Műtrágya-gyártás mintaszakaszok

Műtrágya-gyártás. Magyarország műtrágya felhasználása óriási változásokon ment keresztül az elmúlt 50 évben. A 70- 80-as években kiemelkedően nagy mennyiségű műtrágyát használtunk fel, mely a rendszerváltást követően ugrásszerűen visszaesett és a mai napig sem éri el azt a mennyiséget, mellyel racionálisan lehetne gazdálkodni. Az összes NPK-felhasználáson belül (lásd 6. sz. ábra és M3. sz. táblázat) a nitrogén felhasználás aránya abszolút meghatározó, a foszfor és kálium felhasználása minimális. Magyarországon az egy hektárra jutó műtrágya mennyisége európai szinten viszonylag alacsonynak mondható, és a nitrogéntartalmú műtrágyák használatának túlsúlya tapasztalható. A gazdálkodók elsősorban a foszfor és kálium kijuttatását csökkentik pénzügyi nehézségeik esetén. (KSH, 2013b) Az alábbi 6. sz. ábra és 2. sz. táblázat elemzése alapján az alábbi megállapítások tehetők. A 2005-ös visszaeséstől eltekintve az értékesített hatóanyagok mennyisége 2000-től folyamatosan növekedett hazánkban, majd a válság hatására 2007-2009-között 28%-kal visszaesett. A gazdálkodók 2007 után elsősorban a foszfor és kálium kijuttatását csökkentették, ezek mennyisége a fenti időszakban a felére csökkent. 2010-től ismét emelkedés volt tapasztalható. A közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya érteke 2011-ben 106 milliárd forint volt 40%-kal több, mint 2010-ben. A 20%-ot meghaladó áremelkedés ellenére számottevően nőtt az értékesített mennyiség is. A mezőgazdasági termelők 2011-ben az előző évinél 10,5%-kal nagyobb mennyiséget, 1,2 millió tonna műtrágyát vásároltak, melynek nitrogén-foszfor-kálium hatóanyag tartalma összesen 413 ezer tonna volt. (AKI, 2012a) Az egy évvel korábbihoz képest, a termelők által vásárolt összes műtrágya NPK hatóanyag tartalma 7%-kal, ezen belül a nitrogén hatóanyag is ugyanennyi százalékkal, a foszfor hatóanyag 11%-kal, a kálium 4%-kal emelkedett. A vásárolt műtrágya mennyisége 2011-ben érte el újra a 2008. évi szintet. Az NPK hatóanyagokból csak a nitrogén mennyisége érte el a 2008. évi szintet, a foszfor es a kálium hatóanyag még 2011-ben is elmaradt a 2008-ban használt mennyiségtől. A teljes műtrágya értékesítési volumenének 74%-át adták az egyszerű nitrogén műtrágyák. 2012-ben az értékesített hatóanyagok 71%-a nitrogén, 14%-a foszfor és 15%-a kálium volt. Országos átlagban a szántóterült 67%-át műtrágyázták 2012-ben. (KSH, 2013c) 600 500 400 300 200 100 kálium foszfor nitrogén Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

Related to Műtrágya-gyártás

  • A biztosító kockázatviselésének kezdete 52. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.

  • Szerződő Biztosított Kötelezettségei 3.1. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megköt- ni, abban a bérlemény állapotát, tartozékait, a feleket terhelő kötelezettséget és jogokat egyértelműen és részletesen rög- zíteni, és az írásbeli szerződés másolatát a kárbejelentéshez csatolni.

  • Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben? A Biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha:

  • A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége (1) A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti a külö- nös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat, feltéve, ha nem áll- nak fenn a mentesülés esetei. A biztosító szolgáltatását kárbiztosítási szolgáltatásként (a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésével vagy a biztosított részére más szolgáltatás teljesítésével), vagy összegbiztosítási szolgáltatás- ként (a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésével) nyújtja.

  • A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI 6.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

  • A Biztosított kötelezettségei Az UBÁBF HU I. részének 11. cikkében megjelölt kötelezettségeken túl a Biztosított köteles továbbá:

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 6.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

  • A Biztosító Kötelezettségei 12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizáró- lag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

  • A biztosító kockázatviselése 19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.