Common use of Megjegyzések Clause in Contracts

Megjegyzések. Fordította Forgó Xxxx „ÚJ-ZÉLANDI KAGYLÓÜGY” CLOUT-szám 123 Felek felperes: svájci eladó alperes: német vevő Eljáró bíróság Bundesgerichtshof német honosságú rendes bíróság Releváns CISG-cikkek 25, 35, 39, 49 Történeti tényállás A német legfelsőbb bíróság helyben hagyta az Oberlandsgericht Frank- furt a. M. döntését (lásd CLOUT Case No. 84), mely alapján a svájci eladó által, a német vevő számára szállított új-zélandi kagyló, amelyben a kadmiumkoncentráció a német egészségügyi hivatal által megadott értéket meghaladta, nem minősült szerződésszegésnek. A bíróság indoklásában kimondta, hogy ez a kadmiumkoncentráció önmagában nem tekinthető hibás teljesítésnek, mivel a kagylók ennek ellenére is fogyaszthatóak voltak. Jogilag releváns tények, megállapítások A bíróság szerint a CISG 35 (2) a) és b) pontjai nem telepítenek olyan kötelezettséget az eladóra a szállítandó javak tekintetében, hogy az al- kalmazkodjon az importáló államban lévő minden jogszabályi vagy bármilyen egyéb állami rendelkezéshez, hacsak megegyező szabályozás nem létezik az exportáló államban is, vagy a vevő tájékoztatta az eladót azon különleges elvárásokról, amelyeket figyelembe kell vennie. Ezenfelül az alperes nem hivatkozhat a hibás teljesítésre, illetve az ebből eredő elállásra a sérült csomagolás miatt, mivel az alperes több mint 1 hónapot várt, mielőtt értesítette volna a felperest a csomagolás hiányos- sága miatti hibás teljesítésért, és ezért a CISG 39 (1) által megkövetelt észszerű időn belül nem cselekedett. Megjegyzések A fenti ügy a nemzetközi adásvételi szerződések joggyakorlatának egy kiemelkedően fontos esete. A bíróság az ügyben 3 kivételt fogalmazott meg az alól, amikor az eladónak nem kell tudni, illetve nyomon követni a vevő országában lévő szabályozást: (1) ha a szabványok mindkét országban megegyezőek; (2) ha a szerződés megkötésekor vagy azt megelőzően, a vevő tájékoz- tatta az eladót hatályos jogszabályokról vagy elvárásokról; (3) ha valamilyen különleges körülmény következtében az eladó tudott vagy tudnia kellett volna a vonatkozó előírásokról (például: a vevő or- szágába történő exportra specializálódott vagy ott rendelkezik fiókte- leppel). A fenti érvelés több hasonló ügyben is érvényesült a bírósági gyakor- latban. Fordította Forgó Xxxx „VULKANIZÁLT GUMI” CLOUT-szám 378 Felek felperes: Rheinland Versicherungen (német vevő) alperes: S.r.l. Atlarex and Allianz Subalpina s.p.a. (olasz eladó) Eljáró bíróság Tribunale di Vigevano olasz honosságú rendes bíróság Releváns CISG-cikkek 4, 6, 7, 39, 79 Történeti tényállás Az olasz eladó vulkanizált gumit szállított le a német vevőnek cipőtalp- gyártás céljára. A vevő által gyártott talpak egy osztrák gyártónak szá- mára készültek továbbértékesítési céllal, aki egy bizonyos számú cipőt legyártott, majd értékesített Oroszországban. Az orosz vevőktől érkező fogyasztói panaszok után az osztrák gyártó a német vevőjéhez fordult, aki pedig eljárást indított a vulkanizált gumit mint nyersanyagot elő- állító olasz eladóval szemben. Xxxxxxx releváns tények, megállapítások Ítéletében a bíróság a CISG több külföldi, valamint választott bíróság által már meghozott döntésére támaszkodott. Habár a nemzetközi esetjog precedensei nem bírnak jogi kötelező erő- vel, a bíróság véleménye szerint a rendes és választott bíráknak számí- tásba kell venni azért, hogy elősegítse az egységességet a CISG alkal- mazhatóságában és értelmezésében. A bíróság szerint, amíg a felek szabadon kimondhatják a CISG alkal- mazhatóságának mellőzését mind kifejezetten, mind hallgatólagosan (CISG 6. cikke), a puszta utalás a hazai jogra a felek kérelmében önma- gában nem elég ahhoz, hogy a CISG-t mellőzhessék. Ehhez a feleknek első körben tisztában kell lennie, hogy a CISG alkalmazható, és ezenfe- lül, hogy kifejezetten akarják annak kizárhatóságát. A vevőnek a hibás teljesítésből eredő kárkövetelésével kapcsolatban – utalva több, a témában hozott nemzetközi döntésre – megállapította, hogy a CISG 39. (1) cikke szerinti észszerű időn belül történő értesí- tés függ az adott eset körülményeitől és a javak természetétől. Ezen idő kezdetének az tekinthető, amikor a vevő a CISG 38. (1) cikke szerint az árut megtekinteni köteles, ami főszabály szerint a kézhezvételkor vagy röviddel azt követően és csak kivételesen későbbi időpontban (például, ha a hiba csak a felhasználást/feldolgozást követően jelentkezik). A bíróság álláspontja szerint a fenti értesítés elkésett volt, ezért a vevő a minőségi hibára nem hivatkozhat. Megjegyzések Az eset egyik fontos megállapítása az Egyezmény kizárása körében, hogy ha a felek nem kívánják jogviszonyukra a CISG alkalmazását, ak- kor a kizárásnak kifejezettnek kell lennie. A következetes nemzetközi bírósági gyakorlat értelmében önmagában egy nemzeti jogra vonatkozó alkalmazandó jogi kikötés nem tekinthető az Egyezmény explicit kizá- rásának. Amennyiben a felek valamely ország egy konkrét jogszabályát kötik ki (pl. BGB vagy a magyar Ptk.), akkor a bírói gyakorlat azt álta- lában kizárásként értékeli. Fordította Forgó Xxxx „PORCELÁN ÉTKÉSZLET” CLOUT szám 608 Felek felperes: Xxxxxxxxxx X.X. (francia eladó) alperes: Al Palazzo S.r.L. (olasz vevő) Eljáró bíróság Tribunale di Rimini olasz honosságú rendes bíróság Releváns CISG-cikkek 7, 39 Történeti tényállás Egy olasz fogadótulajdonos porcelán étkészletet vásárolt a francia gyár- tótól. A felek megállapodtak, hogy az ár két részletben kerül kiegyen- lítésre: az első a szerződés