Ellátottak köre. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: - azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására, saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, - azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, - azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához, - azokról a személyekről, akik bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.
Ellátottak köre. Nappali ellátást nyújtó intézmény a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni ellátására, gondozására szolgál. Az idősek nappali ellátásába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára való tekintettel önmagát csak segítséggel képes ellátni.
Ellátottak köre. Saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, illetve 18. életévüket betöltött, fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek. A Szociális Szolgáltató Központ lefedettségi területe a Bodrogközi Kistérség teljes közigazgatási területe, amely az ország egyik leghátrányosabb kistérsége. Nagyfokú elöregedés, a fiatalok elvándorlása, nagymértékű szegénység, a rossz szociális és lakáskörülmények a jellemzőek. Jellemzően magas a kistérségben az egyedül élő idős emberek – főként a nők – száma, mely fokozott igényt támaszt a helyben biztosítható szociális szolgáltatásokra, többek között az idősek nappali ellátására is. Az öregedés folyamatát a társadalmi és gazdasági változások függvényének vizsgálatában nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy idős korban megváltozik és drasztikusan csökken a társadalmi életben való részvétel. Igen nehéz feladat a társadalomból kizáródó, az életkora miatt többnyire „elértéktelenedettnek, csökkent értékűnek” érzett embert hozzá segíteni ahhoz, hogy képes legyen jól érezni magát. Ez nem csupán szociális feladat, hanem minden generációnak kötelessége, hogy az életük utolsó szakaszában lévő embereknek méltósággal élhetővé, sőt kellemessé tegyék az életüket. A településeken főleg időskorú személyek élnek. A munkanélküliség más városokba vonzza a fiatalokat az aktív korú dolgozni vágyókat. Ezért is mondhatjuk, hogy a kisebb településeken, községekben az elöregedő társadalom a jellemző. Ennek a száma évről évre csak növekszik. Az egészégi állapotra vonatkozóan a jellemző tendencia, hogy többségüknek az időskorral járó betegségei vannak ( látás, hallás romlása, izületi fájdalmak, derék, háttáji panaszok, vérnyomás ingadozás ). Az időseknél nem található lakhatási probléma. Magas számban laknak „saját” kézzel felépített kertes, családi házban, ahonnan nem szívesen mennének el. Legtöbbjük 95%-uk már özvegy, ezért él egyedül, illetve, mert családjaik nem élnek a környéken. Előfordul, hogy két generáció él egy házban, ezen lakhatási formának kicsi a százaléka. Kiadásaik nagy része gyógyszer rezsi költségre megy el.
Ellátottak köre. Azok az időskorú személyek, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, • Azok a fogyatékos, pszichiátriai, valamint szenvedélybetegek, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, • Azok az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek, akik ezt az ellátást igénylik, • Azok a személyek, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. • Tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős korúk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek. • Azok a személyek, akiknek gondozási szükséglete alapján személyi gondozásra, vagy szociális segítésre jogosult. • Azok a 65. életévüket betöltött és egyedül élő, vagy 70. életévüket betöltött és lakóhelye közműves vízellátás vagy fűtés nélküli, vagy a 75. életévüket betöltött személyek. • Önmaga ellátására képes • a 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet 3/A.§ (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg. • Ápolása csak szakellátást biztosító intézményben biztosítható A létrejövő kapacitás 492 fő részére biztosít ellátást.
Ellátottak köre. Saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú vagy fogyatékos személyek, akik a segélyhívó készülék megfelelő használatára képesek. A településen élő pszichiátriai betegek részére is lehetőséget kell biztosítani az ellátás igénybevételére. Az igénybevétel szempontjából szociálisan rászorult az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni), ha az egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. Az igénybe vevők 98%-a nyugdíjas korú, mivel potenciális igénybe vevő csak az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy lehet (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni), ha az egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. A jelenlegi igénybe vevőket tekintve 95%-uk egyedül él, 90%-uk nő, jellemzően özvegy. Többségüknek hozzátartozójuk, illetve családjuk van, de nem élnek az adott településen, így nincs kire hagyatkozniuk. Lakásuk részben komfortos, általában a víz és a gáz be van vezetve. Jövedelmüket tekintve alacsony jövedelemmel rendelkeznek, mivel egyedül élnek. Magukra nem költenek, kiadásaik nagy részét a gyógyszer, és rezsiköltség teszi ki.
