az ajánlathoz. Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy az alkalmassági követelmény előzetes igazolására vonatkozóan, az eljárás ajánlattételi szakaszában kizárólag az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumba foglalt nyilatkozatot tudja figyelembe venni az előzetes igazolási kötelezettség teljesítésére; e tekintetben Ajánlatkérő nem veszi figyelembe, ill. nem tudja figyelembe venni és nem értékeli az ajánlattevő által megadott egységárak tekintendőkajánlatban, adott esetben becsatolásra kerülő bármilyen más, az igazolni kívánt alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolást, egyéb – nem a 321/2015. A számítási hiba javításáról ajánlatkérő az összes ajánlattevőt egyidejűleg közvetlenül, haladéktalanul, írásban tájékoztatja(X.30.) Korm. Az ár alacsony voltának megítélésekor ajánlatkérő a Kbt. 72rendelet 5. § (1) bekezdésének alkalmazásával jár elmegfelelő – nyilatkozatot, dokumentumot. Ha ajánlatkérő A bírálat második szakaszában, a Kbt. 7269. § (4) bekezdése alapján az értékelési szempontokra figyelemmel csak a legkedvezőbbnek – illetve ha az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően úgy dönt, akkor az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb - ajánlattevőtől kéri a kizáró okok és alkalmassági követelmények tekintetében az ajánlati felhívásban előírt igazolások benyújtását. A 321/2015. Korm. rendelet. 1. § (7) bekezdése szerint valamely tartalmi elemet lehetetlennekbek. alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, túlzottan magasnakameddig az igazolásokban foglalt tény, vagy túlzottal alacsonynak értékel, úgy ezen ajánlati elemekre, vagy adatokra vonatkozóan – illetve adat tartalma valós. Az ajánlatkérő - ellenkező bizonyításig - az összes adat valóságtartalmát az ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – indoklást kér. Ajánlatkérő az ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározottaknak megfelelően a legalacsonyabb ár értékelési szempontja alapján bírálja elerre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi.

Az ajánlatok bírálata. Az Ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálatának, kiértékelésének és összehasonlításának elősegítése érdekében elbírálását az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása végett ajánlatkérő – valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – felkérheti az ajánlattevőt ajánlatának pontosítására, illetve a szükséges felvilágosítás megadására. alábbiak szerint végzi: A pontosítás nem eredményezheti az alapelvek sérelmét, a szakmai ajánlat módosítását [Kbt. 6781. § (75) bekezdése]bekezdése alapján az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján történő bírálatot az ajánlatok értékelését követően végezi el ajánlatkérő. Ha ajánlatkérő Ajánlatkérő először valamennyi ajánlatot értékeli a megadott értékelési szempontok szerint, majd a legkedvezőbb - és adott esetben az ajánlatban ezt követő egy vagy több legkedvezőbb- ajánlattevő tekintetében vizsgálja meg az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, majd hívja fel a 69. § (4) bekezdés alapján a részletes igazolásra. Ajánlatkérő először a Kbt. 71 69. § (1) bekezdése szerinti elbírálás eredményére kiható számítási hibát észlelalapján az ajánlat(ok)elbírálása során megvizsgálja, hogy az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt kijavítjakövető egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő által benyújtott ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A számítási hiba javításánál bírálat első részében a kizáró okok fenn nem állásának igazolására, valamint a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat nem kell benyújtania a gazdasági szereplőnek, hanem elegendő valamennyi ajánlattevőnek az előírt feltételeknek megfelelő, Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum csatolása a fentiek igazolására. A fenti iratokon (igazolásokon) kívül az ajánlatkérő által előírt valamennyi irat csatolandó az ajánlathoz. Az ajánlatkérő a fentiek alapján megállapítja, hogy mely ajánlat érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő az egész számra történő kerekítés szabályait alkalmazzaértékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőket (Ajánlati felhívás 1. Az ajánlatban található nyilvánvaló számítási hibák javítását rész II.2.4) pontban és 2. rész II.2.4) pontjában meghatározott keretszám erejéig) megfelelő határidő tűzésével felhívja a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdésének megfelelően a gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő végzi erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Ha az igazolások benyújtására felkért ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő(k) ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 69. § (6) bekezdés alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy nemcsak az Ajánlati felhívás 1.rész II.2.4) pontban és 2.rész II.2.4) pontjában meghatározott