Bevezetés és áttekintés. Xxxxx biztosításáért, hogy a nyomtatott szöveget használni képtelen egyének széles körű hozzáférést élvezzenek az irodalmi és művészeti művekhez, az MSz különféle szereplőket jogosít fel hozzáférhető formátumú példányok előállítására és megosztására. Ezek közé a szereplők közé nemcsak maguk a „kedvezményezett személyek” tartoznak (a kifejezés részletes elemzése lentebb található”), hanem az ilyen személyek elsődleges „gondozója vagy gondviselője” is és bárki, aki a kedvezményezett személy „nevében … jár el”. (4.2.b) cikk) Ez a bővülő lista a valóságot tükrözi, miszerint sok, a nyomtatott szöveget használni képtelen egyénnek van szüksége segítségre a mindennapi élet körébe tartozó tevékenység végzéséhez, többek között a könyvekhez való hozzáféréshez, azok olvasásához és a kulturális anyagok fogyasztásához. Ezeket a kihívásokat felismerve az MSz még egy szereplőkategóriát nevez meg, az úgy nevezett „jogosított szervezeteket”, akik segítséget nyújtanak a nyomtatott szöveget használni képtelen személyeknek. A jogosított szervezetek jogosultak hozzáférhető formátumú példányok készítésére, ilyen példányok megszerzésére más kedvezményezettektől és jogosított szervezetektől, és azoknak a példányoknak a terjesztésére vagy rendelkezésre bocsátására más országokban élő kedvezményezett személyek és jogosított szervezetek részére. A jogosított szervezetek így nagyon fontosak az MSz fő céljának eléréséhez, azaz a nyomtatott szöveget használni képtelen egyének előtt jelenleg a hozzáférhető formátumú példányok készítése és megosztása terén álló jelentős korlátok leküzdéséhez. Az útmutatónak ez a pontja az MSz 2.c) cikkében meghatározott „jogosított szervezet” kifejezést elemzi. Az alább kifejtettek szerint az ilyen jogalanyok lehetnek a kormány alá tartozó vagy más közintézmények, nonprofit szervezetek vagy csoportok, melyek egy sor szolgáltatást nyújtanak a nyomtatott szöveget használni képtelen egyének számára. Egyes jogosított szervezetek elsődlegesen a nyomtatott szöveget használni képtelen személyek közösségeit szolgálják. Az MSz azonban a közintézmények, nonprofit csoportok és testületek sokkal nagyobb csoportját ismeri el, többek között iskolákat, könyvtárakat, egészségügyi szervezeteket és civil társadalmi csoportokat, amelyek tevékenysége a társadalom egészét hívatott szolgálni, beleértve a nyomtatott szöveget használni képtelen egyéneket is. Ezen felül a 2.c) cikk úgy definiál egy jogosított szervezett, mint amely jogalany saját módszereit alakítja ki és követi,...
Bevezetés és áttekintés. A marrákesi szerződés egyik fő célja az, hogy segítséget nyújtson a nyomtatott szöveget használni képtelen egyéneknek, akik hagyományos formátumú könyvekhez és más kulturális anyagokhoz nem tudnak hozzáférni. Az MSz ezekre az egyénekre mint „kedvezményezett személyekre” hivatkozik, amely kifejezés aláhúzza azt a fontosságot, amelyet a tárgyalók ahhoz fűztek, hogy képessé tegyék ezeket az egyéneket a hozzáférhető formátumú példányok előállítására és megosztására. Ez az útmutató a „nyomtatott szöveget használni képtelen egyének” és „nyomtatott szöveget használni képtelen személyek” kifejezéseket felcserélhetően használja a szerződés által védelmezett kedvezményezett személyekre való hivatkozáskor. Az MSz fő emberi jogi céljaival összhangban az útmutató ezekre az egyénekre „jogosultakként” is hivatkozik, akik hozzáférhető formátumú példányok előállítására és megosztására, és ehhez állami támogatásban részesülésre a törvény által feljogosított személyek. Az útmutatónak ez a része a „kedvezményezett személyek” kifejezést elemzi az MSz 3. cikkében, és javaslatot tesz arra, hogyan hajtsák végre nemzeti jogukban az államok ezt a rendelkezést. Az alábbiakban kifejtettek szerint a 3. cikk magukban foglalják a nyomtatott szöveget használni képtelen személyek három különböző kategóriáját. Ezeknek a kategóriáknak a meghatározása azokra a funkcionális és társadalmi akadályokra hivatkozással történik, amelyek meggátolják a fogyatékossággal élő egyéneket a hagyományos, nyomtatott művekhez való hozzáférésben. E károsodások orvosi, testi vagy egyéb okai – mint a traumás agysérülés, diszlexia vagy demencia—nem relevánsak a kedvezményezett személyek definíciójánál. Ha a hatályos nemzeti jogszabályokban foglalt kivételek és korlátozások a szerzői jogi védelem alól az adott időpontban nem alkalmazhatók a nyomtatott szöveget használni képtelen egyének mindhárom kategóriájára, akkor az MSz-t ratifikáló államnak azokat a rendelkezéseket ki kell terjesztenie a szerződésnek való megfelelés céljából. Ennek a legegyszerűbb módja a 3. cikk nyelvezetének követése lenne. Az államok azonban úgy is dönthetnek, hogy az MSz-t a fogyatékossággal élő egyénekre általános jelleggel alkalmazzák, egyrészt elismerve, hogy a kedvezményezett személyek gyakran más fogyatékossággal is élhetnek, másrészt azért, hogy érvényt szerezzenek a CRPD-nek és más nemzetközi jogi kötelezettségeknek.