megkötésekor, a második 90 nappal az áru leszállítása után. Azonban a második részletfizetésre nem került sor, és ezért az eladó peres eljárást kezdeményezett. A vevő a bíróság előtt azt állította, hogy pár nappal a kézhezvételt követően észlelte, hogy több darab hibás volt, illetve ezenfelül azt is kijelentette, hogy erről azonnal tájékoztatta az eladó értékesítésekért felelős ügyintézőjét, aki beleegye- zett a hibás termékek kicserélésébe, azonban ezt sosem teljesítette. Kö- vetkezetesképpen, a vevő nyilatkozatában megtagadta a sérült áru miatt a második részlet kifizetését, illetve beszámítással élt a sérült termékek vonatkozásában. Az eladó válaszul tagadta, hogy a hibás termékről a szóbeli tájékoztatást megkapta volna, valamint a vevő értesítése elkésve érkezett, mivel a levél csak 6 hónappal az áru átvételét követően érke- zett meg. Jogilag releváns tények, megállapítások A bíróság részletesen foglalkozott a CISG alkalmazhatóságával a kér- désben. Az ügy érdemére vonatkozóan megállapította, hogy mivel a szóbeli ér- tesítés megtörténtét nem igazolta a vevő, az írásbeli értesítés pedig a CISG 39. cikke alapján nyilvánvalóan elkésett volt, nem hivatkozhatott a hibás teljesítésre. A bíróság kitért arra is, hogy bár a bizonyítási teher kérdésével a CISG nem foglalkozik, a CISG 7. cikk (2) bekezdéséből egyértelműen következik, hogy a nemzetközi gyakorlat értelmében az eljárásban annak kell bizonyítani, aki tényt állít. Ennek megfelelően mi- vel a vevő nem tudta érdemben bizonyítani, hogy szóbeli értesítést kül- dött, érvelése nem volt elfogadható.

Megjegyzések. Fordította Forgó Xxxx Xxxxxxx Xxxxxxx „ÚJ-ZÉLANDI KAGYLÓÜGYTEXTILEK” CLOUT-szám 123 294 Felek felperes: svájci portugál eladó alperes: német vevő Eljáró bíróság Bundesgerichtshof német honosságú rendes bíróság fellebbviteli bíróság, Oberlandesgericht Bamberg, ügyszám: 3 U 83/98 Releváns CISG-cikkek 256, 3526, 39, 49 74, 75 Történeti tényállás Egy portugál eladó (felperes) és egy német vevő (alperes) szerződést kötöttek ruhaanyag adásvételéről. A német legfelsőbb bíróság helyben hagyta szállítás után a vevő megtagad- ta a teljes vételár kifizetését, mivel szerinte az Oberlandsgericht Frank- furt a. M. döntését (lásd CLOUT Case Noeladó késedelmesen és hiányosan szállította le az árut, és ezzel szerződésszegést követett el. 84)A vevőnek ezért további költségei származtak a hiányos áru beszerzése miatt, mely alapján valamint annak okán, hogy az eredetileg Törökországban feldol- gozandó terméket a svájci eladó általkésedelem miatt Németországban kellett felhasz- nálnia, amely magasabb járulékos költségekkel járt. A felek a szerződésben a német vevő számára szállított új-zélandi kagyló, amelyben a kadmiumkoncentráció a német egészségügyi hivatal által megadott értéket meghaladta, nem minősült szerződésszegésnekjog alkalmazandóságát kötötték ki vitás helyzetek kezelésére. A bíróság indoklásában kimondtafelperes eljárást indított az alperes ellen a teljes vételár kifizetése miatt, hogy ez az alperes pedig ellenkeresetében a kadmiumkoncentráció önmagában nem tekinthető hibás teljesítésnek, mivel vételár csök- kentését követelte a kagylók ennek ellenére is fogyaszthatóak voltaknála keletkezett további költségek beszámításával. Jogilag Xxxxxxx releváns tények, megállapítások A bíróság szerint elsőként a CISG 35 (2) a) és b) pontjai nem telepítenek olyan kötelezettséget az eladóra a szállítandó javak tekintetében, hogy az al- kalmazkodjon az importáló államban lévő minden jogszabályi vagy bármilyen egyéb állami rendelkezéshez, hacsak megegyező szabályozás nem létezik az exportáló államban is, vagy a vevő tájékoztatta az eladót azon különleges elvárásokról, amelyeket figyelembe kell vennie. Ezenfelül az alperes nem hivatkozhat a hibás teljesítésre, illetve az ebből eredő elállásra a sérült csomagolás miatt, mivel az alperes több mint 1 hónapot várt, mielőtt értesítette volna a felperest a csomagolás hiányos- sága miatti hibás teljesítésért, és ezért a CISG 39 (1) által megkövetelt észszerű időn belül nem cselekedett. Megjegyzések A fenti ügy a nemzetközi adásvételi szerződések joggyakorlatának egy kiemelkedően fontos esete. A bíróság az ügyben 3 kivételt fogalmazott alkalmazhatóságát állapította meg az alól, amikor az eladónak nem kell tudni, illetve nyomon követni a vevő országában lévő szabályozást: (1) ha a szabványok mindkét országban megegyezőek; (2) ha a szerződés megkötésekor vagy azt megelőzően, a vevő tájékoz- tatta az eladót hatályos jogszabályokról vagy elvárásokról; (3) ha valamilyen különleges körülmény következtében az eladó tudott vagy tudnia kellett volna a vonatkozó előírásokról (például: a vevő or- szágába történő exportra specializálódott vagy ott rendelkezik fiókte- leppel)ügy- ben. A fenti érvelés több hasonló ügyben is érvényesült a bírósági gyakor- latban. Fordította Forgó Xxxx „VULKANIZÁLT GUMI” CLOUT-szám 378 Felek felperes: Rheinland Versicherungen (német vevő) alperes: S.r.l. Atlarex and Allianz Subalpina s.p.a. (olasz eladó) Eljáró bíróság Tribunale di Vigevano olasz honosságú rendes bíróság Releváns CISG-cikkek 4, 6, 7, 39, 79 Történeti tényállás Az olasz eladó vulkanizált gumit szállított le a német vevőnek cipőtalp- gyártás céljára. A vevő által gyártott talpak egy osztrák gyártónak szá- mára készültek továbbértékesítési céllal, aki egy bizonyos számú cipőt legyártott, majd értékesített Oroszországban. Az orosz vevőktől érkező fogyasztói panaszok után az osztrák gyártó a német vevőjéhez fordult, aki pedig eljárást indított