Megbízó kötelezettsége mintaszakaszok

Megbízó kötelezettsége. Megbízó kijelenti, hogy tudatában van annak, hogy a coaching fejlesztés egy szabad akaraton alapuló, aktív és felelős folyamat, amelyben minden, a coaching keretei között eltervezett feladat és eredmény megvalósítása kizárólag a coach-olt személy/ek felelőssége. A coach-olt személy maga dönti el, hogy mennyiben és hogyan építi be, illetve hasznosítja a coaching során megszerzett tudást, melyért a coach felelősséget sem a folyamat alatt, sem azt követően nem vállal.
Megbízó kötelezettsége. Megbízó kijelenti, hogy tudatában van annak, hogy a coaching fejlesztés egy szabad akaraton alapuló, aktív és felelős folyamat, amelyben minden, a coaching keretei között eltervezett feladat és eredmény megvalósítása kizárólag a coacholt személy/ek felelőssége. A coacholt személy maga dönti el, hogy mennyiben és hogyan építi be, illetve hasznosítja a coaching során megszerzett tudást, melyért a coach felelősséget sem a folyamat alatt, sem azt követően nem vállal. Megbízó vállalja, hogy a coaching ülésekre a közös munkára alkalmas állapotban jelenik meg, és nyitott és felkészült arra, hogy saját értékrendjét önreflektíven szemlélje, saját személyével és helyzetével objektíven foglalkozzon, elfogadja a coachot, illetve annak munkamódszereit.
Megbízó kötelezettsége. A Megbízó tulajdonosi hozzájárulását adja, hogy a VIII. Teleki tér alatti, 35123/11 helyrajzi számú önkormányzati tulajdonú ingatlanon piac funkció valósuljon meg és hozzájárul ahhoz, hogy Megbízott a fenti ingatlanra elkészülő piac építési engedélyezési tervdokumentációját és kiviteli tervdokumentációját az illetékes hatóságokhoz engedélyeztetésre benyújtsa. A Megbízó gondoskodik arról, hogy a projektben érintett szakmai szervezetek, a Polgármesteri Hivatal és Rév8 Zrt. összehangoltan végezzék a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Megbízó részéről a kapcsolattartást és a koordinációt a Stratégiai Tanácsadó Iroda látja el. Felek rögzítik, hogy amennyiben Megbízottnak bármely jelen szerződéssel összefüggő feladatának ellátásához a Megbízó bármilyen jellegű nyilatkozata, döntése szükséges, úgy a Megbízó az SZMSZ-ében és a hivatali ügyrendjében foglaltak szerint haladéktalanul, soron kívül intézkedik. A Megbízó köteles Megbízottat folyamatosan, kellő időben minden, jelen szerződés vonatkozásában lényeges körülményről, változásról, döntésről írásban tájékoztatni. A Megbízó vállalja, hogy a Megbízott által előkészített kérdésekben olyan határidőn belül dönt, amely Megbízott határidőben történő teljesítését nem késlelteti. Megbízott a Megbízó érdekkörében felmerülő késedelemért nem felel.
Megbízó kötelezettsége. Megbízó kötelezett a szolgáltatási területen a közterület rendszeres takarítására, az utcára kerülő hulladék (pl. falevél, csomagolóanyagok, palackok, stb.) csatornarendszerbe jutásának megakadályozására. A víznyelőknél elhelyezett rácskosarak ezen csatornaidegen anyagok kiszűrésére szolgálnak, ezért azok rendszeres tisztítása is a Megbízó feladata. Amennyiben az ellenőrzés során Megbízó tudomására jutott körülményekből megállapítható, hogy azok nem állnak összhangban a szerződésben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel, Megbízó ésszerű határidő tűzésével felszólítja Üzemeltetőt a jogsértő körülmények megszüntetésére, kijavítására (pl. rendszerelemek nem megfelelő működése esetén azok ismételt tisztítása). Amennyiben az ellenőrzés során Üzemeltető tudomására jutott körülményekből megállapítható, hogy azok nem állnak összhangban a szerződésben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel, a Üzemeltető ésszerű határidő tűzésével felszólítja Megbízót a jogsértő körülmények megszüntetésére, kijavítására (pl. a rácskosarak nem megfelelő működése esetén azok ismételt tisztítása).

Related to Megbízó kötelezettsége

  • Kármegelőzési kötelezettség 7.5.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepí- tésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előíráso- kat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felis- mert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kárme- gelőzési intézkedéseknek. Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

  • Szolgáltatási kötelezettség b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. A biztosító • a kárbejelentésben foglaltak, • a feltételek szerint a biztosító által kérhető, a biztosított által benyújtott dokumentumok, valamint • helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.

