Common use of Fogalma és jellemzői Clause in Contracts

Fogalma és jellemzői. A mérföldkövet jogszabály kifejezetten nem definiálja. A mérföldkő a projekt me- nedzsmentben használt olyan eszköz, amelynek az a funkciója, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – a megrendelő számára fontos – műszaki készült- ségi pontokat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, köt- bér, felmondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több he- lyen „teljesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szem- pontból bizonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projekt menedzsment számára, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő két elemet tartalmaz: – az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőek. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozik. A mérföldkő akár a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényege, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével, vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyen. A Felek a mérföldkövek teljesítésére a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnak. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt is, hogy a teljesítés esetleges késedelmét a megrendelő idejében érzékelje, és a késedelem által okozott károkat, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzze.

Fogalma és jellemzői. A mérföldkövet jogszabály kifejezetten nem definiáljaAz átadás-átvételi eljárás egy-egy kivitelezési munka megfelelő teljesítésének műszaki ellenőrzésére, az építtető és a fővállalkozó-kivitelező közötti pénzügyi el- számolás lezárására szolgáló aktus, amely során: – az építtető és a fővállalkozó-kivitelező az elkészült munka műszaki teljessé- gét ellenőrzi; – hibalistát vesznek fel, amelyben foglalt, a rendeltetésszerű használatot gátló hibák javítása a műszaki átadás-átvétel lezárásának feltétele. A mérföldkő Az átadás-átvételi eljárást követően a projekt me- nedzsmentben használt olyan eszközfelek között teljeskörűen, amelynek a pótmunkákra és az esetleges teljesítési biztosítékokra is kiterjedően megtörténik a funkciójapénzügyi el- számolás. Az átadás-átvételi eljárás folyományaként a végszámla ellenértékének megfi- zetését követően a fővállalkozó-kivitelező átadja az építtető részére a munkaterü- letet, hogy ill. az átadási dokumentációt. Az átadás-átvételi eljárás szabályait egyrészről a projekt ütemtervében meghatározott – a megrendelő számára fontos – műszaki készült- ségi pontokat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőségPtk., köt- bér, felmondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól illetve az Épkiv. is több he- lyen „teljesítési szakaszról”szabá- lyozza. A Ptk. szabályai eltérést engedőek (diszpozitívak), tehát a Felek a szerző- désben eltérhetnek attól, míg az Épkiv. szabályai kógensek, tehát azoktól a szer- ződésben sem lehet érvényesen eltérni. A Ptk. előírja, hogy az átadás-átvételi eljárás keretében a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződés- szerűségének megállapításához szükségesek, ha tehát speciális rendelkezése- ket nem kötöttek ki, akkor alapvetően ebből kell kiindulni. Az átadás-átvételi eljárás egy-egy generálkivitelezés talán legkockázatosabb és legtöbb kockázattal járó aktusa, hogy az építtetők törekszenek a magyar jog- szabályokon, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szem- pontból bizonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is kialakult szakmai szokásokon túlterjeszkedni és a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projekt menedzsment számára, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő két elemet tartalmaz: – az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges fővállalkozóval szemben olyan feltételeket és kritériumokatérvényesíteni, amelyek specifikusak és mérhetőekjelentősen meghaladják a fő- vállalkozó kivitelező jogszabályban foglalt kötelezettségeit. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy Erre tekintettel az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és alábbiakra hívjuk fel a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozik. A mérföldkő akár a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényege, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével, vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyen. A Felek a mérföldkövek teljesítésére a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnak. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt is, hogy a teljesítés esetleges késedelmét a megrendelő idejében érzékelje, és a késedelem által okozott károkat, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzze.figyelmet:

