Közös részvételi jelentkezés mintaszakaszok

Közös részvételi jelentkezés. Több Részvételre jelentkező közösen is benyújthat részvételi jelentkezést. Közös részvételi jelentkezés esetén valamennyi Részvételre Jelentkezőnek – a Részvételi Felhívásnak megfelelően részben külön- külön, részben együttesen – kell megfelelnie az Ajánlatkérő által előírt pénzügyi-gazdasági és műszaki-szakmai alkalmassági követelményeknek. Ajánlatkérő a Részvételi Felhívásban meghatározott feltételek alapján megvizsgálja, hogy a közös részvételre jelentkezők nem tartoznak-e a Kbt. 56.§ (1) bekezdése és a Kbt 56.§ (2) bekezdése, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdés a) –d) és f) pontjainak hatálya alá, és ellenőrzi a közös részvételi jelentkezésben részt vevő tagok pénzügyi-gazdasági, valamint műszaki- szakmai alkalmasságát. A közös részvételre jelentkezőknek az okiratok eredeti, vagy egyszerű másolatával, továbbá az Iratminták fejezetben található, vonatkozó iratminták felhasználásával és kitöltésével kell igazolniuk, hogy megfelelnek a Részvételi Felhívásban és a Dokumentációban előírt alkalmassági feltételeknek és velük szemben kizáró ok nem áll fenn. Ajánlatkérő a Kbt. 56.§ (1) bekezdés f) és i) pontjaival, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdés a) –c) és f) pontjaival kapcsolatos nyilatkozatot cégszerűen aláírva és közjegyzői, vagy gazdasági, illetve szakmai kamarai hitelesítéssel kéri, vagyis nem szükséges a nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása. (Természetesen közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat is benyújtható!) Ajánlatkérő a Kbt. 56.§ (1) bekezdés kc) pontjával és a Kbt. 56.§ (2) bekezdésével kapcsolatos nyilatkozatot cégszerűen aláírva kéri, vagyis nem szükséges a közjegyzői, vagy gazdasági, illetve szakmai kamarai hitelesítés, illetve a nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása. (Természetesen hitelesített nyilatkozat és közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat is benyújtható!) Ajánlatkérő az alkalmasság igazolása körében elfogadja a közös részvételre jelentkezők által az eredeti okiratokról készített fénymásolatokat is, de a fénymásolatokat az 1952. évi III. törvény 196. §-ában meghatározottakra figyelemmel az „eredetivel megegyező” szöveg beírásával, az igazoló aláírásával és az alábbi toldattal kell ellátni: „A hamis igazolás büntetőjogi következményekkel jár.” Az eredeti illetve hitelesített másolati példányban benyújtott igazolásokon külön megjegyzést nem kell szerepeltetni. Az e körben benyújtandó dokumentumok igazolják, hogy Közös részvételre jelentkezők nem állnak kizáró okok hatálya alatt, illetve igazolják a pénzügyi-gazdasági, valamin...
Közös részvételi jelentkezés. A Kbt. 35. § (1) bekezdése szerint több gazdasági szereplő közösen is tehet részvételi jelentkezést. A közös résztvevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös résztvevők ne- vében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A közös résztvevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös résztvevők megjelölését.
Közös részvételi jelentkezés. Több Részvételre jelentkező közösen is benyújthat részvételi jelentkezést. Közös részvételi jelentkezés esetén valamennyi Részvételre Jelentkezőnek – a Részvételi Felhívásnak megfelelően együttesen – kell megfelelnie az Ajánlatkérő által előírt pénzügyi- gazdasági és műszaki-szakmai alkalmassági követelményeknek. ▪ ki kell töltenie, és be kell nyújtania a kitöltött Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot, ▪ a közös részvételi jelentkezésről, ill. ajánlattételről szóló megállapodást csatolnia kell, ▪ nyilatkoznia kell Ajánlatkérő felé az önálló és egyetemleges – pénzügyi - gazdasági és műszaki - szakmai – felelősségvállalásról, ▪ nyilatkoznia kell az egymás közötti feladatmegosztásról és ennek arányáról. ▪ a képviselő cégnek a másik részt vevő tag(ok) által adott, helyettük és nevükben történő eljárásra, a közbeszerzési eljárás keretében jognyilatkozatok tételére, utasítások elfogadására, a szerződés teljes körű – a kifizetéseket is magában foglaló – lebonyolítására feljogosító meghatalmazása, A közös részvételi jelentkezést, valamennyi részt vevő tagnak alá kell írnia, vagy a résztvevő tagok a képviselő céget erre meghatalmazhatják, de ekkor a meghatalmazást a részvételi jelentkezésben be kell nyújtani. Nyertesség esetén a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésére vonatkozó egyetemleges és egyénileg is érvényes felelősségvállalásáról szóló nyilatkozat a részvételi jelentkezés és majd a későbbiekben a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. A közös részvételi jelentkezésről, ill. ajánlattételről szóló megállapodásnak tartalmaznia kell a közös részvételre jelentkezőknek a teljesítésre vonatkozó nyilatkozatát, a tagok közötti munkamegosztást, a tagok egyetemleges és egyénileg is érvényes felelősségvállalását, részesedésük %-os arányait és a képviselő cég megnevezését.
Közös részvételi jelentkezés. A közös részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös részvételre jelentkezők megjelölését. Ahol a Kbt. az Ajánlatkérő számára a részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [Kbt. 56. §], a hiánypótlás, a felvilágosítás [Kbt. 71. §] és indokolás [Kbt. 72. §] kérése esetében az Ajánlatkérő a közös részvételre jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a közös részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselőnek küldi meg. A közös részvételre jelentkezők a szerződés teljesítéséért az Ajánlatkérő felé korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egy közös részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében – kivéve a Kbt. 138. § (4) bekezdése szerinti jogutódlás esetét –a részvételi határidő lejárta után változás nem következhet be. Amennyiben több gazdasági szereplő közösen tesz részvételi jelentkezést a közbeszerzési eljárásban, akkor a részvételi jelentkezéshez csatolniuk kell az erre vonatkozó megállapodást. A közös részvételre jelentkezők megállapodásának tartalmaznia kell: a jelen közbeszerzési eljárásban közös részvételre jelentkezők nevében eljárni (továbbá kapcsolattartásra) jogosult képviselő szervezet megnevezését; a szerződés teljesítéséért egyetemleges felelősségvállalást minden tag részéről; részvételi jelentkezésben vállalt kötelezettségek és a munka megosztásának ismertetését a tagok és a vezető között; a számlázás rendjét.
Közös részvételi jelentkezés. Több gazdasági szereplő közösen is nyújthat be részvételi jelentkezést. Ebben az esetén elegendő, ha a részvételre jelentkezők egyike vagy a részvételi jelentkezésben megnevezett alvállalkozó vásárolja meg a dokumentációt. Ha egy részvételre jelentkező jelentkezését egyedüli részvételre jelentkezőként nyújtja be, a részvételi jelentkezés benyújtását követően közös részvételi jelentkezésre már nem kerülhet sor. Ha több részvételre jelentkező közösen nyújt be jelentkezést, a közös jelentkezésben résztvevő részvételre jelentkezők köre és személye a közös jelentkezés benyújtását követően nem módosítható. Közös jelentkezés esetén a Kbt. 74.§ (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen a részvételi jelentkezés, ha ahhoz nem csatolták a közös részvételre jelentkezők által cégszerűen aláírt konzorciumi megállapodást, amely megfelel valamennyi alábbi követelménynek: tartalmazza a közös részvételre jelentkezők közös fellépése formájának ismertetését; tartalmazza a részvételi jelentkezés aláírása módjának ismertetését; tartalmazza a vezető konzorciumi tag (a képviselő) megjelölését azzal, hogy a képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi konzorciumi tagot képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban, és az ahhoz kapcsolódó esetleges további Kbt. szerinti eljárásokban az ajánlatkérő által a részvételre jelentkező, illetve a részvételre jelentkező által az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében; tartalmazza külön-külön a közös részvételre jelentkezők azon bankszámlaszámait, ahova az elismert teljesítést vagy az előleg igénylését követően a kifizetés megtörténhet; tartalmazza valamennyi konzorciumi tag nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséhez szükséges munkák megvalósításáért; a részvételi jelentkezés benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltételtől.

