Common use of Fogalma és jellemzői Clause in Contracts

Fogalma és jellemzői. Az építési beruházások megvalósítása során a termékek, megoldások, projekte- lemek egyenértékűségének kérdése rendszeresen vita tárgya: az ajánlatkérők, megrendelők, különféle közbeszerzési ellenőrző szervezetek, illetve a tervezők, kivitelezők értelmezése sokszor igen különböző. Az egyenértékűség kérdése már az előkészítés és annak is jellemzően a tervezési fázisában megjelenik, míg a megvalósítással kapcsolatos közbeszerzési eljárások során először az alkalmas- sági követelmények körében merül fel, máskor az egyenértékűség értékelése bár- mely műszaki kontextusban, a kivitelezési tevékenység közben jelentkezik, ese- tenként az új innovációs megoldások az ajánlattevő vállalatok körében merülnek fel. Így az egyenértékűség kérdése a projekt életciklusának bármely részére befo- lyással lehet. A versenysemlegesség érdekében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzési eljárások dokumentációjában – a szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével – csak példa jelleggel engedi meg egy konkrét termék, műszaki megoldás meghatározását, és kötelezővé teszi a műsza- ki megoldások versenyét azzal, hogy az esetleg megnevezett termékkel egyenér- tékű más termék is beépíthető legyen az épületbe, építménybe. Az egyenértékű termék vagy műszaki megoldás alkalmazása a kivitelezés alatt is rendre felmerül, a beszerezhetőség, a gazdaságosság vagy a technikai fejlődés következtében; mindemellett rendszeresen megjelenik a kivitelezés alatti helyettesítő termék vagy megoldás alkalmazása is. Egyéb általánosan elfogadott meghatározás hiányában a közbeszerzési tör- vény korábbi meghatározását idézzük: a műszaki egyenértékűség a létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhe- tő, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a műszaki egyenértékűség csakis a közbeszerzés útján megvalósuló építési beruházásokhoz lenne kapcsol- ható; az minden építési beruházásra jellemző kategória, így a magánfejlesztések esetén is vizsgálható/vizsgálandó kérdés lehet. A definícióból fakadóan műszaki paraméterek összehasonlításáról szó, ezért az erre vonatkozó vizsgálatnak mű- szaki jellegűnek kell lennie. A szóban forgó paraméterek az építési termék esetén az építési termék épít- ménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény iga- zolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletből szin- te teljeskörűen kiolvashatók – ezek közül kell az adott alkalmazásra relevánsakat kiválasztani. A nem építési termékek esetén a megrendelő, illetve a tervező hatá- rozza meg azokat a jellemzőket (paramétereket), amelyek a műszaki egyenér- tékűség szempontjából vizsgálatra érdemesek. Javasoljuk, hogy erre vonatkozó- an a szerződés fogalmazza meg az egyenértékű termékek, megoldások, projektelemek meghatározásának és elfogadásának eljárásrendjét; ehhez meg- említjük, hogy műszaki egyenértékűség kérdésével komplex módon foglalkozik a Magyar Mérnöki Kamara kiadványsorozatának 85. kötete, melynek – címe: A műszaki egyenértékűség és helyettesítő termék egyenértékűségé- nek megállapítási módjai (2021) – jelzete: Építési Tagozat FAP-2021/207-ÉT; – online elérhetősége: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx/xxx#xxxxxxx Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 49. §-a kifejezetten foglalkozik ezzel a kérdéskörrel és deklarálja, hogy ebben a beruhá- zási körben a műszakilag egyenértékű kiváltásról a tervező és a műszaki ellenőr együttesen dönt [49. §].

