Common use of Fogalma és jellemzői Clause in Contracts

Fogalma és jellemzői. Az építőipari projektek általános „mérföldkő” elnevezést jogszabály kifejezetten nem definiálja. A mérföldkő a projekt menedzsmentben használt olyan eszköz, amelynek az a funkciója, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – a megren- delő, illetve sok esetben minden fél számára fontos – műszaki készültségi ponto- kat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, kötbér, fel- mondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több helyen „tel- jesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szempontból bi- zonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projektmenedzsment számára, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő általában két elemet tartalmaz: – az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőek (például időpontokat). Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozik. A mérföldkő akár a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényege, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyen. A Felek a mérföldkövek teljesítésére a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnak. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt is, hogy a teljesítés esetleges késedelmét a megrendelő idejében érzékelje, és a késedelem által okozott károkat, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzze.

Fogalma és jellemzői. Az építőipari projektek általános „mérföldkő” elnevezést jogszabály kifejezetten nem definiáljaátadás-átvételi eljárás egy-egy kivitelezési munka (vagy önálló teljesítési, mű- szaki szakasz) megfelelő teljesítésének műszaki ellenőrzésére, az építtető és a fővállalkozó-kivitelező közötti pénzügyi elszámolás lezárására szolgáló aktus, amely során: – az építtető és a fővállalkozó-kivitelező az elkészült munka műszaki teljessé- gét ellenőrzi, illetve – a felek hibalistát vesznek fel, amelyben foglalt, a rendeltetésszerű használa- tot gátló hibák javítása a műszaki átadás-átvétel lezárásának feltétele. Az átadás-átvételi eljárást követően a felek között teljeskörűen, a pótmunkákra és az esetleges teljesítési biztosítékokra is kiterjedően megtörténik a pénzügyi el- számolás. Az átadás-átvételi eljárás folyományaként a végszámla ellenértékének megfi- zetését követően a fővállalkozó-kivitelező visszaadja az építtető részére a munka- területet, illetve átadja az átadási dokumentációt. Az átadás-átvételi eljárás szabályait a Ptk., illetve az Épkiv. szabályozza. A mérföldkő Ptk. szabályai eltérést engedőek (diszpozitívak), tehát a projekt menedzsmentben használt Felek a szerződésben eltér- hetnek attól, míg az Épkiv. szabályai kógensek, tehát azoktól a szerződésben sem lehet érvényesen eltérni. A Ptk. előírja, hogy az átadás-átvételi eljárás keretében a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződéssze- rűségének megállapításához szükségesek, ha tehát speciális rendelkezéseket nem kötöttek ki, akkor alapvetően ebből kell kiindulni. Az átadás-átvételi eljárás egy generálkivitelezés talán legkockázatosabb aktu- sa, mivel az építtetők esetenként törekszenek a magyar jogszabályokon, ill. kiala- kult szakmai szokásokon túlterjeszkedni és a fővállalkozóval szemben olyan eszközfelté- teleket is érvényesíteni, amelyek jelentősen meghaladják a fővállalkozó kivitelező jogszabályban foglalt kötelezettségeit. Erre tekintettel az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: a) Gyakran előfordul, hogy az építtetők teljeskörű hibamentességet követelnek meg az átadás-átvétel megkezdése érdekében, holott a Ptk. kimondja, hogy az átadás-átvétel nem tagadható meg a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek az kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a funkciójarendeltetésszerű használatot. A felek ettől a rendelkezéstől eltérhetnek ugyan, de pl. egy ge- nerálkivitelezési eljárásban nem méltányos, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – a megren- delő, illetve sok esetben minden fél számára fontos – műszaki készültségi ponto- kat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, kötbér, fel- mondás stbmegrendelő kisebb hi- bák miatt is megtagadhassa az átvételt.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több helyen „tel- jesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szempontból bi- zonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projektmenedzsment számára, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő általában két elemet tartalmaz: – az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőek (például időpontokat). Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozik. A mérföldkő akár a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényege, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyen. A Felek a mérföldkövek teljesítésére a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnak. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt is, hogy a teljesítés esetleges késedelmét a megrendelő idejében érzékelje, és a késedelem által okozott károkat, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzze.

Fogalma és jellemzői. Az építőipari projektek általános „mérföldkő” elnevezést jogszabály kifejezetten nem definiáljaAmennyiben a felek erről megállapodtak, a munkaterület átadás-átvételét követő- en a vállalkozó Mintavételi és Minősítési Tervet (a továbbiakban: MMT) készít és ad át a megrendelő részére. A mérföldkő Közbeszerzések esetén az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű épí- tési beruházás esetén a projekt menedzsmentben használt olyan eszköznyertes ajánlattevőnek a kivitelezés során külön jogsza- bályban meghatározott tartalmú mintavételi és megfelelőség-igazolási tervet kell készíttetni, amelynek teljesülését az a funkciójaÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság vizsgálhatja. Az MMT-t úgy kell összeállítani, hogy az adott szerződés teljesítése során el- végzendő összes tevékenység, munkafolyamat a projekt ütemtervében meghatározott – kivitelezés során a megren- delőszabványok- nak és a (műszaki) előírásoknak megfelelően ellenőrzésre kerüljön. Az MMT min- den szükséges kivitelezési szakágban (építészet, illetve sok esetben minden fél számára fontos – műszaki készültségi ponto- kat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőségtartószerkezet, kötbérépületgépészet, fel- mondás épületvillamosság stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól elkészítendő és tartalmaznia kell az Épkiv. is több helyen „tel- jesítési szakaszról”adott munkanemre vagy munkarészre vonatkozó műszaki előírásokat, ill. „kivitelezési szakaszról”szabványokat, az ellenőrzé- sekre vonatkozó előírásokat, leírásokat, az ellenőrzések dokumentálását és a megengedett eltéréseket. A mérföldkő jogi szempontból bi- zonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projektmenedzsment számáraMMT-kben meg kell határozni, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladásátaz adott munkarész minősítése mi alap- xxx xxxxxxxx. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő általában két elemet tartalmazEzek az alábbiak lehetnek: – az elérendő állapot leírásátvonatkozó szabványok (MSZ, MSZ EN, DIN. ISO stb.) a vállalkozási szerző- désben meghatározottak szerint, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokategyedi megállapodás alapján, amelyek specifikusak és mérhetőek (például időpontokat– projekt műszaki előírások, – kiviteli tervdokumentáció, – technológiai utasítás(ok), – gyártói előírás(ok), – alkalmazástechnikai előírás(ok). Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozik. A mérföldkő akár a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényege, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyen. A Felek a mérföldkövek teljesítésére a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnak. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik MMT-knek tartalmaznia kell továbbá azt is, hogy az adott munkarész ellen- őrzése ki által és milyen gyakorisággal történik, illetve az ellenőrzés során milyen vizsgálati módszereket alkalmaznak, illetve rögzíteni kell, hogy az elvégzett vizs- gálat dokumentálása milyen formában történik. Ezek az alábbiak lehetnek: – építési naplóbejegyzések, – átadás-átvételi jegyzőkönyvek, – mérési, vizsgálati jegyzőkönyvek, – szakvélemények, – helyszíni szemrevételezési lapok. A vizsgálatok, ellenőrzések elvégzése és dokumentálása a projekt megvalósu- lási fázisával egyidejűleg folyamatosan történik. Hibás teljesítés esetleges késedelmét esetén egyedileg kell meghatározni, hogy a megrendelő idejében érzékelje, és a késedelem által okozott károkat, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzzehiba kijavításához milyen intézkedésekre van szükség.

