Nyereségadó mintaszakaszok

Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2013. harmadik negyedévi 4,4 milliárd forintról 5,8 milliárd forintra emelkedett 2014 harmadik negyedévében. A 2014 augusztusában újra módosított macedón társasági adótörvény visszaállította a 10%-os társasági adót, ami visszamenőlegesen, 2014. január 1.-től alkalmazandó. Mivel a Magyar Telekom általánosságban a Maktel éves eredményének osztalékként történő kivételével számol, ezért halasztott adó költséget számoltunk el a jövőbeni várható osztalékokra, a tulajdoni hányad arányában. A visszaállított macedón társasági adó tehát a nem irányító részesedések tulajdoni hányadára eső összegben növelte az adóköltséget.. Továbbá a Maktel könyveiben 1,0 milliárd forint halasztott adó költség került elszámolásra, főként tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan. A fent leírt, a Csoport adóköltségének negatív hatásait részben ellensúlyozta az alacsonyabb nem irányító részesedésekre jutó eredmény 0,8 milliárd forint összegben.
Sample 1
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2014. második negyedévi 4,8 milliárd forintról 5,1 milliárd forintra emelkedett 2015 második negyedévében. A társasági adó kismértékű növekedése összhangban van az adózás előtti eredmény növekedésével. Az egyéb nyereségadó tételek növekedését főként a magasabb összegű magyar iparűzési adó okozta, mely összhangban áll a bevételek és bruttó fedezet növekedésével. Éves összehasonlításban, a nyereségadó költség a 2014. első félévi 9,8 milliárd forintról 8,0 milliárd forintra csökkent 2015 azonos időszakában. A csökkenés főként a 2014 első félévében a macedón osztalék fizetéseken elszámolt 1,1 milliárd forint társasági adóköltségnek köszönhető. (Ezen adóhatást ellentételezte a nem irányító részesedésekre jutó eredmény azonos összegű, ellentétes irányú változása, így nem volt nettó hatása a Társaság részvényeseire jutó eredményre.) Ezen felül a 2015. első félév során 2,5 milliárd forinttal kisebb adózás előtti eredmény körülbelül 0,7 milliárd forinttal alacsonyabb nyereségadó költséget eredményezett, 30%-os átlagos effektív adórátával számolva.
Sample 1
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2014. harmadik negyedévi 5,8 milliárd forintról 3,5 milliárd forintra csökkent 2015. harmadik negyedévében. A csökkenés elsődleges oka a Macedón adótörvények 2014 augusztusában bekövetkezett változása, melynek hatásairól a 2014. harmadik negyedévi jelentésünkben részletesen írtunk. Az adótörvény több lépésben történt változása alapvetően visszaállította a társasági adót, ami felváltotta az addig érvényben lévő osztalék alapú adózást, ami többlet adóköltséget eredményezett a Csoport számára. A nyereségadók ezen hatások feletti csökkenése összhangban van a Csoport adózás előtti nyereségének csökkenésével.
Sample 1
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2013. negyedik negyedévi 2,5 milliárd forintról 4,6 milliárd forintra emelkedett 2014 negyedik negyedévében. Az adóköltség jelentős növekedése és összege elsősorban egy 2,5 milliárd forintos egyszeri halasztott adó követelés megszüntetésének köszönhető. A Makedonski Telekom részvényének 2014-es gyenge teljesítménye miatt a Stonebridge macedón holding cégünknek a macedón beszámolójában egy 31 milliárd forintos értékvesztést kellett elszámolni az egyetlen eszközére, a Makedonski Telekomban lévő befektetésünkre. Az értékvesztés eredményeképpen meg kellett szüntetnünk a Stonebridge/Makedonski Telekomban lévő befektetésünk kapcsán korábban képzett halasztott adó követelésünket, ami egy egyszeri 2,5 milliárd forintos adóköltséget eredményezett. Ezen felül, a Csoport jobb üzleti teljesítménye révén 2014 negyedik negyedévben 3,5 milliárd forinttal magasabb adózás előtti eredményt ért el, mint 2013 azonos időszakában, ami szintén hozzájárult az adóköltség növekedéséhez. Egy 30%-os normalizált éves tényleges adórátával számolva ez 1,0 milliárd forinttal magasabb adóköltséget jelentett 2014 Q4-ben. A tényleges adóráta változatlan szinten maradt a negyedévek összehasonlításában a fent említett egyszeri adóhatásnak köszönhetően 2014 negyedik negyedévében, míg a 2013. negyedik negyedévi magas tényleges adórátát a jelentősen alacsonyabb adózás előtti eredmény ellenére nagyjából állandó nagyságú magyar helyi iparűzési adóköltség okozta.
Sample 1
Nyereségadó. A nyereségadó költség 2014 első negyedévéről 2015 első negyedévére 2,2 milliárd forinttal csökkent. A csökkenés elsődleges oka a 2014 első negyedévében Macedóniában elismert adó költség (1,1 milliárd forint). A macedón adótörvény 2014. januári változásai következtében 10% adó terhelte az osztalék deklarálását, függetlenül a tulajdonos jogállásától. Ezen felül, a Csoport jelentősen alacsonyabb adózás előtti eredménye is csökkentőleg hatott a nyereségadó költségekre.
Sample 1
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2012. negyedik negyedévi 0,8 milliárd forintról 2,5 milliárd forintra emelkedett 2013 negyedik negyedévében. A magasabb adóköltség elsősorban a magasabb adózás előtti eredménynek tudható be 2013 negyedik negyedévében. Mindamellett, 2012 negyedik negyedévében a negatív adózás előtti eredmény ellenére jelentős adóköltség keletkezett, miután a helyi iparűzési adó (melynek alapja a törvény szerinti bruttó haszon) közel azonos szinten maradt, és a nyereségadó költségek nagyobb hányadát képezte az alacsonyabb adózás előtti eredmény következtében.
Sample 1
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2013. második negyedévi 3,9 milliárd forintról 4,8 milliárd forintra emelkedett 2014 második negyedévében. A 23,5%-os növekedést részben a magasabb adórátájú magyarországi profitnövekedés okozta, míg az alacsonyabb adórátával adózó külföldi leányvállalataink eredménye csökkent, ezzel magasabb szintre emelve az effektív adórátát. A 2014. második negyedévi magasabb halaszott adó költség az árfolyamváltozás konszolidációs hatásából eredően szintén hozzájárult az adóköltség növekedéséhez, mivel a forint gyengült az euróval szemben 2014 második negyedévében, míg 2013 második negyedévében erősödött.
Sample 1
Nyereségadó. A nyereségadó költség a 2014. negyedik negyedévi 4,6 milliárd forintról 2,3 milliárd forintra csökkent 2015. negyedik negyedévében. A csökkenés elsősorban egy 2,5 milliárd forintos egyszeri halasztott adó követelés megszüntetésének köszönhető 2014 negyedik negyedévben. A Makedonski Telekom részvényének 2014-es gyenge teljesítménye miatt a Stonebridge macedón holding cégünknek a macedón beszámolójában egy 31 milliárd forintos értékvesztést kellett elszámolni az egyetlen eszközére, a Makedonski Telekomban lévő befektetésünkre. Az értékvesztés eredményeképpen meg kellett szüntetnünk a Stonebridge/Makedonski Telekomban lévő befektetésünk kapcsán korábban képzett halasztott adó követelésünket, ami egy egyszeri 2,5 milliárd forintos adóköltséget eredményezett. A csökkenést részben ellentételezte a GTS Hungary 2015 áprilisában történt felvásárlásából adódó nyereségadó növekedés.
Sample 1

