ELŐSZÓ. Az Erasmus+ program Stratégiai partnerségek pályázattípus egységes felépítése, hasonló céljai ihlették ezen kézikönyvet, amely gyakorlati tanácsokkal kívánja segíteni a programokban támogatott projektek megvalósítását. Az egyes fejezetek a projektmenedzsment leglényegesebb mozzanatait dolgozzák fel, kiegészítve a hozzá- juk kapcsolódó legfontosabb információkkal. A kiadvány célja, hogy segítse a koordinátorokat a projektjük menedzselésében és eredményes megvalósításában. Fő célunk, hogy olyan praktikus információt kapjon az olvasó, amely a projekt teljes futamideje alatt hasznos lehet a projektindítástól a találkozók szervezé- sén, a folyamatok nyomon követésén és értékelésen át az eredmények terjesztéséig és a beszámolásig. E kézikönyvet elsősorban azoknak ajánljuk, akik támogatást nyertek Stratégia partnerségek projekt meg- valósítására, de azoknak is, akik még a pályázatírás előtt állnak. Minden támogatott partnerségnek sikeres projektmegvalósítást kívánnak a Tempus Közalapítvány Eras- mus+ program Stratégia partnerségek megvalósításáért felelős munkatársai!
ELŐSZÓ. A felhasználók tájékoztatása, a szolgáltatási feltételrendszer egyértelmű rögzítése és a kiegyensúlyozott felhasználó-szolgáltató kapcsolatrendszer kialakítása érdekében minden közüzemi szolgáltatónak – így a távhőszolgáltatóknak is – ki kell dolgoznia üzletszabályzatát. A jelen üzletszabályzat az a területileg illetékes önkormányzat jegyzője által jóváhagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság által véleményezett szabályzat, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a szolgáltató működését, és meghatározza a szolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a szolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel való együttműködését. A szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszonyra vonatkozó alapvető szabályokat a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) és a végrehajtására kiadott 157/2005 (VIII. 15.) Korm. rendelet (Tszt. Vhr.), valamint ennek 3. sz. melléklete szerinti Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (TKSZ), továbbá az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről (Fgytv.), a további, részletes szabályokat a területileg illetékes önkormányzat rendelete határozza meg. A távhőszolgáltatásra vonatkozó, a fenti jogszabályokban foglaltakon túlmenő szabályokat a szolgáltató által kidolgozott jelen üzletszabályzat (a továbbiakban: ÜSZ) tartalmazza. Az ÜSZ részletesen meghatározza a Dombóvárhő Kft. által történő távhőszolgáltatás működési kereteit, valamint azokat a legfontosabb feltételeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a felhasználó és a szolgáltató eredményes együttműködéséhez. Az ÜSZ elsődleges feladata a szolgáltató és a felhasználók kapcsolatában a távhőszolgáltatással, illetve a hőenergia vételezéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek tisztázása és ezek harmóniájának minél teljesebb biztosítása.
ELŐSZÓ. Felhívjuk a figyelmét, hogy az Applikáció Tartalma nem minősül hiteles forrásnak, annak vonatkozásában a Szolgáltatóval szemben igény nem érvényesíthető, azért a Szolgáltató felelősséget nem vállal. Hitelesnek minősíthető információk forrása tekintetében érdeklődjön állatorvosánál, vagy a Szolgáltató ügyfélszolgálatánál. Az Applikáció Tartalma információs célokat szolgál, az nem helyettesíti az állat-egészségügyi tanácsadást, a diagnózis felállítását, vagy a gyógykezelést. Kérjük minden kérdése vonatkozásában állatorvossal konzultáljon. Az Applikáció Tartalmára alapozott következtetése miatt állatorvosa tanácsát soha: ● ne kérje késedelmesen, vagy ● ne hagyja figyelmen kívül. Amennyiben úgy érzi, hogy állat-egészségügyi beavatkozás szükségessége merül föl, állatorvosával késedelem nélkül vegye fel kapcsolatot. A Felhasználók az Applikáció Tartalmát csak és kizárólag saját felelősségükre használják.
