Csődeljárás mintaszakaszok

Csődeljárás. V.7.1.1. Az Ügyfél köteles a csődeljárás iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáról a Bankot értesíteni. A bejelentéstől a Pénzforgalmi fizetési számla a kijelölt vagyonfelügyelő bejelentéséig zárolásra kerül. V.7.1.2. Csődeljárás esetében köteles a Számlatulajdonos a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg a Bank részére bejelenteni a kijelölt vagyonfelügyelő személyét, továbbá a vagyonfelügyelő, ideiglenes vagyonfelügyelő hiteles cégaláírási nyilatkozatát. Amennyiben a kijelölt vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a Pénzforgalmi fizetési számlák feletti együttes rendelkezési jog illeti meg, úgy a Számlatulajdonos és a vagyonfelügyelő az erről szóló végzés közzétételével egyidejűleg köteles a Bank részére ezt bejelenteni. A Bank nem felel azért a kárért, amely abból származik, hogy a Számlatulajdonos, illetve a vagyonfelügyelő nem tett eleget az előbbi bejelentési kötelezettségeinek.
Csődeljárás. A Számlatulajdonos köteles a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelem benyújtásáról a Takarékszövetkezetet értesíteni, - a Számlatulajdonos által kezdeményezett csődeljárás esetén olyan módon, hogy erről a Takarékszövetkezet az ideiglenes fizetési haladék közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzen, - továbbá a Számlatulajdonos nem kezdeményezhet olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely az ideiglenes fizetési haladék illetve a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tehet más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest. A Takarékszövetkezet a bejelentést banktitokként, illetve fizetési titokként köteles kezelni, és a bejelentést követően a Számlatulajdonos számlájával szemben nem érvényesítheti a Számlatulajdonossal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelezőt előnyös helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest. Az ideiglenes fizetési haladék a bíróság erről szóló végzésének a Cégközlönyben történő elektronikus közzétételtől illeti meg a Számlatulajdonost. Az ideiglenes fizetési haladék elrendelését követően kerül sor a csődeljárás iránti kérelem érdemi vizsgálatára, amelyet vagy elutasít a bíróság vagy elrendeli a csődeljárást. Amennyiben az Adós csődeljárásra irányuló kérelmét az érdemi vizsgálatot követően a bíróság elutasítja, az elutasító végzés jogerőre emelkedésével az ideiglenes fizetési haladék megszűnik. Az ideiglenes fizetési haladékra egyebekben a fizetési haladékra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni! A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés Cégközlönyben történő, elektronikus közzétételének napja. A Számlatulajdonost ettől az időponttól kezdődően 90 napos fizetési haladék illeti meg, a Csődtörvényben felsorolt kivételekkel. A Számlatulajdonos cégnevét és pénzforgalmi számláját ettől az időponttól csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal kell ellátni. A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos vagyonfelügyelője köteles legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg a Takarékszövetkezetnek bejelenteni: hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását valamint a Csődtörvény 13. § (3) bek. c-g. és (5) bek, szerinti jogosítványait (a Számlatulajdonos csődeljárás kezdőpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásainak jóváhagyása, ellenjegyzése, amen...

Related to Csődeljárás

  • Egyeztető eljárás Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgálta- tás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvé- telétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni. Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügy- véddel kötött ügyvédi megbízási szerződést. Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban részt- vevő jogi képviselőjét. Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a siker- kilátás kérdésében • azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni; • nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költsé- gén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni. Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztesség- hez viszonyított arányában viseli. A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a bizto- sító a jelen feltételben meghatározottak szerint viseli. Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek: • amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra nézve kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli, • amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra ked- vező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik. Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

