Késedelmi ködbér mintaszakaszok

Késedelmi ködbér. Amennyiben a Vállalkozó neki felróhatóan nem tudja tartani a teljesítési határidőt, a Megrendelőt késedelmi kötbér illeti meg. Mértéke: 0,5% /naptári nap, alapja: a nettó vállalkozói díj, maximális mértéke: 10%. A kötbérmaximum elérése esetén a Megrendelő jogosult írásbeli nyilatkozatával a szerződés azonnali hatályú felmondására.

Related to Késedelmi ködbér

  • Késedelmi kötbér A Vállalkozó a Ptk. 6:186. §-ának megfelelően késedelem esetére minden késedelmes naptári nap után, a késedelembe esés időpontjától a tényleges teljesítés napjáig késedelmi kötbért köteles fizetni, mely a teljesítés időpontjában külön bejelentés nélkül esedékes. A késedelmi kötbér alapja a szerződés szerinti, általános forgalmi adó nélkül számított, teljes nettó vállalkozási díj. A késedelmi kötbér napi mértéke 0,5 %. A késedelmi kötbér maximális mértéke: harminc napra számított tétel, vagyis a Megrendelő a késedelmi kötbér összegét maximum 30 nap késedelemig érvényesíti. Amennyiben a teljesítésre késedelmesen kerül sor, a Megrendelő további 30 napos póthatáridőt tűz. Ezt követően, ha a Vállalkozó még mindig késedelemben van, és/vagy a késedelemi kötbér összege meghaladja a kötbér maximumát a Megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy a szerződéstől elálljon, vagy azt felmondja. A késedelmi kötbér maximum összege, a nettó vállalkozói díj a 15%-a. A 30 napot meghaladó késedelem esetén - a késedelemből eredő és a késedelemmel okozott károk megtérítésére vonatkozó megrendelői igényeket nem érintve - Megrendelő fenntartja a szerződés rendkívüli felmondásának jogát, mivel a 30 napot meghaladó késedelmet a felek súlyos szerződésszegésnek tekintik. Amennyiben a késedelmes teljesítéssel érintett napok száma eléri a harmincat, úgy a 31. késedelemmel érintett naptól kezdődően a Vállalkozóval szemben a Megrendelő – választása szerint - meghiúsulási kötbért követelhet (a késedelmi kötbér helyett) a szerződéstől való elállás jogának gyakorlása mellett. Késedelembe esik a Vállalkozó, ha a vállalkozási szerződésben előírt határidőben szerződésszerűen nem teljesít, és késedelmét a Ptk. 6:142. §-ának megfelelő módon kimenteni nem tudja. A Ptk. 6:142. §-a alapján a Vállalkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy - a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, - a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és - nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A kötbérterhes határidő megnyílik különösen, ha a Vállalkozó a véghatáridőre a munkát nem adja át hiba és hiánymentesen, vagy a Megrendelő felé a szerződésben rögzített módon nem jelenti le (nem kezdeményezi a műszaki átadás – átvételi eljárást), vagy a munkák elkészültét lejelenti (kezdeményezi a műszaki átadás – átvételi eljárást), de azok olyan hibákat, hiányosságokat tartalmaznak, amelyek a rendeltetésszerű és biztonságos használatot akadályozzák. A felek rögzítik, hogy a Megrendelő a kötbérre akkor is jogosult, ha kára nem merült fel, és a Megrendelő a kötbérrel nem fedezett kárai megtérítésére, és a szerződésszegésből eredő egyéb jogai érvényesítésére is jogosult. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó kárának érvényesítésére, illetve, hogy a késedelmi kötbér megfizetése nem mentesíti a teljesítés alól.

  • Késedelmi kamat Szolgáltató jogosult késedelmes fizetés esetén késedelmi kamatot felszámolni Előfizető felé, mely a Ptk.-ban meghatározott mindenkori törvényes késedelmi kamat mértékének felel meg. A késedelmes időszak első napja a számlán feltüntetett befizetési határidőt követő nap. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az Előfizető a számlát nem fizeti be. Késedelmi kamat illeti meg a Szolgáltatót az alaptalanul reklamált, illetve a befizetési határidőt követően megkifogásolt számlák esetében is, a fizetési határidőig be nem fizetett számlaösszeg erejéig. A Szolgáltató által hibásan kiszámlázott és pénzügyileg rendezett tételek esetében – az előfizetői reklamáció jogossága esetén – az Előfizetőt a késedelmi kamattal egyező mértékű kamattal számolt jóváírás illeti meg, a befizetés és az Előfizetőnek való visszautalás közti időszakra.

  • Az előfizető általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.4.1. A határozatlan idejű előfizetői szerződés megszűnésének eseteit a 9.9. pont tartalmazza. A határozatlan idejű szerződés megszüntetése nem mentesíti az Előfizetőt a szerződés hatálya alatt felmerült díjfizetési és annak járulékai, valamint a szolgáltatás megszüntetés miatti és 4. sz. mellékletben megjelölt díjak megfizetésének kötelezettsége alól.

  • A Szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.

  • A Szolgáltató jogai és kötelezettségei 5.1. A Szolgáltató jogosult:

  • Az adatváltozás bejelentése Előfizető haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül köteles a Szolgáltatót tájékoztatni az Egyedi Előfizetői Szerződést befolyásoló bármely adatának megváltozásáról.

  • Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) Fő szójegyzék Kiegészítő szójegyzék (adott esetben) Fő tárgy 45234126-5 - - . . . - - - További tárgy(ak) . . . - - - - -

  • Közlési és változás-bejelentési kötelezettség A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosí- tóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötele- zettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezett- ség megsértését. A szerződő, illetve a biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni minden, az ajánlatban feltüntetett körül- ményben bekövetkezett változást. A közlésre, illetve a változás bejelentésre irányuló köte- lezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha szerződő, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megköté- sekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosí- tottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

  • A Felek jogai és kötelezettségei 1. A Megrendelő jogosult és köteles:

  • Az adatkezelés korlátozásához való jog Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére a Szolgáltató korlátozza az adatkezelést, amennyiben az alábbiak valamelyike teljesül: