A szerződésszegés. 9.1. Amennyiben a Szállító a vállalt határidőt nem tudja tartani, úgy ennek észlelését követően haladéktalanul, de legkésőbb a szállítási határidő utolsó napján vagy a határnapon köteles a Megrendelőt tájékoztatni újabb határidő megjelölésével. Ha a Megrendelő az újabb határidőt nem fogadja el, úgy a megrendeléstől elállhat, melyről a Megrendelőt köteles értesíteni.
9.2. A Szállító hibájából való teljesítés meghiúsulásának az esetére a Megrendelő a ténylegesen, közvetlenül felmerült, és igazolható kárának megtérítésére tarthat igényt a Ptk. szerint.
9.3. Amennyiben a Megrendelés teljesítése az igényelt szállítási határidőben a Megrendelő érdekkörében felmerült ok miatt (pl.: átvétel nem biztosítása.) vált lehetetlenné, úgy a Szállító jogosult a Megrendelés további teljesítését megtagadni és a Megrendelővel szemben kötbérigénnyel fellépni.
9.4. Ha a Megrendelő a megrendelt terméket alapos ok nélkül nem veszi át a Szállítótól (vagy telephelyi átvétel esetén azt nem szállítja el a Szállító telephelyéről) a Megrendelő köteles a meghiúsulási kötbér fizetni, melynek összege a Megrendelő által megrendelt, de át nem vett áru nettó ellenértékének a 20%-a, de megrendelésenként legalább 30.000,- Ft.
9.5. A meghiúsulási kötbér azon a napon esedékes, amelyen a Megrendelőnek a terméket át kellet volna vennie.
9.6. Megrendelő a Ptk-ban rögzített elállási jogára kizárólag az átvételt megelőzően hivatkozhat, mely esetben a Szállító a Ptk. szerint igényelheti a felmerült kárát.
A szerződésszegés. VII.1. Az Eladónak a teljesítését jelen szerződés szerint kell végeznie. Szerződő felek a késedelmes, hibás és a nem teljesítés esetére – a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – az alábbi kötbérfizetési kötelezettségben állapodnak meg:
VII.2. Az Eladó kötbérfizetési kötelezettséggel tartozik, ha olyan okból, amelyért felelős: - késedelmesen teljesít; - a teljesítés felróható magatartása (mulasztása) miatt meghiúsul (nem teljesítés). Kötbér a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:186. § (1) bekezdésének megfelelően akkor fizetendő, ha a kötelezett felelős a szerződésszegésért.
VII.3. Amennyiben az Eladó elmulasztja a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését a vállalt ütemezéssel, illetve határidőn belül, a Vevő késedelmi kötbérre jogosult. A késedelmi kötbér alapja a késedelemmel érintett termék nettó ellenértéke, mértéke a késedelem minden naptári napja után napi 1% a kötbéralapra vetítetten, de összesen legfeljebb a késedelemmel érintett termék nettó ellenértékének 15 %-a. Vevőnek jogában áll az esedékessé vált kötbért a vételárba beszámítani a Kbt. 135. § (6) bekezdését figyelembe véve.
VII.4. A meghiúsulási kötbért Vevő abban az esetben érvényesíti, ha az Eladó olyan okból, amelyért felelős nem teljesít, illetve a késedelem meghaladja a 15 naptári napot és Vevő a szerződést azonnali hatályú felmondással megszüntetheti. A meghiúsulási kötbér mértéke a meghiúsulással érintett termék nettó vételárának 30%-a. A Vevő felmondási jogát az Eladóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolhatja. Az elállás az Eladó kötbér- és kártérítési fizetési kötelezettségét nem érinti.
VII.5. Ha az Eladó minőségileg nem megfelelő terméket szállít Vevő a hiba bejelentésétől számított naptól a szerződésszerű, minőségileg kifogástalan termék leszállításáig, a hibás teljesítésért kötbért követelhet. Hibás teljesítés esetén, a kötbér mértéke a hibás teljesítéssel érintett termék nettó értékének 1%-a/ megkezdett nap a kicserélés időpontjáig, de maximuma hibás teljesítéssel érintett árutétel nettó értékének 15%-áig.
