A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók 5
II.1. Az eszközalapok 5
II.2. A befektetési kockázatok 6
A kockázatviselés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete: • az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy • ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza.
3.2. A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon – az ajánlat beérkezését követő 16. nap 0 óra 00 perc – kezdődik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha a kockázatviselésnek a szerződésben meghatározott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.
Kizárt kockázatok 5.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti eseménye közvet- lenül vagy közvetve összefüggésben áll harci ese- ményben vagy más háborús cselekményben vala- mely fél mellett történő aktív részvétellel vagy az állam elleni bűncselekményben való részvétellel. Jelen feltételek szempontjából háborúnak minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, a határ- villongás, a felkelés, a forradalom, a zendülés, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgár- háború, idegen ország határozott célú hadicselek- ményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény. A kommandó támadás és a terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdeké- ben lép fel. E szerződés szerint állam elleni bűn- cselekmény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít, így különösen: lázadás, kémkedés, rombolás.
5.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti esemény atom- károk (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ionizáló vagy lézersugárzás, valamint ezek szennyezése) folytán következik be.
5.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti eseménye alkoho- los állapotával, bódító-, kábító- vagy hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztásával, toxikus anya- gok rendszeres szedése miatti függőségével össze- függésben következett be.
5.4. Jelen feltétel vonatkozásában nem minősül bal- esetnek:
a) a napsugárzás által okozott égési sérülések, hőguta;
b) a fagyási sérülések;
c) olyan balesetek, melyek következménye a fogak törése, bármilyen jellegű pótlása;
d) az olyan balesetek következményei, melyek betegségi előzményekből erednek; ideértve a biztosított olyan balesetét is, amely pszichiátri- ai, neurotikus betegségével okozati összefüg- gésben következett be;
e) a szokványos (habituális) ízületi ficamok és alkati sajátosságból adódó ízületi szalag- gyen- geség;
Koncentrációs kockázat Egy kisebb földrajzi területen vagy egy-egy iparágban (szektorban) vagy befektetési eszköztí- pusban összpontosuló (koncentrálódó) befektetés teljes egé- szében ki van téve olyan eseményeknek, melyek az adott be- fektetésre hatnak. A koncentrációs kockázat csökkenthető a befektetés sokféleségének növelésével (diverzifikáció). – Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok föld- rajzilag koncentrálódnak, a feltüntetett földrajzi kitettség azon országnak, ország-csoportnak, régiónak vagy konti- nensnek a megnevezése, ahol a kockázatok összpontosul- nak. – Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok egy iparágban (szektorban) koncentrálódnak, a feltüntetett szektorális kitettség azon iparágnak a megnevezése, ahol a kockázatok összpontosulnak.
Mikor és hogyan kell fizetnem? A biztosítás díját a Biztosítási szerződés megkötésével egy időben és egy összegben kell megfizetni.
Biztosító által nem fedezett károk felsorolása (kizárások) Amennyiben a kár kiváltó oka a hó statikus nyomásán kívül kivitelezési hiányosságokra is visszavezethető, a kárt a Biztosító a hiányosságokból eredő közrehatás miatti levonással téríti meg. Nem téríti meg a biztosító: a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár. az építés, felújítás alatt álló épületek hónyomás által megrongált ideiglenes fedésében okozott károk. Összeghatár /limit Épület vagyoncsoport és Melléképület vagyoncsoport esetében a szerződés szerinti biztosítási összeg. Ingóságok esetében a szerződés szerinti biztosítási összeg, de ezen belül a károk – műtárgyakra Médium csomagban 500 000 Ft-ig, Prémium csomagban 1 000 000 Ft-ig, – nagyértékű ingóságok, értéktárgyakra Alap csomagban az ingóságok biztosítási összegének 20%-áig, Médium csomagban 30%-áig, Prémium csomagban 40%-áig, – idegen tulajdonú vagyontárgyakra Médium és Prémium csomagban az ingóságok biztosítási összegének 5%-áig, – vállalkozások vagyontárgyaira Médium és Prémium csomagban az ingóságok biztosítási összegének 10%-áig térítettek. Személygépkocsi-, motorkerékpár tartozékok (pl. gumiabroncs, csomagtartó, stb., kivéve üzemanyag) maximum az Ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének 5%-áig. Mellékköltségek Alap csomag estén legfeljebb a biztosítási összeg 2,5%-a, Médium és Prémium csomag esetében 5%-a. Önrész mértéke Nincs önrész. Megjegyzés Alap csomagban műtárgy, idegen tulajdonú vagyontárgy és vállalkozások vagyontárgyai nem biztosítottak. Amennyiben a kár kiváltó oka a hó statikus nyomásán kívül kivitelezési hiányosságokra is visszavezethető, a kárt a Biztosító a hiányosságokból eredő közrehatás miatti levonással téríti meg.