Related to Közös részvételi jelentkezés

  • Az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtandó x elektronikusan: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx/XXX000000000000/xxxxxxxxx (URL) x a fent említett címre a következő címre: (adjon meg másik címet) Hivatalos név: Nemzeti azonosítószám: Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy: Telefon: E-mail: Fax: Internetcím(ek): Az ajánlatkérő általános címe (URL): A felhasználói oldal címe (URL): Az elektronikus kommunikáció olyan eszközök és berendezések használatát igényli, amelyek nem általánosan hozzáférhetők. Ezen eszközök és berendezések korlátozás nélkül, teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elérhetők a következő címen: (URL)

  • Közlési és változásbejelentési kötelezettség (1) A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyek ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosító az ajánlaton a szerződő féltől és a biztosítottól a valóságnak megfelelő adatközlést vár, és a valóságnak megfelelő adatközlés a kockázat elvállalását és feltételeit vagy a biztosítási ajánlat elutasítását befolyásolja. (2) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a bekövetkezéstől számított legfeljebb 15 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni. (3) A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. (4) Az adatok valóságtartalmáért a szerződő fél és a biztosított is felelős. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerződőt és biztosítottat a közlés kötelezettség alól nem mentesíti. (5) Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat. (6) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

  • Fagyasztott élelmiszerek megromlása Biztosítási eseménynek minősül, ha a fagyasztószekrényben, mélyhűtőládában, 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimaradás következtében megromlanak.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza. XI.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak. XI.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt, – ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján, – ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

  • Részvételi feltételek III.2.1) Az ajánlattevő/részvételre jelentkező személyes helyzetére vonatkozó adatok (kizáró okok), ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat is (adott esetben) Az ajánlatkérő által előírt kizáró okok és a megkövetelt igazolási mód: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, valamint nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Kbt. 56. § (1) bekezdése hatálya alatt áll, vagy akivel szemben a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)-d), f) pontokban meghatározott kizáró okok fennállnak. Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki a Kbt. 56. § (2) bekezdése hatálya alatt áll. Igazolási mód: Az ajánlattevőnek a Kbt. 122. § (1) bekezdése alapján a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlatban, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § szerint kell nyilatkozatot benyújtania, hogy nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdésében, valamint a Kbt. 56. § (2) bekezdésének, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)-d), f) pontokban foglalt kizáró okok hatálya alá, továbbá a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) pontját a Korm. rendelet 2. § (i) pont ib) alpontja és a 4. § (f) pont fc) alpontjában foglaltak szerint kell a dokumentumok csatolásával igazolnia. Az ajánlattevő az ajánlatban köteles nyilatkozni arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 56. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint arról, hogy az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá. (Kbt. 58. § (3)bekezdés). Az alvállalkozók és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)-d), f) pontjai szerinti kizáró okok hatálya alá nem tartozást a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § szerint kell igazolni. III.2.2) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság (adott esetben) Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: P.1. A számlavezető pénzügyi intézmény(ek)től származó, az eljárást megindító felhívás feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozat, - a nyilatkozat kiadásának napján létező valamennyi pénzforgalmi számlára vonatkozóan, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, az alábbi tartalommal: - mióta vezeti az ügyfél pénzforgalmi számláját, a számlanyitás időpontja, - a vezetett pénzforgalmi számlaszámok megjelölése, - az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapos időtartamban - illetve, ha a számlanyitás ennél későbbi időpontban történt, akkor a számla-nyitás időpontjától volt-e sorban állás valamelyik vezetett számláján.

  • Változásbejelentési kötelezettség VIII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha – a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak; – a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be; – a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt; – a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt; – velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor. VIII.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határo- zatok módosulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a biztosított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak. VIII.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg beje- lentésre köteles lett volna. VIII.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, to- vábbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmon- dási idővel felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következ- ményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mérték- kel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

