Kiegészítő tájékoztatás-kérés mintaszakaszok

Kiegészítő tájékoztatás-kérés. Ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – az ajánlattételi felhívásban és az ajánlatkérési dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlattételi határidőt megelőzően ésszerű időben. Ajánlatkérő ésszerű határidőnek tekinti, az ajánlattételi határidőt megelőző 3. napot. A kiegészítő tájékoztatásokban foglalt információk elfogadásáról szóló nyilatkozatot ajánlattevő köteles az ajánlata részeként csatolni. A Kbt. szabályozása értelmében sem az ajánlatkérő, sem a Közbeszerzési szakértő alkalmazottai nem jogosultak az eljárással kapcsolatosan szóban (pl. személyesen, vagy telefon útján) felvilágosítást adni. A tájékoztatást igénylő gazdasági szereplő a felhívásban megadott elérhetőségre közvetlenül benyújtott vagy postai kézbesítéssel küldött levélben vagy telefaxon (vagy a Kbt. 41. § (1) bekezdésének megfelelő elektronikus úton) fordulhat kiegészítő tájékoztatásért a Közbeszerzési szakértőhöz. A postai küldemények elirányításából, elvesztéséből eredő összes kockázat a gazdasági szereplőt terheli. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmüket a fentiekben meghatározottak mellett – a könnyebb feldolgozhatóság érdekében – kérjük szerkeszthető, pl. „*.docx” formátumban is megküldeni az eljárást megindító felhívásban megjelölt e-mail címre. A kiegészítő tájékoztatás megadása írásban történik, a közbeszerzési dokumentumokkal megegyező helyre történő haladéktalan feltöltéssel, továbbá a gazdasági szereplőknek egyidejűleg közvetlenül e-mailen is megküldésével. A gazdasági szereplő által feltett kérdések, és az ajánlatkérő által kézbesített kiegészítő tájékoztatások a továbbiakban a közbeszerzési dokumentumok részét képezik. Kérjük ajánlattevőt, hogy a levélben vagy faxon megküldött kérdéseit a következőe-mail címre elektronikus úton is (.doc, vagy azzal egyenértékű szerkeszthető formátumban) megküldeni szíveskedjen: xxxxxx.xxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx
Kiegészítő tájékoztatás-kérés. A kiegészítő tájékoztatás nyújtására a Kbt. 56. § (1)-(6) bekezdéseiben foglaltak - Kbt.
Kiegészítő tájékoztatás-kérés. 12.4.34. A Kbt. 56. § (1) és (5) bekezdésben, valamint Kbt. 114. § (6) bekezdésben foglaltak alapján bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel érdekében - a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet. Ajánlatkérő a Kbt. 114. § (6) bekezdése vonatkozásában, a kiegészítő tájékoztatás esetében ésszerű időnek tekinti az ajánlattételi határidő lejártát megelőző második munkanapot (tájékoztatás megküldésére), feltéve, hogy a kérdések és kérések az ajánlattételi határidő lejártát megelőző negyedik munkanapig megérkeznek ajánlatkérőhöz. Ha a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja a fentebb rögzített határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, a Kbt. 52. § (4) és (5) bekezdése szerint kell eljárni. . Bármely gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatást az eljárást megindító felhívás egyéb információk pontjában meghatározott határidő lejártáig kizárólag az EKR-en keresztül kérhet. Ajánlatkérő valamennyi érdeklődő gazdasági szereplő részére írásban megküldi a választ az EKR rendszeren keresztül, illetve hozzáférhetővé teszi az EKR rendszerben
Kiegészítő tájékoztatás-kérés. Amennyiben a gazdasági szereplőknek jelen dokumentációval kapcsolatosan kérdése merül fel, úgy szíveskedjenek azt e-mailen a 2. pontban található e-mail címre megküldeni. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő előtt legalább két munkanappal korábban megküldött kérdéseket válaszolja meg legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző munkanapig.
Kiegészítő tájékoztatás-kérés. Az ajánlatot benyújtani kívánó érdeklődő — a megfelelő ajánlat benyújtása érdekében a pályázati felhívásban, illetőleg annak mellékleteiben foglaltakkal kapcsolatban a Kiírótól kizárólag írásban (levélben, telefaxon vagy e-mailben) legkésőbb az ajánlatok benyújtására előírt határidőt megelőző 5. munkanapig kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet. Szóban kiegészítő tájékoztatás kérésre nincs lehetőség. A kiegészítő tájékoztatást (a feltett kérdést és az arra adott választ) a Kiíró amennyiben az az ajánlatok benyújtását vagy annak tartalmát befolyásolhatja - nem csak a kérdező részére adja meg ugyanolyan írásos formában, ahogyan azt a kérdező tette, hanem ezt legkésőbb az ajánlatok benyújtását megelőző 2. munkanapon, a pályázati felhívás közzétételével azonos módon és helyen is közzéteszi, a kérdés feltevőjének megnevezése nélkül. Ha a Kiíró a kiegészítő tájékoztatást legkésőbb az ajánlatok benyújtására előírt határidő utolsó napját megelőző 2. munkanapon nem tudja megadni vagy azt a jelen pontban foglaltaknak megfelelően közzétenni, a Kiíró az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja. Ebben az esetben Xxxxx az ajánlattételi határidő meghosszabbítását a pályázati felhívás közzétételével azonos módon és helyen is közzéteszi.