  • A MEGRENDELÉSEK FELDOLGOZÁSA ÉS TELJESÍTÉS 6.1. A megrendelések feldolgozása nyitvatartási időben történik. A megrendelés feldolgozásaként megjelölt időpontokon kívül is van lehetőség a megrendelés leadására, amennyiben az a munkaidő lejárta után történik, az azt követő napon kerül feldolgozásra. Szolgáltató ügyfélszolgálata minden esetben elektronikus úton visszaigazolja, hogy mikor tudja teljesíteni a megrendelését. 6.2. Általános teljesítési határidő, a visszaigazolástól számított 5 munkanapon belül. 6.3. Az adásvételi szerződés alapján a Szolgáltató dolog tulajdonjogának átruházására, a Felhasználó a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. 6.4. Ha az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó, és az eladó vállalja a dolog vevőhöz történő eljuttatását, a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy birtokba veszi a dolgot. A kárveszély a fuvarozónak történő átadáskor átszáll a vevőre, ha a fuvarozót a vevő bízta meg, feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta. 6.5. Ha az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó, a felek eltérő megállapodásának hiányában, az eladó (jelen ÁSZF szerint: Szolgáltató) a szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül köteles a vevő (Felhasználó) rendelkezésére bocsátani a dolgot. 6.6. Az Szolgáltató késedelme esetén a Felhasználó jogosult póthatáridőt tűzni. Ha az eladó a póthatáridőn belül nem teljesít, a vevő jogosult a szerződéstől elállni. 6.7. A Felhasználó póthatáridő tűzése nélkül jogosult a szerződéstől elállni, ha a) a Szolgáltató a szerződés teljesítését megtagadta; vagy b) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni. 6.8. Ha Szolgáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott termék nem áll rendelkezésére, köteles erről Felhasználót haladéktalanul tájékoztatni, valamint Felhasználó által fizetett összeget haladéktalanul visszatéríteni.

  • Meghatározás II.1.1) A szerződéshez rendelt elnevezés: Vállalkozási szerződés II.1.2) A szerződés típusa és a teljesítés helye ( Csak azt a kategóriát válassza – építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelés –, amelyik a leginkább megfelel a szerződés vagy közbeszerzés(ek) tárgyának)

  • A telefonszolgáltatásra vonatkozó speciális rendelkezések (1) Az előfizetői jogviszony megszűnése esetén a Szolgáltató az Előfizető kérésére köteles igazolást kiállítani, melyben feltünteti a Szolgáltató megnevezését, székhelyét, az Előfizető nevét, a helyhez kötött telefonállomás kapcsolási számát, a felszerelés helyét, valamint a befizetett díj, vagy díjelőleg összegét és a befizetés dátumát, illetve – ha történt ilyen – a Szolgáltató által visszafizetett összeg nagyságát és a visszafizetés dátumát (2) Ha a Szolgáltató az előfizetői szolgáltatást más szolgáltatóval az előfizetői hurok átengedésére kötött szerződés alapján nyújtja, köteles az Előfizetőt az előfizetői hurok átengedésére irányuló szerződés felmondásáról az (1) bekezdésben írott módon haladéktalanul értesíteni.

  • Fogalom Meghatározás Jogosulatlan Úthasználat Minden olyan úthasználat jogosulatlan, ahol a Díjköteles Útszakaszok használatáért a Díjfizetésre Kötelezettek esetében nem vagy nem megfelelő mértékben történik díjfizetés. A mentesség eseteit kivéve.

  • Fogyasztóvédelmi eljárás Panasztétel a fogyasztóvédelmi hatóságoknál lehetséges. Amennyiben a fogyasztó fogyasztói jogainak megsértését észleli, jogosult panasszal fordulni a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz. A panasz elbírálását követően a hatóság dönt a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatásáról. A fogyasztóvédelmi elsőfokú hatósági feladatokat a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el, ezek listája itt található: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/

  • Adatszolgáltatás Az előfizető a Szolgáltató kérésére köteles az adatszolgáltatásra: - ha a hálózat biztonságát veszélyeztető magatartást tapasztal az előfizető részéről, - ha nem megfelelő végberendezés használatát tapasztalja a Szolgáltató, - ha a személyes adatok valódiságával kapcsolatban megtévesztő magatartást tapasztal, - ha bűnüldöző szervek, nemzetbiztonság és honvédelem szervek kérnek információkat a szolgáltatótól és azt, csak az előfizető adatszolgáltatásával tudja teljesíteni.