Related to Nyereségadó

  • Jogérvényesítési Lehetőségek Az Előfizető vagy más érintett a személyes adatai kezelésével kapcsolatban bármikor fordulhat az Szolgáltató adatvédelmi tisztviselőjéhez: xx. Xxxxxx Xxxxxx (cím: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 36.; email: XXX@xxxxxxx.xx). Az Előfizető vagy más érintett a jogainak megsértése esetén az Szolgáltatóval szemben bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az Szolgáltató köteles bizonyítani. A per elbírálása a törvényszék, a fővárosban a Fővárosi Törvényszék Utolsó módosítás: 2020_04_01 Hatálya: 2020_09_01 File neve: flip_aszf_ 4_melleklet_adatkezeles_adatbiztonsag_200901_rendes hatáskörébe tartozik. A per az Előfizető vagy más érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható. A Szolgáltató az Előfizető vagy más érintett adatainak jogellenes kezelésével, vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. A Szolgáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott. Az Előfizető vagy más érintett a személyes adatai kezelésével kapcsolatos panasz esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat (xx. Xxxxxxxxxx Xxxxxx a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, postai cím: 1530 Budapest, Pf.: 5., cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 22/c, Telefon: +00 (0) 000-0000; Fax: +00 (0) 000-0000; E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx; honlap: xxx.xxxx.xx).

  • Fogyasztó felelőssége az értékcsökkenésért A fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel. Az Eladó kifejezetten felhívja az Ön figyelmét, hogy Ön nem gyakorolhatja elállási jogát a 45/2014 (II.26.) Korm. Rendelet 29. §. (1) bekezdésében foglalt esetekben:

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.