ELŐSZÓ. A gyenge kollektív alku és az ebből következő ala- csony kollektív szerződési lefedettség a magyar munka- jog hagyományos strukturális problémája a rendszervál- tás óta. Ebből eredően régóta foglalkoztat minket, hogy ennek milyen munkajogi és egyéb okai vannak, illetve miként lehetne ezen a munkajogi jogalkotás révén változ- tatni. Éppen ezért örültünk annak a lehetőségnek, hogy a Xxxxxxxxx Xxxxx Stiftung Budapest Büro támogatásával most lehetőségünk nyílt ennek mélyreható tanulmányozá- sára, amely támogatást ez úton is köszönünk. A kollektív szerződés kiemelkedik a munkafeltételek meg- határozására szolgáló megoldások közül. Mivel itt maguk az érintett felek állapodnak meg a betartandó keretekről, a szabályok a valós igényeiket tükrözik, amelyeket könnyebb betartani, és amelyek szükséges esetén rugalmasan meg is változathatók. A tárgyalások során a munkaviszonyban gyengébb fél, a munkavállalói oldal a szakszervezet közve- títésével vesz részt, ez biztosítja a kiegyensúlyozott alkut, ami tükrözi a munkavállalók akaratát is. Ezek az előnyök a munkajoggal foglalkozók számára köz- ismertek. Mégis, évtizedek óta megfigyelhető, hogy a tár- sadalmi-gazdasági-jogi környezet folyamatos alakulása mellett is a magyar munkaerőpiacon a kollektív szerződé- sek csekély jelentőségűek maradnak.
ELŐSZÓ. Az idők az irodalmárt is arra tanítják, hogy szokott tárgyát félretéve, a Történelem felé tekintsen és tőle várjon ihletést új munkájához. A középkor és az újkor története a nemzetek története; és elsősorban a nemzetek saját fiainak dolga, hogy megírják hazájuk történetét. De van e történelemnek két korszaka, amely oly egyetemes nagyságú és kihatású, hogy az egész fehér emberiség közös multjának tekinthető: az olasz renaissance és a francia forradalom. Napjaink légkörével a francia földrengés ideje inkább összhangban van, mint a firenzei kozmikus tavasz; és az a társadalmi osztály, amely- hez tartozom, a polgárság, a francia forradalommal kezdi el életét a sorscsillagok alatt - nem vagyok tehát teljesen illetéktelen kívülálló én sem, ha róla kívánok írni. A tárgy szinte kényszerült rám és hosszú évek félig-meddig öntudatlan előkészületei vezettek feléje. Nehezebb volt a forma, a műfaj kérdése. Írhattam volna történelmi tanulmányt, mono- gráfiát. A tárgy roppant nagy és meglehetősen feldolgozott volta következtében természetesen csak valami részletkérdésről írhattam volna; de a legkisebb részletkérdés feltárása is olyan stúdiumot igényel, amelyet csak ifjúságom kedves otthonában, a nagy párisi könyvtárakban végezhettem volna el - s ezek most előttem bizonytalan ideig zárva maradnak. Írhattam volna regényt; és bevallom, ez a terv nagyon sokáig kísértett bennem. De a törté- nelmi regény műfajához éppúgy nincs bátorságom, mint ahogy nem mernék regényt írni, amely olyan országban játszódik, ahol sosem jártam. Valami tisztességes félelem visszatart attól, hogy egykor valóban élt személyek szájába olyan szavakat adjak, amelyeket sosem mondtak el, szívébe érzéseket, amelyekről nem tudom ellenőrizni, vajjon nem csak a saját érzéseim-e, utakat tétessek meg velük, amerre sosem jártak. Így jutottam el egy műfajhoz, amelynek egyelőre nem tudok nevet adni. „Igaz történetnek” neveztem el, mert elmondom minden regényszerű díszítgetés és hozzátoldás nélkül XVI. Xxxxx korának egy nevezetes eseményét, amelynek a történettudomány úgyszólván minden részletét felderítette. Az esemény maga is már olyan természetű, hogy mintegy az egész kor jelképének lehet tekinteni, mert, mint az eszményi dráma, magába sűríti mindazt, ami az ezerarcú esemény- tömegben a legjellemzőbb és a leglényegesebb. De azonkívül kilátópontnak is használhatom, ahonnan perspektíva nyílik a korszak minden irányába; úgy tekinthettem, mint egy szökőkutat a versaillesi parkban, ahonnan csillagalakban fasorok ind...
