Common use of Készletek Clause in Contracts

Készletek. A Társaság az árukat átlagos beszerzési áron, az anyagokat súlyozott átlagáron tartja nyilván. A készletek között kerülnek kimutatásra a raktáron lévő olyan anyagok és eszközök, amelyekről a beszerzéskor nem dönthető el egyértelmően, hogy beruházási vagy fenntartási céllal kerülnek felhasználásra. Továbbá itt kerülnek kimutatásra a készletekre adott előlegek, valamint az értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök közül a készletre átsorolt eszközök is. A Magyar Telekom Nyrt. a készleteit – kivéve az értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök közül készletre átsorolt eszközöket, amelyekre egyedi értékelést alkalmaz – fajlagosan kis értékőnek tekinti. Éven belül vásárolt készletek értékvesztése ún. ártrendi riporttal kerül megállapításra. Ha az aktuális átlagár 20 %-al magasabb, mint az utolsó havi számlázott átlagár, akkor a cikket le kell értékelni az utolsó havi számlázott átlagárra. Éven túl vásárolt készletek esetén a Társaság az értékvesztés megállapítására a könyv szerinti érték arányában, %-ban meghatározható módszert alkalmazza. Új készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 35 %-a ▪ 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 60 %-a Használt, javított készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ 6-12 hónap között a készletérték 5 %-a ▪ 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 50 %-a ▪ 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 100 %-a A vevőállomány a számlázott és elismert követelés értékén kerül kimutatásra. Nem tartalmaz behajthatatlan, valamint el nem ismert követelést. A vevők értékvesztésének vizsgálata két szinten történik, elkülönítésre kerülnek az egyedileg jelentős és az egyedileg nem jelentős tételek. A Társaság a 200 millió Ft-nál nagyobb összegő követeléseket tekinti egyedileg jelentősnek és ezeket vizsgálja egyedileg az értékvesztés szempontjából Az egyedileg nem jelentős tételek esetén is megvizsgálásra kerül, hogy van-e olyan tétel, amely esetében egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre. Ezeket szintén egyedileg kell megvizsgálni, és kiszámolni rájuk az értékvesztést. Ebbe a kategóriába a Társaság a következő tételeket sorolja: ▪ belföldi és nemzetközi vezetékes társszolgáltatókkal szembeni követelések ▪ belföldi és nemzetközi mobil társszolgáltatókkal szembeni követelések (roaming, interconnect, interworking) ▪ a felszámolás, csődeljárás alatti követelések ▪ egyéb (nem vevői) követeléseket. A számviteli törvény 55. §. (2) –es bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy az értékvesztés összege a követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában kerüljön megállapításra (csoportos értékvesztés képzés). A Magyar Telekom Nyrt. a távközlési vevőket azok jelentős száma miatt a csoportos értékelés (korosítás) módszerével értékeli, az értékvesztés százalékos formában kerül meghatározásra. A Társaság a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőcsoportok szerint alakította ki az értékvesztési kategóriákat. A részletfizetéses számlák esetében a értékvesztés képzést nem a számla, hanem az egyes részletek esedékessége alapján kell elvégezni. Nem számol el a Társaság értékvesztést a kapcsolt felekkel szembeni követelései és tartósan adott kölcsönei után, kivéve abban az esetben, ha egy adott tételnél egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre. A nemzetközi távközlési forgalom vevői és szállítói bruttó értéken kerülnek kimutatásra, a forgalom pénzügyi rendezése nettó módon történik. A devizában fennálló követeléseket év végén az MNB által közzétett hivatalos december 31-i árfolyamára értékeli át a Társaság.