Fogalma és jellemzői. Az építőipari projektek általános Magyarország Alaptörvényének XVII. cikkének (3) bekezdése alapján „mérföldkőminden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.” elnevezést Ennek az elvnek megfelelően több jogszabály kifejezetten szabá- lyozza az egészséget nem definiáljaveszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, mun- kavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érde- kében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. A mérföldkő Ilyen módon a projekt menedzsmentben használt olyan eszközjogalkotók kötelező jelleggel meghatározzák az állam, amelynek a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit ezen a területen. Köztudott, hogy az a funkciójaépítési, kivitelezési tevékenység fokozottan élet- és baleset- veszélyes; emiatt is fontos hangsúlyozni, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – munkavállalók biztonsága, a megren- delőbal- esetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése minden projektcélt meg- előz. Evidens, illetve hogy tilos munkát végezni olyan munkaterületen, ahol a megfelelő munkavédelmi feltételek nem biztosítottak. Általános esetben igen sok esetben minden fél számára fontos – műszaki készültségi ponto- kat veszélyes munkafolyamat jellemzi az építőipart (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön például magasban végzett munka, anya- gok, szerkezetek emelése stb.), ám a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket különleges feltételek (számla kibocsátási lehetőségpéldául működő üze- mekben végzett munkák, kötbér, fel- mondás elektromos feszültség alatti munkavégzés stb.) fűzzönannak megfelelő figyelmet, egyedi műszaki, szervezési, organizációs megoldásokat igé- nyelnek. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több helyen „tel- jesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szempontból bi- zonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projektmenedzsment számáraNyilvánvaló, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják megrendelő és a munka előreha- ladásátvállalkozó közötti kivitelezési szerződés műszaki tartalma, térbeli és időbeli organizációs feltételei, a teljesítés körülmé- nyei, a határidők, munkaszervezési megoldások mind alapvetően determinálják ezt a folyamatot, amely során a munkabiztonsági szempontoknak elsődlegesnek kell lenniük. Emiatt irányítjuk a szerződő felek figyelmét arra az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre, amelyet a szerződési jog alapelvei között a Ptk. így xxxxxxx meg a 6:62. § (1) bekezdésében: „A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésé- nél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egy- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről.” Úgy véljük, hogy a munkavédelemmel összefüggő kérdések minden esetben ilyen „jelzőtáblákatlényeges körülménynek” nevez- zük minősülnek, bár az ezirányú elsődleges felelősség nyilvánvalóan a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő általában két elemet tartalmaz: kivitelezőé, a megrendelő és a vállalkozó együttműködése elen- gedhetetlen az indokolt területeken; gondoljunk például arra, amikor – az elérendő állapot leírásáta megrendelő működő üzeme területén kell kivitelezési munkát végezni, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokatmegrendelő működés alatt álló vezetékei mellett, amelyek specifikusak és mérhetőek (például időpontokat)között van a munka- terület, – a megrendelő társvállalkozói minőségben több kivitelezőt foglalkoztat egy- azon munkaterületen, – a megrendelő érdekkörében kell az általánostól eltérő munkaidőben, mun- karendben kivitelezni stb. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy Ezeknek az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és együttműködést igénylő kérdéseknek a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt szerződésben egyértelműen helye van a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozikfelelősség elhatárolásától a munkavégzésre gyakorolt hatásokig. A mérföldkő akár Xxxxxx tisztában lenni ebben a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényegekörben azzal is, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével a Xxx. 6:240.§ (2) alapján nem jogosult, hanem kifejezetten köteles megtagadni a megrendelő/ fővállalkozó utasításának teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyenha- tósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. Ezen rendelkezés alapján tehát a vállalkozó akár a megrendelő ilyen utasítása ellenére sem mellőzheti a kötelező jellegű munkavédelmi jogsza- bályok alkalmazását és betartását. A Felek felek szerződéses együttműködését erősíti és a mérföldkövek teljesítésére a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnakmunkavédelem fontosságát hangsúlyozza az Épkiv. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége22. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt § (3) bekezdése is, hogy amely a teljesítés esetleges késedelmét kivitelezési dokumentáció részeként határozza meg a megrendelő idejében érzékeljekivitelező által készített, és a késedelem tervezői koordinátor által okozott károkatellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet. Célszerű tehát, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzzeha ezen terv elkészítési határidejéről, az ellenőrzés módjáról, ütemezéséről szintén ren- delkezik a kivitelezési szerződés, ha a tervező a megrendelővel kötött tervezési szerződés alapján készíti a kiviteli tervdokumentációt.