Fogalma és jellemzői. Az építési beruházások megvalósítása során a termékek, megoldások, projekte- lemek egyenértékűségének kérdése rendszeresen vita tárgya: az ajánlatkérők, megrendelők, különféle közbeszerzési ellenőrző szervezetek, illetve a tervezők, kivitelezők értelmezése sokszor igen különböző. Az egyenértékűség kérdése már az előkészítés és annak is jellemzően a tervezési fázisában megjelenik, míg a megvalósítással kapcsolatos közbeszerzési eljárások során először az alkalmas- sági követelmények körében merül fel, máskor az egyenértékűség értékelése bár- mely műszaki kontextusban, a kivitelezési tevékenység közben jelentkezik, ese- tenként az új innovációs megoldások az ajánlattevő vállalatok körében merülnek fel. Így az egyenértékűség kérdése a projekt életciklusának bármely részére befo- lyással lehet. A versenysemlegesség érdekében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzési eljárások dokumentációjában – a szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével – csak példa jelleggel engedi meg egy konkrét termék, műszaki megoldás meghatározását, és kötelezővé teszi a műsza- ki megoldások versenyét azzal, hogy az esetleg megnevezett termékkel egyenér- tékű más termék is beépíthető legyen az épületbe, építménybe. Az egyenértékű termék vagy műszaki megoldás alkalmazása a kivitelezés alatt is rendre felmerül, a beszerezhetőség, a gazdaságosság vagy a technikai fejlődés következtében; mindemellett rendszeresen megjelenik a kivitelezés alatti helyettesítő termék vagy megoldás alkalmazása is. Egyéb általánosan elfogadott meghatározás hiányában a közbeszerzési tör- vény korábbi meghatározását idézzük: a műszaki egyenértékűség a létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhe- tő, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti. Ez természetesen nem jelenti aztKözismert, hogy a piacgazdaság velejárója a verseny; ez az építési beruházások tervezése és kivitelezése során nemcsak a vállalkozók, hanem a műszaki egyenértékűség csakis megol- dások versenyét is jelenti: a közbeszerzés útján megvalósuló építési beruházásokhoz lenne kapcsol- hatóversenyre bocsátott, kivitelezendő munka terveinek, tervdokumentációjának lehetővé kell tennie, hogy a pályázók – az előírt műszaki és egyéb jellemzők színvonalának szem előtt tartásával – különböző megoldások- kal, termékekkel, technológiákkal versenyezzenek. A piaci verseny ilyesfajta szé- lesítése az utóbbi évtizedben nagy jelentőséget adott annak az elvárásnak, hogy a verseny alapjául szolgáló ajánlati dokumentációkban a tervező a műszaki tartal- mat teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával, valamint szabványokra, műszaki leírásokra történő hivatkozásokkal fogalmazza meg. Az az általános megrendelői elvárás (közbeszerzések terén kötelező előírás), hogy a tervező ne hivatkozzon meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, ha ez az egyes gazdasági szereplők, termékek előnyben része- sítéséhez vezetne; az minden építési beruházásra jellemző kategória, így ilyen megnevezés csak kivételes esetben engedhető meg és mellette a magánfejlesztések esetén is vizsgálható/vizsgálandó kérdés lehet„vagy azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltesse a tervező. A definícióból fakadóan műszaki paraméterek összehasonlításáról szó, ezért Ezzel az erre vonatkozó vizsgálatnak mű- szaki jellegűnek kell lennie. A szóban forgó paraméterek az építési termék esetén az építési termék épít- ménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során elvvel szinkronban lépett hatályba a teljesítmény iga- zolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletből szin- te teljeskörűen kiolvashatók – rende- let az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól; ez a jogszabály