  • Különös szerződési feltetelek („KSZF”) ápolása csonttörés

  • Műszaki feltételek Az Internet protokollon keresztül nyújtott műsorelosztási szolgáltatás műszaki feltétele ▪ vezetékes telefonhálózat és DSL vagy GPON/PPEthernet hálózat ▪ vagy DOCSIS hálózat kiépítése az adott végponton. A szolgáltatás hozzáférési pont az IPTV vevőegység (set top box) ügyfél oldali interfésze (a vevőegység digitális és analóg audio illetve video kimenetei). A home gateway és az IPTV vevőegység (set top box) és a távirányító tápellátását 230V-os tápellátását az Előfizetőnek kell biztosítania. Második vagy harmadik IPTV vevőegység csak akkor igényelhető, ha az Előfizetőnél megfelelő sávszélességáll rendelkezésre, amelyről a Szolgáltató megrendelést követő műszaki felmérést követően nyilatkozik. Egy előfizetői végponton egyidejűleg maximum 3 videó kapcsolat (stream) használható; vagy egy vevőegységen, vagy megosztva egy háztartáson belül több vevőegység között. Az előfizető a szolgáltatáshoz csak a Szolgáltató által biztosított home gateway-t és IPTV vevőegysége(ke)t jogosult csatlakoztatni. Az Előfizetői részéről két készülék szükséges az IPTV szolgáltatás igénybevételéhez: ▪ home gateway vagy kábelmodem a DSLvonal szétosztására: egyrészt a PC felé, másrészt a set top box felé. ▪ vevőegység (set top box), amely beérkező jeleket alakítja át a televíziókészülék számáraértelmezhető jelekké. A szolgáltatás használatához szükséges végberendezéseket (egy home gateway vagy kábelmodem és egy IPTV vevőegység/set top box) a Szolgáltató biztosítja. A Szolgáltató két típusú set top box-on keresztül biztosítja a szolgáltatás igénybevételét. Az IPTV alapkínálati csomagjaihoz a Szolgáltató normál, azaz a felvételi, megállítható, visszatekerhető funkció nélküli vevőegységet biztosít az Előfizető részére. A megállítható, visszatekerhető (time-shift) és felvétel funkcióval rendelkező set top boxot a Szolgáltató a jelen ÁSZF 5. pontjában meghatározott Felvétel opció megrendelése esetén biztosítja. A 2. és 3. set top box igénylése esetén a szolgáltató kizárólag normál set top boxot biztosít az Előfizető részére. Az Előfizetőnek rendelkeznie kell az IPTV set top boxhoz csatlakoztatható előfizetői végberendezéssel (televíziókészülék). Az IPTV set top box minimum kétfajta szabványos csatlakozófelülettel van ellátva (például Euro- SCART, RCA, S-Video, HDMI). A csatlakoztatható végberendezésekre vonatkozó további előírásokat az ÜÁSZF Törzsrész 4.3. pontja tartalmazza.

  • A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 21 19.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 21 19.2. Titoktartási kötelezettség 21 19.3. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 26 19.4. Felmentés, felhatalmazás 27 19.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása 27 19.6. Napi tájékozódási lehetőség 27

  • Hibabejelentő szolgálat Terület megjelölése Elérhetőségének időtartama Elérhetőségek: Nagygyimót, Ugod, Pápa Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (89) 324-698 telefaxszáma: (89) 830-698 email címe: ugyfelszolgalat@kabelszat2002.hu Zirc, Olaszfalu, Bakonyszentkirály, Csesznek, Nagyesztergár, Dudar, Csetény, Szápár, Bakonynána, Bakonybél Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (88) 415-281 telefaxszáma: (88) 415-281 email címe: ktviroda@ktvzirc.hu Sárvár Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 09:00-18:00 Üzenetrögzítő: H-V: 18:00-09:00 telefonszáma: (95) 320-496 telefaxszáma: (95) 320-496 email címe: varsat@varsat.net Devecser, Badacsonytomaj, Zalahaláp, Szigliget, Révfülöp, Ábrahámhegy, Kékkút, Balatonrendes, Balatonederics, Balatonudvari, Uzsa, Hegyesd Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (87) 472-104, (20) 9250-127 telefaxszáma: (87) 472-104 email címe: ugyfel@asat.hu Baj, Kecskéd, Környe, Szomód, Tarján, Tata, Várgesztes, Vértessomló, Vértestolna Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (34) 655-300 email címe: ugyfel@kabelszat2002.hu Lábatlan, Süttő Ügyfélszolgálati telefon: H-V: 08:00-20:00 Üzenetrögzítő: H-V: 20:00-08:00 telefonszáma: (33) 655-033 email címe: ugyfel@kabelszat2002.hu