Fogalma és jellemzői. Az építőipari projektek általános „mérföldkő” elnevezést jogszabály kifejezetten nem definiálja. A mérföldkő a projekt menedzsmentben használt olyan eszköz, amelynek az a funkciójaNapjainkban elmondható, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – jogalkotó meglehetősen gyakran hoz létre, vagy módosít olyan, az élet valamely jelentős területét általános, vagy részletes jelleg- gel szabályozó jogszabályt, melynek nyomon követése nagyfokú naprakészséget követel meg a megren- delőjogalkalmazóktól, illetve sok esetben minden fél számára fontos – műszaki készültségi ponto- kat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön vagyis azoktól az állampolgároktól, gazdálkodó szervezetektől, akikre az adott jogszabály rendelkezést tartalmaz. Az építőiparban is végbemenő gyakori jogszabályváltozások igen nagy meg- próbáltatásnak teszik ki a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőségvállalkozásokat, kötbérkülönösen azokat, fel- mondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több helyen „tel- jesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő amelyek nem ren- delkeznek megfelelő jogi szempontból bi- zonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projektmenedzsment számáraapparátussal, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben változásokat naprakészen nyomon tudják követni. Ezen vállalkozók nem ritkán csak akkor szembesülnek a jogsza- bályváltozásokkal, amikor a megrendelő eléjük teszi a kivitelezési szerződés ter- vezetét, mely már tartalmazza az adott változást. Javasoljuk, hogy amennyiben a vállalkozó nem rendelkezik kellő jogi apparátussal, abban az esetben vegye igénybe a szakmai kamarák, érdekvédelmi szervezetek segítségét és tájékoztató anyagait, melyek nem pusztán a jogszabályi változásokat közlik, hanem azok ért- hető magyarázatát is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladásátadják. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük fenti jogszabályváltozások okán a projekt mérföldköveinekgyakorlatban számtalan alkalommal előfor- dul, hogy egy huzamosabb, évekig tartó építési munka tárgyában létrejövő szer- ződés aláírása és a teljesítés befejezése közötti időszakban, illetve a szerződés- ben kikötött jótállási időszakban valamely, a szerződésre vonatkozó jogszabály megváltozik. A mérföldkő általában két elemet tartalmaz: – visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőek (például időpontokat). Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az építőipari kivitelezési projektek összetettsége Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben is (a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkoziktovábbi- akban: Jat.) is fellelhető. Utóbbi deklarálja, hogy: „Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.” A mérföldkő akár visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma megjelenik még a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépésekJat.-ban a Szabá- lyozási átmenet című pontban is, akár amikor arra ad iránymutatást a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényegetörvény, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyenhatályba lépő és a hatályát veszítő jogszabály közül melyik alkalmazandó. A Felek Jat. 15.§ (1) bekezdése kimondja, hogy: „A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a mérföldkövek teljesítésére a szerződésben határidőt kötnek kihatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnak. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt is, hogy a teljesítés esetleges késedelmét a megrendelő idejében érzékelje, és a késedelem által okozott károkat, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzze.valamint

Fogalma és jellemzői. Az építőipari projektek általános „mérföldkő” elnevezést A mérföldkövet jogszabály kifejezetten nem definiálja. A mérföldkő a projekt menedzsmentben me- nedzsmentben használt olyan eszköz, amelynek az a funkciója, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – a megren- delő, illetve sok esetben minden fél megrendelő számára fontos – műszaki készültségi ponto- kat készült- ségi pontokat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, kötbérköt- bér, fel- mondás felmondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több helyen he- lyen „tel- jesítési teljesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szempontból bi- zonyos szem- pontból bizonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projektmenedzsment projekt menedzsment számára, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő általában két elemet tartalmaz: – az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőek (például időpontokat)mérhetőek. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozik. A mérföldkő akár a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényege, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével elérésével, vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyen. A Felek a mérföldkövek teljesítésére a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnak. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt is, hogy a teljesítés esetleges késedelmét a megrendelő idejében érzékelje, és a késedelem által okozott károkat, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzze.

