Common use of Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg meghatározása Clause in Contracts

Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg meghatározása. 1. Az üzemszünet biztosítás feltételei szerinti fedezet kizárólag az olyan bruttó nyereség csökkenésre vonatkozik, amelynek oka: - a forgalom csökkenése és - az üzemi költségek növekedése. 2. A forgalom csökkenése és az üzemi költségek növekedése miatt kifizethető kártérítés összegét az alábbiak szerint kell értelmezni: a) a forgalom csökkenése esetében a kártérítés összegét úgy kell meghatározni, hogy a nyereség-hányaddal meg kell szorozni a mértékadó forgalom és a kártérítési időszak alatti tényleges forgalom különbségét; b) az üzemi költségek növekedése esetében a kártérítés összege – figyelembe véve a Nem Biztosított Állandó Költségek záradék előírásait – egyenlő azokkal az ésszerű és szükséges többletköltségekkel, amelyek kizárólag azért keletkeztek, hogy a kártérítési időszak alatt ezen költségek nélkül bekövetkező forgalomcsökkenés kisebb vagy elkerülhető legyen,azonban a kártérítés összege nem haladhatja meg a többletköltségekkel elkerült forgalomcsökkenés és a nyereség-hányad szorzataként meghatározott összeget. A fentiek szerint meghatározott kártérítési összegből le kell vonni minden olyan, a kártérítési időszak alatt megtakarított költséget és kiadást, amelyet – a tevékenységével kapcsolatban – a biztosítottnak a bruttó nyereségből kellene fedeznie, de az üzemszünet következtében az adott költségekre vagy kiadásokra vonatkozó fizetési kötelezettsége megszűnik vagy mértéke csökken. A biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedés összegét a kárösszegből minden esetben levonja. Abban az esetben, ha az önrészesedés időtartamban került meghatározásra, akkor az ezen időszakra arányosan eső összeggel csökkenti a kárösszeget. 3. A biztosító a kártérítési összeg meghatározásánál módosíthatja a biztosítási szerződésben meghatározott éves forgalom, mértékadó forgalom és nyereség-hányad adatokat a biztosított üzleti tevékenységét befolyásoló külső (piaci) körülményeknek illetve azoknak a változásoknak megfelelően, amelyek akár a káresemény bekövetkezése előtt, akár az után hatással voltak az üzleti tevékenységre vagy akkor is hatással lettek volna, ha a káresemény (üzemszünet) nem következik be. Minderre azért van szükség, hogy a módosított számadatok alapján a lehető legpontosabban meg lehessen állapítani, hogy a biztosított milyen üzleti eredményeket ért volna el a káresemény bekövetkezése nélkül a káreseményt követő időszak alatt. 4. A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegek nem szolgálnak bizonyítékul az üzemszüneti veszteségek tényleges mértékére. 5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget illetve a biztosításra feladott egyes tételeknek a káresemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegét. A biztosítószolgáltatási kötelezettsége úgyszintén nem haladhatja meg az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett korábbi üzemszüneti károkra kifizetett kártérítési összegek után megmaradó biztosítási összeget, kivéve, ha a biztosító beleegyezett a biztosítási összeg eredeti értékre történő visszaállításához. 6. A biztosító az üzemleállást követő 30 nap után – a biztosított kérésére – a várható üzemszüneti tartamra minimálisan megállapítható (becsült) kártérítési összeg 80 %-ának erejéig kártérítési előleget folyósíthat a végleges kártérítés terhére. A biztosító az eltelt 30 nap üzemszüneti veszteségei alapján határozza meg a minimális kártérítési összeget. Amennyiben a minimális kártérítési összeg a 30 nap eltelte előtt is meghatározható, akkor a biztosított ennek megfelelően kérheti az előleg kifizetését.

Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg meghatározása. 1. Az üzemszünet biztosítás feltételei szerinti fedezet kizárólag az olyan bruttó brut- tó nyereség csökkenésre vonatkozik, amelynek oka: - – a forgalom csökkenése és - – az üzemi költségek növekedése. 2. A forgalom csökkenése és az üzemi költségek növekedése miatt kifizethető kifizethe- tő kártérítés összegét az alábbiak szerint kell értelmezni: a) a. a forgalom csökkenése esetében a kártérítés összegét úgy kell meghatároznimegha- tározni, hogy a nyereség-hányaddal meg kell szorozni a mértékadó forgalom for- galom és a kártérítési időszak alatti tényleges forgalom különbségét; b) b. az üzemi költségek növekedése esetében a kártérítés összege – figyelembe figye- lembe véve a Nem Biztosított biztosított Állandó Költségek záradék előírásait – egyenlő azokkal az ésszerű és szükséges többletköltségekkel, amelyek kizárólag azért keletkeztek, hogy a kártérítési időszak alatt ezen költségek költsé- gek nélkül bekövetkező forgalomcsökkenés kisebb vagy elkerülhető legyen,le- gyen, azonban a kártérítés összege nem haladhatja meg a többletköltségekkel többletkölt- ségekkel elkerült forgalomcsökkenés és a nyereség-hányad szorzataként szorzata- ként meghatározott összeget. A fentiek szerint meghatározott kártérítési összegből le kell vonni minden olyan, a kártérítési időszak alatt megtakarított költséget és kiadást, amelyet – a tevékenységével kapcsolatban – a biztosítottnak a bruttó nyereségből kellene kelle- ne fedeznie, de az üzemszünet következtében az adott költségekre vagy kiadásokra kia- dásokra vonatkozó fizetési kötelezettsége megszűnik vagy mértéke csökken. A biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedés összegét a kárösszegből kár- összegből minden esetben levonja. Abban az esetben, ha az önrészesedés időtartamban került meghatározásra, akkor az ezen időszakra arányosan eső összeggel csökkenti a kárösszeget. 3. A biztosító a kártérítési összeg meghatározásánál módosíthatja a biztosítási biztosítá- si szerződésben meghatározott éves forgalom, mértékadó forgalom és nyereségnye- reség-hányad adatokat a biztosított üzleti tevékenységét befolyásoló külső (piaci) körülményeknek körülményeknek, illetve azoknak a változásoknak megfelelően, amelyek ame- lyek akár a káresemény bekövetkezése előtt, akár az után hatással voltak az üzleti tevékenységre vagy akkor is hatással lettek volna, ha a káresemény (üzemszünet) nem következik be. Minderre azért van szükség, hogy a módosított számadatok alapján a lehető le- hető legpontosabban meg lehessen állapítani, hogy a biztosított milyen üzleti üz- leti eredményeket ért volna el a káresemény bekövetkezése nélkül a káreseményt kár- eseményt követő időszak alatt. 4. A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegek nem szolgálnak szolgál- nak bizonyítékul az üzemszüneti veszteségek tényleges mértékére. 5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget összeget, illetve a biztosításra feladott fel- adott egyes tételeknek a káresemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási biztosítá- si összegét. A biztosítószolgáltatási biztosító szolgáltatási kötelezettsége úgyszintén nem haladhatja meg az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett korábbi üzemszüneti károkra kifizetett kártérítési összegek után megmaradó biztosítási összeget, kivéve, ha a biztosító beleegyezett a biztosítási összeg eredeti értékre történő tör- ténő visszaállításához. 6. A biztosító az üzemleállást követő 30 nap után – a biztosított kérésére – a várható üzemszüneti tartamra minimálisan megállapítható (becsült) kártérítési kárté- rítési összeg 80 %-ának 80%-ának erejéig kártérítési előleget folyósíthat a végleges kártérítés terhére. A biztosító az eltelt 30 nap üzemszüneti veszteségei alapján határozza meg a minimális kártérítési összeget. Amennyiben a minimális kártérítési összeg a 30 nap eltelte előtt is meghatározhatómeg- határozható, akkor a biztosított ennek megfelelően kérheti az előleg kifizetésétkifi- zetését.

Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg meghatározása. 1. Az üzemszünet biztosítás feltételei szerinti fedezet kizárólag szerint a fedezet: a) a nettó nyereség csökkenésére (veszteségére), b) a biztosított üzemmenettel kapcsolatosan felmerült és az olyan bruttó nyereség csökkenésre vonatkoziküzemszünet miatt ki nem termelhető állandó költségekre, amelynek oka: - valamint c) a forgalom csökkenése és - az üzemi költségek növekedéseveszteség minimalizálására fordított kiadásokra terjed ki. 2. A forgalom csökkenése szolgáltatási kötelezettség meghatározásakor minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amely kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolhatta volna az üzemmenetet és az üzemi költségek növekedése miatt kifizethető kártérítés összegét az alábbiak szerint kell értelmezni: a) a forgalom csökkenése esetében a kártérítés összegét úgy kell meghatározni, hogy a nyereség-hányaddal meg kell szorozni a mértékadó forgalom és üzletmenet eredményét a kártérítési időszak alatti tényleges forgalom különbségét;alatt, ha az üzemszünet nem következett volna be. b) 3. Kártérítéskor a nettó profit veszteség és az üzemi állandó költségek növekedése esetében kerülnek kifizetésre, amennyiben ezeket a kártérítés összege – figyelembe véve a Nem Biztosított Állandó Költségek záradék előírásait – egyenlő azokkal az ésszerű és szükséges többletköltségekkel, amelyek kizárólag azért keletkeztek, hogy nem tudja kitermelni a kártérítési időszak alatt ezen költségek nélkül bekövetkező forgalomcsökkenés kisebb vagy elkerülhető legyen,azonban a kártérítés összege nem haladhatja meg a többletköltségekkel elkerült forgalomcsökkenés és a nyereség-hányad szorzataként meghatározott összegetaz üzemszünet következményeként. A fentiek szerint meghatározott kártérítési összegből le kell vonni minden olyanköltségek abban az esetben téríthetők, amennyiben ezek folyamatos fenntartása jogilag szükséges vagy gazdaságilag megindokolható és olyan mértékben, amilyen mértékben ezek a kártérítési időszak alatt megtakarított költséget és kiadást, amelyet – a tevékenységével kapcsolatban – a biztosítottnak a bruttó nyereségből kellene fedeznie, de az üzemszünet következtében az adott költségekre vagy kiadásokra vonatkozó fizetési kötelezettsége megszűnik vagy mértéke csökken. A biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedés összegét a kárösszegből minden esetben levonja. Abban az esetbenköltségek ki lettek volna termelve, ha az önrészesedés időtartamban került meghatározásra, akkor az ezen időszakra arányosan eső összeggel csökkenti a kárösszeget. 3. A biztosító a kártérítési összeg meghatározásánál módosíthatja a biztosítási szerződésben meghatározott éves forgalom, mértékadó forgalom és nyereség-hányad adatokat a biztosított üzleti tevékenységét befolyásoló külső (piaci) körülményeknek illetve azoknak a változásoknak megfelelően, amelyek akár a káresemény bekövetkezése előtt, akár az után hatással voltak az üzleti tevékenységre vagy akkor is hatással lettek volna, ha a káresemény (üzemszünet) üzemszünet nem következik be. Minderre azért van szükség, hogy a módosított számadatok alapján a lehető legpontosabban meg lehessen állapítani, hogy a biztosított milyen üzleti eredményeket ért volna el a káresemény bekövetkezése nélkül a káreseményt követő időszak alatt. 4. Amennyiben az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény bekövetkezésekor megállapításra kerül, hogy az Üzemszünet- biztosítás biztosítási összege kisebb, mint a Tűzbiztosítás Különös Feltételei alapján biztosított beltartalom káridőponti valóságos értéke, akkor a Biztosító aránylagos kártérítést alkalmaz olyan arányban, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosított beltartalom káridőponti valóságos értékéhez. 5. A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegek nem szolgálnak bizonyítékul az üzemszüneti veszteségek tényleges mértékére. 56. A biztosító Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget összeget, illetve a biztosításra feladott egyes tételeknek a káresemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegét. A biztosítószolgáltatási Biztosító szolgáltatási kötelezettsége úgyszintén nem haladhatja meg az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett korábbi üzemszüneti károkra kifizetett kártérítési összegek után megmaradó biztosítási összeget, összeget kivéve, ha a biztosító beleegyezett Biztosító a biztosítási összeg eredeti értékre történő visszaállításáhozvisszaállítását írásban elfogadta. 67. A biztosító Biztosító az üzemleállást követő 30 nap után – a biztosított Biztosított kérésére – a várható üzemszüneti tartamra minimálisan megállapítható (becsült) kártérítési összeg 80 %-ának erejéig kártérítési előleget folyósíthat a végleges kártérítés terhére. A biztosító Biztosító az eltelt 30 nap üzemszüneti veszteségei alapján határozza meg a minimális kártérítési összeget. Amennyiben a minimális kártérítési összeg a 30 nap eltelte előtt is meghatározható, akkor a biztosított Biztosított ennek megfelelően kérheti az előleg kifizetését.