Kárviselési szabályok mintaszakaszok

Kárviselési szabályok. A Bank a jóvá nem hagyott Megbízás teljesítése esetén a kérelem megvizsgálását követően, haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap végéig eleget tesz a helyesbítés iránti kérelemnek, kivéve csalás gyanúja esetén, ha ezen okból a Felügyeletet tájékoztatja. A Bank a jóvá nem hagyott Megbízás összegét megtéríti és a Számla terhelés előtti állapotát helyreállítja, valamint megtéríti a Számlatulajdonos hitelt érdemlően bizonyított, a Bank által elismert és közvetlen kárát. A Bankot nem terheli a fenti kötelezettség, amennyiben a Számlatulajdonos a jóvá nem hagyott Megbízást fizetéskezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezte. A Számlatulajdonos által közvetlenül a Banknál kezdeményezett Átutalási Megbízás hibás teljesítésért a Bank felel, kivéve, ha a Megbízás a kedvezményezett Pénzforgalmi szolgáltatójához már beérkezett, úgy a kedvezményezett Pénzforgalmi szolgáltatója felel. A Bank felelősségének fennállása esetén a nem teljesített vagy hibásan teljesített Megbízás összegét a Számlatulajdonos részére haladéktalanul visszatéríti és a Számlát olyan állapotba visszaállítja, mintha a hibás teljesítésre nem került volna sor. A Számlatulajdonos Számláján a jóváírás értéknapja az a nap, amikor a hibásan teljesített Megbízás összegével a Számlát a Bank megterhelte. Amennyiben a Bankhoz beérkezett a Számlatulajdonos javára kezdeményezett Megbízás összege, úgy annak hibás teljesítéséért a Bank felel. A Bank felelősségének fennállása esetén, a Számlatulajdonos Számláján haladéktalanul jóváírja a hibásan teljesített összeget, a jóváírás értéknapja az a nap, ami a hibátlan teljesítés esetén lett volna, A Bank a felelősségétől függetlenül az adott helyzetben általában elvárható segítséget nyújt a hibásan teljesített Megbízás nyomon követése és visszaszerzése érdekében, és erről a Számlatulajdonost tájékoztatja. Amennyiben a Megbízás összegének Bank általi visszaszerzése nem lehetséges a Bank a Számlatulajdonosnak – annak írásbeli kérelmére – megad minden olyan rendelkezésére álló lényeges információt, amely szükséges ahhoz, hogy a hibásan teljesített Megbízás összegének visszaszerzése érdekében a megfelelő jogi lépéseket megtehesse. A jogosult Számlatulajdonos Beszedési Megbízása és a hatósági átutalás teljesítése során, a Bank felelős a Megbízás továbbításáért, valamint a beérkezett összegnek a jogosult Számláján történő jóváírásáért. A kötelezett Számlatulajdonos ellen benyújtott Beszedési Megbízás, hatósági átutalás, átut...
Kárviselési szabályok. 5.1. A Bank a jóvá nem hagyott Megbízás teljesítése esetén a kérelem megvizsgálását követően, haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap végéig eleget tesz a helyesbítés iránti kérelemnek, kivéve csalás gyanúja esetén, ha ezen okból a felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankot tájékoztatja. A Bank a jóvá nem hagyott Megbízás összegét megtéríti és a Számla terhelés előtti állapotát helyreállítja, valamint megtéríti a Számlatulajdonos hitelt érdemlően bizonyított, a Bank által elismert és közvetlen kárát. A Bank nem felel abban az esetben, amennyiben a Számlatulajdonos a jóvá nem hagyott Megbízást fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezte.
Kárviselési szabályok 

Related to Kárviselési szabályok

  • Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik és a szerződés megszűnéséig tart.

  • A tudakozó szolgáltatás igénybevétele Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.

  • Az előfizetői szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei 2.3.1.1. Előfizetői szolgáltatások – az ÁSZF-ben megjelölt kivétellel – csak írásban megkötött előfizetői szerződés alapján vehetők igénybe. Soros hálózat esetén az Előfizető a Szolgáltató által biztosított csatornakiosztást veheti igénybe, nem soros hálózat esetén az Előfizető díjcsomagok és egyben csatornacsomagok (továbbiakban: díjcsomagok) közül választhat, valamint a díjcsomag mellett külön előfizethet kiegészítő/prémium szolgáltatásra. Az Előfizető – az ÁSZF 4. sz. mellékletében rögzített eltérő rendelkezés vagy a Szolgáltatóval való eltérő megállapodás hiányában – bármely díjcsomagot igénybe veheti, illetve a jelen ÁSZF feltételei szerint módosíthatja választását. Kiegészítő/prémium szolgáltatás igénybevételének feltétele valamely csatornacsomagra vonatkozó előfizetői szerződés fennállta. A Szolgáltató új díjcsomagokat alakíthat ki saját döntése alapján, illetve a díjcsomagban levő csatornákat (továbbiakban: médiaszolgáltatások vagy csatornák) az Előfizető előzetes értesítése mellett megváltoztathatja az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai szerint.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • Kihelyezett hírközlési eszköz óvadék Amennyiben a szolgáltatás igénybevételéhez hírközlési berendezésnek az Előfizető által használt ingatlanba történő kihelyezésére van szükség, a Szolgáltató az eszközt az Előfizető rendelkezésére bocsátja. Az Előfizető ezen szolgáltatás megszűnése esetén a kihelyezett hírközlési eszközt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a Szolgáltatónak visszaadni. E kötelezettség teljesítésének biztosítékául az Előfizető – a kihelyezett eszköz fajtájától függően eltérő mértékű – kihelyezett hírközlési eszköz óvadékot köteles fizetni a szolgáltató részére az eszköz átadásakor. Az óvadékot a Szolgáltató a kapcsolódó szolgáltatás megszűnésekor visszafizeti az Előfizetőnek, kivéve, ha az Előfizető az eszközt nem, vagy nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban szolgáltatja vissza, mely esetben az óvadék összege a kár megtérítésére felhasználható.

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.

  • Kihelyezett hírközlési eszköz megtérítési díj A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges kihelyezett hírközlési eszköz elvesztése, vagy megrongálódása esetén az Előfizetőt terhelő – a kihelyezett eszköz fajtájától függően eltérő mértékű – díj. A kihelyezett hírközlési eszköz megtérítési díj összege eszközönként eltérő.