Fogalma és jellemzői. Az építőipari projektek általános „mérföldkő” elnevezést jogszabály kifejezetten nem definiálja. A mérföldkő műszaki tartalomhoz rendelt minőségi követelmények megfogalmazására első- sorban a projekt menedzsmentben használt olyan eszköz, amelynek az a funkciója, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – a megren- delő, illetve sok esetben minden fél számára fontos – műszaki készültségi ponto- kat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, kötbér, fel- mondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több helyen „tel- jesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szempontból bi- zonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projektmenedzsment számára, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő általában két elemet tartalmaz: – az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőek (például időpontokat)kiviteli tervekben kerül sor. Az utóbbi évek gyakorlata Étv. 38.§ alapján építési tevékenységet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni. Az általános kivite- lezői gyakorlat azt mutatja, hogy az építőipari előző bekezdésben foglaltakra figyelemmel a kiviteli tervdokumentációt akkor is célszerű megkövetelni, ha jogszabály annak hiányában is lehetővé teszi a kivitelezést. A bírósági gyakorlat szerint a terveket a megrendelő utasításának kell tekinteni. A kiviteli tervdokumentációt többnyire a megrendelő készítteti el, így a tervezés folyamán számára műszaki és költség szempontból egyaránt optimális megoldá- sok kerülnek a tervbe. A kivitelezési projektek összetettsége munka minden esetben kizárólag olyan kiviteli tervdokumentáció birtokában végezhető, mely megfelel az Épkiv-nek, így különösen az 1. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek, s amelyet a megrendelő jóváha- gyása, egyetértése jeléül aláírt, és amely tartalmaz minden információt a kivitele- zés során felhasználandó anyagok, illetve az elkészítendő szerkezetek minőségi követelményei tekintetében. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményei tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozikMagyar Mérnöki Kamara szabályza- tait is. A mérföldkő akár terv helyességéért ugyan elsősorban a tervező felel, de a szakkivitelezőnek minden esetben felül kell vizsgálnia a terveket és köteles a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépésekmegkötése előtt a megrendelőt tájékoztatni, akár amennyiben a tervezés egyes fázisaiterv, akár vagy annak egy része a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz kivi- telező véleménye szerint kivitelezésre alkalmatlan. Amennyiben ezt a megrendelő kezébenkivitelező nem teszi meg, az ebből származó későbbi jogkövetkezmények rá hárulnak. LényegeA Ptk. 6:252. § (3) előírja, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Amennyiben a terv vala- mely hibája vagy hiányossága csak a kivitelezés folyamatában válik felismerhető- vé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni. Ezzel összecseng az Épkiv. 3.§ (1) bekezdés utolsó mondata, amely az alábbi- ak szerint rendelkezik: Ideális esetben tehát egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyenhibátlan terv áll a rendelkezésünkre, melyben az egyes munkarészek műszaki tartalmára vonatkozóan rögzítve vannak a szabvá- nyok, és ezen túl a felhasználandó anyagok konkrétan nevesítve szerepelnek. A Felek Ez esetben a mérföldkövek teljesítésére szabványokban és a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnakgyártók által kiadott felhasználási útmutatókban megfogalmazott követelményeknek megfelelően kell a kivitelezési munkát elvé- gezni. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt isFontos tudni, hogy a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. tör- vény 6.§ szerint a nemzeti szabványok alkalmazása önkéntes, erre figyelemmel célszerű az egyes szabványok alkalmazását a tervekben minél teljesebb körűen rögzíteni, s ezen előírásokat a szerződés mellékletévé tenni, vagy az adott terület- re vonatkozó szabványok alkalmazására utalni. A szerződés szerinti minőségi követelmények meghatározásánál a szolgáltatás minőségének tekintetében mindenkor a Ptk. 6:123. § azon szabályából kell kiin- dulni, miszerint a szolgáltatásnak a teljesítés esetleges késedelmét időpontjában alkalmasnak kell lennie a megrendelő idejében érzékeljerendeltetése szerinti célra, illetőleg, hogy a szolgáltatásnak a rendeltetés szerin- ti célra való alkalmassága szempontjából a minőségi előírásokat is figyelembe kell venni, s ha a felek a minőséget nem határozták meg, a kötelezettnek a forgalom- ban szokásos jó minőségben kell teljesítenie. Amennyiben szabványok nem állnak rendelkezésünkre, úgy a szerződő Fele- ken múlik, hogy valamely Műszaki Irányelvként kiadott konkrét követelményrend- szert alkalmazzanak-e, azonban ezt a szerződésben előre írásban rögzíteniük szükséges. Ezek körében már ma is rendelkezésre állnak a különféle szakmai szervezetek irányelvei, melyek jó alapot biztosítanak a szerződés műszaki tartalmának megíté- léséhez. Ilyenek például az ÉMSZ (Épületszigetelő, Bádogosok és Tetőfedők Ma- gyarországi Szövetsége) tetőszigeteléssel, homlokzatszigeteléssel, bádogos munkákkal kapcsolatos kiadványai. Megjegyezzük, hogy az építőipart teljes mértékben átfogó Műszaki Irányelvek kidolgozásával a késedelem 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet megbízta az Építésügyi Műsza- ki Szabályozási Bizottságot, amelynek koordinálására az ÉMI Nonprofit Kft. kapott megbízást. Az általuk elfogadott irányelveket az ÉMI Nonprofit Kft. által okozott károkatlétreho- zott, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzze.a Lechner Nonprofit Kft. által üzemeltetett Építésügyi Műszaki Adattárban tüntetik majd fel, amely elektronikus úton mindenki által, ingyenesen elérhető lesz. Érdemes tehát rendszeres időközönként felkeresni az ÉMI honlapját és tájéko- zódni a fejleményekről. Amennyiben a felek konkrétan nem kívánnak megállapodni valamely konkrét Műszaki Irányelv alkalmazásáról, úgy helyes gyakorlatként a dokumentumok fon- tossági sorrendjének szerződésben történő rögzítését ajánljuk az alábbiak szerint: 1) MSZ EN Szabvány 2) Műszaki Irányelv 3) Alkalmazástechnikai kézikönyv

