Common use of Készletek Clause in Contracts

Készletek. A Társaság az árukat elszámoló áras technikával átlagos beszerzési áron, az anyagokat pedig súlyozott átlagáron tartja nyilván. A Társaság az áruk között tartja nyilván a készleten lévő telefonkártyákat. Értékelésük és elszámolásuk a készletnyilvántartó rendszerekben FIFO elv szerint történik. Az anyagok között kerülnek kimutatásra a raktáron lévő olyan eszközök, amelyekről a beszerzéskor nem dönthető el egyértelműen, hogy beruházási vagy fenntartási céllal kerülnek felhasználásra. Továbbá itt kerülnek kimutatásra a készletekre adott előlegek, valamint az értékesítésre kijelölt, tárgyi eszközök közül készletre átsorolt eszközök is. A Magyar Telekom Nyrt. készleteit – kivéve az értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök közül készletre átsorolt eszközöket, amelyre egyedi értékelést alkalmaz – fajlagosan kis értékűnek tekinti. Éven belül vásárolt készletek értékvesztése ún. ártrendi riporttal kerül megállapításra. Ha az aktuális átlagár 20 %-al magasabb, mint az utolsó havi számlázott átlagár, akkor a cikket le kell értékelni az utolsó havi számlázott átlagárra. Éven túl vásárolt készletek esetén az értékvesztés megállapítására, a könyv szerinti érték arányában, %-ban meghatározható módszert alkalmazza. Új készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 35 %-a ▪ 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 60 %-a Használt, javított készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ 6-12 hónap között a készletérték 5 %-a ▪ 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 50 %-a ▪ 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 100 %-a 2007 előtt a készletek értékvesztés becslés módszere az alábbi volt: „A készletállomány után a következő arányban számol el egyedi értékvesztést a koranalitika cikkmélységű, azon belül korsávok szerinti vizsgálata alapján: 2006-tól az anyagok esetén: ▪ A 6-12 hónapos készletre 20%-os értékvesztés kerül elszámolásra (2005-ben 40 % volt). ▪ A 12 hónapon túli készletre 40%-os értékvesztés kerül elszámolásra (2005-ben 80 % volt). Mindkét kategória esetében a fentiektől eltérő, egyedi %-os leértékelés történik, amennyiben a készlet felhasználása és gazdálkodási szempontok azt indokolják. Az árukészlet értékének kb. 80 %-át képező cikkek egyedi minősítése kor és piaci információ alapján történik. Az elszámolt értékvesztés nagysága igazodik az anyagoknál használt 40% és 20% leértékelési százalékokhoz. A Mobil üzletág által kezelt vásárolt készletek értékvesztését annak figyelembe vételével állapítja meg a Társaság, hogy a vásárolt készlet a tényleges használhatóságának (értékesíthetőségének) megfelelő mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyag áron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.” A becslés módszerének változása az elszámolt értékvesztés összegére nem gyakorolt jelentős hatást (lásd a 10. Készletek pontban).

