Előnyök-hátrányok. Az előleg fizetése nyilvánvalóan kedvezőbb anyagi helyzetbe hozza a vállalkozót, hiszen nem kell a teljes kivitelezési költséget megfinanszíroznia, annak egy részét a megrendelő előlegezi. Amennyiben pedig felek az előleg elszámolásának mód- jában megfelelően megállapodnak és az előleg visszafizetésére biztosítékot köt- nek ki, akkor a megrendelő érdekei is kellőképpen biztosítva lesznek.
Előnyök-hátrányok. Amint a fentiekből látjuk, a biztosítás megkötése sok esetben jogszabályi kötele- zettség, azonban azokban az esetekben is célszerű ilyen biztosítást megkövetelni a vállalkozótól, ha az egyébként nem kötelező, mivel a megrendelő pozícióját je- lentősen könnyebbé teszi, és biztosítja azt, hogy egy esetleges káresemény ese- tén valóban megtérülnek a felmerült károk, költségek. Bár a biztosítás a vállalkozó oldalán nyilvánvalóan költséggel jár, a vállalkozó számára előnyös, hogy egy vá- ratlan káresemény nem lehetetleníti el a vállalkozás helyzetét, mivel a biztosító a bekövetkezett – vállalkozó vagy harmadik személy vagyonában ill. személyi sérü- léssel összefüggően felmerült – kárt a biztosítási szerződés feltételei szerint meg- téríti.
Előnyök-hátrányok. A kiviteli dokumentáció részét képező dokumentumok összhangja és a költségve- tés tervnek való megfelelése alapvető fontosságú a kivitelezés során. Különösen igaz ez azért, mivel a kivitelezési szerződéseknél a felek közötti viták alapját sok esetben az ezen eltérésekből, téves számításokból, kimaradt tételekből stb. adó- dó szakkérdések képezik.
Előnyök-hátrányok. Fentiek alapján látható, hogy a munkavédelemre vonatkozó rendelkezések és előírások a kivitelezés mindegyik szakaszában – a tervezéssel kezdődően – ki- emelt szerephez jutnak, és ezeket a teljesítésben részvevő feleknek kölcsönösen figyelembe kell venniük. Emiatt a feleknek a kivitelezés során célszerű azt is meg- fontolni, hogy a kockázatcsökkentés érdekében megfelelő fedezetet nyújtó bizto- sításokat kössenek – hiszen még a vonatkozó munkavédelmi rendelkezések be- tartása esetén is bekövetkezhetnek személyi sérüléssel vagy dologi károkkal járó káresemények.
Előnyök-hátrányok. Amint az a fentiekből kitűnik, mindkét fél érdeke, hogy a szerződés alapját pontos és egyértelmű műszaki dokumentáció képezze. Amennyiben a szerződést meg- előző tárgyalások során több, eltérő tartalmú dokumentum (terv, ajánlatkérési do- kumentáció, ajánlat stb.) készült, feltétlenül szükséges, hogy a szerződés részét képező dokumentumokat felsorolják, és meghatározzák azt, hogy az azok közötti eltérés esetén melyik, milyen sorrendben lesz irányadó. Természetesen az, hogy a megrendelő vagy a vállalkozó dokumentumai lesznek a sorrendben előbb, a fe- lek szerződési szabadságába tartozó kérdés.
Előnyök-hátrányok. A kellékszavatosság-jótállás viszonylatában ki kell emelni azt is, hogy míg a sza- vatosság a törvény erejénél fogva fennáll, akkor is, ha arról a felek külön nem ál- lapodnak meg a szerződésben, jótállási kötelezettség csak akkor keletkezik, ha jogszabály így rendelkezik, vagy erről a felek kifejezetten így állapodnak meg – vagyis várható, hogy utóbbi esetben a jótállási kötelezettséget a kötelezett be- árazza az ajánlatában, adott esetben emelve ezzel a szerződéses ellenértéket. Fontos tudni ugyanakkor azt is, hogy – amint azt fent részleteztük – jótállási kö- telezettséget sok esetben kötelező jelleggel jogszabály is megállapíthat; különö- sen az építőipari kivitelezésekkel kapcsolatban. Ezekben az esetekben a jótállás akkor is fennáll, ha a felek erre külön nem térnek ki a szerződésükben. Várható ugyanakkor az is, hogy a kötelező alkalmassági igény, mint jogvesztő határidő megszűnése a gyakorlatban sok bizonytalanságot, vitát, kérdést vet fel, amelyeknek a megválaszolása a bírói gyakorlatra vár.
Előnyök-hátrányok. Külföldi felek esetén célszerű kétnyelvű szerződéseket kötni és egyidejűleg meg- állapodni az eltérés esetén irányadó változatról.
Előnyök-hátrányok. A tartalékkeret kikötése esetén a felek az általuk előre meghatározott mechaniz- mus szerint gördülékenyebben tudják az esetlegesen felmerült, többletmunkák ill. pótmunkák ellenértékét egymással elszámolni és megfizetni.
Előnyök-hátrányok. Fontos, hogy a felek jogaik tudatában állapodjanak meg a szerződésben arról, hogy a teljesítés feltételei pontosan mikor, milyen feltételek bekövetkezése esetén állnak be. Ennek során fokozottan mérlegeljék, hogy milyen munkafolyamatra van ráhatásuk, illetve milyen biztosíték marad a kezükben arra az esetre, ha a szerző- désszerű teljesítésük ellenére a végszámlájuk nem kerül kiegyenlítésre.
Előnyök-hátrányok. Komplexebb beruházások esetén – különös tekintettel arra, hogy az építőipari szakmákban is egyre jelentősebb mértékű a szakosodás – a kivitelező sok eset- ben szükségképpen vesz igénybe alvállalkozót, hiszen ellenkező esetben az adott szolgáltatást, munkarészt nem tudná maga elvégezni. Az alvállalkozó bevonása ugyanakkor a megrendelőt sem érinti hátrányosan, hiszen a megrendelőnek to- vábbra is csak egy jogviszonya, szerződése fog fennállni (a kivitelező fővállalko- zóval) és az alvállalkozóval szemben fennálló felelősséget is rajta tudja érvénye- síteni. Ez a megoldás tehát tulajdonképpen mindenkinek előnyös, és – amint az a fenti rendelkezésekből kitűnik – módot ad arra is, hogy a felek üzleti érdeküknek megfelelően korlátozzák vagy kizárják az alvállalkozók bevonását a teljesítésbe. Megjegyezzük azt is, hogy az alvállalkozók pozícióját erősítik és vállalkozói díjhoz való jogait is jobban védik a jogszabályi rendelkezések, mint korábban [pl. Épkiv. 33.§ (5)-(6)].