Inflációs kockázat mintaszakaszok

Inflációs kockázat. Az infláció a befektetések reálhozamának mértékét, vagyis a befektetésnek a megszüntetés időpontjában fennálló vásárlóértékét teszi bizonytalanná. Hosszú távú befektetések esetén fokozottan tekintettel kell lenni az inflációnak a befektetés eredményét csökkentő hatására.
Inflációs kockázat az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok aktuális piaci értékét a mindenkori kamatszint alapvetően befolyásolja. Mivel a mindenkori kamatszintre erős hatással vannak az inflációs várakozások, ezért az infláció alakulása a kamatszinten keresztül befolyásolhatja az eszközalapban lévő kamatozó értékpapírok értékét, így az eszközalap hozamát is.
Inflációs kockázat. A fogyasztói árindex emelkedése mindig rejt magában némi bizonytalanságot, így előfordulhat, hogy az infláció – bizonyos múltbeli időszakot tekintve – meghaladja az állampapírpiac hozamát. Tekintettel arra, hogy a Befektetési jegyek nominális hozama alapvetően az állampapír- és részvénypiaci hozamoktól függ, az Alap nominális teljesítménye ezáltal egyes időszakokban az infláció alatt maradhat. Ez pedig a negatív reálhozam kockázatát hordozza magában.
Inflációs kockázat. A pénz leértékelődése következtében
Inflációs kockázat. Az inflációs ráta, illetve a piaci kamatok változékonysága különösen az Alap portfoliójának részét képezô állampapírok értékére lehet negatív, de pozitív hatással is. Mindez befolyásolja az Alap nettó eszközértékét.

Related to Inflációs kockázat

  • A kockázatviselés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete: • az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy • ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza.

  • Kockázatviselés kezdete Az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító vállalja a biztosítási események bekövetkezésére a kockázatot.

  • Kizárások a kockázatviselés köréből A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

  • Kizárt kockázatok A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény:

  • A biztosító kockázatviselése 19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.

  • Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem terjed ki a biztosítás

  • Likviditási kockázat az eszközalapban lévő befektetési instrumentumok értékesítése adott esetben nehézségekbe ütközhet (csak hosszabb idő után, illetve, csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges). A likviditási kockázat az eszközalap szabad pénzeszközeinek befektetésekor is korlátozó tényező lehet. A likviditás hiánya így kedvezőtlenül hathat az eszközalapban lévő eszközök, így magának az eszközalapnak az értékére is.

  • Árukockázat Likviditási kockázat Devizakockázat • Ország / politikai kockázat •

  • A biztosító kockázatviselésének kezdete 52. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.

  • Kockázatkizárás A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események)