Betegszabadság. A betegszabadság teljes tartamára a munkavállalót távolléti díjának 85%-a illeti meg.
Betegszabadság. 126. § (1) A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. (KSZ)
Betegszabadság. A munkavállalók részére évente 15 munkanap betegszabadság jár.
Betegszabadság. A közalkalmazottat a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társada- lombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképte- lenséget - naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A közalkalmazott keresőképtelenségét a kezelő orvos igazolja. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a közalkalmazott a naptári évre járó betegszabad- ság időarányos részére jogosult, ez azonban - ha a közalkalmazott az év folyamán már mun- kaviszonyban állt - nem lehet több mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később (következő évben) semmi- féle indok alapján nem igényelhető. /Mt. 137.§/ A betegszabadság időtartamára a közalkalmazottat távolléti díjának a rendeletben meg- adott aránya illeti meg. (Mt. 137.§ 3. Bekezdés 1997. VII. 1-től történő módosítás) (lásd: 3. sz. melléklet) A betegszabadság idejére kifizetett pénzbeli ellátás nem minősül keresetnek, ezért nem il- letményként, hanem személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni (ez az összeg nem része a bruttó keresetnek, így munkavállalói járulék nem terheli, adózás szempontjából vi- szont jövedelemnek számít).
Betegszabadság. A munkavállalót a betegsége miatti – orvosilag igazolt - keresőképtelenség idejére évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság időtartamára távolléti díj jár.
Betegszabadság a munkavállalót a balesete, betegsége miatti keresőképtelensége idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap illeti meg.
Betegszabadság. Rendeltetése: A mvó-t a betegsége miatti keresőképtelenség idejére (Kivétel: tb. szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség; veszélyeztetett várandósság) - Tartama: naptári évenként 15 munkanap betegszabadság jár - Minősítés: A mvó keresőképtelenségét a kezelőorvos igazolja - Mértéke: távolléti díj 70 %-a - Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság arányos részére jogosult. (DE: naptári évben az előzmények összeadódnak) - Fontos: A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető - Többes jogviszony esetén: mindegyikben jár - Szkt. 84. § (4): a 18. életév betöltése évének utolsó napjáig évente 45 munkanap, ezt követően évente 30 munkanap; - Betegszabadság: az Mt.-ben meghatározottak szerint (15 nap) - Mt.-től eltérően: - az Szkt. rendelkezései kiváltják az alapszabadságot és a pótszabadságot is (fentiek egyben tartalmazzák) - Kiadás: elsősorban a jogszabályban meghatározott időszakban, figyelemmel az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére • Nyár: legalább 15 munkanap egybefüggően (a tanuló, képzésben részt vevő személy kérésének megfelelő időpontban) – eltérés az Mt.-től (mennyiség + nincs eltérő megállapodás) • Saját munkavállaló képzése – speciális eset • SZMSZ/módosított munkaszerződés: ebben meghatározva a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő aránya • Mt.: az eredeti munkaviszonyra irányadó általános szabályként (lex generalis) • Szkt. 84. § (4) bekezdése szerinti szabadsággal összefüggő rendelkezések: különös • Az Szkt. szerinti szabadság (45, illetve 30 mnap) illeti meg a képzésben részt vevő személyt, nem pedig az, amennyi az Mt. vonatkozó főszabálya szerint járna • A kiadásra vonatkozóan az Mt. általános szabályainak megfelelő alkalmazása mellett figyelembe kell venni az Szkt./Szkr. különös rendelkezéseit is. Nem saját munkavállaló, aki felnőtt foglalkoztatott más munkaadónál: • 84. § (4) – 45, illetve 30 nap szabadság: az SZMSZ alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan alkalmazandó Mvó mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól: - Keresőképtelen; - Reprodukciós eljárásban való részvétel; - Kötelező orvosi vizsgálat; - Véradás, legalább 4 óra; - Szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára; - Hozzátartozója halálakor két munkanapra; - Általános iskolai ta...
Betegszabadság. (Mt. 126. §) A betegszabadság kiadása során a szabadságra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
Betegszabadság. A munkáltató a tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A tanuló betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként munkabérre jogosult. A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének minimumát és maximumát az Szkr. határozza meg, amely szerint a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján – a korábbiakkal ellentétben nem a minimálbérhez igazodik, hanem a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségéhez, annak egyhavi összege, de legfeljebb százhatvannyolc százaléka. A szakképzési munkaszerződésben kell meghatározni a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt az Szkr. alapján megillető munkabér összegét. Miután a jogszabály előírja, hogy a bér megállapításánál a tanuló, illetve képzésben részt vevő felkészültségét, tanulmányi eredményeit kell figyelembe venni, ezen körülmények alapján a munkabér nem kell hogy feltétlenül egységes legyen, lehetséges a differenciálás – ez nem ütközik az Mt. egyenlő bánásmódról szóló rendelkezéseibe. Azonos teljesítményért, felkészültségért, azonos színvonalú munkáért azonos bér jár. Egy esetleges emelés is az adott tanuló teljesítményétől függhet. A bér megállapításának módját a munkáltató a normál munkavállalóinál alkalmazott módszerrel rögzítheti. A munkabért a tanuló fizetési számlájára utólag, a tárgyhót követő hónap 10 napjáig történő átutalással kell teljesíteni. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés, cafeteria). Az egyéb juttatást a tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb évente a szakirányú oktatá...