Kitekintés. A távközlési iparág világszerte jelentős változásokon megy keresztül. Számos olyan hosszú távú trendet figyeltünk meg, melyek megváltoztatják a távközlési piac szerkezetét. Ilyen hosszú távú trendek pl. a technológia (pl. IP-alapú szélessávú termékek és megoldások, és felhő alapú megoldások), az ügyféligények (pl. a mobil növekvő használhatósága tartalomszolgáltatásokra és végberendezésként, 4Play megoldások és egyre nagyobb igény a mobil alkalmazásokra) valamint a verseny és a szabályozások változásai (pl. kisebb korlátok a piacra lépéshez, új üzleti modellek, a távközlési és a média műsorszórási iparág konvergenciája). A Magyar Telekom jelenlegi tervei és kilátásai a legjobb tudásunkon és a várható körülményeken alapulnak. Azonban a versenytársaink viselkedését nem tudjuk megjósolni. Ezért az alternatív szolgáltatóknak, az új piaci belépőknek és az új megoldásoknak a feltételezettnél erősebb hatása bármely országban, ahol jelen vagyunk, negatív hatással lehet az üzleti teljesítményünkre.
Kitekintés. A távközlési iparág világszerte jelentős változásokon megy keresztül. Számos olyan hosszú távú trendet figyeltünk meg, melyek megváltoztatják a távközlési piac szerkezetét. Ilyen hosszú távú trendek pl. a technológia (pl. IP-alapú szélessávú termékek és megoldások, és felhő alapú megoldások), az ügyféligények (pl. a mobil növekvő használhatósága tartalomszolgáltatásokra és végberendezésként, 4Play megoldások és egyre nagyobb igény a mobil alkalmazásokra) valamint a verseny és a szabályozások változásai (pl. kisebb korlátok a piacra lépéshez, új üzleti modellek, a távközlési és a média műsorszórási iparág konvergenciája). A Magyar Telekom jelenlegi tervei és kilátásai a legjobb tudásunkon és a várható körülményeken alapulnak. Azonban a versenytársaink viselkedését nem tudjuk megjósolni. Ezért az alternatív szolgáltatóknak, az új piaci belépőknek és az új megoldásoknak a feltételezettnél erősebb hatása bármely országban, ahol jelen vagyunk, negatív hatással lehet az üzleti teljesítményünkre. Az üzleti szegmenseink mindegyikére hatással van egyedi üzleti környezete, és előre nem látott, általunk nem befolyásolható körülményeknek és eseményeknek vagyunk kitéve. A világgazdaság kiheverte a válságot, de ez nagyban függ a FED monetáris politikájától. Az európai növekedés továbbra is törékeny. Jelentős bizonytalanság övezi az euró jövőjét, különösen Görögországban.
Kitekintés. 2017 első tizenegy hónapjában Magyarországon a születések száma 1,5%-kal elmaradt a 2016 azonos időszakitól, a halálozásoké pedig – az év eleji jelentős halálozási növekmény miatt – 4,1%- kal meghaladta azt, tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. Az elmúlt év során a januártól novemberig terjedő időszakban 83.941 gyermek jött világra az országban, ami 1290-nel, 1,5%-kal maradt el a 2016. január-novemberi születések számától. 2016 szökőév volt, így 2017-ben egy nappal rövidebb volt a vizsgált időszak. Ennek figyelembevételével a szökőnaphatástól megtisztított születésszám az előző év azonos időszakához képest kisebb mértékben, csupán 1,2%-kal csökkent. Januárban 0,4, majd májusban 10%-kal emelkedett a születések száma, a többi hónapban azonban kevesebb gyermek jött a világra, mint 2016 azonos hónapjaiban. A legnagyobb arányú csökkenés októberben következett be, amikor 6,3%-kal született kevesebb gyermek. Az említett időszakban viszont 119.780-an haltak meg, ami 4,1%-os emelkedést, számszerűen 4745-tel több elhunytat jelent 2016 azonos időszakához viszonyítva. Az elmúlt év hónapjai közül hatban többen, ötben pedig kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos hónapjaiban. A legnagyobb növekedés ezen a téren január-februárban történt, amikor a halálesetek szökőnaphatástól megtisztított száma átlagosan 25%-kal emelkedett. A legnagyobb csökkenés pedig novemberben következett be, amikor 6,1%-kal kevesebben hunytak el, mint 2016 azonos hónapjában. A halálozások számának emelkedése, valamint a születések számának csökkenése következtében a természetes fogyás a 2016. január-novemberi 29.804-gyel szemben 35.839 fő volt, ami 20%-os növekedés. A házasságkötések számának 2011 óta tartó emelkedése megtorpant. A 2017 első tizenegy hónapjában megkötött 48.187 házasság 2,5%-kal, számszerűen 1242-vel volt kevesebb az előző év azonos időszakában regisztráltnál. A szökőnaphatás figyelembevételével a házasságkötések számának csökkenése valamivel kisebb mértékű, 2,4% volt. Az év négy hónapjában emelkedett, hét hónapjában pedig csökkent a frigyek száma. A legnagyobb növekedés júniusban történt, amikor 7,2%-kal többen kötöttek házasságot, mint 2016 azonos hónapjában. A legnagyobb csökkenés pedig októbert jellemezte, amikor a házasságkötések száma 11%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A 2012. év végi adatok alapján Pétfürdő nagyközség lakossága 4896 fő volt, ami folyamatosan csökken a 2011-es népszámlálás óta, amikor is a KSH adatok szerint a lakosságszám 4888 fő volt...