Related to Kiegészítő tájékoztatás-kérés

  • Kiegészítő tájékoztatás Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be. Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte. Az EKR-ben szereplő adatokat legalább a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – meg kell őrizni. A Kbt. 46. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

  • Kiegészítő szolgáltatások A kiegészítő szolgáltatások az alapszolgáltatásokhoz kapcsolódóan egyéb többlet (hálózati és/vagy információs) szolgáltatásokat nyújtanak az Előfizetőnek.

  • Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség (1) Előfizető az előfizetői szerződés megkötése során, és a szerződéses jogviszony ideje alatt köteles a Szolgáltatóval együttműködni, a Szolgáltató részére a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatni. Előfizető különösen köteles a Szolgáltatóval együttműködni a hibaelhárítás során.

  • SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK HAVI DÍJAK:

  • Kiegészítő biztosítások 1. A Genertel miniCasco (Extra és Extra Gold) kiegészítő biztosítások különös feltételei

  • Szolgáltatási táblázat Jelen Biztosítási feltételek melléklete, amely tartalmazza a Biztosító szolgáltatásait és ezek Biztosítási Összegeit.

  • Tájékoztatási kötelezettség Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

  • Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 13.1.1. Az Előfizetőt együttműködési kötelezettség terheli a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban. Az Előfizető köteles megtenni minden olyan, hatáskörébe tartozó intézkedést, ami a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges és ami a Szolgáltató hibás teljesítésének nem minősülő, azonban hibabejelentést eredményező körülmény elhárításához szükséges. Így különösen köteles az Előfizető a hibabejelentés előtt meggyőződni arról, hogy a végberendezés, a modem áramellátása biztosított, valamint a hálózati elemek egységessége és épsége, az összekötő kábelek csatlakozása biztosított .

  • Szolgáltatási szint értéke Szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy a mérési időszakban az adatszolgáltatások minimum 96,00%-a érkezzen meg a tényleges úthasználathoz viszonyított 15 percen belül. Képlettel kifejezve, figyelembe véve a korábban definiált változót: X ≥ 96,00%

  • Szolgáltatások A Társaság a Rendszerhasználati szerződés alapján ellenérték fejében a jelen 4.d ÁSZF szerinti alapszolgáltatásokat és választható, valamint külön díjas szolgáltatásokat nyújtja a Rendszerhasználóknak A Rendszerhasználó kizárólagos felelőssége, hogy csak olyan szolgáltatást és csak olyan mértékben vegyen igénybe, amelyre és amilyen mértékben a rá vonatkozó jogszabályok, illetve nemzetközi szankciós intézkedések alapján jogosult; ennek figyelemmel kísérése és betartatása nem a Társaság felelőssége. A Rendszerhasználó tudomásul veszi, hogy a szolgáltatás jogosulatlan igénybevételével a Társaságnak, más Rendszerhasználónak vagy harmadik személynek okozott kárért a Rendszerhasználó teljeskörű kárfelelősséggel tartozik, a Társaság a vele szemben azzal összefüggésben érvényesített valamennyi követelést (kártérítés, költség, díj bírság) áthárítja a Rendszerhasználóra, aki köteles azt megtéríteni.