Előnyök-hátrányok. Komplexebb beruházások esetén – különös tekintettel arra, hogy az éptőipari szakmákban is egyre jelentősebb mértékű a szakosodás – a kivitelező sok eset- ben szükségképpen vesz igénybe alvállalkozót, hiszen ellenkező esetben az adott szolgáltatást, munkarészt nem tudná maga elvégezni. Az alvállalkozó bevonása ugyanakkor a megrendelőt sem érinti hátrányosan, hiszen a megrendelőnek to- vábbra is csak egy jogviszonya, szerződése fog fennállni (a kivitelező fővállalko- zóval) és az alvállalkozóval szemben fennálló felelősséget is rajta tudja érvénye- síteni. Ez a megoldás tehát tulajdonképpen mindenkinek előnyös, és – amint az a fenti rendelkezésekből kitűnik – módot ad arra is, hogy a felek üzleti érdeküknek megfelelően korlátozzák vagy kizárják az alvállalkozók bevonását a teljesítésbe. Megjegyezzük azt is, hogy az alvállalkozók pozícióját erősítik és vállalkozói díjhoz való jogait is jobban védik a garanciális rendelkezések, mint korábban [pl. Épkiv. 33.§ (5)-(6)].
Előnyök-hátrányok. Az átadás-átvételi eljárás a kivitelezési szerződés esetén kiemelkedő jelentőségű, hiszen a felek ennek során bizonyosodnak meg arról, hogy a kivitelező teljesítése minden tekintetben szerződésszerű volt-e, és ennek függvénye a vállalkozási díj kiegyenlítése is. Ennek okán az építőipari kivitelezésre vonatkozó jogszabályok több olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek a felek jogos érdekét védik ezen eljárás során. Ilyennek tekinthető a kivitelezőt a számla kiegyenlítéséig az Épkiv. alapján megillető, a munkaterület visszatartására vonatkozó jog ill. ezen viták gör- dülékenyebb elintézését célozza a TSZSZ eljárása is. Utóbbi a jogosult felek meg- bízására szakértői véleményt ad abban az esetben, ha a teljesítésigazolás kiadá- sa nem történt meg, a kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg (lásd még a Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet c. szócikket). Tekintettel arra, hogy a kivitelezések során jellemzően egy több szereplőből álló vállalkozói láncolat alakul ki, iránymutató lehet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság egy határozata, amelyben ki- mondta, hogy amennyiben a megrendelő a fővállalkozótól a művet átvette, és az alvállalkozó teljes vállalkozási része tekintetében elismerte az átvételt, a fővállal- kozó nem tagadhatja meg az alvállalkozó munkájának átvételét (1999/7. Választottbírósági határozat). Ilyen esetekben tehát az alvállalkozó kivitelező is alappal követelheti a teljesítésének átvételét és érvényesítheti annak jogkövetkez- ményeit.
Előnyök-hátrányok. Fontos, hogy a felek tisztában legyenek a kétfajta bírói út közötti érdemi különbsé- gekkel. A választottbíróság eljárása költségesebb, de jellemzően gyorsabb, mint a rendes bírósági eljárás. Az állami bíróság eljárása során az ítélettel szemben jog- orvoslattal lehet élni, a választottbírósági ítélet ellen azonban fellebbezésnek nincs helye. A választottbírósági ítélet rendes bírói úton csak a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perben – speciális esetekben – vizsgálható felül. A fentiek okán jellemzően nagyobb értékű kivitelezési szerződések esetén, ill. külföldi szerződő felek esetén célszerűbb lehet a választottbírói út igénybevétele. Rendes bíróság igénybevétele esetén ügyeljünk arra, hogy ne olyan bíróságban állapodjunk meg, amelynek az illetékessége nem köthető ki (pl. PKKB).
Előnyök-hátrányok. A teljesítési biztosítékok a szerződésben bármelyik fél érdekét szolgálhatják, a megrendelőét szolgálja pl. a jóteljesítési garancia, míg a kivitelezőét a megrende- lő bankja által az díj fizetésére vonatkozó bankgarancia, vagy egy anyavállalati garancialevél. A garancia alapján a jogosult fél könnyebben, gyorsabban vagy na- gyobb eséllyel érvényesítheti a másik féllel szemben fennálló követelését. A túl- zott összegű ill. aránytalan ideig fennálló garanciák azonban az azt biztosítani köteles félnek aránytalan költséget jelenthetnek.
