No Warranty. The following is added to the end of Section 17.2:
Bérleti díj A bérleti díj az Egyedi Bérleti Szerződés megszűnésével válik esedékessé. A bérleti díjjal a Szolgáltató jogosult a Felhasználó számláját az Egyedi Bérleti Szerződés megszűnését követően azonnal megterhelni. Az Egyedi Bérleti Szerződés alapján aktuálisan fizetendő díjról a Felhasználó az Egyedi Bérleti Szerződés megszűnésekor e-mail értesítést kap, majd pedig a Szolgáltató a bérleti díjakat a számlában is feltünteti. A bérleti díj az igénybevett gépjármű típusától és az utazás hosszától függően eltérő lehet.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása Lehetséges befektetési eszközök Az eszközalap összetétele Fizikai nemesfémekbe vagy nemes- fém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) 95% 60% 100% Egyedi részvények, illetve kollektív befektetési formák (nyersanyag- kitermelés, feldolgozás, értékesítés, kereskedelem) 0% 0% 40% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 20% Az UNIQA Biztosító Zrt. a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok figyelembe vételére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja. Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk. Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
Megtérítési igény 14.1. Balesetbiztosítási kockázatok kivételével, a biztosítót az általa megtérített kár mér- tékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a bizto- sítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennma- radnak, és e követelést biztosítják.
Rácsatlakozási díj Rácsatlakozási díj megfizetésére az Előfizető abban az esetben köteles, ha a csatlakozás az adott előfizetői hozzáférési ponton már kiépült, de a szolgáltatás igénybevétele érdekében a rendszerre kapcsolás szükséges (szükség szerint további hírközlési eszköz kihelyezésével). Így például rácsatlakozási díj fizetendő amennyiben a szolgáltató a már kiépült rendszeren új szerződés megkötése alapján teljesíti a szolgáltatást, vagy a szolgáltató által nyújtott korábbi hírközlési szolgáltatás mellett az előfizető másik szolgáltatást kíván igénybe venni. A rácsatlakozási díj mértéke az egyéni és üzleti / intézményi előfizető esetén eltérő lehet.
Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét? Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
Új hozzáférés létesítési idő 1.1. Minőségi mutató meghatározása: A szolgáltatáshoz létesített új hozzáféréseknek, az esetek 80 %-ában teljesített határideje, valamint az éves átlaga (HLI) [megkezdett naptári nap]
Az ajánlati kötöttség minimális időtartama Az ajánlati kötöttség végső dátuma: (éééé/hh/nn) vagy Az időtartam hónapban: 1 (az ajánlattételi határidő lejártától számítva)
Vizsgálati díj Amennyiben az Előfizető ugyanazt a hibajelenséget indokolatlanul ismételten jelzi és a megismételt vizsgálatot igényli, azonban a vizsgálat bizonyíthatóan indokolatlan volt, úgy annak költségeit, valamint a hatóság által a Szolgáltatóval szemben érvényesített további díjat a Szolgáltató jogosult az Előfizetőre áthárítani.
Ajánlati kötöttség 2.6.1. Eltérő írásbeli megállapodás hiányában egyéni szállásszolgáltatás megrendelése esetén, azaz maximum 9 (kilenc) szoba azonos időpontra történő foglalása esetén a Megrendelő szóban, vagy írásban megküldött ajánlatkérésére munkanapokon 24 (huszonnégy) órán belül a Hotel írásbeli ajánlatot küld. Amennyiben az ajánlat elküldésétől számított 48 (negyvennyolc) órán belül nem érkezik konkrét írásbeli megrendelés, úgy Hotel ajánlati kötöttsége megszűnik. A Szerződés a Megrendelő írásbeli megrendelésének Hotel általi írásbeli visszaigazolásával jön létre. Szóbeli megrendelés, módosítás, vagy szóbeli visszaigazolás nem minősül szerződésnek.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
