Common use of Ingóságok biztosítása esetén Clause in Contracts

Ingóságok biztosítása esetén. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes háztartási ingóság új állapotban történő beszerzési értékét (árát). Az értéktárgyak, különleges ingóságok és az általános háztartási in- góságok vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe. Ha az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összege ala- csonyabb az idetartozó összes vagyontárgy beszerzési értékénél (új állapot- ban történő beszerzési értéknél) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biz- tosítási összeg az új állapotban történő beszerzés költségeihez aránylik. Az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport körében a biztosí- tó az alulbiztosítottságot abban az esetben vizsgálja, ha a biztosítá- si szerződésben a szerződő által megadott hasznos alapterület ki- sebb a biztosított ingóságok elhelyezésére szolgáló épület, lakás, lakásbérlemény tényleges hasznos alapterületénél. A hasznos alapterületének kiszámítása megegyezik a 4.X. xxxxxxx leírtakkal. A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül a biztosí- tott ingóságokra káreseményenként a szerződésben feltüntetett kárté- rítési limitig, de maximum a biztosítási összegig viseli a kockázatot a biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén, és aránylagos kártérí- tést nem alkalmaz.

Ingóságok biztosítása esetén. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes háztartási ingóság új állapotban történő beszerzési értékét (árát). Az értéktárgyak, különleges ingóságok és az általános háztartási in- góságok vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe. Ha az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összege ala- csonyabb az idetartozó összes vagyontárgy beszerzési értékénél (új állapot- ban történő beszerzési értéknél) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biz- tosítási összeg az új állapotban történő beszerzés költségeihez aránylik. Az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport körében a biztosí- tó biztosító javas- latot tehet a szerződőnek arra a legalacsonyabb biztosítási összegre, amely- nél – kár esetén – még nem érvényesül az alulbiztosítottságot abban alulbiztosítás jogkövetkezménye, az esetben vizsgálja, ha a biztosítá- si szerződésben aránylagos kártérítés. Amennyiben a szerződő a biztosító által megadott hasznos alapterület ki- sebb javasoltnál kisebb értékkel határozza meg az általános háztartási ingóságok biztosítási össze- gét, ezt a biztosított ingóságok elhelyezésére szolgáló épület, lakás, lakásbérlemény tényleges hasznos alapterületénél. A hasznos alapterületének kiszámítása megegyezik tényt a 4.X. xxxxxxx leírtakkalszerződés záradéka tartalmazza. A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül a biztosí- tott ingóságokra káreseményenként a szerződésben kötvényben feltüntetett kárté- rítési kártérí- tési limitig, de maximum a biztosítási összegig viseli a kockázatot a biztosító biz- tosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén, és aránylagos kártérí- tést kártérítést nem alkalmaz.

Ingóságok biztosítása esetén. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes háztartási ingóság új állapotban történő beszerzési értékét (árát). Az értéktárgyak, különleges ingóságok és az általános háztartási in- góságok vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe. Ha az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összege ala- csonyabb alacsonyabb az idetartozó összes vagyontárgy beszerzési értékénél (új állapot- ban állapotban történő beszerzési értéknél) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biz- tosítási biztosítási összeg az új állapotban történő beszerzés költségeihez aránylik. Az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport körében a biztosí- tó az alulbiztosítottságot abban az esetben vizsgálja, ha a biztosítá- si szerződésben a szerződő által megadott hasznos alapterület ki- sebb a biztosított ingóságok elhelyezésére szolgáló épület, lakás, lakásbérlemény tényleges hasznos alapterületénél. A hasznos alapterületének kiszámítása megegyezik a 4.X. 4.A. xxxxxxx leírtakkalxeírtakkal. A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül a biztosí- tott ingóságokra káreseményenként a szerződésben feltüntetett kárté- rítési limitig, de maximum a biztosítási összegig viseli a kockázatot a biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén, és aránylagos kártérí- tést nem alkalmaz.