  • A szerződés létrejötte A szolgáltatási szerződés a küldeménynek a Szolgáltató által történő felvételével, vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre. A küldemény felvétele a küldemény átvételének írásbeli elismerésével történik. A szolgáltatási szerződés teljesítésének megkezdését a Szolgáltató dátumozása, a felvétel pontos időpontjának feltüntetése és a felvevő megbízott aláírása igazolja. Ha az Általános Szerződési Feltételek a szerződés alakiságára írásbeli formát ír elő, akkor a szolgáltatási szerződés az írásba foglalt szerződés – valamennyi szerződő fél által történő – aláírásával jön létre. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat a Szolgáltató – az egyedi kivitelezésű szállítóleveleket is – díjmentesen köteles az igénybevevő számára biztosítani. A küldeményt – ha arról a szerződő felek másként nem állapodtak meg – a Szolgáltató abban az esetben köteles felvenni, ha azt a feladója a tartalom jellegének, természetének és mennyiségének megfelelő burkolatba csomagolta és annak tartalmához a csomagolás, illetve a lezárás nyilvánvaló megsértése nélkül hozzáférni nem lehet. A szolgáltatás díjának kiegyenlítése – ha az Általános Szerződési Feltételek vagy a felek eltérően nem rendelkeznek – a küldemény kézbesítése utáni első szolgáltatási díj számlájának kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül esedékes. Szerződés szerint a fizetési idő hosszabbodhat, de ennek feltétele a szerződés írásbeli alakisága. A szolgáltatási szerződés esetében jelen Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok az eltérést tiltják. Nem térhetnek el a szerződő felek az Általános Szerződési Feltételek szabályaitól abban az esetben, ha az eltérés következtében a küldemények felvétele, feldolgozása, továbbítása vagy kézbesítése az életet, egészséget, a testi épséget, illetve a címzettnek a küldemény biztonságos átvételéhez fűződő jogát sérti vagy veszélyezteti.

  • A szerződés megszűnésének esetei A biztosítási szerződés megszűnik: – a főbiztosítás megszűnésével egyidejűleg; – ha a főbiztosítás díjmentessé válik, akkor a a díjmentessé válás napján; – a biztosított halála esetén a biztosított halála napján; – 100%-os közlekedési baleseti eredetű rokkantságra szóló szolgáltatás ki- fizetésével a szolgáltatási összeg kifezésének napján; – annak a biztosítási évnek a végén, amelynek során a biztosított a 75. élet- évét betölti; – a Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek a 2.§ (9)-(10) pontok- ban foglalt szerződő általi felmondása esetén; – a Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek a 2.§ (11) pontban foglalt szerződő általi felmondása esetén; – a Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek 4.§ (2) pontban fel- tüntetett esetben; – a díjfizetés elmulasztása esetén a biztosító által küldött írásbeli felszólítás- ban megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével az esedé- kességre visszamenő hatállyal.