a vulkanizált gumit mint nyersanyagot elő- állító olasz eladóval szemben. Xxxxxxx releváns tények, megállapítások Ítéletében a bíróság a CISG több külföldi, valamint választott bíróság által már meghozott döntésére támaszkodott. Habár a nemzetközi esetjog precedensei nem bírnak jogi kötelező erő- vel, a bíróság véleménye szerint a rendes és választott bíráknak számí- tásba kell venni azért, hogy elősegítse az egységességet a CISG alkal- mazhatóságában és értelmezésében. A bíróság szerint, amíg Mivel a felek szabadon kimondhatják egy Szerződő Állam jogát kötötték ki a CISG alkal- mazhatóságának mellőzését mind kifejezettenszerződésben, mind hallgatólagosan (CISG 6. cikke), a puszta utalás a hazai jogra a felek kérelmében önma- gában nem elég ahhoz, hogy ezért a CISG-t mellőzhessékaz 1. Ehhez cikk (1) bekezdés b) pontja alapján lehet alkalmazni az Egyezményt. A jogügylet során több szállítás volt esedékes, és a feleknek bíróság az egyes ese- teket különböző módon ítélte meg. Az első esetben az eladó késedel- mesen teljesített, valamint az áruk minősége sem volt szerződésszerű, ezért a vevőnek helyettesítő árut kellett vásárolnia. Ezzel kapcsolatban a vevő a helyettesítő áruk értékével kívánta csökkenteni a vételárat az eladóval szemben. A bíróság ezt az igényt a CISG 75. cikkére hivatkoz- va utasította el, mivel a fedezeti ügylet árának megtérítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha ezen ügylet a szerződéstől való elállás vagy annak felmondása után ment végbe. Habár az eladó szerződésszegése megállapítható, e körben tisztában kell lenniea helyettesítő áruk értékében nem kötelezhető kártérítésre, mivel a szerződéstől elállás nem valósult meg. A második szállítás esetében az eladó a szerződésben megállapított mennyiségnél kevesebbel teljesített, és egy telefonhívásban felhívta a vevő figyelmét arra, hogy nem is képes a CISG alkalmazható, és ezenfe- lül, hogy kifejezetten akarják annak kizárhatóságátmegállapodás szerinti meny- nyiség leszállítására. A vevőnek a hibás teljesítésből eredő kárkövetelésével kapcsolatban – utalva több, a témában hozott nemzetközi döntésre – megállapította, hogy a CISG 39. (1) cikke szerinti észszerű időn belül történő értesí- tés függ ebben az adott eset körülményeitől és a javak természetétől. Ezen idő kezdetének az tekinthető, amikor a vevő a CISG 38. (1) cikke szerint az esetben is helyettesítő árut megtekinteni köteles, ami főszabály szerint a kézhezvételkor vagy röviddel azt követően és csak kivételesen későbbi időpontban (például, ha a hiba csak a felhasználást/feldolgozást követően jelentkezik)kellett vásárolnia. A bíróság álláspontja szerint úgy ítélte meg, hogy az eladó telefonhívása miatt nincs szükség a fenti értesítés elkésett voltvevő kifejezett nyilatkozatára a szerződéstől való elálláshoz, mert azt az eladó magatartása is megalapozza, ezért a vevő a minőségi hibára nem hivatkozhat. Megjegyzések Az eset egyik fontos megállapítása az Egyezmény kizárása körében, hogy ha a felek nem kívánják jogviszonyukra a CISG alkalmazását, ak- kor a kizárásnak kifejezettnek kell lennie. A következetes nemzetközi bírósági gyakorlat értelmében önmagában egy nemzeti jogra vonatkozó alkalmazandó jogi kikötés nem tekinthető az Egyezmény explicit kizá- rásának. Amennyiben a felek valamely ország egy konkrét jogszabályát kötik ki (pl. BGB vagy a magyar Ptk.), akkor a bírói gyakorlat azt álta- lában kizárásként értékeli. Fordította Forgó Xxxx „PORCELÁN ÉTKÉSZLET” CLOUT szám 608 Felek felperes: Xxxxxxxxxx X.X. (francia eladó) alperes: Al Palazzo S.r.L. (olasz vevő) Eljáró bíróság Tribunale di Rimini olasz honosságú rendes bíróság Releváns CISG-cikkek 7, 39 Történeti tényállás Egy olasz fogadótulajdonos porcelán étkészletet vásárolt a francia gyár- tótól. A felek megállapodtak, hogy az ár két részletben kerül kiegyen- lítésre: az első a szerződés megkötésekor, a második 90 nappal az áru leszállítása után. Azonban a második részletfizetésre nem került sorigénye jogos, és ezért az eladó peres eljárást kezdeményezett. A vevő e körben vásárolt helyettesítő áruk értékével csök- kenthető a bíróság előtt azt állította, hogy pár nappal a kézhezvételt követően észlelte, hogy több darab hibás volt, illetve ezenfelül azt is kijelentette, hogy erről azonnal tájékoztatta az eladó értékesítésekért felelős ügyintézőjét, aki beleegye- zett a hibás termékek kicserélésébe, azonban ezt sosem teljesítette. Kö- vetkezetesképpen, a vevő nyilatkozatában megtagadta a sérült áru miatt a második részlet kifizetését, illetve beszámítással élt a sérült termékek vonatkozásában. Az eladó válaszul tagadta, hogy a hibás termékről a szóbeli tájékoztatást megkapta volna, valamint a vevő értesítése elkésve érkezett, mivel a levél csak 6 hónappal az áru átvételét követően érke- zett meg. Jogilag releváns tények, megállapítások A bíróság részletesen foglalkozott a CISG alkalmazhatóságával a kér- désben. Az ügy érdemére vonatkozóan megállapította, hogy mivel a szóbeli ér- tesítés megtörténtét nem igazolta a vevő, az írásbeli értesítés pedig a CISG 39. cikke alapján nyilvánvalóan elkésett volt, nem hivatkozhatott a hibás teljesítésre. A bíróság kitért arra is, hogy bár a bizonyítási teher kérdésével a CISG nem foglalkozik, a CISG 7. cikk (2) bekezdéséből egyértelműen következik, hogy a nemzetközi gyakorlat értelmében az eljárásban annak kell bizonyítani, aki tényt állít. Ennek megfelelően mi- vel a vevő nem tudta érdemben bizonyítani, hogy szóbeli értesítést kül- dött, érvelése nem volt elfogadhatóvételár.