Előnyök-hátrányok. Az előleg fizetése nyilvánvalóan kedvezőbb anyagi helyzetbe hozza a vállalkozót, hiszen nem kell a teljes kivitelezési költséget megfinanszíroznia, annak egy részét a megrendelő előlegezi. Amennyiben pedig felek az előleg elszámolásának mód- jában megfelelően megállapodnak és az előleg visszafizetésére biztosítékot köt- nek ki, akkor a megrendelő érdekei is kellőképpen biztosítva lesznek.
Előnyök-hátrányok. A fizetési biztosítékok a szerződésben a kötelezett fizetési képességét vagy fize- tési készségét segítik elő. A fenti intézmények elsődlegesen azt a célt szolgálják, hogy a vállalkozó megbizonyosodjon arról, hogy megrendelőnek a fedezet a ren- delkezésére áll és, hogy rászorítsák őt a fizetési kötelezettségeinek teljesítésére egy olyan esetben, amikor a kifizetés megtagadásának nincs jogalapja. Olyan esetekre, amikor a vállalkozó a megrendelő fizetési képességét kívánja biztosíta- ni, bankgaranciát, kezességet stb. célszerű a szerződésben kikötni (lásd a Bank- garanciák, garanciák c. szócikknél írottakat).
Előnyök-hátrányok. A feleknek minden esetben indokolt a teljesítésigazolás és a számlafizetés felté- teleiben megállapodni – a vonatkozó – kötelező jogszabályi előírások keretein belül. Amennyiben a teljesítésigazolás kiadása elmarad, és ezt valamelyik fél vitatja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakér- tői Szerv szakvéleményét ajánlott bekérni. Ezen eljárás részletes szabályait lásd a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv c. szócikkben.
Előnyök-hátrányok. Mivel a jövőbeli jogszabályváltozásból eredő bizonytalanságot, kockázatot a felek nem tudják érdemben korlátozni vagy kizárni, feltétlenül javasolt az ilyen esetek- ből eredő költségviselést előre rendezni a szerződésben, vagy arról megállapodni, hogy amennyiben ilyen felmerül, akkor a felek ezen költségekről esetileg fognak megállapodni. Javasoljuk tehát, hogy ilyen esetben a vállalkozó mindenképpen kezdemé- nyezzen egyeztetést a megrendelővel. A vállalkozótól nem várható el ugyanis, hogy a szerződés aláírása előtt kalkuláljon olyan előre nem látható költségekkel, amelyek egy esetleges, a szerződés teljesítése során bekövetkező jogszabályvál- tozás okán merülnek fel – bár az nyilvánvalóan elvárható, hogy a már elfogadott, kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezésekkel kalkuláljon már az aján- latában is.
Előnyök-hátrányok. Amint a fentiekből látjuk, a biztosítás megkötése sok esetben jogszabályi kötele- zettség, azonban azokban az esetekben is célszerű ilyen biztosítást megkövetelni a vállalkozótól, ha az egyébként nem kötelező, mivel a megrendelő pozícióját je- lentősen könnyebbé teszi, és biztosítja azt, hogy egy esetleges káresemény ese- tén valóban megtérülnek a felmerült károk, költségek. Bár a biztosítás a vállalkozó oldalán nyilvánvalóan költséggel jár, a vállalkozó számára előnyös, hogy egy vá- ratlan káresemény nem lehetetleníti el a vállalkozás helyzetét, mivel a biztosító a bekövetkezett – vállalkozó vagy harmadik személy vagyonában ill. személyi sérü- léssel összefüggően felmerült – kárt a biztosítási szerződés feltételei szerint meg- téríti.
Előnyök-hátrányok. A megfelelően előkészített kooperációs értekezlet hatékonyan tudja a felek közöt- ti együttműködést elősegíteni, és egyúttal teret ad annak is, hogy a felek ezen megbeszélés keretében egyeztessék, megoldják az összes vitás, vagy tisztázat- lan kérdést is, ami a kivitelezés során felmerül.