az épí- tési termékek épületekbe, építményekbe történő betervezésének és beépítésé- nek részletes szabályait tartalmazza. Emellett természetesen az építőipar jelentős mértékben felhasznál olyan termékeket is, amelyek az itt említett jogszabály értel- mezési körén kívül esnek: ezek közül kell az adott alkalmazásra relevánsakat kiválasztani. A a „nem építési termékek esetén termékek” és rájuk az egységes, jogszabályban rögzített teljesítmény-igazolási szabályok direkt módon nem vonat- koznak. Ezek a tények adnak különös hangsúlyt annak, hogy a kivitelezési szerződé- sekben a megrendelő az általában követelmény-előírásokkal meghatározott (ter- vezői) műszaki tartalmat konkretizálni akarja az anyagok, szerkezetek, berende- zések beépítése előtt; ennek az eljárásnak a rendjét mindenképpen szükséges szabályozni a szerződésekben, hiszen mind a megrendelő, illetve mind a vállalkozó szá- mára lényeges feladatokról van szó. Minden esetben építési anyagokról, és „nem építési anyagokról”, berendezé- sekről kell döntést hozni, aminek során az előterjesztést a vállalkozó, mint szak- cég teszi meg, majd a megrendelő (általában a tervező hatá- rozza meg azokat bevonásával) elfogadja vagy elutasítja a jellemzőket (paramétereket)vállalkozói javaslatot. Célszerű legalább három változatot bemu- tatni, amelyek a műszaki egyenér- tékűség szempontjából vizsgálatra érdemesekha ez műszakilag lehetséges. A döntés előkészítése komoly vállalkozói munkát igényel és jelentős szállítói, alvállalkozói együttműködés nélkül nem vezethet eredményre. Javasoljuk, hogy erre vonatkozó- an a szerződés fogalmazza egyértelműen rögzítse: milyen módon kell ezt az előterjesztést megten- ni, milyen kellékekkel, dokumentációval; azaz – szükséges kézzel fogható módon, tárgyi valóságában és meghatározott mennyiségben bemutatni a szóban forgó, javasolt anyagot, berendezést, – nagyobb kiterjedésű, terjedelmes vagy „célgyártmány” esetében hol tekint- hető meg az egyenértékű termékekadott termék (referencia-látogatás, gyártóműi szemle stb.), – csatolandó részletes magyar nyelvű termékismertető, gyártói teljesítmény- nyilatkozat, – szintén csatolandó (ha van) hatósági engedély, minősítés, – mellékelendő a vonatkozó karbantartási és/vagy üzemeltetési leírás, – célszerű előírni a benyújtását általában minden további dokumentumnak, aminek birtokában a felelős megrendelői/építtetői döntés meghozható. A szinte kezelhetetlenül nagyszámú beépítendő termékre való tekintettel min- denképpen érdemes külön szerződéses mellékletben meghatározni, hogy nevesí- tetten mely műszaki megoldások, projektelemek meghatározásának és elfogadásának eljárásrendjét; ehhez meg- említjükköltségvetési tételek konkretizálásához szüksé- ges a fentiek szerinti bemutatási (mintáztatási) eljárás. Fontos a szerződésben rendelkezni arról is, hogy műszaki egyenértékűség kérdésével komplex módon foglalkozik – az adott terméket, berendezést mikor kell a Magyar Mérnöki Kamara kiadványsorozatának 85. kötetevállalkozónak bemutatnia (nyil- vánvalóan ennek időpontját a vonatkozó anyagrendelés legkésőbbi időpont- ja determinálja), melynek – címe: A műszaki egyenértékűség és helyettesítő termék egyenértékűségé- nek megállapítási módjai (2021) a megrendelőnek a bemutatást követően hány nap áll rendelkezésre a min- ta elfogadására, illetve – jelzete: Építési Tagozat FAP-2021/207-ÉT; – online elérhetősége: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx/xxx#xxxxxxx Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 49. §-a kifejezetten foglalkozik ezzel elutasítás esetén milyen indoklási kötelezettsége van a kérdéskörrel és deklarálja, hogy ebben a beruhá- zási körben a műszakilag egyenértékű kiváltásról a tervező és a műszaki ellenőr együttesen dönt [49. §]megrendelőnek.