Fogalma és jellemzői. A mérföldkövet Magyarország Alaptörvényének XVII. cikkének (3) bekezdése alapján „minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.” Ennek az elvnek megfelelően több jogszabály kifejezetten szabá- lyozza az egészséget nem definiáljaveszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, mun- kavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érde- kében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. A mérföldkő Ilyen módon a projekt me- nedzsmentben használt olyan eszközjogalkotók kötelező jelleggel meghatározzák az állam, amelynek a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit ezen a területen. Köztudott, hogy az a funkciójaépítési, kivitelezési tevékenység fokozottan élet- és baleset- veszélyes; emiatt is fontos hangsúlyozni, hogy a projekt ütemtervében meghatározott munkavállalók biztonsága, a bal- esetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése minden projektcélt meg- előz. Evidens, hogy munkát végezni olyan munkaterületen, ahol a megfelelő munkavédelmi feltételek nem biztosítottak, tilos. Általános esetben igen sok ve- szélyes munkafolyamat jellemzi az építőipart (például magasban végzett munka, anyagok, szerkezetek emelése stb.), ám a különleges feltételek (például működő üzemekben végzett munkák, elektromos feszültség alatti munkavégzés stb.) an- nak megfelelő figyelmet, egyedi műszaki, szervezési, organizációs megoldásokat igényelnek. Nyilvánvaló, hogy a megrendelő és a vállalkozó közötti kivitelezési szerződés műszaki tartalma, térbeli és időbeli organizációs feltételei, a teljesítés körülmé- nyei, a határidők, munkaszervezési megoldások mind alapvetően determinálják ezt a folyamatot, amely során a munkabiztonsági szempontoknak elsődlegesnek kell lenniük. Emiatt irányítjuk a szerződő felek figyelmét arra az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre, amelyet a szerződési jog alapelvei között a Ptk. így határoz meg a 6.62. § (1) bekezdésében: Úgy véljük, hogy a munkavédelemmel összefüggő kérdések minden esetben ilyen „lényeges körülménynek” minősülnek – bár az ezirányú elsődleges felelős- ség nyilvánvalóan a kivitelezőé, a megrendelő és a vállalkozó együttműködése elengedhetetlen az indokolt területeken; gondoljunk például arra, amikor – a megrendelő számára fontos – műszaki készült- ségi pontokat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, köt- bér, felmondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több he- lyen „teljesítési szakaszról”, ill. „működő üzeme területén kell kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szem- pontból bizonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projekt menedzsment számára, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő két elemet tartalmaz: – az elérendő állapot leírásátmunkát végezni, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokatmegrendelő működés alatt álló vezetékei mellett, amelyek specifikusak és mérhetőekközött van a munkate- rület, – a megrendelő társvállalkozói minőségben több kivitelezőt foglalkoztat egy- azon munkaterületen, – a megrendelő érdekkörében kell az általánostól eltérő munkaidőben, mun- karendben kivitelezni stb. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy Ezeknek az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és együttműködést igénylő kérdéseknek a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt szerződésben egyértelműen helye van – a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozikfelelősség elhatárolásától a munkavégzésre gyakorolt hatásokig. A mérföldkő akár Xxxxxx tisztában lenni ebben a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényegekörben azzal is, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésévela Xxx. 6:240.§ (2) alapján nem jogosult, hanem kifejezetten köteles megtagadni a megrendelő/ fővállalkozó utasításának teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy ha- tósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyenveszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. Ezen rendelkezés alapján tehát a vállalkozó akár a megrendelő ilyen utasítása ellenére sem mellőzheti a kötelező jellegű munkavédelmi jogsza- bályok alkalmazását és betartását. A Felek felek szerződéses együttműködését erősíti és a mérföldkövek teljesítésére a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnakmunkavédelem fontosságát hangsúlyozza az Épkiv. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége22. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt § (3) bekezdése is, hogy amely a teljesítés esetleges késedelmét kivitelezési dokumentáció részeként határozza meg a megrendelő idejében érzékeljekivitelező által készített, ám a tervezői koordinátor ál- tal ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet. Célszerű tehát, ha ezen terv elkészítési határidejéről, az ellenőrzés módjáról, ütemezéséről szintén rendelkezik a késedelem által okozott károkatkivitelezési szerződés, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzzeha a tervező a megrendelővel kötött tervezé- si szerződés alapján készíti a kiviteli tervdokumentációt.