Megjegyzések. Fordította Xxxxxxxxxx Xxxxx „PVC” CLOUT-szám 328 Felek felperes: német eladó alperes: svájci vevő Eljáró bíróság Zug-i Kanton Bíróság, Kantonsgericht des Kantons Zug, ügyszám: A3 1997 61 Releváns CISG-cikkek 74, 76, 78 Történeti tényállás Egy német eladó és egy svájci vevő megállapodást kötöttek 700 tonna PVC és más szintetikus anyagok szállítására. A szállítmány a megadott határidőre nem érkezett meg (ezt az eladó az ügyben nem tagadta), mire a vevő kijelentette, hogy eláll a szerződéstől, valamint kártérítést követelt. A vevő nem vásárolt helyettesítő árut. Xxxxxxx releváns tények, megállapítások A bíróság úgy ítélte meg, hogy a szerződésnek az eladó általi nem telje- sítéséből eredő károkat a CISG 76. cikke szerint egy absztrakt számolás alapján kell megítélni. Ezért a vevő jogosult arra, hogy követelje a szer- ződésben rögzített ár és a szerződéstől való elállás pillanatában átlagos piaci ár különbségét. Az adásvételi szerződésben a vételár 725 USD/tonna volt, míg az elálláskor a piaci ár 850-900 USD/tonna ár volt. Ugyanakkor a vevő keresetében csak 50 000 USD kártérítést követelt, és mivel a bíró- ságot kötötte a kereseti kérelem, így ezt az összeget ítélte meg, valamint az erre eső kamatot és perköltséget. Megjegyzések A kamat az alkalmazandó helyi törvény által meghatározott kamatlábbal történt. Az ítélet az indoklásban hivatkozza Xxxx Xxxxxxx CISG-kommentárját. Fordította Xxxxxxxxxx Xxxxx „OLASZ CIPŐGYÁROSÜGY (1)” CLOUT-szám 2 Felek felperes: német vevő alperes: olasz eladó (gyártó) Eljáró bíróság Oberlandsgericht Frankfurt a. M. német rendes bíróság Releváns CISG-cikkek 1, 3, 25 ,49 Történeti tényállás Egy olasz gyártó megegyezett egy német vevővel, hogy 130 pár, a vevő által meghatározott tulajdonságokkal rendelkező cipőt legyárt, ami később további megrendelések alapjául fog szolgálni. Egy kereskedelmi kiállításon a gyártó kiállított néhányat a cipők kö- zül, amit a vevő által megadott specifikációk alapján, valamint a vevő védjegyével ellátva gyártott le. Amikor a gyártó megtagadta azon darabok eltávolítását, a vevő egy nappal a vásár után telex formájában értesítette az eladót, hogy az egyezséget felbontotta, illetve a 130 pár cipőért – ami így számára ér- téktelenné vált – a továbbiakban nem állt érdekében fizetni. Jogilag releváns tények, megállapítások A bíróság ítéletében, a CISG-t alkalmazva, illetve az olasz jog a német nemzetközi magánjoggal összhangban, a fent említett esetet a CISG 3. (1) cikke szerint adásvételi szerződésnek minősítette. Kimondta, hogy a vevő megfelelő időben és kifejezetten kijelentette a szerződés fel- bontását; a gyártónak a kizárólagosság megőrzése szerinti mellékkö- telezettség megszegése a CISG 25. cikke alapján veszélyeztette a szer- ződés célját olyan mértékig, hogy a vevő számára a szerződés további fenntartása nem volt indokolt. Megjegyzések Az Egyezmény 25. cikke értelmében a felek egyike által elkövetett szerződésszegés akkor alapvető, ha az a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztja őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni, kivéve, ha a szerződésszegő fél nem látta elő- re, és egy észszerűen gondolkodó, hasonló személy, azonos körülmé- nyek között sem látta volna előre az ilyen következményt. Ezt a jogesetet a cikk a szerződésszegés általános fogalma, valamint ezen a részen belül a mellékkötelezettség megsértése mint szerződés- szegés vonatkozásában említi. Az indoklás szerint például, ha a gyártó kötelezettsége kizárólagosan fenntartani a vevőnek az ő védjegyével ellátott árut, és ezt megszegve egy kereskedelmi kiállításon kiállítja, valamint a vevő felszólítása után nem távolítja el, a gyártó szerződésszegést követ el. Az angol nyelvű kivonat mellett az ügy teljes szövege németül is meg- található az UNCITRAL adatbázisában. Az eset és annak történeti tényállási elemei (felek nemzetisége és per- beli állása, szerződés tárgya, eljáró bíróság honossága) sok hasonló- ságot mutat több, az egyezményben hivatkozott más jogesettel, név szerint: CLOUT Case No. 2; CLOUT Case No. 130.; CLOUT Case No. 275.; CLOUT Case No. 867. Ezen fellelhető hasonlóságok, kap- csolódások, illetve relevancia végett nevezhetjük ezen ügyeket „olasz cipőgyárosügyeknek”. Fordította Forgó Xxxx „ÚJ-ZÉLANDI KAGYLÓÜGYOLASZ CIPŐGYÁROSÜGY (2)” CLOUT-szám 123 275 Felek felperes: svájci eladó olasz eladó/gyártó alperes: német vevő Eljáró bíróság Bundesgerichtshof Oberlandesgericht Düsseldorf német honosságú rendes bíróság Releváns CISG-cikkek 25, 3545, 3947, 49 49, 51, 58, 71, 78 Történeti tényállás A német legfelsőbb bíróság helyben hagyta az Oberlandsgericht Frank- furt a. M. döntését (lásd CLOUT Case No. 84)felperes, mely alapján a svájci eladó általegy olasz gyártó, cipőket értékesített a német vevő számára szállított új-zélandi kagylóvevőnek/alpe- resnek, amelyben de a kadmiumkoncentráció a német egészségügyi hivatal által megadott értéket meghaladta, szerződésben megegyezett mennyiséget nem minősült