Készletek. A Társaság az árukat elszámoló áras technikával átlagos beszerzési áron, az anyagokat pedig súlyozott átlagáron tartja nyilván. A Társaság az áruk között tartja nyilván a készleten lévő telefonkártyákat. Értékelésük és elszámolásuk a készletnyilvántartó rendszerekben FIFO elv szerint történik. Az anyagok készletek között kerülnek kimutatásra a raktáron lévő olyan anyagok és eszközök, amelyekről a beszerzéskor nem dönthető el egyértelműen, hogy beruházási vagy fenntartási céllal kerülnek felhasználásra. Továbbá itt kerülnek kimutatásra a készletekre adott előlegek, valamint az értékesítésre kijelölt, kijelölt tárgyi eszközök közül a készletre átsorolt eszközök is. A Magyar Telekom Nyrt. a készleteit – kivéve az értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök közül készletre átsorolt eszközöket, amelyre amelyekre egyedi értékelést alkalmaz – fajlagosan kis értékűnek tekinti. Éven belül vásárolt készletek értékvesztése ún. ártrendi riporttal kerül megállapításra. Ha az aktuális átlagár 20 %-al magasabb, mint az utolsó havi számlázott átlagár, akkor a cikket le kell értékelni az utolsó havi számlázott átlagárra. Éven túl vásárolt készletek esetén a Társaság az értékvesztés megállapítására, megállapítására a könyv szerinti érték arányában, %-ban meghatározható módszert alkalmazza. Új készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 35 %-a ▪ 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 60 %-a Használt, javított készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ 6-12 hónap között a készletérték 5 %-a ▪ 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 50 %-a ▪ 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 100 %-a 2007 előtt Vevők és egyéb követelések A vevőállomány a készletek számlázott és elismert követelés értékén kerül kimutatásra. Nem tartalmaz behajthatatlan, valamint el nem ismert követelést. A vevők értékvesztésének vizsgálata két szinten történik, elkülönítésre kerülnek az egyedileg jelentős és az egyedileg nem jelentős tételek. A Társaság a 200 millió Ft-nál nagyobb összegű követeléseket tekinti egyedileg jelentősnek és ezeket vizsgálja egyedileg az értékvesztés becslés módszere szempontjából Az egyedileg nem jelentős tételek esetén is megvizsgálásra kerül, hogy van-e olyan tétel, amely esetében egyedileg is fennáll az alábbi volt: „A készletállomány után objektív bizonyíték az értékvesztésre. Ezeket szintén egyedileg kell megvizsgálni, és kiszámolni rájuk az értékvesztést. Ebbe a kategóriába a Társaság a következő arányban számol el egyedi értékvesztést a koranalitika cikkmélységű, azon belül korsávok szerinti vizsgálata alapján: 2006-tól az anyagok eseténtételeket sorolja: ▪ belföldi és nemzetközi vezetékes társszolgáltatókkal szembeni követelések ▪ belföldi és nemzetközi mobil társszolgáltatókkal szembeni követelések (roaming, interconnect, interworking) ▪ a felszámolás, csődeljárás alatti követelések ▪ egyéb (nem vevői) követeléseket. A 6számviteli törvény 55. §. (2) –es bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy az értékvesztés összege a követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában kerüljön megállapításra (csoportos értékvesztés képzés). A Magyar Telekom Nyrt. a távközlési vevőket azok jelentős száma miatt a csoportos értékelés (korosítás) módszerével értékeli, az értékvesztés százalékos formában kerül meghatározásra. A Társaság a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőcsoportok szerint alakította ki az értékvesztési kategóriákat. A Társaság által használt értékvesztési ráták a következők: Korsávok T-12 hónapos készletre 20%-os Com T-Mobile T-Systems &HQ 1 - 30 nap 5% 5% 5% 31-60 nap 20% 15% 5% 91 - 180 nap 50% 40% 10% 181 - 360 nap 70% 50% 40% 361 - 720 nap 90% 70% 90% Több, mint 720 nap 100% 90% 100% A részletfizetéses számlák esetében a fenti sávozást és értékvesztés kerül elszámolásra (2005képzést nem a számla, hanem az egyes részletek esedékessége alapján kell elvégezni. A 2007-ben 40 alkalmazott értékvesztési ráták a következők voltak: Nap 61-90 egyedi üzletági döntés 30% volt). ▪ A 12 hónapon túli készletre 40%-os értékvesztés kerül elszámolásra (200591-ben 80 180 30% volt). Mindkét kategória esetében a fentiektől eltérő, egyedi %-os leértékelés történik, amennyiben a készlet felhasználása és gazdálkodási szempontok azt indokolják. Az árukészlet értékének kb. 80 %-át képező cikkek egyedi minősítése kor és piaci információ alapján történik. Az elszámolt értékvesztés nagysága igazodik az anyagoknál használt 4050% és 2030% leértékelési százalékokhoz. A Mobil üzletág által kezelt vásárolt készletek értékvesztését annak figyelembe vételével állapítja meg a Társaság, hogy a vásárolt készlet a tényleges használhatóságának (értékesíthetőségének) megfelelő mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyag áron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.” 5% 181-360 70% 70% 70% 25% 360< 100% 99,9% 100% 50% *NER: Nemzetközi Elszámolási Rendszer A becslés módszerének változása az elszámolt értékvesztés összegére nem gyakorolt jelentős hatást (lásd a 10’11. Készletek Követelések áruszállításból és szolgáltatásból’ pontban). Nem számol el a Társaság értékvesztést a kapcsolt vállalkozásokkal és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követelései és tartósan adott kölcsönei után. A nemzetközi távközlési forgalom vevői és szállítói bruttó értéken kerülnek kimutatásra, a forgalom pénzügyi rendezése nettó módon történik. A devizában fennálló követeléseket év végén az MNB által közzétett hivatalos december 31-i árfolyamára értékeli át a Társaság.