Fogalma és jellemzői. A mérföldkövet jogszabály Az előleget a Ptk. kifejezetten nem definiálja, azonban az Áfa tv-ből levezethető az előleg meghatározása. Eszerint az előleg termék értékesítése, szolgáltatás nyúj- tása esetében a teljesítést megelőzően juttatott, az ellenértékbe beszámítható va- gyoni előny. Az előleg elsődleges célja a projekt, vállalkozó általi finanszírozásának könnyí- tése, emellett egyben a vállalkozó pénzügyi kockázatát is csökkenti. Az előleg lé- nyegében a vételár ill. vállalkozási díj része, abba minden esetben beszámít, ah- hoz különleges jogkövetkezmények nem fűződnek – szemben a foglalóval. Az Épkiv. 3.§ (2) előírja, hogy amennyiben az építtető a fővállalkozó kivitelező részé- re előleg kifizetését biztosítja, az előleg felhasználásának meghatározását és az előleg elszámolásának módját is rögzíteni kell a kivitelezési szerződésben. Elszámolása a felek megállapodása alapján történhet a teljesítéssel arányosan valamennyi részszámlában, illetve egy összegben a végszámlában is. Az előleg szerződésszerű elszámolásának biztosítékaként bankgarancia vagy biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény szolgálhat. A mérföldkő fentiek alapján tehát, amennyiben a projekt me- nedzsmentben használt olyan eszközmegrendelő kisebb mértékű előleget biz- tosít, amelynek akkor az előleg visszafizetésére vonatkozó biztosíték kikötése nem feltétle- nül indokolt és szükséges. Felhívjuk a funkciójafigyelmet, hogy amennyiben az előleg elszámolása a projekt ütemtervében meghatározott – végszámlá- ban történik, akkor a megrendelő számára fontos – műszaki készült- ségi pontokat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön finanszírozás mellett fizetési biztosítékként is funkcionál az előleg. Amennyiben viszont az előleg elszámolása a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőségteljesítés arányában folya- matosan történik, köt- bér, felmondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több he- lyen „teljesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szem- pontból bizonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projekt menedzsment számáraúgy indokolt, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő két elemet tartalmaz: – ennek megfelelően az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőek. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy előlegvisszafizetési biztosíték összege az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozik. A mérföldkő akár a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényege, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével, vagy esemény bekövetkezésével igazolható előleg elszámolásával arányosan csökkenthető legyen. A Felek a mérföldkövek teljesítésére a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnak. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik Javasoljuk azt is, hogy előlegvisszafizetési biztosítékként ne csak bankgaran- ciát, hanem alternatívaként biztosítói kötelezvényt is fogadjon el a teljesítés esetleges késedelmét a megrendelő idejében érzékelje, és a késedelem által okozott károkat, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzzemegrendelő.

Fogalma és jellemzői. A mérföldkövet jogszabály kifejezetten nem definiálja. A mérföldkő műszaki tartalomhoz rendelt minőségi követelmények megfogalmazására első- sorban a projekt me- nedzsmentben használt olyan eszköz, amelynek az a funkciója, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – a megrendelő számára fontos – műszaki készült- ségi pontokat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, köt- bér, felmondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több he- lyen „teljesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő jogi szem- pontból bizonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projekt menedzsment számára, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő két elemet tartalmaz: – az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőekkiviteli tervekben kerül sor. Az utóbbi évek gyakorlata Étv. 38.