Jóteljesítési garancia mintaszakaszok

Jóteljesítési garancia. A teljesítési időszakra Vállalkozó teljesítési garancia címén a számlákból az Alvállalkozói Szerződésben rögzített %-ot (szerződéses árra vetítve) visszatart (Teljesítési garancia). Az Alvállalkozó a Jóteljesítési garanciát a szerződés szerinti kötelezettségei teljesítésének biztosítására, a Vállalkozó kötbér- és a kötbéren felül érvényesített kárigényeinek fedezetére nyújtja. Az Alvállalkozó nem szolgáltathat olyan Jóteljesítési garanciát, amely a Vállalkozó feltétel nélküli igényérvényesítését korlátozná. A Jóteljesítési garancia szerződéses árhoz viszonyított százalékos mértékben kerül rögzítésre, és a résszámlák és a végszámla összegéből kerül levonásra. Ha a Szerződéses Ár növekszik, a Jóteljesítési garancia összege is ennek megfelelően növekszik. Amennyiben a Vállalkozó az Alvállalkozó által felé benyújtásra bekerülő bármely számlából a jelen rendelkezések szerinti garancia összegét bármilyen okból nem tudja visszatartani, az Alvállalkozó köteles a vonatkozó visszatartással érintett számla Vállalkozó általi kiegyenlítésétől számított 8 napon belül a teljesítési garancia összegét a Vállalkozó részére átutalás útján megfizetni. A Jóteljesítési garancia halmozott összege a teljes létesítmény Vállalkozó általi, Megrendelő részére történő sikeres átadás-átvételének lezárását követően Megrendelő részére benyújtott Vállalkozói végszámla Megrendelő általi maradéktalan megfizetésének időpontjában szabadul fel, amennyiben a teljesítés szerződés szerint történt. A Jóteljesítési garanciára visszatartott összeg Vállalkozó általi kifizetését meg kell, hogy előzze egy, - Alvállalkozó megkeresésére történő - a szerződés szerinti teljesítés tényére vonatkozó Vállalkozói felülvizsgálat, majd amennyiben a szerződés szerinti teljesítés Vállalkozó által megállapítható, úgy Vállalkozó egy, a jelen szerződés mellékleteként csatolt teljesítésigazoló jegyzőkönyvet állít ki a jóteljesítés címén, Alvállalkozó részére kifizethető összeg feltüntetésével. Ezt a teljesítésigazolást mindkét Félnek alá kell írnia, és ezt a dokumentumot - további melléklet és számla nélkül - Alvállalkozó köteles eljuttatni Vállalkozó vagy a 8.5. pontban rögzített székhelyére (a számlázásnál szabályozottak szerint). A jóteljesítési garanciára visszatartott összeg kifizetése a Megrendelő részére történő műszaki átadás- átvétel lezárását követő 30. nap. A Vállalkozó jogosult a Ptk. 6:49 (1) bekezdése alapján az Alvállalkozóval szemben fennálló pénzkövetelését a jóteljesítési garancia összegéből beszámít...

Related to Jóteljesítési garancia

  • Elhelyezési garancia 12.1. Amennyiben a Szolgáltató szállodája a Szerződésben szereplő szolgáltatásokat saját hibájából (pl. túltöltés, ideiglenes üzemeltetési problémák, stb.) nem tudja biztosítani, a Szolgáltató köteles a Vendég elhelyezéséről haladéktalanul gondoskodni. 12.2. A Szolgáltató köteles a szerződésben szereplő szolgáltatásokat, az abban visszaigazolt áron, az ott kikötött időtartamra – vagy az akadályoztatás megszűntéig – egy másik, ugyanazon vagy magasabb kategóriájú szálláshelyen biztosítani/felajánlani. A helyettesítő szálláshely biztosításának valamennyi többletköltsége a Szolgáltatót terheli. 12.3. Amennyiben a Szolgáltató ezen kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz, illetve, ha a Vendég a számára felajánlott helyettesítő szálláslehetőséget elfogadta, utólagos kártérítési igénnyel a Szerződő fél nem élhet.

  • Garancia Ügyfélnek a Hitelműveletből származó, Bankkal szemben fennálló fizetési kötelezettségének teljesítéséért valamely a Bank által elfogadott jogi személy garanciát vállal. A garancia nyilatkozat a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. A garancia, mint biztosíték akkor áll a Bank rendelkezésére, ha Bank az arra vonatkozó – általa elfogadott formájú és tartalmú - garancia nyilatkozat eredeti példányát, vagy a garancia nyilatkozatot tartalmazó kódolt Swift üzenetet kézhez vette.

  • Bankgarancia A Társaság az Ügyféllel szemben keletkező követelése fedezetéül feltétlen, visszavonhatatlan és a biztosított követelés lejárati idejéhez igazodó érvényességi idejű bankgaranciát fogad el.

  • Mentesülések, kizárások 22 17.1. Mentesülések 22 17.2. Kizárások 22 18. Elévülés 23

  • A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK 18 XI.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei 18

  • Tartozásmentességi igazolás díja Az Előfizető kérésére a Szolgáltatóval szembeni mindennemű tartozás alóli mentességet igazoló dokumentum kiállítási díja. A díj felszámításra kerül akkor is, ha a tartozásmentesség nem áll fenn és a Szolgáltató az igazolást a fennálló tartozásról bocsátja ki.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • Szerződés létrejötte 3.1.1 A Display Hirdetők és a Szolgáltató között a Hirdetési Szerződés a jelen ÁSZF általános rendelkezéseinek 3.2. pontjában foglalt feltételekkel jön létre, a szerződés minkét fél általi aláírásának napján. A Hirdetési Szerződés határozott időre jön létre, és a megrendelt szolgáltatások teljesítésének napjáig marad hatályban.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Közlési és változásbejelentési kötelezettség (1) A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyek ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosító az ajánlaton a szerződő féltől és a biztosítottól a valóságnak megfelelő adatközlést vár, és a valóságnak megfelelő adatközlés a kockázat elvállalását és feltételeit vagy a biztosítási ajánlat elutasítását befolyásolja. (2) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a bekövetkezéstől számított legfeljebb 15 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni. (3) A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. (4) Az adatok valóságtartalmáért a szerződő fél és a biztosított is felelős. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerződőt és biztosítottat a közlés kötelezettség alól nem mentesíti. (5) Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat. (6) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.