Fogalma és jellemzői. Az építőipari projektek általános „mérföldkő” elnevezést jogszabály kifejezetten nem definiálja. A mérföldkő műszaki tartalomhoz rendelt minőségi követelmények megfogalmazására első- sorban a projekt menedzsmentben használt olyan eszköz, amelynek az a funkciója, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – a megren- delő, illetve sok esetben minden fél számára fontos – műszaki készültségi ponto- kat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, kötbér, fel- mondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több helyen „tel- jesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szempontból bi- zonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projektmenedzsment számára, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő általában két elemet tartalmaz: – az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőek (például időpontokat)kiviteli tervekben kerül sor. Az utóbbi évek gyakorlata Étv. 38.§ alapján építési tevékenységet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni. Az általános kivite- lezői gyakorlat azt mutatja, hogy az építőipari előző bekezdésben foglaltakra figyelemmel a kiviteli tervdokumentációt akkor is célszerű megkövetelni, ha jogszabály annak hiányában is lehetővé teszi a kivitelezést. A bírósági gyakorlat szerint a terveket a megrendelő utasításának kell tekinteni. A kiviteli tervdokumentációt többnyire a megrendelő készítteti el, így a tervezés folyamán számára műszaki és költség szempontból egyaránt optimális megoldá- sok kerülnek a tervbe. A kivitelezési projektek összetettsége munka minden esetben kizárólag olyan kiviteli tervdokumentáció birtokában végezhető, mely megfelel az Épkiv-nek, így különösen az 1. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek, s amelyet a megrendelő jóváha- gyása, egyetértése jeléül aláírt, és amely tartalmaz minden információt a kivitele- zés során felhasználandó anyagok, illetve az elkészítendő szerkezetek minőségi követelményei tekintetében. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményei tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozikMagyar Mérnö- ki Kamara szabályzatait. A mérföldkő akár terv helyességéért ugyan elsősorban a tervező felel, de a szakkivitelezőnek minden esetben felül kell vizsgálnia a terveket és köteles a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépésekmegkötése előtt a megrendelőt tájékoztatni, akár amennyiben a tervezés egyes fázisaiterv, akár vagy annak egy része a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz kivi- telező véleménye szerint kivitelezésre alkalmatlan. Amennyiben ezt a megrendelő kezébenkivitelező nem teszi meg, az ebből származó későbbi jogkövetkezmények rá hárulnak. LényegeA Ptk. 6:252. § (3) előírja, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Amennyiben a terv vala- mely hibája vagy hiányossága csak a kivitelezés folyamatában válik felismerhető- vé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni. Ezzel összecseng az Épkiv. 3.§ (1) bekezdés utolsó mondata, amely az alábbi- ak szerint rendelkezik: Ideális esetben tehát egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyenhibátlan terv áll a rendelkezésünkre, amelyben az egyes munkarészek műszaki tartalmára vonatkozóan rögzítve vannak a szabvá- nyok, és ezen túl a felhasználandó anyagok konkrétan nevesítve szerepelnek. A Felek Ez esetben a mérföldkövek teljesítésére szabványokban és a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnakgyártók által kiadott felhasználási útmutatókban megfogalmazott követelményeknek megfelelően kell a kivitelezési munkát elvé- gezni. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt isFontos tudni, hogy a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. tör- vény 6.§ szerint a nemzeti szabványok alkalmazása önkéntes, erre figyelemmel célszerű az egyes szabványok alkalmazását a tervekben minél teljesebb körűen rögzíteni, s ezen előírásokat a szerződés mellékletévé tenni, vagy az adott terü- letre vonatkozó szabványok alkalmazására utalni. A szerződés szerinti minőségi követelmények meghatározásánál a szolgáltatás minőségének tekintetében mindenkor a Ptk. 6:123. § azon szabályából kell kiin- dulni, miszerint a szolgáltatásnak a teljesítés esetleges késedelmét időpontjában alkalmasnak kell lennie a megrendelő idejében érzékeljerendeltetése szerinti célra, illetőleg, hogy a szolgáltatásnak a rendeltetés szerin- ti célra való alkalmassága szempontjából a minőségi előírásokat is figyelembe kell venni, s ha a felek a minőséget nem határozták meg, a kötelezettnek a forgalom- ban szokásos jó minőségben kell teljesítenie. Amennyiben szabványok nem állnak rendelkezésünkre, úgy a szerződő fele- ken múlik, hogy valamely Műszaki Irányelvként kiadott konkrét követelményrend- szert alkalmazzanak-e, azonban ezt a szerződésben előre írásban rögzíteniük szükséges. Ezek körében már ma is rendelkezésre állnak a különféle szakmai szervezetek irányelvei, melyek jó alapot biztosítanak a szerződés műszaki tartalmának megíté- léséhez. Ilyenek például az ÉMSZ (Épületszigetelő, Bádogosok és Tetőfedők Ma- gyarországi Szövetsége) tetőszigeteléssel, homlokzatszigeteléssel, bádogos munkákkal kapcsolatos kiadványai. Megjegyezzük, hogy az építőipart teljes mértékben átfogó Műszaki Irányelvek kidolgozásával a késedelem által okozott károkat36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet megbízta az Építésügyi Műsza- ki Szabályozási Bizottságot, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzze.amelynek koordinálására az ÉMI Nonprofit Kft. kapott megbízást. Az általa elfogadott irányelveket az ÉMI Nonprofit Kft. honlapján, az „Irányelvek, fejlesztések” menüben lehet megtalálni. Amennyiben a felek konkrétan nem kívánnak megállapodni valamely konkrét Műszaki Irányelv alkalmazásáról, úgy helyes gyakorlatként a dokumentumok fon- tossági sorrendjének szerződésben történő rögzítését ajánljuk az alábbiak szerint: 1) MSZ EN Szabvány 2) Műszaki Irányelv 3) Alkalmazástechnikai kézikönyv

Fogalma és jellemzői. Az építőipari projektek általános „mérföldkő” elnevezést jogszabály kifejezetten nem definiáljaátadás-átvételi eljárás egy-egy kivitelezési munka megfelelő teljesítésének műszaki ellenőrzésére, az építtető és a fővállalkozó-kivitelező közötti pénzügyi el- számolás lezárására szolgáló aktus, amely során: – az építtető és a fővállalkozó-kivitelező az elkészült munka műszaki teljessé- gét ellenőrzi; – hibalistát vesznek fel, amelyben foglalt, a rendeltetésszerű használatot gátló hibák javítása a műszaki átadás-átvétel lezárásának feltétele. Az átadás-átvételi eljárást követően a felek között teljeskörűen, a pótmunkákra és az esetleges teljesítési biztosítékokra is kiterjedően megtörténik a pénzügyi el- számolás. Az átadás-átvételi eljárás folyományaként a végszámla ellenértékének megfi- zetését követően a fővállalkozó-kivitelező átadja az építtető részére a munkaterü- letet, ill. az átadási dokumentációt. Az átadás-átvételi eljárás szabályait egyrészről a Ptk., illetve az Épkiv. szabá- lyozza. A