  • Szerződésszerű teljesítés IV.1.1) A szerződés teljesítése szerződésszerű volt-e? igen nem IV.1.2) Nem szerződésszerű teljesítés esetén a szerződésszegés típusa, leírása, indoka: IV.1.3) A szerződésszegést elkövető(k) neve, címe:

  • Szerződéskötési eljárás 2.1.1.2.1 A 2.1.1.2. pont szerinti igénybevételi és -elfogadási eljárás alapján az előfizetői szerződés az alábbi időpontban jön létre: jelenlévők között - különösen ügyfélszolgálati helyiségben tett szerződéses jognyilatkozatok esetében - az előfizető szolgáltatói ajánlatot elfogadó, előfizetői szerződés megkötésére irányuló jognyilatkozatának megtételével, távollevők között az előfizető szolgáltatói ajánlatot elfogadó, előfizetői szerződés megkötésére irányuló jognyilatkozatának hatályosulásával. Szolgáltató a határozott idejű szerződések esetén a határozott idejű szerződések megkötését megelőzően tájékoztatja az Előfizetőt a szerződés teljes időtartama alatt az Előfizetőt terhelő valamennyi költségről, illetve a határozott időtartam lejáratának napjáról. Szolgáltató a távollévők között írásban megkötött határozott idejű szerződések esetén a határozott idejű szerződés esetén a szerződés létrejöttének időpontjáról szóló értesítésben az Előfizetőt tájékoztatja a határozott időtartam lejáratának napjáról is. Ráutaló magatartással csak akkor jön létre előfizetői szerződés, ha az előfizető számára az elfogadó nyilatkozat megtételekor az ajánlat és az előfizetői szerződés lényeges tartalma ismert volt. Szerződéskötésre irányuló, ráutaló magatartással tett jognyilatkozatnak kizárólag az a tevőleges magatartás minősül, amely minden kétséget kizáróan kifejezi az előfizetői szerződés megkötésére irányuló akaratot. A nyilatkozattétel elmulasztása, vagy valamilyen magatartástól tartózkodás nem minősül előfizetői szerződés megkötésére irányuló jognyilatkozatnak. 2.1.1.2.2 A távollévők között írásban megkötött előfizetői szerződés létrejöttét követően a szolgáltató a megkötött előfizetői szerződés létrejöttének időpontjáról haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül értesíti az előfizetőt. Az előfizetői szerződés szóban, vagy ráutaló magatartással történő megkötése esetén az előfizetői szerződés 2.1.1.2.1. szerinti létrejöttét követően a szolgáltató a megkötött előfizetői szerződésről legfeljebb 8 napon belül legalább az NMHH rendeletnek megfelelő kötelező adatokat tartalmazó dokumentumot ad az előfizetőnek, amennyiben arra az előfizetői szerződés létrejöttét megelőzően nem került sor. A szolgáltató a dokumentumot ingyenesen, a felek megegyezése szerint tartós adathordozón vagy elektronikus levélben írásos formában, megegyezés hiányában papíron, nyomtatott formában köteles az előfizető részére igazolható módon átadni vagy megküldeni. Az előfizetői szerződés megkötése előtt a szolgáltató köteles az előfizetőt igazolható módon tájékoztatni arról, hogy az előfizetői szerződés fennállása alatt, vagy annak megszűnését követően az Eht. 143. § (2) bekezdése szerinti elévülési időn belül, az előfizető évente egyszer ingyenesen kérheti az előfizetői