Ellátottak köre. A Bodrogközi kistérség közigazgatási területén élő, az igénybevételre jogosult személyek vehetik igénybe a szolgáltatást. Az étkeztetést igénybevevők között meghatározó a nyugdíjas korú személyek aránya (95 %). Az igénybe vevők százalékos nemenkénti megoszlása 70 % nő, 30% férfi. Ők főleg egyedül élnek, özvegyek, hajadonok, nőtlenek. Nagyrészüknek van családja, de más településen élnek, így a napi ételt biztosítani nem tudják. Lakásaikat tekintve általában komfortosak, a víz és a gáz be van vezetve. Alacsony jövedelműek, kisnyugdíjasok. Kiadásaik nagy része gyógyszerre, rezsi költségre megy el. Magukra keveset, szinte semmit nem költenek.
Ellátottak köre. Támogató szolgálatunk biztosítja Xxxxxxxxxxx, Bodroghalom, Cigánd, Dámóc, Felsőberecki, Karcsa, Karos, Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvágy, Pácin, Révleányvár, Ricse, Semjén, Tiszacsermely, Tiszakarád, Zemplénagárd települések közigazgatási területén otthonában egyedül, vagy családjával élő - mozgássérült, - hallássérült, - látássérült, - értelmi sérült, - autisták, - halmozottan sérült személyek ellátását. A Bodrogközi Kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik. Infrastrukturálisan és a tömegközlekedési lehetőségeket is figyelembe véve elmaradott térség. A kisebbségek közül a térségben kiemelkedően magas a romák száma. Életmódjukból, szociális körülményeikből, higiénés állapotukból adódóan egyre több fogyatékkal élő gyermek születik. Általánosságban megállapítható, hogy a szolgálat kliensei főleg a 2-17 éves korosztályból kerülnek ki, ez az összelátottaknak a 40 %-át teszi ki. Az ellátottak másik nagy csoportját a 18-62 éves korosztály képezi, arányuk 40 %. A 62 év felettiek aránya 20 %. közülük is az egyedülálló, özvegy nők vannak többségben, akik kertes családi házban élnek, szerény körülmények között, alacsony nyugdíjból. A fogyatékosság típusait figyelembe véve elmondható, hogy első helyen az értelmi fogyatékosok állnak, a kliensek aránya 70%, őket a mozgás sérültek követik arányuk a 16%, a látássérültek 8% -os a halmozottan sérültek pedig 6%-os arányban vannak jelen a szolgáltatásban! A fentebb írtakat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a térségben élő fogyatékos személyeknek elsősorban a személyszállításra és kisebb mértékben a személyi segítésre lenne szükségük. A támogató szolgáltatás keretében ⮚ gondozás ⮚ készségfejlesztés ⮚ tanácsadás ⮚ felügyelet ⮚ gyógypedagógiai segítségnyújtás ⮚ háztartási, vagy háztartást pótló segítségnyújtás ⮚ esetkezelés ⮚ szállítás A szolgáltatási elemek lehetővé teszik, hogy a szolgáltatás az igénybevevő személy számára a szükségletekhez, egyéni és környezeti jellemzőkhöz illeszkedő tevékenységet biztosítson, elősegítve a szolgáltatás alapelveiben megfogalmazott célok megvalósulását. Gondozás: Az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása, fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését. A go...
Ellátottak köre. 5.5.1. AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI, AZ ELLÁTÁST IGÉNYBE VEVŐK SZOCIÁLIS HELYZETE
Ellátottak köre. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA. A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE
Ellátottak köre. Intézményünk engedélyezett férőhelyeinek száma: 16 fő Az ellátottak köre kiterjed a Csanádpalota város közigazgatási területén élő időskorúak, valamint a 18. életévüket betöltött beteg személyekre, akik önmagukról betegségük vagy más okból otthonukba nem képesek gondoskodni. Csanádpalota Város közigazgatási területén élők egynegyede 60 éven felüli, nagyrészük egyedül élő. A statisztikai számok évről-évre az e korúak számának növekedését mutatják.