Fogalma és jellemzői. Az építési beruházások megvalósítása során a termékek, megoldások, projekte- lemek egyenértékűségének kérdése rendszeresen vita tárgya: az ajánlatkérők, megrendelők, különféle közbeszerzési ellenőrző szervezetek, illetve a tervezők, kivitelezők értelmezése sokszor igen különböző. Az egyenértékűség kérdése már az előkészítés és annak is jellemzően a tervezési fázisában megjelenik, míg a megvalósítással kapcsolatos közbeszerzési eljárások során először az alkalmas- sági követelmények körében merül fel, máskor az egyenértékűség értékelése bár- mely műszaki kontextusban, a kivitelezési tevékenység közben jelentkezik, ese- tenként az új innovációs megoldások az ajánlattevő vállalatok körében merülnek fel. Így az egyenértékűség kérdése a projekt életciklusának bármely részére befo- lyással lehet. A versenysemlegesség érdekében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzési eljárások dokumentációjában – a szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével – csak példa jelleggel engedi meg egy konkrét termék, műszaki megoldás meghatározását, és kötelezővé teszi a műsza- ki megoldások versenyét azzal, hogy az esetleg megnevezett termékkel egyenér- tékű más termék is beépíthető legyen az épületbe, építménybe. Az egyenértékű termék vagy műszaki megoldás alkalmazása a kivitelezés alatt is rendre felmerül, a beszerezhetőség, a gazdaságosság vagy a technikai fejlődés következtében; mindemellett rendszeresen megjelenik a kivitelezés alatti helyettesítő termék vagy megoldás alkalmazása is. Egyéb általánosan elfogadott meghatározás hiányában a közbeszerzési tör- vény korábbi meghatározását idézzük: a műszaki egyenértékűség a létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhe- tő, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti. Ez természetesen nem jelenti aztKözismert, hogy a piacgazdaság velejárója a verseny; ez az építési beruházások tervezése és kivitelezése során nemcsak a vállalkozók, hanem a műszaki egyenértékűség csakis megol- dások versenyét is jelenti: a közbeszerzés útján megvalósuló építési beruházásokhoz lenne kapcsol- hatóversenyre bocsátott, kivitelezendő munka terveinek, tervdokumentációjának lehetővé kell tennie, hogy a pályázók – az előírt műszaki és egyéb jellemzők színvonalának szem előtt tartásával – különböző megoldások- kal, termékekkel, technológiákkal versenyezzenek. A piaci verseny ilyesfajta szé- lesítése az utóbbi évtizedben nagy jelentőséget adott annak az elvárásnak, hogy a verseny alapjául szolgáló ajánlati dokumentációkban a tervező a műszaki tartal- mat teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával, valamint szabványokra, műszaki leírásokra történő hivatkozásokkal fogalmazza meg. Az az általános megrendelői elvárás (közbeszerzések terén kötelező előírás), hogy a tervező ne hivatkozzon meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, ha ez az egyes gazdasági szereplők, termékek előnyben része- sítéséhez vezetne; az minden építési beruházásra jellemző kategória, így ilyen megnevezés csak kivételes esetben engedhető meg és mellette a magánfejlesztések esetén is vizsgálható/vizsgálandó kérdés lehet„vagy azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltesse a tervező. A definícióból fakadóan műszaki paraméterek összehasonlításáról szó, ezért Ezzel az erre vonatkozó vizsgálatnak mű- szaki jellegűnek kell lennie. A szóban forgó paraméterek az építési termék esetén az építési termék épít- ménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során elvvel szinkronban öt esztendeje lépett hatályba a teljesítmény iga- zolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendeletből szin- te teljeskörűen kiolvashatók – ezek közül kell rendelet az adott alkalmazásra relevánsakat kiválasztani. A nem építési termék építménybe történő betervezésének és beépíté- sének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól; ez a jog- szabály az építési termékek esetén épületekbe, építményekbe történő betervezésének és beépítésének részletes szabályait tartalmazza. Ezek a tények adnak különös hangsúlyt annak, hogy a kivitelezési szerződé- sekben a megrendelő az általában követelmény-előírásokkal meghatározott (ter- vezői) műszaki tartalmat konkretizálni akarja az anyagok, szerkezetek, berende- zések beépítése előtt; ennek az eljárásnak a rendjét mindenképpen szükséges szabályozni a szerződésekben, hiszen