szerződés általa megjelölt időpontjában hatályos tartalmáról szóló, legalább a 2/2015 (III.30). NMHH rendelet 11. § (1) bekezdés szerinti elemeket tartalmazó dokumentum átadását. E dokumentumot a szolgáltató a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül ingyenesen, az előfizető választása szerint papíron, nyomtatott formában, vagy más tartós adathordozón, vagy elektronikus levélben köteles az előfizető részére igazolható módon átadni vagy megküldeni. 2.1.1.2.3 Az elektronikus úton (különösen internetes honlapon elérhető szerződéskötési felület, vagy elektronikus levél útján) történő szerződéskötés esetén a szolgáltató köteles haladéktalanul, de legfeljebb 48 órán belül az előfizetői szerződés létrejöttét elektronikus úton visszaigazolni és az előfizetői szerződést maradandó módon rögzíteni. Az előfizetői szerződést a szolgáltató a rögzítéstől számított 5 napon belül köteles az előfizetőnek elektronikus levélben megküldeni, vagy az előfizetői szerződéshez történő hozzáféréséhez szükséges adatokat elektronikus levélben vagy egyéb elektronikus úton megadni. Előfizető online ajánlatának elutasítását Szolgáltató az Előfizető által megadott elérhetőségeken (telefonon, faxon, levélben, ügyfélkapun értesítésben vagy e-mailben) közli Előfizetővel, illetve ugyanígy jogosult Szolgáltató az adatok kiegészítését vagy pontosítását kérni. Szolgáltató a megkötött Egyedi Előfizetői Szerződéseket elektronikus módon nyilvántartja, azokról kérésre Előfizetőnek e-mailben díjmentesen évente egyszer másolatot küld, illetve lehetőséget biztosít azok személyes megtekintésére az ügyfélszolgálaton. Előfizető tudomásul veszi, hogy amennyiben az ajánlati kötöttség ideje alatt a szerződéskötési szándékától visszalép, akkor köteles a Szolgáltató ebből fakadó igazolt költségeit – így különösen a társszolgáltatóknak fizetendő díjakat – teljes körűen megtéríteni. 2.1.1.2.4 Amennyiben a szerződéskötésre a Szolgáltató ügyfélszolgálatán kívül (pl. Előfizető lakása, munkahelye, átmeneti tartózkodási helye) kerül sor, az Előfizetőt a szerződéskötési ajánlat akkor köti, ha a Szolgáltató – képviselője útján – azt nyomban elfogadja. Az Előfizető a lakásán 19 és 9 óra között szerződéskötés céljából nem kereshető fel. A Szolgáltató ügyfélszolgálatán kívül vagy távollévők között kötött szerződés esetén az üzlethelységen kívül illetve a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó irányadó jogszabály szerinti határidőn belül indokolás nélkül elállhat az Előfizető szerződéstől, mely elállási jogról a Szolgáltató a szerződés megkötésekor írásban köteles az Előfizetőt tájékoztatni a Szolgáltató nevének és azon címének megjelölésével, akivel szemben az Előfizető az elállási jogát gyakorolhatja és amely keltezéssel ellátott tájékoztató tartalmazza a megkötött szerződés azonosítását lehetővé tevő adatokat. A jelen pont szerinti elállás határidőben érvényesítettnek minősül, ha az Előfizető nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi (postára adja). A jelen pont szerinti elállás esetén a Szolgáltató nem köteles a belépési díj