Készletek. A Társaság az árukat elszámoló áras technikával átlagos beszerzési áron, az anyagokat pedig súlyozott átlagáron tartja nyilván. A Társaság az áruk között tartja nyilván a készleten lévő telefonkártyákat. Értékelésük és elszámolásuk a készletnyilvántartó rendszerekben FIFO elv szerint történik. Az anyagok készletek között kerülnek kimutatásra a raktáron lévő olyan anyagok és eszközök, amelyekről a beszerzéskor nem dönthető el egyértelműenegyértelmően, hogy beruházási vagy fenntartási céllal kerülnek felhasználásra. Továbbá itt kerülnek kimutatásra a készletekre adott előlegek, valamint az értékesítésre kijelölt, kijelölt tárgyi eszközök közül a készletre átsorolt eszközök is. A Magyar Telekom Nyrt. a készleteit – kivéve az értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök közül készletre átsorolt eszközöket, amelyre amelyekre egyedi értékelést alkalmaz – fajlagosan kis értékűnek értékőnek tekinti. Éven belül vásárolt készletek értékvesztése ún. ártrendi riporttal kerül megállapításra. Ha az aktuális átlagár 20 %-al magasabb, mint az utolsó havi számlázott átlagár, akkor a cikket le kell értékelni az utolsó havi számlázott átlagárra. Éven túl vásárolt készletek esetén a Társaság az értékvesztés megállapítására, megállapítására a könyv szerinti érték arányában, %-ban meghatározható módszert alkalmazza. Új készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 35 %-a ▪ 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 60 %-a Használt, javított készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ 6-12 hónap között a készletérték 5 %-a ▪ 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 50 %-a ▪ 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 100 %-a 2007 előtt A vevőállomány a készletek számlázott és elismert követelés értékén kerül kimutatásra. Nem tartalmaz behajthatatlan, valamint el nem ismert követelést. A vevők értékvesztésének vizsgálata két szinten történik, elkülönítésre kerülnek az egyedileg jelentős és az egyedileg nem jelentős tételek. A Társaság a 200 millió Ft-nál nagyobb összegő követeléseket tekinti egyedileg jelentősnek és ezeket vizsgálja egyedileg az értékvesztés becslés módszere szempontjából Az egyedileg nem jelentős tételek esetén is megvizsgálásra kerül, hogy van-e olyan tétel, amely esetében egyedileg is fennáll az alábbi volt: „A készletállomány után objektív bizonyíték az értékvesztésre. Ezeket szintén egyedileg kell megvizsgálni, és kiszámolni rájuk az értékvesztést. Ebbe a kategóriába a Társaság a következő arányban tételeket sorolja: ▪ belföldi és nemzetközi vezetékes társszolgáltatókkal szembeni követelések ▪ belföldi és nemzetközi mobil társszolgáltatókkal szembeni követelések (roaming, interconnect, interworking) ▪ a felszámolás, csődeljárás alatti követelések ▪ egyéb (nem vevői) követeléseket. A számviteli törvény 55. §. (2) –es bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy az értékvesztés összege a követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában kerüljön megállapításra (csoportos értékvesztés képzés). A Magyar Telekom Nyrt. a távközlési vevőket azok jelentős száma miatt a csoportos értékelés (korosítás) módszerével értékeli, az értékvesztés százalékos formában kerül meghatározásra. A Társaság a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőcsoportok szerint alakította ki az értékvesztési kategóriákat. A részletfizetéses számlák esetében a