Készletek. A Társaság az árukat átlagos beszerzési áron, az anyagokat súlyozott átlagáron tartja nyilván. A készletek között kerülnek kimutatásra a raktáron lévő olyan anyagok és eszközök, amelyekről a beszerzéskor nem dönthető el egyértelmően, hogy beruházási vagy fenntartási céllal kerülnek felhasználásra. Továbbá itt kerülnek kimutatásra a készletekre adott előlegek, valamint az a készletek közé átsorolt értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök közül a készletre átsorolt eszközök is. A Magyar Telekom Nyrt. a készleteit – kivéve az a készletek közé átsorolt értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök közül készletre átsorolt eszközöket, amelyekre egyedi értékelést alkalmaz – fajlagosan kis értékőnek tekinti. Éven belül vásárolt készletek értékvesztése ún. ártrendi riporttal kerül megállapításra. Ha az aktuális átlagár 20 %-al magasabb, mint az utolsó havi számlázott átlagár, akkor a cikket le kell értékelni az utolsó havi számlázott átlagárra. Éven túl vásárolt készletek esetén a Társaság az értékvesztés megállapítására a könyv szerinti érték arányában, %-ban meghatározható módszert alkalmazza. Új készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ – 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 35 %-a ▪ – 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 60 %-a Használt, javított készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ – 6-12 hónap között a készletérték 5 %-a ▪ – 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 50 %-a ▪ – 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 100 %-a A vevőállomány a számlázott és elismert követelés értékén kerül kimutatásra. Nem tartalmaz behajthatatlan, valamint el nem ismert követelést. A vevők értékvesztésének vizsgálata két szinten történik, elkülönítésre kerülnek az egyedileg jelentős és az egyedileg nem jelentős tételek. A Társaság a 200 millió Ft-nál nagyobb összegő követeléseket tekinti egyedileg jelentősnek és ezeket vizsgálja egyedileg az értékvesztés szempontjából Az egyedileg nem jelentős tételek esetén is megvizsgálásra kerül, hogy van-e olyan tétel, amely esetében egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre. Ezeket szintén egyedileg kell megvizsgálni, és kiszámolni rájuk az értékvesztést. Ebbe a kategóriába a Társaság a következő tételeket sorolja: ▪ – belföldi és nemzetközi vezetékes társszolgáltatókkal szembeni követelések ▪ – belföldi és nemzetközi mobil társszolgáltatókkal szembeni követelések (roaming, interconnect, interworking) ▪ – a felszámolás, csődeljárás alatti követelések ▪ – egyéb (nem vevői) követeléseket. A számviteli törvény 55. §. (2) –es bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy az értékvesztés összege a követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában kerüljön megállapításra (csoportos értékvesztés képzés). A Magyar Telekom Nyrt. a távközlési vevőket azok jelentős száma miatt a csoportos értékelés (korosítás) módszerével értékeli, az értékvesztés százalékos formában kerül meghatározásra. A Társaság a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőcsoportok szerint alakította ki az értékvesztési kategóriákat. A részletfizetéses számlák esetében a az értékvesztés képzést nem a számla, hanem az egyes részletek esedékessége alapján kell elvégeznivégzi el. Nem számol el a Társaság értékvesztést a kapcsolt felekkel szembeni követelései és tartósan adott kölcsönei után, kivéve abban az esetben, ha egy adott tételnél egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre. A nemzetközi távközlési forgalom vevői és szállítói bruttó értéken kerülnek kimutatásra, a forgalom pénzügyi rendezése nettó módon történik. A devizában fennálló követeléseket év végén az MNB által közzétett hivatalos december 31-i árfolyamára értékeli át a Társaság.