vagy a 2.4.7. pont szerinti díj visszafizetésére, ha a hozzáférési pont kiépítését, illetve a csatlakozást megvalósította, míg a csatlakozás megvalósítása hiányában a belépési vagy a 2.4.7. pont szerinti díjat kamatmentesen köteles visszafizetni. Amennyiben a csatlakozás megvalósításához a Szolgáltató kihelyezett hírközlési berendezést biztosít, az Előfizető általi elállás esetén az Előfizető köteles az elállásra vonatkozó nyilatkozat megtételétől számított legkésőbb 3 munkanapon belül a kihelyezett hírközlési berendezést a Szolgáltató részére visszaszármaztatni az Előfizető saját költségére, valamint köteles megtéríteni a berendezés azon értékcsökkenését, mely az Előfizetőnek felróható. Nem minősül az Előfizetőnek felróható értékcsökkenésnek a rendeltetésszerű használatból eredő értékcsökkenés. A Szolgáltató ugyancsak köteles az Előfizető által fizetett rendszeres szolgáltatási díjat kamatmentesen visszafizetni az Előfizető általi és jelen pont szerinti elállás esetén. Nem gyakorolhatja az Előfizető a jelen pont szerinti elállási jogát, ha a Szolgáltató az előfizetői szerződésnek megfelelően a szolgáltatás nyújtását már megkezdte. 2.1.1.2.5 Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a Szolgáltató köteles a szerződés megkötésével egyidejűleg az egyedi előfizetői szerződést írásban, az ÁSZF-et pedig az Előfizető kérése és választása alapján az általa igényelt módon és formában - tartós adathordozón, elektronikus levélben, vagy nyomtatott formában - a rendelkezésére bocsátani. Egyéb módon történő szerződéskötés esetén a szolgáltató köteles tájékoztatni az Előfizetőt az ÁSZF elérhetőségéről. 2.1.1.2.6 A 2/2015. (III.30) NMHH rendelet (továbbiakban: Rendelet) alapján azon üzleti előfizető esetében, amelynek foglalkoztatott létszáma legalább 50 fő és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legalább 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, a felek egyező akarattal eltérhetnek az Eht. előfizetői szerződéssel kapcsolatos, valamint e rendelet rendelkezéseitől. 2.1.1.2.7 Az 2.1.1.2.6. bekezdésbe nem tartozó üzleti előfizetők esetében, a felek egyező akarattal eltérhetnek az Eht. 127. § (4b) bekezdés, 128. § (2) bekezdés, 134. § (1)-(2), (6), (10), (10b), (11), (13), (15) bekezdés, 135. §, 140. § (1)-(2), (4) bekezdés, továbbá e rendelet 3. § (9) bekezdés, 7. §, 11. §, 17. § (1) bekezdés rendelkezéseitől, valamint a szolgáltató általános szerződési feltételeitől. Ebben az esetben az egyedi előfizetői szerződés tartalmazza, hogy a felek az adott jogszabályi rendelkezéstől vagy általános szerződési feltételtől miben és hogyan térnek el, valamint tartalmazza az üzleti előfizetőnek az eltérés elfogadására vonatkozó kifejezett nyilatkozatát. Az üzleti előfizetők esetében a szolgáltató az Eht. 129. § (5) bekezdés, 131. § (1) bekezdés, továbbá a 2/2015. (III. 30.) NMHH rendelet 10. § rendelkezéseitől eltérhet. Ebben az esetben az egyedi előfizetői szerződés tartalmazza, hogy a szolgáltató az adott jogszabályi rendelkezéstől vagy általános szerződési feltételtől miben és hogyan tér el.