értékvesztés képzést nem a számla, hanem az egyes részletek esedékessége alapján kell elvégezni. Nem számol el egyedi a Társaság értékvesztést a koranalitika cikkmélységűkapcsolt felekkel szembeni követelései és tartósan adott kölcsönei után, azon belül korsávok szerinti vizsgálata alapján: 2006-tól kivéve abban az anyagok esetén: ▪ esetben, ha egy adott tételnél egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre. A 6-12 hónapos készletre 20%-os értékvesztés kerül elszámolásra (2005-ben 40 % volt). ▪ A 12 hónapon túli készletre 40%-os értékvesztés kerül elszámolásra (2005-ben 80 % volt). Mindkét kategória esetében nemzetközi távközlési forgalom vevői és szállítói bruttó értéken kerülnek kimutatásra, a fentiektől eltérő, egyedi %-os leértékelés történik, amennyiben a készlet felhasználása és gazdálkodási szempontok azt indokolják. Az árukészlet értékének kb. 80 %-át képező cikkek egyedi minősítése kor és piaci információ alapján forgalom pénzügyi rendezése nettó módon történik. Az elszámolt értékvesztés nagysága igazodik A devizában fennálló követeléseket év végén az anyagoknál használt 40% és 20% leértékelési százalékokhoz. A Mobil üzletág MNB által kezelt vásárolt készletek értékvesztését annak figyelembe vételével állapítja meg közzétett hivatalos december 31-i árfolyamára értékeli át a Társaság, hogy a vásárolt készlet a tényleges használhatóságának (értékesíthetőségének) megfelelő mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyag áron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.” A becslés módszerének változása az elszámolt értékvesztés összegére nem gyakorolt jelentős hatást (lásd a 10. Készletek pontban).

Készletek. A Társaság az árukat elszámoló áras technikával átlagos beszerzési áron, az anyagokat pedig súlyozott átlagáron tartja nyilván. A Társaság az áruk között tartja nyilván a készleten lévő telefonkártyákat. Értékelésük és elszámolásuk a készletnyilvántartó rendszerekben FIFO elv szerint történik. Az anyagok készletek között kerülnek kimutatásra a raktáron lévő olyan anyagok és eszközök, amelyekről a beszerzéskor nem dönthető el egyértelműenegyértelmően, hogy beruházási vagy fenntartási céllal kerülnek felhasználásra. Továbbá itt kerülnek kimutatásra a készletekre adott előlegek, valamint az a készletek közé átsorolt értékesítésre kijelölt, kijelölt tárgyi eszközök közül készletre átsorolt eszközök is. A Magyar Telekom Nyrt. a készleteit – kivéve az a készletek közé átsorolt értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök közül készletre átsorolt eszközöket, amelyre amelyekre egyedi értékelést alkalmaz – fajlagosan kis értékűnek értékőnek tekinti. Éven belül vásárolt készletek értékvesztése ún. ártrendi riporttal kerül megállapításra. Ha az aktuális átlagár 20 %-al magasabb, mint az utolsó havi számlázott átlagár, akkor a cikket le kell értékelni az utolsó havi számlázott átlagárra. Éven túl vásárolt készletek esetén a Társaság az értékvesztés megállapítására, megállapítására a könyv szerinti érték arányában, %-ban meghatározható módszert alkalmazza. Új készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ – 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 35 %-a ▪ – 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 60 %-a Használt, javított készletek esetén a leértékelés mértéke: ▪ – 6-12 hónap között a készletérték 5 %-a ▪ – 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 50 %-a ▪ – 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 100 %-a 2007 előtt A vevőállomány a készletek számlázott és elismert követelés értékén kerül kimutatásra. Nem tartalmaz behajthatatlan, valamint el nem ismert követelést. A vevők értékvesztésének vizsgálata két szinten történik, elkülönítésre kerülnek az egyedileg jelentős és az egyedileg nem jelentős tételek. A Társaság a 200 millió Ft-nál nagyobb összegő követeléseket tekinti egyedileg jelentősnek és ezeket vizsgálja egyedileg az értékvesztés becslés módszere szempontjából Az egyedileg nem jelentős tételek esetén is megvizsgálásra kerül, hogy van-e olyan tétel, amely esetében egyedileg is fennáll az alábbi volt: „A készletállomány után objektív bizonyíték az értékvesztésre. Ezeket szintén egyedileg kell megvizsgálni, és kiszámolni rájuk az értékvesztést. Ebbe a kategóriába a Társaság a következő arányban tételeket sorolja: – belföldi és nemzetközi vezetékes társszolgáltatókkal szembeni követelések – belföldi és nemzetközi mobil társszolgáltatókkal szembeni követelések (roaming, interconnect, interworking) – a felszámolás, csődeljárás alatti követelések – egyéb (nem vevői) követeléseket. A számviteli törvény 55. §. (2) –es bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy az értékvesztés összege a követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában kerüljön megállapításra (csoportos értékvesztés képzés). A Magyar Telekom Nyrt. a távközlési vevőket azok jelentős száma miatt a csoportos értékelés (korosítás) módszerével értékeli, az értékvesztés százalékos formában kerül meghatározásra. A Társaság a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőcsoportok szerint alakította ki az értékvesztési kategóriákat. A részletfizetéses számlák esetében az értékvesztés képzést nem a számla, hanem az egyes részletek esedékessége alapján végzi el. Nem számol el egyedi a Társaság értékvesztést a koranalitika cikkmélységűkapcsolt felekkel szembeni követelései és tartósan adott kölcsönei után, azon belül korsávok szerinti vizsgálata alapján: 2006-tól kivéve abban az anyagok esetén: ▪ esetben, ha egy adott tételnél egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre. A 6-12 hónapos készletre 20%-os értékvesztés kerül elszámolásra (2005-ben 40 % volt). ▪ A 12 hónapon túli készletre 40%-os értékvesztés kerül elszámolásra (2005-ben 80 % volt). Mindkét kategória esetében nemzetközi távközlési forgalom vevői és szállítói bruttó értéken kerülnek kimutatásra, a fentiektől eltérő, egyedi %-os leértékelés történik, amennyiben a készlet felhasználása és gazdálkodási szempontok azt indokolják. Az árukészlet értékének kb. 80 %-át képező cikkek egyedi minősítése kor és piaci információ alapján forgalom pénzügyi rendezése nettó módon történik. Az elszámolt értékvesztés nagysága igazodik A devizában fennálló követeléseket év végén az anyagoknál használt 40% és 20% leértékelési százalékokhoz. A Mobil üzletág MNB által kezelt vásárolt készletek értékvesztését annak figyelembe vételével állapítja meg közzétett hivatalos december 31-i árfolyamára értékeli át a Társaság, hogy a vásárolt készlet a tényleges használhatóságának (értékesíthetőségének) megfelelő mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyag áron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.” A becslés módszerének változása az elszámolt értékvesztés összegére nem gyakorolt jelentős hatást (lásd a 10. Készletek pontban).