§ alapján építési tevékenységet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni. Az általános kivite- lezői gyakorlat azt mutatja, hogy az építőipari előző bekezdésben foglaltakra figyelemmel a kiviteli tervdokumentációt akkor is célszerű megkövetelni, ha jogszabály annak hiányában is lehetővé teszi a kivitelezést. A bírósági gyakorlat szerint a terveket a megrendelő utasításának kell tekinteni. A kiviteli tervdokumentációt többnyire a megrendelő készítteti el, így a tervezés folyamán számára műszaki és költség szempontból egyaránt optimális megoldá- sok kerülnek a tervbe. A kivitelezési projektek összetettsége munka minden esetben kizárólag olyan kiviteli tervdokumentáció birtokában végezhető, mely megfelel az Épkiv-nek, így különösen az 1. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek, s amelyet a megrendelő jóváha- gyása, egyetértése jeléül aláírt, és amely tartalmaz minden információt a kivitele- zés során felhasználandó anyagok, illetve az elkészítendő szerkezetek minőségi követelményei tekintetében. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményei tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozikMagyar Mérnöki Kamara szabályza- tait is. A mérföldkő akár terv helyességéért ugyan elsősorban a tervező felel, de a szakkivitelezőnek minden esetben felül kell vizsgálnia a terveket és köteles a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépésekmegkötése előtt a megrendelőt tájékoztatni, akár amennyiben a tervezés egyes fázisaiterv, akár vagy annak egy része a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz kivi- telező véleménye szerint kivitelezésre alkalmatlan. Amennyiben ezt a megrendelő kezébenkivitelező nem teszi meg, az ebből származó későbbi jogkövetkezmények rá hárulnak. LényegeA Ptk. 6:252. § (3) előírja, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Amennyiben a terv vala- mely hibája vagy hiányossága csak a kivitelezés folyamatában válik felismerhető- vé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni. Ezzel összecseng az Épkiv. 3.§ (1) bekezdés utolsó mondata, amely az alábbi- ak szerint rendelkezik: Ideális esetben tehát egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésévelhibátlan terv áll a rendelkezésünkre, vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyenmelyben az egyes munkarészek műszaki tartalmára vonatkozóan rögzítve vannak a szabvá- nyok, és ezen túl a felhasználandó anyagok konkrétan nevesítve szerepelnek. A Felek Ez esetben a mérföldkövek teljesítésére szabványokban és a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnakgyártók által kiadott felhasználási útmutatókban megfogalmazott követelményeknek megfelelően kell a kivitelezési munkát elvé- gezni. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt isFontos tudni, hogy a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. tör- vény 6.§ szerint a nemzeti szabványok alkalmazása önkéntes, erre figyelemmel célszerű az egyes szabványok alkalmazását a tervekben minél teljesebb körűen rögzíteni, s ezen előírásokat a szerződés mellékletévé tenni, vagy az adott terület- re vonatkozó szabványok alkalmazására utalni. A szerződés szerinti minőségi követelmények meghatározásánál a szolgáltatás minőségének tekintetében mindenkor a Ptk. 6:123. § azon szabályából kell kiin- dulni, miszerint a szolgáltatásnak a teljesítés esetleges késedelmét időpontjában alkalmasnak kell lennie a megrendelő idejében érzékeljerendeltetése szerinti célra, illetőleg, hogy a szolgáltatásnak a rendeltetés szerin- ti célra való alkalmassága szempontjából a minőségi előírásokat is figyelembe kell venni, s ha a felek a minőséget nem határozták meg, a kötelezettnek a forgalom- ban szokásos jó minőségben kell teljesítenie. Amennyiben szabványok nem állnak rendelkezésünkre, úgy a szerződő Fele- ken múlik, hogy valamely Műszaki Irányelvként kiadott konkrét követelményrend- szert alkalmazzanak-e, azonban ezt a szerződésben előre írásban rögzíteniük szükséges. Ezek körében már ma is rendelkezésre állnak a különféle szakmai szervezetek irányelvei, melyek jó alapot biztosítanak a szerződés műszaki tartalmának megíté- léséhez. Ilyenek például az ÉMSZ (Épületszigetelő, Bádogosok és Tetőfedők Ma- gyarországi Szövetsége) tetőszigeteléssel, homlokzatszigeteléssel, bádogos munkákkal