Készletek. A Társaság az árukat elszámoló áras technikával átlagos beszerzési áron, az anyagokat pedig súlyozott átlagáron tartja nyilván. A készletek Társaság az áruk között tartja nyilván a készleten lévő telefonkártyákat. Értékelésük és elszámolásuk a készletnyilvántartó rendszerekben FIFO elv szerint történik. Az anyagok között kerülnek kimutatásra a raktáron lévő olyan anyagok és eszközök, amelyekről a beszerzéskor nem dönthető el egyértelmőenegyértelműen, hogy beruházási vagy fenntartási céllal kerülnek felhasználásra. Továbbá itt kerülnek kimutatásra a készletekre adott előlegek, valamint az értékesítésre kijelölt kijelölt, tárgyi eszközök közül a készletre átsorolt eszközök is. A Magyar Telekom Nyrt. a készleteit – kivéve az értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök közül készletre átsorolt eszközöket, amelyekre amelyre egyedi értékelést alkalmaz – fajlagosan kis értékőnek értékűnek tekinti. Éven belül vásárolt készletek értékvesztése ún. ártrendi riporttal kerül megállapításra. Ha az aktuális átlagár 20 %-al magasabb, mint az utolsó havi számlázott átlagár, akkor a cikket le kell értékelni az utolsó havi számlázott átlagárra. Éven túl vásárolt készletek esetén a Társaság az értékvesztés megállapítására megállapítására, a könyv szerinti érték arányában, %-ban meghatározható módszert alkalmazza. Új készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 35 %-a ▪ 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 60 %-a Használt, javított készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ 6-12 hónap között a készletérték 5 %-a ▪ 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 50 %-a ▪ 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 100 %-a 2007 előtt a készletek értékvesztés becslés módszere az alábbi volt: „A vevőállomány készletállomány után a számlázott következő arányban számol el egyedi értékvesztést a koranalitika cikkmélységű, azon belül korsávok szerinti vizsgálata alapján: 2006-tól az anyagok esetén: ▪ A 6-12 hónapos készletre 20%-os értékvesztés kerül elszámolásra (2005-ben 40 % volt). ▪ A 12 hónapon túli készletre 40%-os értékvesztés kerül elszámolásra (2005-ben 80 % volt). Mindkét kategória esetében a fentiektől eltérő, egyedi %-os leértékelés történik, amennyiben a készlet felhasználása és elismert követelés értékén kerül kimutatásragazdálkodási szempontok azt indokolják. Nem tartalmaz behajthatatlan, valamint el nem ismert követeléstAz árukészlet értékének kb. 80 %-át képező cikkek egyedi minősítése kor és piaci információ alapján történik. Az elszámolt értékvesztés nagysága igazodik az anyagoknál használt 40% és 20% leértékelési százalékokhoz. A vevők értékvesztésének vizsgálata két szinten történik, elkülönítésre kerülnek az egyedileg jelentős és az egyedileg nem jelentős tételek. A Társaság Mobil üzletág által kezelt vásárolt készletek értékvesztését annak figyelembe vételével állapítja meg a 200 millió Ft-nál nagyobb összegő követeléseket tekinti egyedileg jelentősnek és ezeket vizsgálja egyedileg az értékvesztés szempontjából Az egyedileg nem jelentős tételek esetén is megvizsgálásra kerülTársaság, hogy van-e olyan tétela vásárolt készlet a tényleges használhatóságának (értékesíthetőségének) megfelelő mérlegkészítéskor, amely esetében egyedileg is fennáll illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyag áron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.” A becslés módszerének változása az objektív bizonyíték az értékvesztésreelszámolt értékvesztés összegére nem gyakorolt jelentős hatást (lásd a 10. Ezeket szintén egyedileg kell megvizsgálni, és kiszámolni rájuk az értékvesztést. Ebbe a kategóriába a Társaság a következő tételeket sorolja: ▪ belföldi és nemzetközi vezetékes társszolgáltatókkal szembeni követelések ▪ belföldi és nemzetközi mobil társszolgáltatókkal szembeni követelések (roaming, interconnect, interworking) ▪ a felszámolás, csődeljárás alatti követelések ▪ egyéb (nem vevői) követeléseket. A számviteli törvény 55. §. (2) –es bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy az értékvesztés összege a követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában kerüljön megállapításra (csoportos értékvesztés képzésKészletek pontban). A Magyar Telekom Nyrt. a távközlési vevőket azok jelentős száma miatt a csoportos értékelés (korosítás) módszerével értékeli, az értékvesztés százalékos formában kerül meghatározásra. A Társaság a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőcsoportok szerint alakította ki az értékvesztési kategóriákat. A részletfizetéses számlák esetében a értékvesztés képzést nem a számla, hanem az egyes részletek esedékessége alapján kell elvégezni. Nem számol el a Társaság értékvesztést a kapcsolt felekkel szembeni követelései és tartósan adott kölcsönei után, kivéve abban az esetben, ha egy adott tételnél egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre. A nemzetközi távközlési forgalom vevői és szállítói bruttó értéken kerülnek kimutatásra, a forgalom pénzügyi rendezése nettó módon történik. A devizában fennálló követeléseket év végén az MNB által közzétett hivatalos december 31-i árfolyamára értékeli át a Társaság.