Ügyleti kamat A Hitelkeret-szerződésben megállapodott mértékű hitelkamat, melyet az Adós a folyósított Kölcsön összege után fizet a Hitelintézetnek. A Hitelkeret-szerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra – Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén az első referencia-kamatláb periódusra – érvényes ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti, a ténylegesen felszámításra kerülő ügyleti kamat mértéke eltérhet. Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Adós a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az ügyleti kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel.
Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események) A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:
a) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;
Kizárások a kockázatviselés köréből Nem fedezi a biztosítás:
1. a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1.§ 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat; A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cse- lekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;
2. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;
3. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek oko- zott kárt a tulajdon százalékos arányában;
4. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;
5. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;
6. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;
7. a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költ- ségeket és egyéb kiadásokat, így különösen a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kap- csolatban felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat, valamint a biztosítottnak megfizetett díjak (pl. megbízási és vállalkozási díj) és költségek visszafizetéséből eredő károkat;
8. a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bír- ságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcso- latos képviseleti költségeit;
9. dologi károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;
10. a környezetszennyezéssel okozott károkat és a környezeti elemekben (pl. föld, víz, levegő, élővilág) oko- zott károkat;
11. hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból, radioaktív anyagok birtoklásából és gyógyító célú felhasználásából eredő károkat, továbbá az elektromágneses mezők által okozott károkat;
12. a közigazgatási jogkörben (pl. hatósági állatorvosi jogkörben) okozott károkat;
13. a termékfelelősségi károkat;
14. reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módón történő igénybevételének előmopzdíására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevé- kenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertésének növelésére irányul;
15. közvetlenül az állam ellen érvényesíthető vagy más felelősségbiztosítással fedezett károkat;
16. kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szint- jét, valamint a genetikai károsodásokat;
17. röntgenberendezések, radioaktív anyagok birtoklásából, és gyógyító célú felhasználásából, illetve ioni- záló-, és lézersugárzásból eredő károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek felhasználásával összefüggésben merültek fel;
18. legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, valamint a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós berendezések által okozott károkat;
19. a beteg kezeléséhez kapcsolódó, jogszabály által előírt állatorvosi dokumentációs kötelezettség elmu- lasztásával, téves dokumentálással, téves adatot tartalmazó irat kiadásával, az állatorvosi kezelési do- kumentáció kiadásának elmulasztásával, kiadásának késedelmével, illetve kiadásának megtagadásával, valamint a biztosítottat terhelő tájékoztatási kötelezettség illetve az annak megtörténtét igazoló doku- mentálás elmulasztásával, továbbá az egységes európai kisállat-útlevél vagy a Lóútlevél kiállításával és/ vagy kiadásával összefüggésben keletkezett kártérítési igényeket;
20. azon károka, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján le- folytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz;
21. számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrál áramkör vagy hasonló eszköz ibás dátumfelis- merésével, számítógép vagszámítógépes hálózat védelmi rendszerének hiányával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül. ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve;
22. lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kor- mozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő, valamint azbeszt alkalma- zásából vagy felhasználásából eredő károkat;
23. műtétek miatti esztétikai reklamációval összefüggésben előterjesztett igényeket;
24. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, te- vékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.
Devizaárfolyam kockázat Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet- kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az érintett Alapok eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke az alapdevizára konvertálva az adott deviza és az alapdeviza közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési jegyeket megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfólióját alkotó egyedi értékpapírok devizanemeinek az Alap alapdevizájával szemben meghatározott árfolyam-ingadozásának kockázatával kell szembenézniük.