szerződésszegésnektudta határ- időre szállítani. A bíróság indoklásában kimondtagyártó részletfizetést kért, hogy ez amit a kadmiumkoncentráció önmagában nem tekinthető hibás teljesítésnekvevő megtagadott, mivel és a kagylók ennek ellenére is fogyaszthatóak voltakszerződéstől való elállását jelentette be. A vevő az eljárásban kérte a nem-teljesítésből származó kárai beszámítását, valamint a további ki- fizetések felfüggesztését a megfelelő mennyiségű cipő megérkezéséig. Jogilag releváns tények, megállapítások A bíróság helyt adott a gyártó követelésének a CISG 51. cikk (1) alap- ján. Indoklása szerint a vevőnek nincs joga kimondani a szerződés fel- mondását egy olyan jog tekintetében, ami alapvetően kárköveteléshez kapcsolódik. A CISG 35 49. cikk (21) alapján a szerződéstől való elállás elő- feltétele vagy egy alapvető szerződésszegés, vagy a póthatáridőn túl eső teljesítés. A CISG 49. cikk (1) a) alapján az áru mennyiségi hiányossága még önmagában nem vezet alapvető szerződésszegéshez. A felek által meghatározott időpontban történő teljesítés elmaradása akkor jelent alapvető szerződésszegést, ha a vevőnek olyan különleges érdeke fűződik a határidő betartásához, ami az eladó számára előre- látható, hogy a vevő inkább a teljesítés mellőzését kérné, mintsem a ké- sedelmes teljesítést (például szezonális termékek esetében) (CISG 25. cikk). A bíróság ezenfelül kimondta, hogy a vevő telefonhívása, mint emlé- keztető az azonnali leszállításra, nem határozott meg további időt a tel- jesítésre, és ezáltal nem teljesítette a CISG 47. cikk (1) szerinti követel- ményeket. Miként a vevő nem tudta érdemlegesen bizonyítani, hogy a teljesítésre további időt határozott volna meg, ezért a szerződés CISG 49 (1) b) pontjai cikke szerinti elállási jogára nem telepítenek olyan kötelezettséget hivatkozhat. Mivel az eladóra eladó részlegesen teljesített, ezért a szállítandó javak tekintetébenCISG 58. cikk (1) alapján részletfizetésre volt jogosult. Ebből kifolyólag, a CISG 58. cikk (1), illet- ve 71. cikk (1) alapján a vevő nem volt jogosult felfüggeszteni a részlet- fizetést a késedelmes szállításra tekintettel. A CISG 78. cikke alapján az eladó jogosult a kamat követelésére, illetve a nemzetközi magánjog szabályait alapján a bíróság kimondta, hogy az al- kalmazkodjon olasz jog szerinti kamatráta az importáló államban lévő minden jogszabályi vagy bármilyen egyéb állami rendelkezéshez, hacsak megegyező szabályozás nem létezik az exportáló államban is, vagy a vevő tájékoztatta az eladót azon különleges elvárásokról, amelyeket figyelembe kell vennie. Ezenfelül az alperes nem hivatkozhat a hibás teljesítésre, illetve az ebből eredő elállásra a sérült csomagolás miatt, mivel az alperes több mint 1 hónapot várt, mielőtt értesítette volna a felperest a csomagolás hiányos- sága miatti hibás teljesítésért, és ezért a CISG 39 (1) által megkövetelt észszerű időn belül nem cselekedettirányadó. Megjegyzések A fenti ügy 25. cikk alapján a nemzetközi adásvételi szerződések joggyakorlatának egy kiemelkedően fontos eseteszerződésszegés akkor minősül alapvetőnek, ha az elvárt eredmény szerződésszegés által okozott jelentős nélkülözése ész- szerűen előrelátható volt a szerződésszegő félnek. A bíróság Azonban, a rendelke- zések nem említik, hogy melyik az ügyben 3 kivételt fogalmazott meg az alólidőpont amikortól előrelátható- nak kellene lennie a szerződésszegés következményeinek. Kifejezetten kimondja viszont, amikor az eladónak nem kell tudni, illetve nyomon követni hogy a vevő országában lévő szabályozást: (1) ha a szabványok mindkét országban megegyezőek; (2) ha megfelelő idő meghatározására a szerződés megkötésekor vagy azt megelőzőenmegkötésének időpontja irányadó. Az eset és annak történeti tényállási elemei (felek nemzetisége és per- beli állása, a vevő tájékoz- tatta szerződés tárgya, eljáró bíróság honossága) sok hasonlóságot mutat több, az eladót hatályos jogszabályokról vagy elvárásokrólegyezményben hivatkozott más jogesettel, név szerint: CLOUT Case No. 2; (3) ha valamilyen különleges körülmény következtében az eladó tudott vagy tudnia kellett volna a vonatkozó előírásokról (például: a vevő or- szágába történő exportra specializálódott vagy ott rendelkezik fiókte- leppel)CLOUT Case No. A fenti érvelés több hasonló ügyben is érvényesült a bírósági gyakor- latban130.; CLOUT Case No. 275.; CLOUT Case No. 867. Ezen fellelhető hasonlóságok, kapcsolódások, il- letve relevancia végett neveztem ezen ügyeket „olasz cipőgyárosügyek- nek”. Fordította Forgó Xxxx „VULKANIZÁLT GUMIOLASZ CIPŐGYÁROSÜGY (3)” CLOUT-szám 378 130 Felek felperes: Rheinland Versicherungen (német vevő) olasz alperes: S.r.l. Atlarex and Allianz Subalpina s.p.a. (olasz eladó) német Eljáró bíróság Tribunale di Vigevano olasz Oberlandesgericht Düsseldorf, német honosságú rendes bíróság bíróság, ügy- szám: 17 U 146/93 Releváns CISG-cikkek 472, 674, 775, 39, 79 77 Történeti tényállás Az alperes (német vállalat) megrendelt 140 pár téli cipőt az alperestől (olasz