Készletek. A Társaság az árukat átlagos beszerzési áron, az anyagokat súlyozott átlagáron tartja nyilván. A készletek között kerülnek kimutatásra a raktáron lévő olyan anyagok és eszközök, amelyekről a beszerzéskor nem dönthető el egyértelmőenegyértelműen, hogy beruházási vagy fenntartási céllal kerülnek felhasználásra. Továbbá itt kerülnek kimutatásra a készletekre adott előlegek, valamint az értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök közül a készletre átsorolt eszközök is. A Magyar Telekom Nyrt. a készleteit – kivéve az értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök közül készletre átsorolt eszközöket, amelyekre egyedi értékelést alkalmaz – fajlagosan kis értékőnek értékűnek tekinti. Éven belül vásárolt készletek értékvesztése ún. ártrendi riporttal kerül megállapításra. Ha az aktuális átlagár 20 %-al magasabb, mint az utolsó havi számlázott átlagár, akkor a cikket le kell értékelni az utolsó havi számlázott átlagárra. Éven túl vásárolt készletek esetén a Társaság az értékvesztés megállapítására a könyv szerinti érték arányában, %-ban meghatározható módszert alkalmazza. Új készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 35 %-a ▪ 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 60 %-a Használt, javított készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ 6-12 hónap között a készletérték 5 %-a ▪ 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 50 %-a ▪ 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 100 %-a Vevők és egyéb követelések A vevőállomány a számlázott és elismert követelés értékén kerül kimutatásra. Nem tartalmaz behajthatatlan, valamint el nem ismert követelést. A vevők értékvesztésének vizsgálata két szinten történik, elkülönítésre kerülnek az egyedileg jelentős és az egyedileg nem jelentős tételek. A Társaság a 200 millió Ft-nál nagyobb összegő összegű követeléseket tekinti egyedileg jelentősnek és ezeket vizsgálja egyedileg az értékvesztés szempontjából Az egyedileg nem jelentős tételek esetén is megvizsgálásra kerül, hogy van-e olyan tétel, amely esetében egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre. Ezeket szintén egyedileg kell megvizsgálni, és kiszámolni rájuk az értékvesztést. Ebbe a kategóriába a Társaság a következő tételeket sorolja: ▪ belföldi és nemzetközi vezetékes társszolgáltatókkal szembeni követelések ▪ belföldi és nemzetközi mobil társszolgáltatókkal szembeni követelések (roaming, interconnect, interworking) ▪ a felszámolás, csődeljárás alatti követelések ▪ egyéb (nem vevői) követeléseket. A számviteli törvény 55. §. (2) –es bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy az értékvesztés összege a követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában kerüljön megállapításra (csoportos értékvesztés képzés). A Magyar Telekom Nyrt. a távközlési vevőket azok jelentős száma miatt a csoportos értékelés (korosítás) módszerével értékeli, az értékvesztés százalékos formában kerül meghatározásra. A Társaság a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőcsoportok szerint alakította ki az értékvesztési kategóriákat. A Társaság által használt értékvesztési ráták a következők: Korsávok T-Com T-Mobile T-Systems &HQ 1 - 30 nap 5% 5% 5% 31-60 nap 20% 15% 5% 91 - 180 nap 50% 40% 10% 181 - 360 nap 70% 50% 40% 361 - 720 nap 90% 70% 90% Több, mint 720 nap 100% 90% 100% A részletfizetéses számlák esetében a fenti sávozást és értékvesztés képzést nem a számla, hanem az egyes részletek esedékessége alapján kell elvégezni. A 2007-ben alkalmazott értékvesztési ráták a következők voltak: Nap 61-90 egyedi üzletági döntés 30% 91-180 30% alapján 50% 30% 5% 181-360 70% 70% 70% 25% 360< 100% 99,9% 100% 50% *NER: Nemzetközi Elszámolási Rendszer A becslés módszerének változása az elszámolt értékvesztés összegére nem gyakorolt jelentős hatást (lásd a ’11. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból’ pontban). Nem számol el a Társaság értékvesztést a kapcsolt felekkel vállalkozásokkal és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követelései és tartósan adott kölcsönei után, kivéve abban az esetben, ha egy adott tételnél egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre. A nemzetközi távközlési forgalom vevői és szállítói bruttó értéken kerülnek kimutatásra, a forgalom pénzügyi rendezése nettó módon történik. A devizában fennálló követeléseket év végén az MNB által közzétett hivatalos december 31-i árfolyamára értékeli át a Társaság.