Bevezetés és áttekintés. A marrákesi szerződés előírja a ratifikáló országoknak, hogy a nemzeti jogszabályaikba vezessenek be a szerzői jogok tulajdonosai számos kizárólagos joga alóli speciális kivételeket és korlátozásokat. A kötelező kivételek és korlátozások felvétele a szerződés egyik kiemelkedő vívmánya. Ezeket a kötelező rendelkezéseket kiegészítik bizonyos nem kötelező kivételek és korlátozások, amelyek elfogadásuk esetén növelni fogják a hozzáférhető formátumú példányok elérhetőségét és képessé teszik az államokat az MSz alatti jogok teljes kiterjesztésére a kedvezményezett személyek és jogosított szervezetek számára. A kötelező és nem kötelező kivételeket és korlátozásokat egyrészt az MSz 4-7. cikkei írják le, amelyek a szerződés lényeges rendelkezéseinek magját alkotják, másrészt a 11. és 12. cikkei, amelyek lefektetik a kivételek és korlátozások végrehajtásának általános feltételeit. Az útmutatónak ez a pontja a 4. cikkre fókuszál, amelyik a többszörözés, terjesztés, nyilvánosságra hozatal és nyilvános előadás kizárólagos jogai alóli korlátozásokra és kivételekre vonatkozik. Az ezt követő pontok a hozzáférhető formátumú példányok határokon átnyúló cseréjével (5. cikk), hozzáférhető formátumú példányok importjával (6. cikk) és a technológiai védelmi intézkedésekkel (7. cikk) foglalkoznak.
Bevezetés és áttekintés. A marrákesi szerződés 5. és 6. cikke a hozzáférhető formátumú példányok határokon átnyúló cseréjét szabályozza. Ezek a kiegészítő rendelkezések a 4. cikkel együtt hatnak az ilyen példányok globális szétosztásának fokozása érdekében, beleértve azt is, hogy előírják, hogy az államok bizonyos feltételekkel engedélyezzék a hozzáférhető formátumú példányok exportját és importját. A szerződés e célok elérésére úgy törekszik, hogy kivételeket és korlátozásokat ír elő a szerzői jogi védelemben részesülő művek terjesztési joga és az ilyen művek elérhetővé tételének joga tekintetében. Mint a 4. cikknél, bár kötelező elfogadni ezeket a kivételeket és korlátozásokat, a szerződés rugalmasságot nyújt az államoknak e rendelkezések érvényesítéséhez az MSZ–t végrehajtó jogszabályokban vagy más nemzeti jogszabályokban.
Bevezetés és áttekintés. A technológiai védelmi intézkedések (TVI-k) megkerülésének tilalmait51 a nemzetközi szerzői jogi törvény már a WIPO szerzői jogvédelmi szerződés (WCT) és az 1996. évi WIPO előadásokról és a hangfelvételekről szóló szerződése megkötésétől kezdve követeli.52 A TVI-k megkerülését tiltó rendelkezések a WIPO sok tagállama nemzeti jogába, valamint regionális és sokoldalú kereskedelmi megállapodásokba lettek belefoglalva. Ebből adódóan a különféle technológiai eszközök használata, gyakran kiegészítve korlátozó szerződési kikötésekkel, bevett módja lett annak, ahogy a szerzői jogok tulajdonosai szabályozzák a digitális művekhez való hozzáférést és e művek használatát. A TVI-k azonban megakadályozhatják a szerzői jogvédelemben részesülő művek jogszerű felhasználási módjait, beleértve a hozzáférhető formátumú példányokhoz való hozzáférést, előállításukat és megosztásukat a nyomtatott szöveget használni képtelen személyek és jogosított szervezetek által. A TVI-k ilyen felhasználási módjai akadályozhatják a marrákesi szerződésben adott jogok gyakorlását és élvezését, és meghiúsíthatják a CRPD céljait, mert a TVI-k olyan korlátokat állítanak a fogyatékosságokkal élő egyének elé, amelyek meggátolják őket abban, hogy teljes mértékben vegyenek részt a társadalom életében. Az MSz igyekszik egyensúlyt találni a TVI-k megkerülését megakadályozó jogszabályok fenntartásáért, miközben biztosítja, hogy az ilyen szabályok nem tartják vissza attól, és nem gátolják abban a nyomtatott szöveget használni képtelen egyéneket és jogosított szervezeteket, hogy a hozzáférhető formátumú példányokhoz hozzáférjenek, és azokat előállítsák és megosszák. Ezekkel a kérdésekkel a szerződés 7. cikke foglalkozik.