  • A SZERZŐDÉS FELMONDÁSA Amennyiben az Adóssal, a Zálogkötelezettel kötött szerződés valamely rendelkezését – ide értve a jogszabály, jelen ÁSZF vagy a Hitelintézet Hirdetménye alapján fennálló kötelezettséget is – az érintett fél a kölcsön fennállása alatt olyan módon sérti meg, amelyet a Hitelintézet az érintett féllel, illetve felekkel nem képes tárgyalások és egyezség útján rendezni és ez a Hitelintézet érdekeinek súlyos sérelmét jelenti, a Hitelintézet a megkötött kölcsönszerződést a kölcsönszerződésbe, valamint a jelen fejezetbe foglalt feltételek szerint egyoldalú nyilatkozatával felmondhatja és ezzel a jogviszonyt a jövőre nézve megszüntetheti. A Hitelintézet a felmondást megelőző 12 hónap alatt legalább 5 (Öt) db fizetési felhívást küld Adós részére. A felmondás közvetlenül megelőző utolsó fizetési felszólításban tájékoztatja az Adóst és a Zálogkötelezettet (amennyiben nem azonos az Adóssal) arról a tényről, miszerint ha fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a kölcsönszerződés felmondásra kerül. A fizetési felhívások a felügyeleti szerv ajánlásainak, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek, és a kölcsönszerződés rendelkezéseinek megfelelő tartalommal kerülnek megküldésre. A Hitelintézet jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani különösen az alábbi – súlyos szerződésszegésnek minősülő – esetekben: • ha az Adós a szerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségét annak esedékességét követő 30 napon belül nem teljesíti; • ha az Adós a kölcsönt egészben vagy részben a céljától eltérően használja fel, • ha a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan biztosíték állaga bármely okból tartósan romlik, vagy hitelbiztosítéki értéke tartósan csökkent, és az Adós, illetve a Zálogkötelezett a Hitelintézet által megjelölt határidőig annak állagát nem állította helyre, vagy a kölcsön fedezetét további ingatlanbiztosítékkal nem, vagy nem kellő mértékben egészíti ki; • ha a kölcsönszerződés alapján a Hitelintézet által megkövetelt vagyonbiztosítás díját az arra kötelezett nem, vagy csak részben fizeti meg, vagy e biztosítási szerződést valamely lényeges részében (pl. kockázati kör, biztosítási összeg) a Hitelintézetre hátrányos módon megváltoztatja; • az Adósnak vagy a Zálogkötelezettnek a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; • ha a Zálogkötelezett az ingatlan fedezetben bekövetkezett káresemények miatt a Hitelintézet által helyreállítási kötelezettséggel átadott biztosítási összeget e céltól eltérően használja fel; • ha a kölcsön biztosítékául szolgáló bármely ingatlanra a Hitelintézet előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül olyan jogot, vagy tényt jegyeznek be – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett nyilvántartásba/ingatlan-nyilvántartásba/hitelbiztosítéki nyilvántartásba – ingatlan-nyilvántartásba vagy a földhivatali nyilvántartásban széljeggyel igazolhatóan ilyennek bejegyzése folyamatban van –, amely a Hitelintézet kielégítési jogának lehetséges mértékét vagy igényérvényesítésének lehetséges időpontját a Hitelintézet számára kedvezőtlenül befolyásolhatja (pl. végrehajtási jog, további jelzálogjog); • ha az Adós ezen vagyonára, avagy a jelzálogul lekötött valamelyik zálogtárgyra – a Hitelintézetnek a kölcsönszerződés szerinti követelése kivételével – bármely kötelezettség fejében, akár bírósági, akár más hatósági eljárás indul, avagy valamelyik zálogtárgyra más zálogjogosult a bírósági végrehajtás mellőzésével őt megillető kielégítési jogát gyakorolja; • az Adós, a Zálogkötelezett a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a jelen ÁSZF vagy a megkötött szerződések, valamint a jogszabályban előírt adatszolgáltatási, együttműködési kötelezettségét bármely fél megszegi, • ha az Adós a kölcsönszerződésben rögzített hitelcélt bármely okból nem valósítja meg. A felmondás vagy az azonnali hatályú felmondás jelen ÁSZF-ben és/vagy a megkötött kölcsönszerződésekben nem szabályozott eseteiben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak az alábbiakban kifejtettek szerint. A Hitelintézet azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha • az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot; • a Kölcsönnek a Szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az Adós a Kölcsönt nem erre a célra használja fel; • az Adós a Hitelintézetet megtévesztette, és ez a Szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; • az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a Kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; • az Adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a Kölcsön visszafizetésének lehetőségét; • a Kölcsönre nyújtott Biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az Adós a Hitelintézet felszólítására nem egészíti ki; • az Adós a Szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja. • a Hitelintézet jogosult a Szerződést az Adós megfelelő Biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az Adós megfelelő Biztosíték nyújtására nem képes. A szerződés kamatot, díjat, költséget érintő, Hitelintézet általi egyoldalú, az ügyfelet hátrányosan érintő módosítása miatti Xxxx általi felmondás szabályait a 2.12.3. pont tartalmazza.

  • A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI 6.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

  • Szerződő Biztosított Kötelezettségei 3.1. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megköt- ni, abban a bérlemény állapotát, tartozékait, a feleket terhelő kötelezettséget és jogokat egyértelműen és részletesen rög- zíteni, és az írásbeli szerződés másolatát a kárbejelentéshez csatolni.

  • Összeférhetetlenség 25. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

  • Jogorvoslati lehetőségek A biztosító számára fontos a személyes adatok megfe- lelő kezelése. A biztosító mindent megtesz azért, hogy a személyes adatok kezelése jogszerűen és a lehető legna- gyobb biztonságban történjen. Az esetlegesen felmerülő problémákkal célszerű ezért, mielőtt más jogorvoslatot venne igénybe, közvetlenül a biztosítóhoz fordulni, azok mielőbbi orvoslása érdekében. Az érintett jogosult panaszt tenni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c.; xxx.xxxx.xx) vagy a szoká- sos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállam adatvédelmi felügyeleti hatóságánál, ha az érintett megítélése szerint az érintett személyes adatai kezelése sérti az általános adatvédelmi rendeletet. Ha a felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről az érintett bírósági jogorvos- latra jogosult. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az érintett jogosult bírósághoz is fordulni jogorvoslat érde- kében. Ebben az esetben az érintett dönthet arról, hogy a pert a biztosító tevékenysége helye szerinti EU tagállam vagy az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti EU tagállam bírósága előtt indítja-e meg. Magyarországon az érintett a pert lakóhelye, tartózkodási helye szerinti tör- vényszék előtt is megindíthatja.