keretszám erejéig a megadott alapadatokat alapul véve számítja ki legkedvezőbb, hanem az összesített ellenértéket, vagy más – értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatotigazolások benyújtására. Számítási hiba javítása esetén alapadatnak (Ezzel a lehetőséggel az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségek és akkor élhet, ha az ajánlattevő által megadott egységárak tekintendők. A számítási hiba javításáról ajánlatkérő értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az összes ajánlattevőt egyidejűleg közvetlenülajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.) Ha az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, haladéktalanulbármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt, írásban tájékoztatja. Az ár alacsony voltának megítélésekor ajánlatkérő hogy nyújtsa be a Kbt. 7269. § (14) bekezdésének alkalmazásával jár el. Ha ajánlatkérő a Kbt. 72. § (7) bekezdése szerint valamely tartalmi elemet lehetetlennek, túlzottan magasnak, vagy túlzottal alacsonynak értékel, úgy ezen ajánlati elemekre, vagy adatokra vonatkozóan – az összes ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – indoklást kér. Ajánlatkérő az ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározottaknak megfelelően a legalacsonyabb ár értékelési szempontja alapján bírálja elbekezdés szerinti igazolásokat.

Az ajánlatok bírálata. Az Ajánlatkérő a Kbt. 69.-72. §-ának megfelelően végzi el az ajánlatok vizsgálatánakbírálatát. Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevők figyelmét, kiértékelésének hogy az Ajánlattevő(k) vállalásainak teljesíthetőnek és összehasonlításának elősegítése érdekében érvényesíthetőnek kell lennie, a nem teljesíthető illetve Ajánlatkérő által nem érvényesíthető vállalásokat – a Kbt. vonatkozó előírásai alapján történő vizsgálat után – Ajánlatkérő irreálisnak tekinti. A kizáró okok fenn nem állásának igazolása Ajánlatkérő az ajánlatban szereplő ajánlatok bírálatát két szakaszban végzi el. A bírálat első szakaszában a kizáró okok fenn nem egyértelmű kijelentésekállásának igazolására, nyilatkozatokvalamint a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki és szakmai alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat nem kell benyújtania a gazdasági szereplőnek, hanem elegendő nyilatkozni a kizáró okok fenn nem állásáról és az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről. A fenti iratokon kívül az ajánlatkérő által előírt valamennyi irat csatolandó az ajánlathoz. A bírálat második szakaszában, a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján az értékelési szempontokra figyelemmel csak a legkedvezőbbnek – illetve ha az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően úgy dönt, akkor az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb - ajánlattevőtől kéri a kizáró okok és alkalmassági követelmények tekintetében az ajánlati felhívásban előírt igazolások tartalmának tisztázása végett ajánlatkérő – valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – felkérheti benyújtását. A 321/2015. Korm. rendelet. 1. § (7) bek. alapján a kizáró okokra és az ajánlattevőt ajánlatának pontosításáraalkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve a szükséges felvilágosítás megadásáraadat tartalma valós. Az ajánlatkérő - ellenkező bizonyításig - az adat valóságtartalmát az ajánlattevő erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi. A pontosítás 321/2015. Korm. rendelet. 1. § (8) bek. alapján nem eredményezheti kérhető a gazdasági szereplőtől olyan nyilatkozat vagy igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon közbeszerzési eljárás valamely része tekintetében a gazdasági szereplő már benyújtott. Ebben az alapelvek sérelmétesetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely rész tekintetében benyújtott nyilatkozatot vagy igazolást kéri figyelembe venni. Az ajánlattevő, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő a szakmai ajánlat módosítását [321/2015. (X.30.) Kormányrendelet 17. §-a szerint köteles igazolni a kizáró okok hiányát. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban az ajánlatkérő köteles elfogadni, ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a 7. § szerinti – korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált – egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel. Ha egy ajánlattevő az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni, az érintett szervezetek vagy személyek mindegyike által kitöltött külön nyilatkozatokat is be kell nyújtani. Ilyen esetben a kapacitásaikat rendelkezésre bocsátó szervezetek vagy személyek az alkalmassági feltételek vonatkozásában csak azokról kell nyilatkozni, amelyeket az ajánlattevő igénybe kíván venni alkalmasságának igazolásához. Kbt. 67. § (74) bekezdése]bekezdés alapján az ajánlattevőnek elektronikus űrlap kitöltésével nyilatkoznia kell arról, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését. Ha