mind a megrendelő, illetve mind a vállalkozó szá- mára lényeges feladatokról van szó. Általában építési anyagokról, berendezésekről kell döntést hozni, aminek során az előterjesztést a vállalkozó, mint szakcég teszi meg, majd a megrendelő (általá- ban a tervező hatá- rozza meg azokat bevonásával) elfogadja vagy elutasítja a jellemzőket (paramétereket)vállalkozói javaslatot. A döntés előkészítése komoly vállalkozói munkát igényel és jelentős szállítói, amelyek a műszaki egyenér- tékűség szempontjából vizsgálatra érdemesekal- vállalkozói együttműködés nélkül nem vezethet eredményre. Javasoljuk, hogy erre vonatkozó- an a szerződés fogalmazza egyértelműen rögzítse: milyen módon kell ezt az előterjesztést megten- ni, milyen kellékekkel, dokumentációval; azaz – szükséges kézzel fogható módon, tárgyi valóságában és meghatározott mennyiségben bemutatni a szóban forgó, javasolt anyagot, berendezést, – nagyobb kiterjedésű, terjedelmes vagy „célgyártmány” esetében hol tekint- hető meg az egyenértékű termékekadott termék (referencia-látogatás, gyártóműi szemle stb.), – csatolandó részletes magyar nyelvű termékismertető, gyártói teljesítmény- nyilatkozat, – szintén csatolandó (ha van) hatósági engedély, minősítés, – mellékelendő a vonatkozó karbantartási és/vagy üzemeltetési leírás, – célszerű előírni a benyújtását általában minden további dokumentumnak, aminek birtokában a felelős megrendelői/építtetői döntés meghozható. A szinte kezelhetetlenül nagyszámú építési termékre való tekintettel minden- képpen érdemes külön szerződéses mellékletben meghatározni, hogy nevesítetten mely műszaki megoldások, projektelemek meghatározásának és elfogadásának eljárásrendjét; ehhez meg- említjükköltségvetési tételek konkretizálásához szükséges a fentiek szerinti bemutatási (mintáztatási) eljárás. Fontos a szerződésben rendel- kezni arról is, hogy műszaki egyenértékűség kérdésével komplex módon foglalkozik – az adott terméket, berendezést mikor kell a Magyar Mérnöki Kamara kiadványsorozatának 85. kötetevállalkozónak bemutatnia (nyil- vánvalóan ennek időpontját a vonatkozó anyagrendelés legkésőbbi időpont- ja determinálja), melynek – címe: A műszaki egyenértékűség és helyettesítő termék egyenértékűségé- nek megállapítási módjai (2021) a megrendelőnek a bemutatást követően hány nap áll rendelkezésre a min- ta elfogadására, – jelzete: Építési Tagozat FAP-2021/207-ÉT; – online elérhetősége: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx/xxx#xxxxxxx Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 49. §-a kifejezetten foglalkozik ezzel illetve elutasítás esetén milyen indoklási kötelezettsége van a kérdéskörrel és deklarálja, hogy ebben a beruhá- zási körben a műszakilag egyenértékű kiváltásról a tervező és a műszaki ellenőr együttesen dönt [49. §]megrendelő- nek.

Fogalma és jellemzői. Az építési beruházások megvalósítása során építőipari termelés sajátosságaiból következően a termékekkivitelezési szerződések tel- jesítésének csaknem állandó velejárói a megvalósítás időszakában bekövetkező változások, megoldásokváltoztatások. Ezek a módosítások igen sokfélék lehetnek – kezdemé- nyezheti akár a megrendelő, projekte- lemek egyenértékűségének kérdése rendszeresen vita tárgya: az ajánlatkérőkakár a vállalkozó; a változás, megrendelőkváltoztatás tárgya lehet a műszaki tartalom, különféle közbeszerzési ellenőrző szervezetek, illetve a tervezők, kivitelezők értelmezése sokszor igen különböző. Az egyenértékűség kérdése már az előkészítés és annak is jellemzően a tervezési fázisában megjelenik, míg a megvalósítással kapcsolatos közbeszerzési eljárások során először az alkalmas- sági követelmények körében merül fel, máskor az egyenértékűség értékelése bár- mely műszaki kontextusbanhatáridő, a kivitelezési tevékenység közben jelentkezikés pénzügyi ütemezés, ese- tenként az új innovációs megoldások az ajánlattevő vállalatok körében merülnek fel. Így az egyenértékűség kérdése a projekt életciklusának lényegében bármely részére befo- lyással lehetszerződéses feltétel. A versenysemlegesség érdekében felek könnyebben és gördülékenyebben tudják ezen módosításokat kezelni, ha arra már a közbeszerzésekről szóló 2015szerződésben előre rögzítenek egy el- járásmódot, ezért javasoljuk, hogy a kivitelezési szerződés rendelkezzen az ilyes- fajta változások kezelésére szolgáló eljárásrendről, annak következményeiről. évi