  • Tájékoztatási kötelezettség Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

  • Kárenyhítési kötelezettség 7.6.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetke- zésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

  • A Szolgáltató kötelezettségei A Szolgáltató köteles gondoskodni az általa kezelt előfizetői adatok biztonságáról és az adatkezelési műveleteket úgy megszervezni, hogy a GDPR és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A Szolgáltató alkalmazottai, alvállalkozói és megbízottjai – jogszabály kötelezően alkalmazandó eltérő rendelkezése hiányában – a Szolgáltatóval azonos adatvédelmi és titoktartási kötelezettség teljesítésére kötelesek. A Szolgáltató – szükség szerint más szolgáltatókkal közösen – megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel gondoskodni köteles a továbbított közlés és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatok jogosulatlan lehallgatásának, tárolásának vagy megfigyelésének, valamint a közléshez és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatokhoz történő jogosulatlan vagy véletlen hozzáférésnek a megakadályozásáról (közlés bizalmassága). A Szolgáltató csak úgy választhatja meg, és minden esetben úgy üzemeltetheti a Szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket, hogy biztosítani tudja a közlés bizalmasságát. A Szolgáltató a továbbított közlések tartalmát csak olyan mértékben ismerheti meg és tárolhatja, amely a Szolgáltatás nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges. Egy Előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy Előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása vagy más megfelelő jogalap alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. A fentiekben meghatározott tevékenysége keretében a Szolgáltató köteles az alábbi szabályoknak megfelelni: Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban: szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel (biztonsági másolat készítésével és megőrzésével, az irányadó adatmegőrzési időkre is tekintettel) biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón.

  • Díjfizetési kötelezettség (1) A biztosítási szerződés alapján a biztosítási szerződés díját a szerződő fél köteles megfizetni.

  • Közlési kötelezettség A szerződőt és a biztosítottat egyaránt terhelő kötelezettség, mely szerint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszukban minden – a biztosítási szerződés elvállalása szempontjából – lénye- ges körülményt közölniük kell, melyet ismertek vagy ismerniük kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás tel- jesítése alól, és a szerződés megszűnése mellett a visz- szavásárlási összeget fizeti ki.

  • Kárbejelentési kötelezettség A biztosítási eseményt a tudomást szerzéstől számított 2, balesetbiz- tosítás és munkanélküliség vagy hosszantartó betegállomány esetén díjvisszatérítés szolgáltatásnál pedig 8 munkanapon belül írásban, e-mailen, elektronikusan a biztosító honlapján, telefonon vagy sze- mélyesen be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni a kár- bejelentés tartalmának ellenőrzését. − Felelősségbiztosítás esetén a biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerző- désben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. − A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését az első be- kezdésben meghatározott határidőben a biztosítónak nem je- lenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges kö- rülmény kideríthetetlenné válik. – A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a biztosított vagyon- tárgy állapotán csak annyiban változtathat, amennyiben az kárenyhí- téshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás követ- keztében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. – Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munka- napon belül nem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intéz- kedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azon- ban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni. – A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerű- ségének bizonyítása a szerződőt (biztosítottat) terheli.

  • Változásbejelentési kötelezettség A szerződő,a biztosított és a díjfizető személy köteles a szer- ződés fennállása alatt írásban bejelenteni a szerződés tarta- ma alatt beálló lényeges körülmények változását a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül, az elérhető- ségekben és a személyi adatokban (a szerződő és biztosított nevében, állandó lakcímében, levelezési címében, elektronikus kommunikáció esetén az e-mail címében) bekövetkezett válto- zást haladéktalanul. A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz az alábbi módok egyikén: e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, fax: 00 0 000 0000, postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260. A változásbejelentési kötelezettség vonatkozásában lénye- ges körülménynek minősül a biztosított foglalkozása, sport- tevékenysége vagy egyéb veszélyes tevékenysége, külföldre költözése vagy ezen körülmények változása, továbbá a tele- fonszám, a szerződésen nyilvántartott bankszámlaszám, ill. a díjfizető módosulása. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, valamint telefonszámra mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést, illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan telje- síthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra vagy a bankszámlaszámra vonat- kozó változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz. A változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet, a biztosítottat és a díjfizető személyt; egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és bejelentésre köteles lett volna.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.