eladó vulkanizált gumit szállított le cipőkészítő vállalat). Miután azok legyártásra kerültek, a német vevőnek cipőtalp- gyártás céljára. A vevő által gyártott talpak egy osztrák gyártónak szá- mára készültek továbbértékesítési céllalfelpe- res biztosítékot követelt a vételár kifizetésére, aki egy bizonyos számú cipőt legyártott, majd értékesített Oroszországbanmivel az alperesnek egyéb más jogcímeken tartozása állt fenn a felperes felé. Az orosz vevőktől érkező fogyasztói panaszok után az osztrák gyártó alperes ezzel szemben sem a német vevőjéhez fordultbiztosítékadási, aki pedig eljárást indított sem a vulkanizált gumit mint nyersanyagot elő- állító olasz eladóval szembenfizetési kötelezettségét nem tel- jesítette. Xxxxxxx releváns tények, megállapítások Ítéletében Ebből kifolyólag a bíróság felperes felbontotta a CISG több külföldi, valamint választott bíróság által már meghozott döntésére támaszkodott. Habár a nemzetközi esetjog precedensei nem bírnak jogi kötelező erő- vel, a bíróság véleménye szerint a rendes és választott bíráknak számí- tásba kell venni azért, hogy elősegítse az egységességet a CISG alkal- mazhatóságában és értelmezésében. A bíróság szerint, amíg a felek szabadon kimondhatják a CISG alkal- mazhatóságának mellőzését mind kifejezetten, mind hallgatólagosan (CISG 6. cikke), a puszta utalás a hazai jogra a felek kérelmében önma- gában nem elég ahhoz, hogy a CISG-t mellőzhessék. Ehhez a feleknek első körben tisztában kell lennie, hogy a CISG alkalmazhatószerződést, és ezenfe- lültovább értékesítette a cipőket más kiskereskedőnek, hogy kifejezetten akarják annak kizárhatóságát. A vevőnek a hibás teljesítésből eredő kárkövetelésével kapcsolatban – utalva több21 pár cipőt az alperessel megállapodott áron, a témában hozott nemzetközi döntésre – megállapította109 pár cipőt jelentősen alacsonyabb áron, hogy a CISG 39. (1) cikke szerinti észszerű időn belül történő értesí- tés függ az adott eset körülményeitől és a javak természetétől. Ezen idő kezdetének az tekinthető, amikor a vevő a CISG 38. (1) cikke szerint az árut megtekinteni köteles, ami főszabály szerint a kézhezvételkor vagy röviddel azt követően és csak kivételesen későbbi időpontban (például, ha a hiba csak a felhasználást/feldolgozást követően jelentkezik). A bíróság álláspontja szerint a fenti értesítés elkésett volt, ezért a vevő a minőségi hibára 10 pár cipőt viszont egyáltalán nem hivatkozhat. Megjegyzések Az eset egyik fontos megállapítása az Egyezmény kizárása körében, hogy ha a felek nem kívánják jogviszonyukra a CISG alkalmazását, ak- kor a kizárásnak kifejezettnek kell lennie. A következetes nemzetközi bírósági gyakorlat értelmében önmagában egy nemzeti jogra vonatkozó alkalmazandó jogi kikötés nem tekinthető az Egyezmény explicit kizá- rásának. Amennyiben a felek valamely ország egy konkrét jogszabályát kötik ki (pl. BGB vagy a magyar Ptktudott értékesíteni.), akkor a bírói gyakorlat azt álta- lában kizárásként értékeli. Fordította Forgó Xxxx „PORCELÁN ÉTKÉSZLET” CLOUT szám 608 Felek felperes: Xxxxxxxxxx X.X. (francia eladó) alperes: Al Palazzo S.r.L. (olasz vevő) Eljáró bíróság Tribunale di Rimini olasz honosságú rendes bíróság Releváns CISG-cikkek 7, 39 Történeti tényállás Egy olasz fogadótulajdonos porcelán étkészletet vásárolt a francia gyár- tótól. A felek megállapodtak, hogy az ár két részletben kerül kiegyen- lítésre: az első a szerződés megkötésekor, a második 90 nappal az áru leszállítása után. Azonban a második részletfizetésre nem került sor, és ezért az eladó peres eljárást kezdeményezett. A vevő a bíróság előtt azt állította, hogy pár nappal a kézhezvételt követően észlelte, hogy több darab hibás volt, illetve ezenfelül azt is kijelentette, hogy erről azonnal tájékoztatta az eladó értékesítésekért felelős ügyintézőjét, aki beleegye- zett a hibás termékek kicserélésébe, azonban ezt sosem teljesítette. Kö- vetkezetesképpen, a vevő nyilatkozatában megtagadta a sérült áru miatt a második részlet kifizetését, illetve beszámítással élt a sérült termékek vonatkozásában. Az eladó válaszul tagadta, hogy a hibás termékről a szóbeli tájékoztatást megkapta volna, valamint a vevő értesítése elkésve érkezett, mivel a levél csak 6 hónappal az áru átvételét követően érke- zett meg. Jogilag releváns tények, megállapítások A bíróság részletesen foglalkozott a CISG alkalmazhatóságával a kér- désben. Az ügy érdemére vonatkozóan megállapította, hogy mivel a szóbeli ér- tesítés megtörténtét nem igazolta a vevő, az írásbeli értesítés pedig a CISG 39. cikke alapján nyilvánvalóan elkésett volt, nem hivatkozhatott a hibás teljesítésre. A bíróság kitért arra is, hogy bár a bizonyítási teher kérdésével a CISG nem foglalkozik, a CISG 7. cikk (2) bekezdéséből egyértelműen következik, hogy a nemzetközi gyakorlat értelmében az eljárásban annak kell bizonyítani, aki tényt állít. Ennek megfelelően mi- vel a vevő nem tudta érdemben bizonyítani, hogy szóbeli értesítést kül- dött, érvelése nem volt elfogadható.