kapcsolatos kiadványai. Megjegyezzük, hogy az építőipart teljes mértékben átfogó Műszaki Irányelvek kidolgozásával a késedelem 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet megbízta az Építésügyi Műsza- ki Szabályozási Bizottságot, amelynek koordinálására az ÉMI Nonprofit Kft. kapott megbízást. Az általuk elfogadott irányelveket az ÉMI Nonprofit Kft. által okozott károkatlétreho- zott, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzze.a Lechner Nonprofit Kft. által üzemeltetett Építésügyi Műszaki Adattárban tüntetik majd fel, amely elektronikus úton mindenki által, ingyenesen elérhető lesz. Érdemes tehát rendszeres időközönként felkeresni az ÉMI honlapját és tájéko- zódni a fejleményekről. Amennyiben a felek konkrétan nem kívánnak megállapodni valamely konkrét Műszaki Irányelv alkalmazásáról, úgy helyes gyakorlatként a dokumentumok fon- tossági sorrendjének szerződésben történő rögzítését ajánljuk az alábbiak szerint:

Fogalma és jellemzői. A mérföldkövet jogszabály kifejezetten nem definiálja. A mérföldkő a projekt me- nedzsmentben használt olyan eszköz, amelynek az a funkciójaNapjainkban elmondható, hogy a projekt ütemtervében meghatározott jogalkotó meglehetősen gyakran hoz létre, vagy módosít olyan, az élet valamely jelentős területét általános, vagy részletes jelleg- gel szabályozó jogszabályt, melynek nyomon követése nagyfokú naprakészséget követel meg a jogalkalmazóktól, vagyis azoktól az állampolgároktól, gazdálkodó szervezetektől, akikre az adott jogszabály rendelkezést tartalmaz. Így van ez az építőipar területén is, ahol a közelmúltban számos új jogszabály, illetve jogszabály-módosítás (pl. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárá- sokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet; 155/2016. (VI. 13.) Xxxx. rendelet – a megrendelő számára fontos – műszaki készült- ségi pontokat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön a szerződésben és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, köt- bér, felmondás lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről stb.) fűzzönlépett hatályba, mellyel a jogalkotó szán- déka az volt, hogy átfogóan megreformálja az ágazatot. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. Az építőiparban is több he- lyen „teljesítési szakaszról”végbemenő gyakori jogszabályváltozások tehát különösen nagy megpróbáltatásnak teszik ki a vállalkozásokat, ill. „kivitelezési szakaszról”. A mérföldkő különösen azokat, amelyek nem rendelkeznek megfelelő jogi szem- pontból bizonyos esetekben, osztható szolgáltatás esetén részteljesítésnek minősülhet. Egy komplex projekt megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezését, teljesítését jelenti. E feladatcsoportok szakaszolják is a projektfolyamatot, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak a projekt menedzsment számáraapparátussal, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben változásokat naprakészen nyomon tudják követni. Ezen vállalkozók nem ritkán csak akkor szembesülnek a jogszabályváltozásokkal, amikor a megrendelő eléjük teszi a kivitelezési szerző- dés tervezetét, mely már tartalmazza az adott változást. Javasoljuk, hogy ameny- nyiben a vállalkozó nem rendelkezik kellő jogi apparátussal, abban az esetben vegye igénybe a szakmai kamarák, érdekvédelmi szervezetek segítségét és tájé- koztató anyagait, melyek nem pusztán a jogszabályi változásokat közlik, hanem azok érthető magyarázatát is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladásátadják. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük fenti jogszabályváltozások okán a projekt mérföldköveinekgyakorlatban számtalan alkalommal előfor- dul, hogy egy huzamosabb, évekig tartó építési munka tárgyában létrejövő szer- ződés aláírása és a teljesítés befejezése közötti időszakban, illetve a szerződés- ben kikötött jótállási időszakban valamely, a szerződésre vonatkozó jogszabály megváltozik. A mérföldkő két elemet tartalmaz: – visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőek. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az építőipari kivitelezési projektek összetettsége Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt jogalkotásról szóló törvényben is (a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkoziktovábbiakban: Jat.) is fel- lelhető. Utóbbi deklarálja, hogy: „Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, vala- mint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatar- tást jogellenessé.” A mérföldkő akár visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma megjelenik még a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépésekJat.-ban a Szabá- lyozási átmenet című pontban is, akár amikor arra ad iránymutatást a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényegetörvény, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésével, vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyenhatályba lépő és a hatályát veszítő jogszabály közül melyik alkalmazandó. A Felek Jat. 15.§ (1) bekezdése kimondja, hogy: „A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a mérföldkövek teljesítésére hatálybalépését követően A fentiekkel összefüggésben kimondja a szerződésben határidőt kötnek kijogszabály azt is, ame- lyek elmulasztásához szankciók hogy: A fenti jogszabályhely rendelkezéséből következően tehát, amennyiben a felek között például 2014. február 15-én létrejött egy kivitelezésre vonatkozó vállalkozá- si (kivitelezési) szerződés, amelynek a teljesítési határideje 2015. május 1. volt, akkor a felek jogviszonyára akkor is társulhatnaka régi Ptk. A mérföldkövek célja végső soron (1959. évi IV. tv.) lesz irányadó a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetőségeteljes teljesítés során, ha időközben 2014. A mérföldkövek lehe- tővé teszik március 15-én hatályba lépett az új Ptk. (2013. évi V. tv.). Adott esetben tehát egy 2015-ben felmerült kellékszavatossági kérdésben is a régi Ptk. lesz az irányadó, és az új Ptk. által bevezetett, ingatlanok- ra vonatkozó speciális szavatossági szabály nem lesz alkalmazandó. Fontos ugyanakkor látni azt is, hogy az eljárási törvények, jogszabályok irányadók lesz- nek a teljesítés esetleges késedelmét felekre minden esetben, ha magát az eljárási cselekményt a megrendelő idejében érzékeljemegváltozott jogszabály hatályba lépését követően kezdik meg a felek. Tekintettel arra, hogy a szerződés megkötése után bekövetkezett jogszabály- változások olyan objektív körülmények, amelyekre a feleknek semmilyen ráhatá- suk nincs, viszont azok adott esetben többlet-terhet, vagy kötelezettséget hárít- hatnak valamelyik félre, célszerű rendezni a szerződésben azt, hogy amennyiben a szerződés hatálya alatt jogszabályváltozás következik be, és ez a késedelem által okozott károkatfelek részére többletkötelezettséget állapít meg, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzzetőle jogot von el, ennek következményei, többletköltségei nem képezik a szerződés részét, és erről a feleknek külön meg kell állapodniuk. Megjegyezzük, hogy ezen többletköltségeket – ha azok szoros értelemben a kivitelezéshez kapcsolódnak (pl. szigorúbb energetikai előírások) – jellemzően a megrendelőnek kellene viselnie, hiszen maga a szerződés az ő ér- dekében jön létre. Olyan költségeket pedig, amelyek a vállalkozó saját működé- sére vannak inkább kihatással (pl. szigorúbb munkavédelmi szabályok, új adatvédelmi rendelkezések), célszerű a vállalkozóra telepíteni – azonban ezek- nek a kérdéseknek a rendezése nyilvánvalóan a felek szerződéses megállapodá- sának függvénye.

Fogalma és jellemzői. A mérföldkövet jogszabály kifejezetten nem definiáljaAz építési kivitelezési pályázatokban vagy szerződésekben a megrendelő gyak- ran kéri a vállalkozó teljességi nyilatkozatát. A mérföldkő a projekt me- nedzsmentben használt olyan eszköz, amelynek az a funkciójaEzen dokumentum általában arra vo- natkozik, hogy a projekt ütemtervében meghatározott – kivitelezővel megállapodott vállalkozói díj a megrendelő számára fontos – műszaki készült- ségi pontokat (komplex előrehaladási pontokat) megjelöljön kivitelezés teljes megvalósításának összes költségét tartalmazza. Ez a szerződésben nyilatkozat jellemzően olyan szerződések esetében lehet releváns, ahol a felek átalánydíjban állapodtak meg, hiszen ellenkező esetben a kivitelező a tételes elszámolás