Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2012. negyedik negyedévi 0,8 milliárd forintról 2,5 milliárd forintra emelkedett 2013 negyedik negyedévében. A magasabb adóköltség elsősorban a magasabb adózás előtti eredménynek tudható be 2013 negyedik negyedévében. Mindamellett, 2012 negyedik negyedévében a negatív adózás előtti eredmény ellenére jelentős adóköltség keletkezett, miután a helyi iparűzési adó (melynek alapja a törvény szerinti bruttó haszon) közel azonos szinten maradt, és a nyereségadó költségek nagyobb hányadát képezte az alacsonyabb adózás előtti eredmény következtében.
Nyereségadó. A nyereségadó költség 2014 első negyedévéről 2015 első negyedévére 2,2 milliárd forinttal csökkent. A csökkenés elsődleges oka a 2014 első negyedévében Macedóniában elismert adó költség (1,1 milliárd forint). A macedón adótörvény 2014. januári változásai következtében 10% adó terhelte az osztalék deklarálását, függetlenül a tulajdonos jogállásától. Ezen felül, a Csoport jelentősen alacsonyabb adózás előtti eredménye is csökkentőleg hatott a nyereségadó költségekre.
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2013. harmadik negyedévi 4,4 milliárd forintról 5,8 milliárd forintra emelkedett 2014 harmadik negyedévében. A 2014 augusztusában újra módosított macedón társasági adótörvény visszaállította a 10%-os társasági adót, ami visszamenőlegesen, 2014. január 1.-től alkalmazandó. Mivel a Magyar Telekom általánosságban a Maktel éves eredményének osztalékként történő kivételével számol, ezért halasztott adó költséget számoltunk el a jövőbeni várható osztalékokra, a tulajdoni hányad arányában. A visszaállított macedón társasági adó tehát a nem irányító részesedések tulajdoni hányadára eső összegben növelte az adóköltséget.. Továbbá a Maktel könyveiben 1,0 milliárd forint halasztott adó költség került elszámolásra, főként tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan. A fent leírt, a Csoport adóköltségének negatív hatásait részben ellensúlyozta az alacsonyabb nem irányító részesedésekre jutó eredmény 0,8 milliárd forint összegben.
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2013. negyedik negyedévi 2,5 milliárd forintról 4,6 milliárd forintra emelkedett 2014 negyedik negyedévében. Az adóköltség jelentős növekedése és összege elsősorban egy 2,5 milliárd forintos egyszeri halasztott adó követelés megszüntetésének köszönhető. A Makedonski Telekom részvényének 2014-es gyenge teljesítménye miatt a Stonebridge macedón holding cégünknek a macedón beszámolójában egy 31 milliárd forintos értékvesztést kellett elszámolni az egyetlen eszközére, a Makedonski Telekomban lévő befektetésünkre. Az értékvesztés eredményeképpen meg kellett szüntetnünk a Stonebridge/Makedonski Telekomban lévő befektetésünk kapcsán korábban képzett halasztott adó követelésünket, ami egy egyszeri 2,5 milliárd forintos adóköltséget eredményezett. Ezen felül, a Csoport jobb üzleti teljesítménye révén 2014 negyedik negyedévben 3,5 milliárd forinttal magasabb adózás előtti eredményt ért el, mint 2013 azonos időszakában, ami szintén hozzájárult az adóköltség növekedéséhez. Egy 30%-os normalizált éves tényleges adórátával számolva ez 1,0 milliárd forinttal magasabb adóköltséget jelentett 2014 Q4-ben. A tényleges adóráta változatlan szinten maradt a negyedévek összehasonlításában a fent említett egyszeri adóhatásnak köszönhetően 2014 negyedik negyedévében, míg a 2013. negyedik negyedévi magas tényleges adórátát a jelentősen alacsonyabb adózás előtti eredmény ellenére nagyjából állandó nagyságú magyar helyi iparűzési adóköltség okozta.
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2013. első negyedévi 3,6 milliárd forintról 5,1 milliárd forintra emelkedett 2014 első negyedévében. A 41,5%-os növekedést elsősorban az 54,5%-kal magasabb adózás előtti eredmény okozta. A helyi iparűzési adó, melynek alapja a magyar vállalatoknál a törvény szerinti bruttó haszon, közel azonos szinten maradt, tehát az 54,5%-kal magasabb adózás előtt eredménynek normál körülmények között a nyereségadó költség kisebb mértékű növekedését kellett volna eredményeznie negyedéves összehasonlításban. A vártnál magasabb effektív adó ráta 2014 első negyedévében elsősorban a macedón adótörvény nagy mértékű változásának az eredménye, mely alapján 2014 januárjától Macedóniában az osztalékdeklarálást 10% nyereségadó terheli (függetlenül a társaságok tulajdonosaitól). 2013 decemberéig halasztott adó kötelezettséget (adó költséget) számoltunk el a macedón vállalatok eredményéből a Magyar Telekom Nyrt-nek járó várható osztalék értéke után, azonban ezek a halaszott adó kötelezettségek a Makedonski Telekomban lévő tényleges tulajdonrészünk alapján kerültek elszámolásra, mivel az osztalékfizetésre kivetett adó gyakorlatilag csak a Macedóniából Magyarországra történő kifizetésekre vonatkozott. Az adótörvény jelenlegi változása eredményeként az adó kiterjed a T-Mobile Macedónia és a Makedonski Telekom által fizetett osztalék teljes értékére. A fenti okok eredményeként, 2014 első negyedévében az elismert adóköltség 1,1 milliárd forinttal magasabb, mint a korábbi évek eredményére megképzett halasztott adó kötelezettség amit feloldottunk. Ez a többlet adóköltség teljes mértékben ellentételezésre került a nem irányító részesedésekre jutó eredmény (lásd lent) csökkenésével, azaz ennek a változásnak nincs hatása a Társaság részvényeseire jutó eredményre.