Ingóságok biztosítása esetén. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes háztartási ingóság új állapotban történő beszerzési értékét (árát). Az értéktárgyak, különleges ingóságok és az általános háztartási in- góságok vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe. Ha az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összege ala- csonyabb alacsonyabb az idetartozó összes vagyontárgy beszerzési értékénél (új állapot- ban állapotban történő beszerzési értéknél) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biz- tosítási biztosítási összeg az új állapotban történő beszerzés költségeihez aránylik. Az A biztosító ajánlattételkor a biztosításra ajánlott lakás, illetve lakóépület kockázatviselési helyének címe és a lakóingatlan szerződő által megjelölt tényleges alapterülete alapján javaslatot tesz a szerződőnek az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport körében ingóság vagyoncsoportnál arra a biztosí- tó legalacsonyabb biztosítási összegre, amelynél – kár esetén – még nem érvényesül az alulbiztosítottságot abban alulbiztosítás jog- következménye, az esetben vizsgáljaaránylagos kártérítés. A biztosító szolgáltatásának felső határa az így megállapított biztosítási összeg. Amennyiben a biztosítottság vizsgálata során megállapításra kerül, ha a biztosítá- si szerződésben a szerződő által megadott hasznos alapterület ki- sebb hogy a biztosított ingóságok elhelyezésére szolgáló épület, lakás, lakásbérlemény tényleges hasznos alapterületénél. A hasznos alapterületének kiszámítása megegyezik a 4.X. xxxxxxx leírtakkal. A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül a biztosí- tott ingóságokra káreseményenként illetve lakóépület valóságos kockázatviselési helyének címe eltér a szerződésben feltüntetett kárté- rítési limitig(kötvényben) megadott kockázatviselés helyének cí- métől és/vagy a lakóingatlan tényleges alapterülete a káridőpontban több, de maximum mint a biztosítási összegig viseli a kockázatot szerződésben lakóépület címszó alatt rögzített m2-érték, úgy a biztosító fenntartja azt a jogot, hogy a káridőpontban aktuális in- dexált biztosítási esemény bekövetkezése esetén, összeget a biztosító ne minősítse a „biztosító által javasolt biztosítási összeg”-nek és aránylagos kártérí- tést nem alkalmazvizsgálja az alulbiztosítottságot.

Ingóságok biztosítása esetén. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes háztartási ingóság új állapotban történő beszerzési értékét (árát). Az értéktárgyak, különleges ingóságok és az általános háztartási in- góságok vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe. Ha az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összege ala- csonyabb az idetartozó összes vagyontárgy beszerzési értékénél (új állapot- ban történő beszerzési értéknél) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biz- tosítási összeg az új állapotban történő beszerzés költségeihez aránylik. Az A biztosító ajánlattételkor a biztosításra ajánlott lakás, illetve lakóépület kockázatviselési helyének címe és a lakóingatlan szerződő által megjelölt tényleges alapterülete alapján javaslatot tesz a szerződőnek az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport körében ingóság vagyoncsoportnál arra a biztosí- tó legalacsonyabb biztosítási összegre, amelynél – kár esetén – még nem érvényesül az alulbiztosítottságot abban alulbiztosítás jog- következménye, az esetben vizsgáljaaránylagos kártérítés. A biztosító szolgáltatásának felső határa az így megállapított biztosítási összeg. Amennyiben a biztosítottság vizsgálata során megállapításra kerül, ha a biztosítá- si szerződésben a szerződő által megadott hasznos alapterület ki- sebb hogy a biztosított ingóságok elhelyezésére szolgáló épület, lakás, lakásbérlemény tényleges hasznos alapterületénél. A hasznos alapterületének kiszámítása megegyezik a 4.X. xxxxxxx leírtakkal. A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül a biztosí- tott ingóságokra káreseményenként illetve lakóépület valóságos kockázatviselési helyének címe eltér a szerződésben feltüntetett kárté- rítési limitig(kötvényben) megadott kockázatviselés helyének cí- métől és/vagy a lakóingatlan tényleges alapterülete a káridőpontban több, de maximum mint a biztosítási összegig viseli a kockázatot szerződésben lakóépület címszó alatt rögzített m2-érték, úgy a biztosító fenntartja azt a jogot, hogy a káridőpontban aktuális in- dexált biztosítási esemény bekövetkezése esetén, összeget a biztosító ne minősítse a „biztosító által javasolt biztosítási összeg”-nek és aránylagos kártérí- tést nem alkalmazvizsgálja az alulbiztosítottságot.

Ingóságok biztosítása esetén. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes háztartási ingóság új állapotban történő beszerzési értékét (árát). Az értéktárgyak, különleges ingóságok és az általános háztartási in- góságok vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe. Ha az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összege ala- csonyabb az idetartozó összes vagyontárgy beszerzési értékénél (új állapot- ban történő beszerzési értéknél) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biz- tosítási összeg az új állapotban történő beszerzés költségeihez aránylik. Az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport körében a biztosí- tó az alulbiztosítottságot abban az esetben vizsgálja, ha a biztosítá- si szerződésben a szerződő által megadott hasznos alapterület ki- sebb a biztosított ingóságok elhelyezésére szolgáló épület, lakás, lakásbérlemény tényleges hasznos alapterületénél. A hasznos alapterületének kiszámítása megegyezik a 4.X. 4.A. xxxxxxx leírtakkalxeírtakkal. A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül a biztosí- tott ingóságokra káreseményenként a szerződésben feltüntetett kárté- rítési limitig, de maximum a biztosítási összegig viseli a kockázatot a biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén, és aránylagos kártérí- tést nem alkalmaz.