mérföldkő Ptk. szabályai eltérést engedőek (diszpozitívak), tehát a projekt menedzsmentben használt Felek a szerző- désben eltérhetnek attól, míg az Épkiv. szabályai kógensek, tehát azoktól a szer- ződésben sem lehet érvényesen eltérni. A Ptk. előírja, hogy az átadás-átvételi eljárás keretében a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződés- szerűségének megállapításához szükségesek, ha tehát speciális rendelkezése- ket nem kötöttek ki, akkor alapvetően ebből kell kiindulni. Az átadás-átvételi eljárás egy-egy generálkivitelezés talán legkockázatosabb és legtöbb kockázattal járó aktusa, hogy az építtetők törekszenek a magyar jog- szabályokon, ill. kialakult szakmai szokásokon túlterjeszkedni és a fővállalkozóval szemben olyan eszközfeltételeket érvényesíteni, amelyek jelentősen meghaladják a fő- vállalkozó kivitelező jogszabályban foglalt kötelezettségeit. Erre tekintettel az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: a) Gyakran előfordul, hogy az építtetők teljeskörű hibamentességet követelnek meg az átadás-átvétel megkezdése érdekében, holott a Ptk. kimondja, hogy az átadás-átvétel nem tagadható meg a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek az kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a funkciójarendeltetésszerű használatot. A felek ettől a rendelkezéstől eltérhetnek ugyan, de pl. egy generálkivitelezési eljárásban nem méltányos, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – a megren- delő, illetve sok esetben minden fél számára fontos – megrendelő kisebb hibák miatt is megtagadhassa az átvételt. b) Amennyiben olyan műszaki készültségi ponto- kat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, kötbér, fel- mondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több helyen „tel- jesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szempontból bi- zonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják tartalom is a projektfolyamatotszerződés részét képezi, amelyet a hatályos MSZ (MSZ EN) szabvány nem szabályoz, javasoljuk a műszaki tar- talom szöveges leírásában rögzíteni ezen műszaki tartalmak minimum kö- vetelményeit (pl. ipari padló felülete minőségi követelményei), hogy ez ne legyen vitatható az átadás során. c) Az átadás-átvételi eljárás megkezdése feltételeinek pontos szabályozása szükséges a szerződésben, mert a hatályos jogszabályok szerint a vállalko- zó eredményesen teljesítette a véghatáridőt, amennyiben az átadás-átvéte- li eljárás a véghatáridőn belül megkezdődött, az eljárásnak nem kell tehát ezen időpontig befejeződnie. d) Az átadás átvételi eljárás időtartama a hatályos jogszabályok szerint alapve- tően 30 nap, azonban az eljárás folyamatát javasoljuk a jogszabályoknál részletesebben meghatározni, ui. sajnálatos gyakorlat az, hogy az építtetők ismételt – adott esetben a létesítmény egyes részei üzemszerű használata mellett felmerülő – újabb és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projektmenedzsment számáraújabb hibalistákkal akadályozzák meg az át- adás-átvétel lezárását. Ennek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják szer- ződésben egyértelműen kerüljön rögzítésre az, hogy i) a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő általában két elemet tartalmaz: – Felek az elérendő állapot leírásátátadás-átvétel megkezdését követően egy hibalistát vesznek fel, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokatamelyben az egyes hibákhoz határidőket rendelnek, amelyek specifikusak és mérhetőek (például időpontokat). Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozikhibák javí- tásához pontos összegek kerülnek rögzítésre. A mérföldkő akár a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. LényegeElőfordulhat ugyanis, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése fővállalkozó-kivitelező időjárási körülmények miatt nem tud egyes hibákat javítani (pl. kertépítészet), ugyanakkor ezen hibák ki nem javítása, egy-egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyennagylétesítmény átadás-átvétele lezárását nem aka- dályozhatja meg. A Felek Amennyiben a mérföldkövek teljesítésére a szerződésben határidőt kötnek kifelek az egyes hibákhoz konkrét össze- geket rendelnek, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnak. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt isaz egy esetleges későbbi árleszállítás esetén nyújt se- gítséget az elszámolásban. ii) rögzíteni javasoljuk továbbá, hogy a teljesítés hibalistában feltüntetett, a rendelte- tésszerű használatot gátló hibák javítása esetén az átadás-átvételi eljá- rás lezárható. Ezzel együtt célszerű már a hibalistában megjelölni azt, hogy melyik hibát tekintik a felek rendeltetésszerű használatot gátló hi- bának. e) Xxxxxxxxx tartjuk rögzíteni, hogy a létesítmények használatbavételi engedé- lyének megszerzése, a hatályos jogszabályok szerint nem a fővállalkozó ki- vitelező feladata, így javasoljuk, hogy a használatbavételi engedély beszer- zését semmi esetre se vállalják a fővállalkozók a véghatáridő lejártáig, különösen amiatt, mert a hatósági eljárás megindításának feltétele az e-nap- ló és az átadás-átvételi eljárás lezárása. Amennyiben a fővállalkozó-kivitele- ző mégis úgy dönt, hogy a használatbavételi engedély beszerzésének ügy- intézését a fővállalkozási szerződés keretében vállalja, javasoljuk egyértelműen rögzíteni, hogy a fővállalkozó-kivitelező eredmény felelősség- gel járó határidőt nem tud vállalni a használatbavételi engedély beszerzésé- re, hiszen számos tőle független körülménytől függ az engedély kiállítása (pl. közműszolgáltatókkal megkötött közműszolgáltatói szerződések, köz- műfejlesztési hozzájárulás, esetleges késedelmét társvállalkozó átadása-átvételi eljárá- sa, e-naplója lezárása kívül esik a megrendelő idejében érzékeljefővállalkozó érdekkörén). Végleges (jog- erős) használatbavételi engedély beszerzésének vállalása szintén kockázatos, és hiszen a késedelem által okozott károkathatározat véglegessé válására a vállalkozónak aligha van ráhatása. A fővállalkozó kivitelező birtokában számos olyan dokumen- tum található, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzzeamelyek a létesítmény használatbavételi megindításához szükségesek (így többek között a hulladék-nyilvántartó lapok, felelős mű- szaki vezetői nyilatkozat, mérési jegyzőkönyvek), ezeket a hatályos jogsza- bályok szerint a fővállalkozó kivitelező végszámlája ellenértéke megfizeté- sét követően köteles átadni. Javasoljuk, hogy a fővállalkozó-kivitelezők ezen jogszabály alapján fennálló joguk érvényesítéséhez fokozottan ragaszkodja- nak (lásd a Végszámla c. szócikkhez írottakat).