Megjegyzések. Fordította Forgó Xxxx Xxxxxxxxxx Xxxxx „ÚJ-ZÉLANDI KAGYLÓÜGYPROPÁN” CLOUT-szám 123 176 Felek felperes: svájci eladó német vevő alperes: német vevő osztrák eladó Eljáró bíróság Bundesgerichtshof német honosságú rendes bíróság Ausztira, Oberlandes Gerichtshof, 10 Ob 518/95 Releváns CISG-cikkek 258 (1), 359 (1), 3941, 49 54 Történeti tényállás A német legfelsőbb bíróság helyben hagyta vevő és az Oberlandsgericht Frank- furt a. M. döntését osztrák eladó megállapodást kötött egy adott meny- nyiségű propángáz FOB szállításáról. A felek fax és telefon segítségével egyeztek meg a feltételekben, beleértve a fizetés módját is, ami okmá- nyos meghitelezés (lásd CLOUT Case Noletter of credit). 84)A vevő számára azonban nem nyi- totta meg a bank a hitelkeretet, mely alapján mivel egy lényeges elem hiányzott a svájci teljesítésből, az eladó általnem nevezte meg a származási kikötőt. Továbbá, a német vevő számára szállított új-zélandi kagylófeladó gáz szállítását olyan feltételekhez kötötte, amelyben miszerint azt a kadmiumkoncentráció a német egészségügyi hivatal által megadott értéket meghaladta, Be- nelux államokban nem minősült szerződésszegésneklehet továbbértékesíteni. A bíróság indoklásában kimondtafelek a tárgyalások során egy olyan „alapszerződést” kívántak kötni, amely az eladó álta- lános szerződési feltételeit tartalmazza, és általános kereskedelmi szo- kásokat rögzít, de végül nem tudtak megegyezni. Az „alapszerződés” vázlata szerint a felek közötti kommunikáció írásban történik. Az eladó nem tudta bizonyítani, hogy ez az általános szerződési feltételeit a kadmiumkoncentráció önmagában nem tekinthető hibás teljesítésnek, mivel a kagylók ennek ellenére is fogyaszthatóak voltakvevő megismerte. Jogilag releváns tények, megállapítások A bíróság szerint úgy ítélte meg, hogy a feleket kötik a kereskedelemben ki- alakult szokások, vagy az egymás között kialakított gyakorlat. Ilyen ese- tekben a CISG 35 (2) a) és b) pontjai nem telepítenek olyan kötelezettséget az eladóra a szállítandó javak tekintetében, hogy az al- kalmazkodjon az importáló államban lévő minden jogszabályi vagy bármilyen egyéb állami rendelkezéshez, hacsak megegyező szabályozás nem létezik az exportáló államban is, vagy a vevő tájékoztatta az eladót azon különleges elvárásokról, amelyeket figyelembe kell vennie9. Ezenfelül az alperes nem hivatkozhat a hibás teljesítésre, illetve az ebből eredő elállásra a sérült csomagolás miatt, mivel az alperes több mint 1 hónapot várt, mielőtt értesítette volna a felperest a csomagolás hiányos- sága miatti hibás teljesítésért, és ezért a CISG 39 cikkének (1) által megkövetelt észszerű időn belül nem cselekedettbekezdését a CISG 8. Megjegyzések A fenti ügy a nemzetközi adásvételi szerződések joggyakorlatának egy kiemelkedően fontos esete. A bíróság az ügyben 3 kivételt fogalmazott meg az alól, amikor az eladónak nem kell tudni, illetve nyomon követni a vevő országában lévő szabályozást: cikkének (1) ha bekez- dése fényében kell értelmezni, amely szerint a szabványok mindkét országban megegyezőek; (2) ha nyilatkozatokat úgy kell értelmezni, ahogyan azt a szerződés megkötésekor vagy azt megelőzően, nyilatkozatot tevő fél vélhetően értette. Ami a vevő tájékoz- tatta az eladót hatályos jogszabályokról vagy elvárásokról; (3) ha valamilyen különleges körülmény következtében az eladó tudott vagy tudnia kellett volna a vonatkozó előírásokról (például: a vevő or- szágába történő exportra specializálódott vagy ott rendelkezik fiókte- leppel). A fenti érvelés több hasonló ügyben is érvényesült a bírósági gyakor- latban. Fordította Forgó Xxxx „VULKANIZÁLT GUMI” CLOUT-szám 378 Felek felperes: Rheinland Versicherungen (német vevő) alperes: S.r.l. Atlarex and Allianz Subalpina s.p.a. (olasz eladó) Eljáró bíróság Tribunale di Vigevano olasz honosságú rendes bíróság Releváns CISG-cikkek 4, 6, 7, 39, 79 Történeti tényállás Az olasz eladó vulkanizált gumit szállított le a német vevőnek cipőtalp- gyártás céljára. A vevő által gyártott talpak egy osztrák gyártónak szá- mára készültek továbbértékesítési céllal, aki egy bizonyos számú cipőt legyártott, majd értékesített Oroszországban. Az orosz vevőktől érkező fogyasztói panaszok után az osztrák gyártó a német vevőjéhez fordult, aki pedig eljárást indított a vulkanizált gumit mint nyersanyagot elő- állító olasz eladóval szemben. Xxxxxxx releváns tények, megállapítások Ítéletében a bíróság a CISG több külföldi, valamint választott bíróság által már meghozott döntésére támaszkodott. Habár a nemzetközi esetjog precedensei nem bírnak jogi kötelező erő- velhitelkeret megnyitását illeti, a bíróság véleménye szerint a rendes és választott bíráknak számí- tásba kell venni azért, hogy elősegítse az egységességet a CISG alkal- mazhatóságában és értelmezésében. A bíróság szerint, amíg a felek szabadon kimondhatják a CISG alkal- mazhatóságának mellőzését mind kifejezetten, mind hallgatólagosan (CISG 6. cikke), a puszta utalás a hazai jogra a felek