szerint jogosult vállalkozói díjra a ténylegesen felmerült és azokhoz szerződéses jogkövetkezményeket (számla kibocsátási lehetőség, köt- bér, felmondás stb.) fűzzön. Hasonló megközelítésben szól az Épkiv. is több he- lyen „teljesítési szakaszról”, ill. „kivitelezési szakaszról”elvégzett munka alapján. A mérföldkő jogi szem- pontból bizonyos esetekbenteljességi nyilatkozat definícióját jogszabályban nem találjuk meg, osztható szolgáltatás sőt az ezen nyilatkozathoz fűződő jogkövetkezmények sem állapíthatók meg teljesen egyértelműen. A teljességi nyilatkozat alapvetően abból a szempontból lehet rele- váns, hogy egy kivitelezés esetén részteljesítésnek minősülhetadott esetben melyik fél viseli a többletmunka költségeit. Egy komplex projekt Többletmunkának minősül a Ptk. szerint a kivitelezési szerződés tartal- mát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munka és az olyan munka is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása számos kisebb részfeladat kivitelezésétnem történhet meg. A Ptk. 6:245.§ (1) kimondja ugyanis, teljesítését jelentihogy amennyiben „a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényel- heti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. E feladatcsoportok szakaszolják is A megrendelő köteles azonban megtéríteni a projektfolyamatotvállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban fel- merült olyan költségét, és ez- zel azonos időben lehetőséget biztosítanak amely a projekt menedzsment számáraszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.” Ha tehát a felek átalánydíjat kötöttek ki, akkor az esetleges többlet- munkák előre látható ellenértékét a vállalkozó főszabály szerint egyébként sem – vagyis teljességi nyilatkozat nélkül sem – követelheti, mivel azok a vállalkozói koc- kázat körébe tartoznak. Kérdéses lehet ugyanakkor, hogy a projektfeladatok kivitelezése közben felek teljességi nyilatkozata adott esetben arra is ellenőrizni tudják a munka előreha- ladását. A projektek természetes megvalósítási fázisaihoz tartozó „jelzőtáblákat” nevez- zük a projekt mérföldköveinek. A mérföldkő két elemet tartalmaz: – az elérendő állapot leírását, – a kívánt állapot eléréséhez szükséges feltételeket és kritériumokat, amelyek specifikusak és mérhetőek. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az építőipari kivitelezési projektek összetettsége és a kivitelezési folyamatok összefüggései miatt a mérföldkövek ki- kötésére megalapozott megrendelői igény mutatkozik. A mérföldkő akár a szerződés teljesítése érdekében teendő jogi lépések, akár a tervezés egyes fázisai, akár a kivitelezés elvárt előrehaladásának számonkéré- sére alkalmas eszköz a megrendelő kezében. Lényegeirányult-e, hogy a vállalkozó szerző- désszerű teljesítése egy adott időpontban valamely előre meghatározott készült- ség/ismérv elérésévelmegrendelő megtérítési igé- nyét a Ptk. fenti szakaszának utolsó fordulata tekintetében is kizárják, vagy esemény bekövetkezésével igazolható legyenvagyis olyan költségek esetére, amelyek a szerződés megkötésének időpontjában nem voltak előreláthatók. A Felek megrendelők törekvései a mérföldkövek teljesítésére megállapodott átalánydíj szavatolása érdekében észszerűek lehetnek annak érdekében, hogy bújtatott vállalkozói díjemeléseket próbáljanak kizárni, másfelől azonban a teljességi nyilatkozat túl általános és pon- tatlan megfogalmazása okot adhat előre nem látható műszaki elemek díjazásának elutasítására és felek közötti vitákra is. Ezen okok miatt – és későbbi jogvitákat elkerülendő – a szerződés kiegyensúlyozottsága érdekében feltétlenül indokolt magában a szerződésben határidőt kötnek ki, ame- lyek elmulasztásához szankciók is társulhatnak. A mérföldkövek célja végső soron a projekt teljesítésének folyamatos nyomon követhetősége. A mérföldkövek lehe- tővé teszik azt isegyértelműen és világosan megfogalmazni, hogy a teljesítés esetleges késedelmét fe- lek hogyan járnak el azon olyan költségek tekintetében, amelyek a megrendelő idejében érzékelje, és a késedelem által okozott károkat, következményeket idejében eny- hítse vagy megelőzzeszerződés megkötésének időpontjában nem voltak előreláthatók.