ajánlatkérő az ajánlatban érintett gazdasági szereplő a Kbt. 71 62. § (1) bekezdése szerinti elbírálás eredményére kiható számítási hibát észlela), azt kijavítja. A számítási hiba javításánál ajánlatkérő az egész számra történő kerekítés szabályait alkalmazza. Az ajánlatban található nyilvánvaló számítási hibák javítását az ajánlatkérő végzi el úgyc)-e), hogy a megadott alapadatokat alapul véve számítja ki az összesített ellenértéketh)-o) pontjai, vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Számítási hiba javítása esetén alapadatnak az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségek és az ajánlattevő által megadott egységárak tekintendők. A számítási hiba javításáról ajánlatkérő az összes ajánlattevőt egyidejűleg közvetlenül, haladéktalanul, írásban tájékoztatja. Az ár alacsony voltának megítélésekor ajánlatkérő a Kbt. 7262. § (2) bekezdése alapján kizáró ok hatálya alá esik, azonban olyan intézkedéseket hozott, amelyek a Kbt. 64. §-a alapján igazolják megbízhatóságát és ezt a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Kbt. 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság Kbt. 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozatával igazolni tudja, köteles mind a kizáró ok fennállását, mind a megtett intézkedések rövid leírását feltüntetni a formanyomtatványon. A formanyomtatványhoz a Hatóság Kbt. 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság Kbt. 188. § (5) bekezdése szerinti - jogerős határozatát is csatolni kell. Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetében az ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm.rendelet 17. §-a szerint a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát: Az ajánlattevőnek ajánlatában egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdésének alkalmazásával jár elbekezdés k) pont kb) pontját a 8. Ha ajánlatkérő a Kbt. 72. § (7) bekezdése szerint valamely tartalmi elemet lehetetlennek, túlzottan magasnak, vagy túlzottal alacsonynak értékel, úgy ezen ajánlati elemekre, vagy adatokra vonatkozóan – az összes ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – indoklást kér. Ajánlatkérő az ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározottaknak megfelelően a legalacsonyabb ár értékelési szempontja alapján bírálja el.§

Az ajánlatok bírálata. Az Ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálatának, kiértékelésének és összehasonlításának elősegítése érdekében elbírálását az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása végett ajánlatkérő – valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – felkérheti az ajánlattevőt ajánlatának pontosítására, illetve a szükséges felvilágosítás megadására. alábbiak szerint végzi: A pontosítás nem eredményezheti az alapelvek sérelmét, a szakmai ajánlat módosítását [Kbt. 6781. § (75) bekezdése]bekezdése alapján az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján történő bírálatot az ajánlatok értékelését követően végezi el ajánlatkérő. Ha ajánlatkérő Ajánlatkérő először valamennyi ajánlatot értékeli a megadott értékelési szempontok szerint, majd a legkedvezőbb - és adott esetben az ajánlatban ezt követő egy vagy több legkedvezőbb- ajánlattevő tekintetében vizsgálja meg az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, majd hívja fel a 69. § (4) bekezdés alapján a részletes igazolásra. Ajánlatkérő először a Kbt. 71 69. § (1) bekezdése szerinti elbírálás eredményére kiható számítási hibát észlelalapján az ajánlat(ok)elbírálása során megvizsgálja, hogy az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt kijavítjakövető egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő által benyújtott ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A számítási hiba javításánál bírálat első részében a kizáró okok fenn nem állásának igazolására, valamint a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat nem kell benyújtania a gazdasági szereplőnek, hanem elegendő valamennyi ajánlattevőnek az előírt feltételeknek megfelelő, Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum csatolása a fentiek igazolására. A fenti iratokon (igazolásokon) kívül az ajánlatkérő által előírt valamennyi irat csatolandó az ajánlathoz. Az ajánlatkérő a fentiek alapján megállapítja, hogy mely ajánlat érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő az egész számra történő kerekítés szabályait alkalmazzaértékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívja a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. Az ajánlatban található nyilvánvaló számítási hibák javítását § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdésének megfelelően a gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő végzi erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Ha az igazolások benyújtására felkért ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 69. § (6) bekezdés alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy nemcsak a megadott alapadatokat alapul véve számítja ki legkedvezőbb, hanem az összesített ellenértéket, vagy más – értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatotigazolások benyújtására. Számítási hiba javítása esetén alapadatnak (Ezzel a lehetőséggel az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségek és akkor élhet, ha az ajánlattevő által megadott egységárak tekintendők. A számítási hiba javításáról ajánlatkérő értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az összes ajánlattevőt egyidejűleg közvetlenülajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.) Ha az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, haladéktalanulbármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt, írásban tájékoztatja. Az ár alacsony voltának megítélésekor ajánlatkérő hogy nyújtsa be a Kbt. 7269. § (14) bekezdésének alkalmazásával jár elbekezdés szerinti igazolásokat. Ha ajánlatkérő a Kbt. 72. § (7) bekezdése szerint valamely tartalmi elemet lehetetlennekEljárás megnevezése, túlzottan magasnakajánlattevő neve, vagy túlzottal alacsonynak értékelszékhelye Az ajánlatnak tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, úgy ezen ajánlati elemekre, vagy adatokra vonatkozóan – mely alapján az összes ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – indoklást kér. Ajánlatkérő az ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározottaknak megfelelően a legalacsonyabb ár értékelési szempontja ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján bírálja elmegtalálhatóak.

Az ajánlatok bírálata. Az Ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálatának, kiértékelésének és összehasonlításának elősegítése érdekében elbírálását az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása végett ajánlatkérő – valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – felkérheti az ajánlattevőt ajánlatának pontosítására, illetve a szükséges felvilágosítás megadására. A pontosítás nem eredményezheti az alapelvek sérelmét, a szakmai ajánlat módosítását [Kbt. 67. § (7) bekezdése]. Ha ajánlatkérő az ajánlatban alábbiak szerint végzi: Ajánlatkérő először a Kbt. 71 69. § (1) bekezdése szerinti elbírálás eredményére kiható számítási hibát észlelalapján az ajánlat(ok)elbírálása során megvizsgálja, azt kijavítjahogy az ajánlattevők által benyújtott ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A számítási hiba javításánál bírálat első részében a kizáró okok fenn nem állásának igazolására, valamint az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat nem kell benyújtania a gazdasági szereplőnek, hanem elegendő valamennyi ajánlattevőnek az előírt feltételeknek megfelelő, Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum csatolása a fentiek igazolására. A fenti iratokon (igazolásokon) kívül az ajánlatkérő által előírt valamennyi irat csatolandó az ajánlathoz. Az ajánlatkérő a fentiek alapján megállapítja, hogy mely ajánlat érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő az egész számra történő kerekítés szabályait alkalmazzaértékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívja a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. Az ajánlatban található nyilvánvaló számítási hibák javítását § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdésének megfelelően a gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő végzi erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Ha az igazolások benyújtására felkért ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 69. § (6) bekezdés alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy nemcsak a megadott alapadatokat alapul véve számítja ki legkedvezőbb, hanem az összesített ellenértéket, vagy más – értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatotigazolások benyújtására. Számítási hiba javítása esetén alapadatnak (Ezzel a lehetőséggel az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségek és akkor élhet, ha az ajánlattevő által megadott egységárak tekintendők. A számítási hiba javításáról ajánlatkérő értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az összes ajánlattevőt egyidejűleg közvetlenülajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.) Ha az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, haladéktalanulbármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt, írásban tájékoztatja. Az ár alacsony voltának megítélésekor ajánlatkérő hogy nyújtsa be a Kbt. 7269. § (14) bekezdésének alkalmazásával jár el. Ha ajánlatkérő a Kbt. 72. § (7) bekezdése szerint valamely tartalmi elemet lehetetlennek, túlzottan magasnak, vagy túlzottal alacsonynak értékel, úgy ezen ajánlati elemekre, vagy adatokra vonatkozóan – az összes ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – indoklást kér. Ajánlatkérő az ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározottaknak megfelelően a legalacsonyabb ár értékelési szempontja alapján bírálja elbekezdés szerinti igazolásokat.