Kártérítés, kárfelszámítás mintaszakaszok

Kártérítés, kárfelszámítás. A szerződésszegést elkövető Fél a szerződésszegéssel okozott igazolt kárt köteles a másik Félnek megtéríteni. Felek kártérítési felelőssége felróhatóság esetén áll fenn, azaz mentesül az a szerződésszegő Fél a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegés – különösen a késedelem elkerülése -, illetve a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az-az adott helyzetben tőle elvárható volt. Nem kell a szerződésszegő Félnek megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a másik Fél a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható. Ugyancsak mentesülnek a Xxxxx amennyiben a kár az egyik Félnek sem felróható külső elháríthatatlan ok, erőhatalom (vis major) következtében merült fel, és amelynek károsító hatása emberi erővel objektíve nem hárítható el (pl.: természeti katasztrófák vagy emberi cselekmény: háború, terrorcselekmény).
Kártérítés, kárfelszámítás. Az OERG Elektro Kft. és a Felhasználó a szerződésszegéssel okozott igazolt kárt köteles a másik félnek megtéríteni. Az OERG Elektro Kft. kártérítési felelőssége felróhatóság esetén áll fenn, azaz mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése, illetve a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell az OERG Elektro Kft.-nek megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a Felhasználó a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Felhasználó kártérítési felelőssége felróhatóság esetén áll fenn. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az OERG Elektro Kft. a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Felhasználónak nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy az OERG Elektro Kft. e kötelezettségének nem tett eleget. Mentesül mindkét fél a kár megtérítésének kötelezettsége alól, amennyiben a kár egyik félnek sem felróható külső elháríthatatlan ok, erőhatalom (vis major) következtében merült fel, és amelynek károsító hatása emberi erővel objektíve nem hárítható el (pl.: természeti katasztrófák, vagy emberi cselekmény: vandalizmus, háború, terrorcselekmény). A Felhasználó 5.6.2 d) e) g) l) és m) pontok szerinti szerződésszegése esetén az OERG Elektro Kft. minden esetben meghatározza a rongált berendezések cseréjének költségét (kiszállás, munkadíj, anyagköltség, új berendezés költsége, adminisztráció költsége az elmaradt hasznát) és az egyéb őt ért károkat, melyet a Felhasználó köteles megtéríteni.
Kártérítés, kárfelszámítás. Felek a szerződésszegéssel okozott igazolt közvetlen kárt kötelesek a másik félnek megtéríteni. Felek a következményi károkért való felelősséget kölcsönösen kizárják. A szerződésszegő fél mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Nem kell a szerződésszegő Félnek megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a másik Fél a kár megelőzése, elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Mentesülési okok lehetnek pl. háborús cselekmények, szabotázs, lázadás, robbantásos merénylet, elemi csapás, tűzvész, valamint a honvédelmi törvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedés. Mentesülési ok fennállása esetén ezek időtartamával a szerződés teljesítésének határideje automatikusan meghosszabbodik. A szavatossági igények körében az ELMŰ Hálózati Kft.-t terheli annak bizonyítása, hogy az előírt minőségű és biztonságos energia ellátás érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

Related to Kártérítés, kárfelszámítás

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 10.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megál- lapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

  • A közbeszerzés rövid ismertetése Egyösszegű átalánydíjas tervezési szerződés keretén belül a meglévő szennyvíztisztító telep I-III. ütemben történő bővítése és fejlesztéséhez vízjogi engedélyezési tender tervek elkészítése és az ahhoz kapcsolódó létesítési vízjogi engedélyezési eljárás lebonyolítása az közebszerzési dokumentáció mellékletét képező koncepciótervben foglaltak szerint a Szigetszentmiklós 0267/4 helyrajzi számú ingatlanon, szükség szerint további ingatlanok bevonásával. Feladatai közé tartozik a vízjogi engedélyezési eljárást megelőző környezetvédelmi engedélyezési eljárás lebonyolítása is. A nyertes Ajánlattevőt terhelik a hatósági engedélyezi eljárás során felmerülő hatósági eljárás díja is. A meglévő szennyvíztisztító telep bővítése összesen 5 000 m3/d nap kapacitással, amellyel a telep összesített terhelhetősége 11 000 m3/d lesz. Tekintettel arra, hogy pályázati források jelenleg nem állnak rendelkezésre, ezért a beruházás jellemzően önerős beruházás, ennek megfelelően a pénzügyi források hatékony felhasználása ütemezésekben valósul meg. Összesen 3 db fejlesztési ütem került meghatározásra, részletezve:  I. ütem 2 500 m3/d kapacitású új tisztítás-technológia reaktor egység III. fokozattal, utóülepítővel, továbbá az szükséges iszapvonallal, amely az esetlegesen később megvalósuló II-III. ütemek építészeti-gépészeti egységeit is tartalmazza.  II. ütem 2 500 m3/d kapacitású újabb egység megépítése, méretében és egyéb paramétereiben az I. ütemmel megegyező módon, kivétel az iszapvonal, amely erről az egységsorról az I. ütemnél kibővített gépészeti egységekhez (iszapprés) csatlakozik.  III. ütem a meglévő gépészetileg és szerkezetileg elavult ún. „régi” tisztítási sor teljes építészeti és gépészeti felújítása a meglévő 2 500 m3/d megtartásával. Az I. ütem, mint „kezdeti” ütemnek a vízvonal műtárgyain túlmenően tartalmaznia kell a telep teljes működéséhez (11 000 m3/d) tartozó műtárgyakat az alábbiak szerint:  bővített központi elő-mechanikai gépészeti egységet MEVA vagy azzal egyenértékű léptető mechanikájú gépi síkrácsot, hosszanti átfolyású levegőztetett homokfogó párral,  osztott terű iszapsilót és iszapdekantáló műtárgyat a meglévő 500 m3-es iszapsiló kiegészítésére,  a meglévő OMS műtárgy helyiségeiben a szükséges iszapprések elhelyezését (hatékonysági megfontolások alapján szalagprés vagy centrifuga),  a meglévő kezelőépület felújítását, korszerűsítését. Nyertes Ajánlattevő feladatai közé tartozik továbbá az általa elkészített tervekre vonatkozóan árazatlan és árazott költségvetési kiírást elkészítése is.

  • Közös közbeszerzés A szerződés közös közbeszerzés formájában valósul meg. Több ország részvételével megvalósuló közös közbeszerzés esetében - az alkalmazandó nemzeti közbeszerzési jogszabály: A szerződést központi beszerző szerv ítéli oda.

  • Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) Fő szójegyzék Kiegészítő szójegyzék

  • A szerződés típusa Építési beruházás Árubeszerzés x Szolgáltatásmegrendelés

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • A szerződés teljesítésében közreműködő személyekkel kapcsolatos információ Az ajánlattevőknek közölniük kell a szerződés teljesítésében közreműködő személyek nevét és szakképzettségét

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Rendelés feldolgozása, a szerződés létrejötte Önnek bármilyen időpontban lehetősége van a megrendelés leadására. Az Eladó legkésőbb az Ön ajánlatának elküldését követő munkanap során e-mail útján visszaigazolja az Ön ajánlatát. A szerződés akkor jön létre, amikor az Eladó által küldött visszaigazoló email az Ön számára a levelezőrendszerében hozzáférhetővé válik.