  • Alapszolgáltatás (1) Az ADSL alapú (nagysebességű) Internet hozzáférési alapcsomagok szélessávú digitális hozzáférési lehetőséget nyújtanak az Előfizetőknek a Szolgáltatás igénybe vételére. (2) A Szolgáltatás a Szolgáltató ADSL hálózatára, és a Szolgáltató azon Társszolgáltatóinak előfizetői hálózatára épül, amelyen a Társszolgáltatók az Előfizetőiknek telefonszolgáltatást, telefonszolgáltatás nélküli ADSL hozzáférést, vagy Vonal-üzembentartási Szolgáltatást nyújtanak sodrott érpáron, és amely Társszolgáltatókkal a Szolgáltató nagykereskedelmi ADSL Szolgáltatás igénybevételére hálózati szerződést kötött. Az ADSL hozzáférés elnevezés a továbbiakban összefoglalóan jelenti az ADSL, ADSL2+, VDSL technológiákat. Ahol a Szolgáltató vagy a Társszolgáltató terület specifikus szolgáltatást nyújt, külön jelölésre kerül. (3) A Szolgáltatás azokon az Előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontokon vehető igénybe, ahol a műszaki feltételek (fizikai érpár, távolság stb.) biztosítottak. Az igénybevétel további feltétele, hogy telefonszolgáltatás mellett igénybe vett egyéb Szolgáltatás esetén az Előfizetői szolgáltatás-hozzáférési ponton élő telefonszolgáltatás nem áll korlátozás vagy szüneteltetés alatt. Az ADSL kapcsolat aktuális sebessége többek között függ a Szolgáltató által beállított maximális sávszélességtől, ill. a Szolgáltató adatközpontjától mért fizikai távolságtól, annak forgalmi és műszaki jellemzőitől, az Előfizető által látogatott honlap kapacitásától és annak válaszidejétől valamint a használt átviteli protokolltól. Az ADSL kapcsolat kb. 2 km-en belül érheti el a maximális teljesítményét Az ADSL alapú szolgáltatás maximális hatótávolsága kb. 5 km, amely távolság felett csak egyedi vizsgálatok alapján létesíthető. A VDSL alapú kapcsolat kb. 500 m-en belül érheti el a maximális teljesítményét, e felett csak egyedi vizsgálatok alapján létesíthető. (4) Az ADSL alapú Szolgáltatás egy olyan digitális átvitel-technikai megoldáson alapul, mely a meglévő, hírközlő Előfizetői hálózat sodrott rézvezetékét felhasználva a hagyományos telefonszolgáltatás által használt beszédsáv felett másodlagos kihasználásként nagysebességű, de aszimmetrikus (letöltés irányban a Szolgáltatótól az Előfizető felé magasabb, míg feltöltés irányban az Előfizetőtől a Szolgáltató felé alacsonyabb) adatátviteli lehetőséget biztosít. (5) A hagyományos alapsávi analóg (POTS) típusú, vagy digitális ISDN (2B+D) szolgáltatások zavarása nélkül vehető igénybe a Szolgáltató ADSL alapú nagysebességű Internet elérés Szolgáltatása, mert a felhasznált ADSL átvitel-technikai rendszer az adatátviteli csatorna biztosítására mind az Előfizetői oldalon, mind pedig hálózati oldalon hozzáférésenként egy-egy leválasztó szűrőt alkalmaz. (6) Amennyiben az azonos Előfizetői szolgáltatás-hozzáférési ponton Előfizető a több szolgáltatást is igénybe vesz, a szolgáltatások korlátozása vagy szüneteltetése az ÁSZF-ben foglalt feltételek szerint történhet. Az ADSL alapú Internet hozzáférésen történő bejelentkezéshez (PPPoE) az Előfizetői szerződésben rögzített felhasználónevet és jelszót kell használni, legfeljebb egy aktív bejelentkezés lehetséges. Az internet elérés háztartáson vagy telephelyen belül több eszköz közötti megosztáshoz olyan végberendezés (pl. broadband router) alkalmazása szükséges, amely képes az internet forgalom megosztására és a hálózati címfordítás (NAT) funkció kezelésére. (7) Amennyiben az azonos Előfizetői szolgáltatás-hozzáférési ponton az Előfizető az ADSL internet szolgáltatás mellett a Szolgáltató Internet Protokollon keresztül nyújtott műsorterjesztési (IPTV) szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek szerinti IPTV szolgáltatást is igénybe vesz, az ADSL internet és az IPTV szolgáltatás egyidejű használata esetén – a szolgáltatás műszaki sajátosságaiból eredően – előfordulhat, hogy az egyes szolgáltatások minősége a rögzített paramétereikhez képest alacsonyabb, ám ez a minőségromlás a garantált sebesség-értékeket nem érinti. (8) Az Internethez való kapcsolódáskor a kapcsolat idejére, amennyiben az Előfizető nem rendelkezik Fix IP kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződéssel, a Szolgáltató publikus, vagy CGN IP cím tartományából véletlenszerűen kiválasztott IP cím rendelődik a végberendezésre csatlakoztatott eszközhöz, pl. az Előfizető számítógépéhez.