ELŐSZÓ. Felhatalmazás a Szabályzat megalkotására
ELŐSZÓ. Az 1999. évi, a szerzői jogról szóló LXXVI. törvény (továbbiakban Szjt.) védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. E törvény szerint szerzői jogi védelem alatt áll többek között: - az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve (Szjt. 1.§ (1) k.), - a műszaki létesítmények terve (Szjt. 1.§ (1) l.), - az iparművészeti alkotás és annak terve (Szjt. 1.§ (1) o.). A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). (Szjt. 4.§ (1))
ELŐSZÓ. A földgáz-kereskedelmi engedélyes társaságok a piacnyitás eredményeként, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) és a GET rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: GET Vhr.) és más vonatkozó jogszabályokban, ellátási szabályzatokban valamint az ezek alapján elkészített üzletszabályzataikban foglalt feltételek szerint a versenypiaci igények kielégítésére földgáz- kereskedelmi tevékenységet folytathatnak. A PPD Hungária Energiakereskedő Kft., mint földgázkereskedő társaság a más versenytárs kereskedőkkel, földgáztermelőkkel és földgáz Felhasználókkal történő földgáz-kereskedelmi tevékenységet végez. A PPD Hungária Kft. a földgáz-kereskedelmi tevékenységét önállóan, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott működési engedély alapján végzi, és mint piaci szereplő részt vesz az együttműködő földgázrendszerben. A GET szerint a földgázkereskedő a felhasználói, kereskedelmi partnerei közötti jogviszony rendezésére köteles üzletszabályzatot kidolgozni, amit a Hivatal hagy jóvá. A PPD Hungária Kft. a GET és a GET Vhr. valamint a Magyar Földgázrendszer Üzemi és Kereskedelmi Szabályzata (a továbbiakban: ÜKSZ) és a Hivatal releváns jogerős határozatai előírásainak megfelelően készítette el az Üzletszabályzatát az alábbiak szerint.
ELŐSZÓ. A kormány által elfogadott szakképzési stratégia egyik alappillére, hogy a szakképzés környzete vonzó legyen. „Olyan minőségű épületeket, oktatótermeket, tanműhelyeket, sport- és szabadidős tereket kell kialakítani, ami valós, vonzó alternatívát jelent a pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik számára.” (Szakképzés 4.0) A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet messzemenően egyetért ezzel a célkitűzéssel, mert vallja, hogy a minőségi munkához szükség van azokra a feltételekre, amit a fizikai környezet biztosít.
ELŐSZÓ. A tanulmánykötet a tulajdonnevek fordításának kérdéseit tárgyaló doktori értekezésem elkészítése óta eltelt csaknem két évtized alatt publikált írásaimból nyújt egy tematikai és fogalmi tekintetben egységes válogatást. Vizsgálódásom tárgya mindezen tanulmá- nyokban a kontextuális különbségek valamely aspektusa, de elsősorban is a kulturális különbségek által okozott fordítási problémák jelensége volt, és a vizsgálat fogalmi kere- tét minden esetben a Sperber és Xxxxxx (1986, 1995) által kidolgozott, majd Gutt (1991) által a fordítás területére is adaptált relevanciaelmélet biztosította. Ebben az elméleti keretben, amelyben a fordításelmélet egy univerzális kommunikációelmélet természetes részét képezi, a fordítás jelenségei jelentős mértékben előrejelezhetővé és magyarázhatóvá válnak a kontextus, a nyelvi stimulus és az értelmezési folyamat egymásra hatását figye- lembe véve. Nem csupán a hagyományosan kulturális reáliáknak nevezett kifejezésekről van itt szó, hanem minden olyan nyelvi megnyilatkozás fordításáról, amelynek az értel- mezését valamely, a célnyelvi olvasó kognitív környezetében közvetlenül nem hozzáfér- hető kontextuális feltevés befolyásolja, és amely ennélfogva tudatos fordítói beavatkozást igényel. Azt remélem, hogy e kötet tanulmányai meggyőzik az Olvasót arról, hogy az általam alkalmazott leíró és magyarázó rendszer a fordítási jelenségek ilyen általáno- sabb körének vizsgálatában is segítségünkre lehet, még akkor is, ha egyik-másik részlet- kérdést illetően bizonyára követtem el hibákat az elemzések folyamán. A kötet szövegei különböző időpontokban és helyeken, különböző körülmények között, egymástól függetlenül jelentek meg, miközben tematikailag és módszertanilag szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Emiatt vannak közöttük nyilvánvaló átfedések, különösen az elméleti kérdéseket bemutató részeket illetően. Ezeket azonban a kötet szerkesztése során nem tüntettem el, két okból. Ezek egyike az, hogy meg kívántam őrizni az egyes szövegek önálló egészként, a többi szövegtől függetlenül olvasható tanul- mány voltát. Másrészt tettem ezt abban a reményben is, hogy a részbeni ismétlődések jól tükrözik majd azt a gondolkodási folyamatot, ahogyan újra és újra visszatértem ezek- hez a kérdésekhez, és próbáltam a magam számára is pontosabban értelmezni, illetve az Olvasó számára is jobban megvilágítani őket. Xxxxxxxxx szerint minden részbeni ismétlés hozzátesz valamit a témakör egészének tárgyalásához, és új elemekkel bővíti, világosabbá teszi a kifejte...