kérelmében önma- gában nem elég ahhoz, hogy a CISG-t mellőzhessék. Ehhez a feleknek első körben tisztában kell lennie, hogy a CISG alkalmazható, és ezenfe- lül, hogy kifejezetten akarják annak kizárhatóságát. A vevőnek a hibás teljesítésből eredő kárkövetelésével kapcsolatban – utalva több, a témában hozott nemzetközi döntésre – megállapította, hogy a CISG 3954. (1) cikke szerinti észszerű időn belül történő értesí- tés függ az adott eset körülményeitől és a javak természetétől. Ezen idő kezdetének az tekinthető, amikor cikkének értelmében a vevő kötelessége a fedezet biztosítása, de ebben az ügyben a vevőt azért nem terheli felelősség, mivel nem ismerhette meg a szerződés lényeges feltételeit, és nem elvárható részéről egy „bi- ankó” hitelkeret nyitása. A propángáz feltételes szállítását illetően úgy ítélte meg a bíróság, hogy a szerződés megkötését követően a CISG 3841. (1) cikke szerint az árut megtekinteni köteles, ami főszabály szerint a kézhezvételkor vagy röviddel azt követően és csak kivételesen későbbi időpontban (példáulalapján szerződésszegésnek minősül, ha a hiba az eladó további feltételekkel szállítja csak a felhasználást/feldolgozást követően jelentkezik). A bíróság álláspontja szerint a fenti értesítés elkésett volt, ezért a vevő a minőségi hibára nem hivatkozhataz árut. Megjegyzések Az eset egyik fontos megállapítása az Egyezmény kizárása körébenCISG alkalmazása szempontjából valamely fél nyilatkozatát vagy más magatartását e fél szándéka szerint kell értelmezni, feltéve hogy a másik fél e szándékról tudott vagy ez nem lehetett számára ismeret- len, továbbá a feleket köti minden szokás, amelynek alkalmazásában megegyeztek és köti őket minden gyakorlat, amelyet egymás között ki- alakítottak. A fenti ügy kapcsán kérdéses, hogy a szerződés egyáltalán létrejött-e a felek között. Ebben a kérdésben érdemes még megvizsgálni a CLOUT 261 sz. ügyet, ahol a bíróság azt állapította meg, hogy ha a felek a fuva- rozás módjában nem kívánják jogviszonyukra a CISG alkalmazását, ak- kor a kizárásnak kifejezettnek kell lennie. A következetes nemzetközi bírósági gyakorlat értelmében önmagában egy nemzeti jogra vonatkozó alkalmazandó jogi kikötés nem tekinthető az Egyezmény explicit kizá- rásának. Amennyiben a felek valamely ország egy konkrét jogszabályát kötik ki (pl. BGB vagy a magyar Ptk.)állapodtak meg, akkor nem jött létre közöttük a bírói gyakorlat azt álta- lában kizárásként értékeliszerződés. Fordította Forgó Xxxx Xxxxxxxxxx Xxxxx „PORCELÁN ÉTKÉSZLETSVÁJCI ORVOSI ESZKÖZÖK” CLOUT CLOUT-szám 608 192 Felek felperes: Xxxxxxxxxx X.X. (francia eladó) olasz eladó alperes: Al Palazzo S.r.L. (olasz vevő) svájci vevő Eljáró bíróság Tribunale di Rimini olasz honosságú rendes bíróság Luzern Kantoni Fellebviteli Bíróság, Obergericht des Kantons Luzern, ügyszám: 11 95 123/357 Releváns CISG-cikkek 73 (2), 38, 39 Történeti tényállás Egy olasz fogadótulajdonos porcelán étkészletet vásárolt Az orvosi eszközök olaszországi eladója nagy mennyiségű árucikket adott el a francia gyár- tótólkizárólagos forgalmazójának, egy svájci vevőnek, aki tovább- adta az árut egy svájci kórháznak. A felek megállapodtak, hogy kórház megtagadta az ár két részletben kerül kiegyen- lítésre: az első áruk átvé- telét a szerződés megkötésekor, minőségi hiba miatt. Ezért a második 90 nappal az áru leszállítása utánvevő megtagadta a vételár megfi- zetését. Azonban Az elsőfokú eljárásban a második részletfizetésre nem került sorbíróság a felperes javára döntött, és ezért az eladó peres eljárást kezdeményezett. A vevő megítélte a bíróság előtt azt állította, hogy pár nappal a kézhezvételt követően észlelte, hogy több darab hibás volt, illetve ezenfelül azt is kijelentette, hogy erről azonnal tájékoztatta az eladó értékesítésekért felelős ügyintézőjét, aki beleegye- zett a hibás termékek kicserélésébe, azonban ezt sosem teljesítette. Kö- vetkezetesképpen, a vevő nyilatkozatában megtagadta a sérült áru miatt a második részlet kifizetését, illetve beszámítással élt a sérült termékek vonatkozásában. Az eladó válaszul tagadta, hogy a hibás termékről a szóbeli tájékoztatást megkapta volna, valamint a vevő értesítése elkésve érkezett, mivel a levél csak 6 hónappal az áru átvételét követően érke- zett meg. Jogilag releváns tények, megállapítások A bíróság részletesen foglalkozott a CISG alkalmazhatóságával a kér- désben. Az ügy érdemére vonatkozóan megállapította, hogy mivel a szóbeli ér- tesítés megtörténtét nem igazolta a vevő, az írásbeli értesítés pedig a CISG 39. cikke alapján nyilvánvalóan elkésett volt, nem hivatkozhatott a hibás teljesítésre. A bíróság kitért arra is, hogy bár a bizonyítási teher kérdésével a CISG nem foglalkozik, a CISG 7. cikk (2) bekezdéséből egyértelműen következik, hogy a nemzetközi gyakorlat értelmében az eljárásban annak kell bizonyítani, aki tényt állít. Ennek megfelelően mi- vel a vevő nem tudta érdemben bizonyítani, hogy szóbeli értesítést kül- dött, érvelése nem volt elfogadhatóvételárat.