Fogalma és jellemzői. Az építőipari projektek általános „mérföldkő” elnevezést jogszabály kifejezetten nem definiáljaépítési kivitelezési pályázatokban vagy szerződésekben a megrendelő gyak- ran kéri a vállalkozó teljességi nyilatkozatát. A mérföldkő a projekt menedzsmentben használt olyan eszköz, amelynek az a funkciójaEzen dokumentum általában arra vo- natkozik, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – kivitelezővel megállapodott vállalkozói díj a megren- delőkivitelezés teljes megvalósításának összes költségét tartalmazza. Ez a nyilatkozat jellemzően olyan szerződések esetében lehet releváns, illetve sok ahol a felek átalánydíjban állapodtak meg, hiszen ellenkező esetben minden fél számára fontos – műszaki készültségi ponto- kat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben kivitelező a tételes elszámolás szerint jogosult vállalkozói díjra a ténylegesen felmerült és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, kötbér, fel- mondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több helyen „tel- jesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”elvégzett munka alapján. A mérföldkő jogi teljességi nyilatkozat definícióját jogszabályban nem találjuk meg, sőt az ezen nyilatkozathoz fűződő jogkövetkezmények sem állapíthatók meg teljesen egyértelműen. A teljességi nyilatkozat alapvetően abból a szempontból bi- zonyos esetekbenlehet rele- váns, osztható szolgáltatás hogy egy kivitelezés esetén részteljesítésnek minősülhetadott esetben melyik fél viseli a többletmunka költségeit. Egy komplex projekt Többletmunkának minősül a Ptk. szerint a kivitelezési szerződés tartal- mát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munka és az olyan munka is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezésétnem történhet meg. A Ptk. 6:245.§ (1) kimondja ugyanis, teljesítését jelentihogy amennyiben „a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényel- heti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. E feladatcsoportok szakaszolják is A megrendelő köteles azonban megtéríteni a projektfolyamatotvállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban fel- merült olyan költségét, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak amely a projektmenedzsment számáraszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.” Ha tehát a felek átalánydíjat kötöttek ki, akkor az esetleges többlet- munkák előre látható ellenértékét a vállalkozó főszabály szerint egyébként sem – vagyis teljességi nyilatkozat nélkül sem – követelheti, mivel azok a vállalkozói koc- kázat körébe tartoznak. Kérdéses lehet ugyanakkor, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben felek teljességi nyilatkozata adott esetben arra is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő általában két elemet tartalmaz: – az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőek (például időpontokat). Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozik. A mérföldkő akár a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényegeirányult-e, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyenmegrendelő megtérítési igé- nyét a Ptk. fenti szakaszának utolsó fordulata tekintetében is kizárják, vagyis olyan költségek esetére, amelyek a szerződés megkötésének időpontjában nem voltak előreláthatók. A Felek megrendelők törekvései a mérföldkövek teljesítésére megállapodott átalánydíj szavatolása érdekében észszerűek lehetnek annak érdekében, hogy bújtatott vállalkozói díjemeléseket próbáljanak kizárni, másfelől azonban a teljességi nyilatkozat túl általános és pon- tatlan megfogalmazása okot adhat előre nem látható műszaki elemek díjazásának elutasítására és felek közötti vitákra is. Ezen okok miatt – és későbbi jogvitákat elkerülendő – a szerződés kiegyensúlyozottsága érdekében feltétlenül indokolt magában a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnak. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt isegyértelműen és világosan megfogalmazni, hogy a teljesítés esetleges késedelmét fe- lek hogyan járnak el azon olyan költségek tekintetében, amelyek a megrendelő idejében érzékelje, és a késedelem által okozott károkat, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzzeszerződés megkötésének időpontjában nem voltak előreláthatók.

Fogalma és jellemzői. Az építőipari projektek általános Magyarország Alaptörvényének XVII. cikkének (3) bekezdése alapján „mérföldkőminden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.” elnevezést Ennek az elvnek megfelelően több jogszabály kifejezetten szabá- lyozza az egészséget nem definiáljaveszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, mun- kavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érde- kében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. A mérföldkő Ilyen módon a projekt menedzsmentben használt olyan eszközjogalkotók kötelező jelleggel meghatározzák az állam, amelynek a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit ezen a területen. Köztudott, hogy az a funkciójaépítési, kivitelezési tevékenység fokozottan élet- és baleset- veszélyes; emiatt is fontos hangsúlyozni, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – munkavállalók biztonsága, a megren- delőbal- esetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése minden projektcélt meg- előz. Evidens, illetve hogy munkát végezni olyan munkaterületen, ahol a megfelelő munkavédelmi feltételek nem biztosítottak, tilos. Általános esetben igen sok esetben minden fél számára fontos – műszaki készültségi ponto- kat ve- szélyes munkafolyamat jellemzi az építőipart (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön például magasban végzett munka, anyagok, szerkezetek emelése stb.), ám a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket különleges feltételek (számla kibocsátási lehetőségpéldául működő üzemekben végzett munkák, kötbér, fel- mondás elektromos feszültség alatti munkavégzés stb.) fűzzönan- nak megfelelő figyelmet, egyedi műszaki, szervezési, organizációs megoldásokat igényelnek. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több helyen „tel- jesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szempontból bi- zonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projektmenedzsment számáraNyilvánvaló, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják megrendelő és a munka előreha- ladásátvállalkozó közötti kivitelezési szerződés műszaki tartalma, térbeli és időbeli organizációs feltételei, a teljesítés körülmé- nyei, a határidők, munkaszervezési megoldások mind alapvetően determinálják ezt a folyamatot, amely során a munkabiztonsági szempontoknak elsődlegesnek kell lenniük. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó Emiatt irányítjuk a szerződő felek figyelmét arra az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre, amelyet a szerződési jog alapelvei között a Ptk. így határoz meg a 6.62. § (1) bekezdésében: Úgy véljük, hogy a munkavédelemmel összefüggő kérdések minden esetben ilyen „jelzőtáblákatlényeges körülménynek” nevez- zük minősülnek – bár az ezirányú elsődleges felelős- ség nyilvánvalóan a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő általában két elemet tartalmaz: kivitelezőé, a megrendelő és a vállalkozó együttműködése elengedhetetlen az indokolt területeken; gondoljunk például arra, amikor – az elérendő állapot leírásáta megrendelő működő üzeme területén kell kivitelezési munkát végezni, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokatmegrendelő működés alatt álló vezetékei mellett, amelyek specifikusak és mérhetőek (például időpontokat)között van a munkate- rület, – a megrendelő társvállalkozói minőségben több kivitelezőt foglalkoztat egy- azon munkaterületen, – a megrendelő érdekkörében kell az általánostól eltérő munkaidőben, mun- karendben kivitelezni stb. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy Ezeknek az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és együttműködést igénylő kérdéseknek a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt szerződésben egyértelműen helye van – a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozikfelelősség elhatárolásától a munkavégzésre gyakorolt hatásokig. A mérföldkő akár Xxxxxx tisztában lenni ebben a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényegekörben azzal is, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével a Xxx. 6:240.§ (2) alapján nem jogosult, hanem kifejezetten köteles megtagadni a megrendelő/ fővállalkozó utasításának teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyenha- tósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. Ezen rendelkezés alapján tehát a vállalkozó akár a megrendelő ilyen utasítása ellenére sem mellőzheti a kötelező jellegű munkavédelmi jogsza- bályok alkalmazását és betartását. A Felek felek szerződéses együttműködését erősíti és a mérföldkövek teljesítésére a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnakmunkavédelem fontosságát hangsúlyozza az Épkiv. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége22. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt § (3) bekezdése is, hogy amely a teljesítés esetleges késedelmét kivitelezési dokumentáció részeként határozza meg a megrendelő idejében érzékeljekivitelező által készített, ám a tervezői koordinátor ál- tal ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet. Célszerű tehát, ha ezen terv elkészítési határidejéről, az ellenőrzés módjáról, ütemezéséről szintén rendelkezik a késedelem által okozott károkatkivitelezési szerződés, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzzeha a tervező a megrendelővel kötött tervezé- si szerződés alapján készíti a kiviteli tervdokumentációt.

Fogalma és jellemzői. Az építőipari projektek általános „mérföldkő” elnevezést jogszabály kifejezetten nem definiálja. A mérföldkő a projekt menedzsmentben használt olyan eszköz, amelynek az a funkciójaNapjainkban elmondható, hogy a projekt ütemtervében meghatározott jogalkotó meglehetősen gyakran hoz létre, vagy módosít olyan, az élet valamely jelentős területét általános, vagy részletes jelleg- gel szabályozó jogszabályt, melynek nyomon követése nagyfokú naprakészséget követel meg a jogalkalmazóktól, vagyis azoktól az állampolgároktól, gazdálkodó szervezetektől, akikre az adott jogszabály rendelkezést tartalmaz. Így van ez az építőipar területén is, ahol a közelmúltban számos új jogszabály, illetve jogszabály-módosítás (pl. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárá- sokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet; 155/2016. (VI. 13.) Xxxx. rendelet – a megren- delő, illetve sok esetben minden fél számára fontos – műszaki készültségi ponto- kat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, kötbér, fel- mondás lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről stb.) fűzzönlépett hatályba, mellyel a jogalkotó szán- déka az volt, hogy átfogóan megreformálja az ágazatot. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. Az építőiparban is több helyen „tel- jesítési szakaszról”végbemenő gyakori jogszabályváltozások tehát különösen nagy megpróbáltatásnak teszik ki a vállalkozásokat, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő különösen azokat, amelyek nem rendelkeznek megfelelő jogi szempontból bi- zonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projektmenedzsment számáraapparátussal, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben változásokat naprakészen nyomon tudják követni. Ezen vállalkozók nem ritkán csak akkor szembesülnek a jogszabályváltozásokkal, amikor a megrendelő eléjük teszi a kivitelezési szerző- dés tervezetét, mely már tartalmazza az adott változást. Javasoljuk, hogy ameny- nyiben a vállalkozó nem rendelkezik kellő jogi apparátussal, abban az esetben vegye igénybe a szakmai kamarák, érdekvédelmi szervezetek segítségét és tájé- koztató anyagait, melyek nem pusztán a jogszabályi változásokat közlik, hanem azok érthető magyarázatát is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladásátadják. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük fenti jogszabályváltozások okán a projekt mérföldköveinekgyakorlatban számtalan alkalommal előfor- dul, hogy egy huzamosabb, évekig tartó építési munka tárgyában létrejövő szer- ződés aláírása és a teljesítés befejezése közötti időszakban, illetve a szerződés- ben kikötött jótállási időszakban valamely, a szerződésre vonatkozó jogszabály megváltozik. A mérföldkő általában két elemet tartalmaz: – visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőek (például időpontokat). Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az építőipari kivitelezési projektek összetettsége Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt jogalkotásról szóló törvényben is (a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkoziktovábbiakban: Jat.) is fel- lelhető. Utóbbi deklarálja, hogy: „Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, vala- mint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatar- tást jogellenessé.” A mérföldkő akár visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma megjelenik még a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépésekJat.-ban a Szabá- lyozási átmenet című pontban is, akár amikor arra ad iránymutatást a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényegetörvény, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyenhatályba lépő és a hatályát veszítő jogszabály közül melyik alkalmazandó. A Felek Jat. 15.§ (1) bekezdése kimondja, hogy: „A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a mérföldkövek teljesítésére hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.” „A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a szerződésben határidőt kötnek kihatá- lya alatt a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, ame- lyek elmulasztásához szankciók valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is társulhatnak. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt is, hogy a teljesítés esetleges késedelmét a megrendelő idejében érzékelje, és a késedelem által okozott károkat, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzzealkalmazni kell.”