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2014. harmadik negyedévi 5,8 milliárd forintról 3,5 milliárd forintra csökkent 2015. harmadik negyedévében. A csökkenés elsődleges oka a Macedón adótörvények 2014 augusztusában bekövetkezett változása, melynek hatásairól a 2014. harmadik negyedévi jelentésünkben részletesen írtunk. Az adótörvény több lépésben történt változása alapvetően visszaállította a társasági adót, ami felváltotta az addig érvényben lévő osztalék alapú adózást, ami többlet adóköltséget eredményezett a Csoport számára. A nyereségadók ezen hatások feletti csökkenése összhangban van a Csoport adózás előtti nyereségének csökkenésével.
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2014. második negyedévi 4,8 milliárd forintról 5,1 milliárd forintra emelkedett 2015 második negyedévében. A társasági adó kismértékű növekedése összhangban van az adózás előtti eredmény növekedésével. Az egyéb nyereségadó tételek növekedését főként a magasabb összegű magyar iparűzési adó okozta, mely összhangban áll a bevételek és bruttó fedezet növekedésével. Éves összehasonlításban, a nyereségadó költség a 2014. első félévi 9,8 milliárd forintról 8,0 milliárd forintra csökkent 2015 azonos időszakában. A csökkenés főként a 2014 első félévében a macedón osztalék fizetéseken elszámolt 1,1 milliárd forint társasági adóköltségnek köszönhető. (Ezen adóhatást ellentételezte a nem irányító részesedésekre jutó eredmény azonos összegű, ellentétes irányú változása, így nem volt nettó hatása a Társaság részvényeseire jutó eredményre.) Ezen felül a 2015. első félév során 2,5 milliárd forinttal kisebb adózás előtti eredmény körülbelül 0,7 milliárd forinttal alacsonyabb nyereségadó költséget eredményezett, 30%-os átlagos effektív adórátával számolva.
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2014. negyedik negyedévi 4,6 milliárd forintról 2,3 milliárd forintra csökkent 2015. negyedik negyedévében. A csökkenés elsősorban egy 2,5 milliárd forintos egyszeri halasztott adó követelés megszüntetésének köszönhető 2014 negyedik negyedévben. A Makedonski Telekom részvényének 2014-es gyenge teljesítménye miatt a Stonebridge macedón holding cégünknek a macedón beszámolójában egy 31 milliárd forintos értékvesztést kellett elszámolni az egyetlen eszközére, a Makedonski Telekomban lévő befektetésünkre. Az értékvesztés eredményeképpen meg kellett szüntetnünk a Stonebridge/Makedonski Telekomban lévő befektetésünk kapcsán korábban képzett halasztott adó követelésünket, ami egy egyszeri 2,5 milliárd forintos adóköltséget eredményezett. A csökkenést részben ellentételezte a GTS Hungary 2015 áprilisában történt felvásárlásából adódó nyereségadó növekedés.
Nyereségadó. A nyereségadó tényleges és halasztott adót tartalmaz. A nyereségadót az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban jelenítjük meg, kivéve amennyiben a közvetlenül a saját tőkében kimutatott tételekhez kapcsolódik, amikor a saját tőkében szerepeltetjük. A tényleges adó összege tartalmazza az adóhatóságoknak fizetendő adók, illetve visszaigényelhető adók közül a társasági adó, az iparűzési adó és az innovációs járulék összegét. A tényleges adó az adóhatóságnak fizetett, várhatóan fizetendő, illetve az adóhatóságtól várhatóan visszaérkező összegen kerül kimutatásra. A tényleges adófizetési kötelezettség megállapításához a mérleg fordulónapján hatályban lévő adókulcsok és adójogszabályok alkalmazandók. A halasztott adó kiszámításánál a Bank az eszközök és források adóalapja és könyv szerinti értéke közti átmeneti különbségeket állapítja meg. Minden halasztott adófizetési kötelezettség kimutatásra kerül. A halasztott adóköveteléseknél csak addig a mértékig kerülnek kimutatásra az adókövetelések, amíg valószínű, hogy adóztatható nyereséggel szemben felhasználásra fognak kerülni. A halasztott adó követelés és kötelezettség azon törvény szerinti adókulcs alkalmazásával kerül kiszámításra, amely az összeg várható realizálásának, illetve teljesítésének időszakában érvényes, vagy érvényes lesz. A halasztott adó követelések és kötelezettségek akkor kerülnek nettósításra, ha létezik egy jogszabályilag kikényszeríthető jog a tényleges adó követelés tényleges adó kötelezettséggel szembeni nettósítására és a halasztott adók azonos társasághoz és azonos adóhatósághoz tartoznak.
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2013. második negyedévi 3,9 milliárd forintról 4,8 milliárd forintra emelkedett 2014 második negyedévében. A 23,5%-os növekedést részben a magasabb adórátájú magyarországi profitnövekedés okozta, míg az alacsonyabb adórátával adózó külföldi leányvállalataink eredménye csökkent, ezzel magasabb szintre emelve az effektív adórátát. A 2014. második negyedévi magasabb halaszott adó költség az árfolyamváltozás konszolidációs hatásából eredően szintén hozzájárult az adóköltség növekedéséhez, mivel a forint gyengült az euróval szemben 2014 második negyedévében, míg 2013 második negyedévében erősödött.