VII.6. Eladó mentesül a szerződésszegés következményei alól, ha bizonyítja, hogy kötelezettségeit vis maior miatt nem tudta teljesíteni. A Vevőt az akadály beálltáról és megszüntetéséről haladéktalanul, utólag is igazolható módon értesíteni kell.
VII.7. A késedelmes teljesítés esetén a kötbér megfizetése a szerződésszerű teljesítés kötelezettsége alól nem mentesít; míg a szerződés egészének meghiúsulása...
A szerződésszegés. Szerződő felek a késedelmes és a nem teljesítés esetére – a Ptk. 246. szakasza rendelkezéseinek figyelembevételével – az alábbi kötbérfizetési kötelezettségben állapodnak meg:
A szerződésszegés. A fent összefoglaltak értelmében a szerződés célja a teljesítés, a felek meghatározott igényeinek (kölcsönös) kielégítése. A teljesítés azonban nem minden esetben történik meg automatikusan, még szerződést biztosító mellékötelezettségek alkalmazása esetén sem. Éppen ezért a jog szankciók kilátásba helyezésével ösztönöz a szerződésszerű teljesítésre. Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik. A szerződésszegés jellege szerint lehet objektív és szubjektív. Objektív szerződésszegés az a körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, tekintet nélkül arra, hogy a felek mennyiben működtek közre ennek előidézésében. Szubjektív a szerződésszegés, ha az valamelyik szerződő fél (felróható) magatartására vezethető vissza. Összefoglalóan a szerződésszegések lényegi elemeire, és következményeire koncentrálva elmondható, hogy amennyiben a kötelezett a szolgáltatást időben nem teljesíti, kötelezetti késedelemről beszélünk. Ha a jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, vagy elmulasztja azokat az intézkedéseket, amelyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek, jogosulti késedelemről beszélünk. Ha a szolgáltatás egyébként nem szerződésszerű, hibás teljesítés, ha a teljesítés valamely okból lehetetlenné válik és a szerződés meghiúsul, lehetetlenülés következik be. Ez alapján:
A szerződésszegés. A felek a szerződésben korlátozhatják felelősségüket (kivéve az ajánlatkérőt, aki kizárólag szigorúbb felelősséget vállalhat, de azt nyilván nem fog! – egyoldalú kógencia) vagy szigorúbb, akár objektív felelősségi eseteket is meghatározhatnak (ilyen pl. a jótállás, ahol a kimentési lehetőség egyetlen körülményre szűkül– ha a hiba oka bizonyítottan a teljesítés után keletkezett, mentesül, más esetben helytállni köteles) ⚫ Helytállnia azonban akkor kell a szerződésszegésért felelős félnek, ha a szerződésszegés kárt, költséget okozott vagy kárátalány jár (megdönthetetlen). Kár alatt érthető vagyoni és nem vagyoni kár is, továbbá tényleges kár és elmaradt haszon is, külön a bírói gyakorlatban kimunkált feltételek esetén.
A szerződésszegés. Az a Fél, aki a szerződés megszegésével a másik Xxxxxx kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A szerződést megszegő Fél mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
A szerződésszegés. A szerződés megszegésére vonatkozó szabályokat a Javaslat a szerződés általános szabályai között az V. Címben tartalmazza. Rendszertani, szerkezeti szempontból változást jelent, hogy a Ja- vaslat a szerződésszegés közös szabályait az I. Fejezetben a szer- ződésszegésre vonatkozó-rendelkezések élére helyezi, és csak ez- után következnek a szerződésszegés egyes esetei (II. Fejezet), s ezek közül - alapvetően terjedelmi okok miatt - külön fejezetben (III. Fejezet) a hibás teljesítés szabályai.
A szerződésszegés és következményei
A szerződésszegés jogkövetkezménye
A szerződésszegés