CXLIIIA változtatások, változások kezelésének és követésének alapelve, hogy mind a megrendelő, mind a vállalkozó jogosult azt kezdeményezni és adott esetben an- nak a következményeit viselni. törvény A változtatás, változás alapvetően a kivitelezési szerződés módosításával jár együtt, amelyre elsődlegesen a Ptk. rendelkezései lesznek az irányadók. Ennek megfelelően a szerződés bármilyen módosítása csak a felek közös megegyezése alapján lehetséges – kivéve, ha a szerződés vagy jogszabály valamelyik felek fel- jogosítja az egyoldalú módosításra. Speciális esete ezen módosításnak a közbeszerzési eljárások dokumentációjában – a eljárás eredményeként kötött szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével – csak példa jelleggel engedi meg egy konkrét termékműszaki tartalomra vonatkozó módosítása, műszaki megoldás meghatározását, és kötelezővé teszi a műsza- ki megoldások versenyét azzaltekintettel arra, hogy az esetleg megnevezett termékkel egyenér- tékű más termék is beépíthető legyen az épületbe, építménybe. Az egyenértékű termék vagy műszaki megoldás alkalmazása a kivitelezés alatt is rendre felmerül, a beszerezhetőség, a gazdaságosság vagy a technikai fejlődés következtében; mindemellett rendszeresen megjelenik a kivitelezés alatti helyettesítő termék vagy megoldás alkalmazása is. Egyéb általánosan elfogadott meghatározás hiányában a közbeszerzési tör- vény korábbi meghatározását idézzük: a műszaki egyenértékűség a létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhe- tő, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a műszaki egyenértékűség csakis a közbeszerzés útján megvalósuló építési beruházásokhoz lenne kapcsol- ható; az minden építési beruházásra jellemző kategória, így a magánfejlesztések esetén is vizsgálható/vizsgálandó kérdés lehet. A definícióból fakadóan műszaki paraméterek összehasonlításáról szó, ezért az erre vonatkozó vizsgálatnak mű- szaki jellegűnek kell lennie. A szóban forgó paraméterek az építési termék esetén az építési termék épít- ménybe történő betervezésének kapcsolódó tervezői és beépítésének, ennek során a teljesítmény iga- zolásának mérnöki szolgáltatások közbe- szerzésének részletes szabályairól szóló 275/2013322/2015. (VII. 16X. 30.) Korm. rendeletből szin- te teljeskörűen kiolvashatók – ezek közül kell rendelet 28. §. (1) bekezdése rendelkezése szerint „az adott alkalmazásra relevánsakat kiválasztaniajánlatkérőként szerződő fél és a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés megkötését követően az árazott költség- vetés tételei tekintetében egyeztetést folytathatnak, amely során a beépítésre ke- rülő egyes tételeket véglegesíthetik.” A jogszabály idevágó megkötést is tartalmaz a (2) bekezdése szerint: „a felek az egyeztetésen csak az ajánlattevő által az aján- latában megjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg.” Amennyiben a felek a helyettesítő termék beépítéséről állapodnak meg, a szerződés módosítása a Kbt. A nem építési termékek rendelkezéseinek megfelelően új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül is kivitelezhető lehet. Minden szerződésmódosítás esetén a megrendelő, illetve a tervező hatá- rozza meg azokat a jellemzőket (paramétereket), amelyek a műszaki egyenér- tékűség szempontjából vizsgálatra érdemesek. Javasoljukjavasoljuk, hogy erre vonatkozó- an a szerződés fogalmazza meg véglegesített szerződé- si feltételeket, megnevezésekkel konkréttá tett műszaki tartalmat a felek egyértel- műen rögzítsék írásbeli szerződésmódosításban, hiszen ez az egyenértékű termékeka tartalom, megoldásokaminek a megvalósítására a vállalkozó, projektelemek meghatározásának és elfogadásának eljárásrendjét; ehhez meg- említjük, hogy műszaki egyenértékűség kérdésével komplex módon foglalkozik az átvételére pedig a Magyar Mérnöki Kamara kiadványsorozatának 85. kötete, melynek – címe: A műszaki egyenértékűség és helyettesítő termék egyenértékűségé- nek megállapítási módjai (2021) – jelzete: Építési Tagozat FAP-2021/207-ÉT; – online elérhetősége: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx/xxx#xxxxxxx Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 49. §-a kifejezetten foglalkozik ezzel megrendelő a kérdéskörrel és deklarálja, hogy ebben a beruhá- zási körben a műszakilag egyenértékű kiváltásról a tervező és a műszaki ellenőr együttesen dönt [49. §]szerződésben kötelezettséget vállal.