Kitekintés. Számos olyan hosszú távú trendet figyeltünk meg a távközlési iparágban, melyek megváltoztatják a magyar távközlési piac szerkezetét. Ilyen hosszú távú trendek pl. a technológia (pl. IP-alapú szélessávú termékek és megoldások, feltörekvő vezeték nélküli szélessávú technológiák), az ügyféligények (pl. a mobil növekvő használhatósága tartalomszolgáltatásokra és végberendezésként, 4Play megoldások és egyre nagyobb igény a személyre szabott tartalomra) valamint a verseny és a szabályozások (pl. kisebb korlátok a piacra lépéshez, új üzleti modellek, a távközlési és a média mősorszórási iparág konvergenciája) változásai. Hogy alkalmazkodjunk a piacnak ezen változásaihoz, újradefiniáltuk a vállalati stratégiáink fő területeit annak érdekében, hogy jobban kihasználjuk a teljes szolgáltatáspalettát nyújtó, integrált távközlési szolgáltató pozíciónkat, valamint, hogy biztosítsuk hosszú távon a versenyképességünket. A stratégiáinkat úgy alakítottuk ki, hogy lehetővé tegye számunkra, hogy kiaknázzuk és fejlesszük a kiterjedt ügyfélbázisunkat, jelentősen javítsuk a hatékonyságunkat és megragadjuk a növekedési lehetőségeket. A Magyar Telekom jelenlegi tervei és kilátásai a legjobb tudásunkon és a várható körülményeken alapulnak. Azonban a versenytársaink viselkedését nem tudjuk megjósolni. Ezért az alternatív szolgáltatóknak, az új piaci belépőknek és az új megoldásoknak a feltételezettnél erősebb hatása negatív hatással lehet az üzleti teljesítményünkre. Az üzleti szegmenseink mindegyikére hatással van az egyedi üzleti környezete, és előre nem látott és általunk nem befolyásolható körülményeknek és eseményeknek vagyunk kitéve. Az európai gazdaság lelassult, és a recessziós kockázat jeleit mutatja 2012-ben. A főbb bizonytalanság az euró jövője, valamint számos euro-zóna tagországban fokozódó adósságválság körül van. A magyar gazdaságot erősen érinti a pénzügyi válság második hulláma. A 2012-es GDP előrejelzések jelentősen csökkentek, az elemzői és a kormányzati prognózisok 2012-re kb. fél százalékos GDP növekedést jeleznek. A munkanélküliségi ráta továbbra is igen magasan, tíz százalék felett marad, a magyar fizetőeszköz volatilitása pedig várhatóan továbbra is fennmarad. 2011 végén a kormánynak nehézségei támadtak a magyar költségvetési deficit pénzügyi piacokról való finanszírozásában. Ennek eredményeképpen újraindították a tárgyalásokat az olyan nemzetközi pénzügyi intézetekkel, mint például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy az Európai Központi Bank (ECB), hogy elővi...
Kitekintés. Ami az itt vizsgált ágazatokban dolgozók kollektív jogainak érvényesülését illeti, a nemzetközi szervezetek figyelmét elsősorban az Ázsiában és a világ más kevéssé fejlett régióiban tapasztalható folyamatok kötik le, miután ott az alapvető munkavállalói jogok érvényesülésével is sok probléma van, magas arányú az informális gazdaság, nem szervezettek sem a munkavállalók, sem a munkáltatók, létezik gyermekmunka, rosszak a munkakörülmények, gyenge lábakon áll a munkavédelem, alacsonyak a bérek és így tovább, a foglalkoztatottak döntő hányada nő, akikkel kapcsolatban felmerül a diszkrimináció, vagy a munka versus családi élet kérdése is. Európában – és általában a fejlett világban - az a kérdés, hogy mennyiben fogadhatók el az ilyen módon foglalkoztató beszállítók, avagy a fejlett országok munkáltatónak és fogyasztóinak felelőssége kiterjed a beszállítók szociális szempontú megválasztására, vagy nem. Az európai székhelyű multinacionális vállalatok egyre komolyabban foglalkoznak ezzel a kérdéssel, a szociális partnerek a megoldást leginkább olyan megállapodások megkötésében látják, amelyek a határokon átnyúlva az egész vertikális termelési láncot szabályoznák valamilyen módon. Az ilyen típusú