Bánatpénz mintaszakaszok

Bánatpénz. A Rendszerhasználó 6.3.3. pont szerinti elállása esetén, ha e kapacitásai más Rendszerhasználó által nem kerülnek lekötésre, a Rendszerhasználó a 6.3.4.2 pontban, a kötbérre vonatkozóan rögzített módszertan szerint számított mértékű bánatpénz megfizetésére köteles.
Bánatpénz. Amennyiben a Megrendelő a jelen ÁSZF 8.2.1.1., illetve 8.2.1.2. pontjában meghatározott bármely esetben a Szolgáltatás Egyedi Szerződés szerinti közzététele előtt a Szerződéstől eláll, az alábbiak szerinti bánatpénzt köteles a Xxxxxxxxxxxx.xx Kft. részére megfizetni: - a megjelenési időpontot megelőző 20-29 munkanap között a Hirdetési Díj 30%-át, - a megjelenési időpontot megelőző 16-19 munkanapon belüli elállás esetén a Hirdetési Díj 50%-át, - a megjelenési időpontot megelőző 5-15 munkanapon belüli elállás esetén a Hirdetési Díj 75%-át . - a megjelenési időpontot megelőző 0-5 munkanapon belüli elállás esetén a Hirdetési Díj 100 %-át .
Bánatpénz. Lemondás (azaz elállás) esetén a Regisztrációs Díjat az TUNING bánatpénzként kezeli, és nem fizeti vissza. A Regisztrációs Díjban foglalt szolgáltatások azonban nem vehetők igénybe. Ha a Szerződő Fél részvételét a Szerződés létrejöttét követően de a Kiállítás megnyitása előtti 61. napot megelőző időszakban mondja le (azaz áll el), a Helydíj 30%-át, ha a 60. nap és 31. nap között mondja le, a Helydíj 70%-át, 30. napon belül a Helydíj 100%-át tartozik bánatpénzként megfizetni az TUNING részére.
Bánatpénz. Amennyiben a Felhasználó a szerződés aláírását követően, de a tényleges vételezés megkezdését megelőzően a Felhasználónak felróható okból a szolgáltatást a Kereskedő nem tudja megkezdeni, vagy a szerződéstől eláll, úgy a Kereskedő jogosult a villamos energia adásvételi szerződés alapján elfogyasztani vállalt minimális villamos energia mennyiség és a szerződéses ár szorzatának megfelelő összeget, minimális villamos energia mennyiség meghatározása hiányában a szerződött mennyiség szerződés szerinti díját, de minimum a teljes szerződött mennyiség szerződés szerinti díjának 30%-át és hozzá kapcsolódó ÁFA-t – bánatpénz jogcímén – az elállás közlésével egyidejűleg a Felhasználó részére kiszámlázni. A bánatpénz összegéről a MOL haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül számlát állít ki és küld Vevőnek, melyen feltünteti annak áfa tartalmát. A számla a felmondással érintett időszakra kerül kiállításra az Áfa tv. 58.§-a alapján. A felmondó Fél az ÁSZF 2.2.1 „Fizetési módozatok, a számla kiegyenlítése” pontjában meghatározott módon köteles a részére szabályosan kiállított számlát a MOL részére megfizetni.
Bánatpénz. Amennyiben a Felhasználó a szerződés aláírását követően, de a tényleges vételezés megkezdését megelőzően a szerződéstől eláll, úgy a Kereskedő jogosult a villamos energia adásvételi szerződés alapján elfogyasztani vállalt minimális villamos energia mennyiségből a szerződésszegés miatt el nem fogyasztott mennyiség és a szerződéses ár szorzatának megfelelő összeget, minimális villamos energia mennyiség meghatározása hiányában a szerződött mennyiségből még el nem fogyasztott mennyiség szerződés szerinti díját, de minimum a teljes szerződött mennyiség szerződés szerinti díjának 20%-át– bánatpénz jogcímén – az elállás közlésével egyidejűleg a Felhasználó részére kiszámlázni.
Bánatpénz. Amennyiben a Megrendelő a jelen ÁSZF 8.2.1.1., illetve 8.2.1.2. pontjában meghatározott bármely esetben a Szolgáltatás Egyedi Szerződés szerinti közzététele előtt a Szerződéstől eláll, az alábbiak szerinti bánatpénzt köteles az Anjou Magyarország Kft. részére megfizetni: - a megjelenési időpontot megelőző 20-29 munkanap között a Hirdetési Díj 30%-át, - a megjelenési időpontot megelőző 16-19 munkanapon belüli elállás esetén a Hirdetési Díj 50%-át, - a megjelenési időpontot megelőző 5-15 munkanapon belüli elállás esetén a Hirdetési Díj 75%-át . - a megjelenési időpontot megelőző 0-5 munkanapon belüli elállás esetén a Hirdetési Díj 100 %-át .

Related to Bánatpénz

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • A Szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pont helye A Szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pontját, azaz a szolgáltatás Előfizetőnek való átadásának helyét, minden esetben jelen ÁSZF Mellékletei határozzák meg az egyes szolgáltatások kapcsán.

  • Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét? Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.

  • A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.

  • A tudakozó szolgáltatás igénybevétele Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza.

  • Titoktartási kötelezettség Jelen titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelő- en került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató az irányadó.

  • A díjfizetés elmulasztásának következményei 6.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség idő- pontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem tel- jesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

  • Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét? Ön az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.