Növekedésben rejlő kockázatok mintaszakaszok

Növekedésben rejlő kockázatok. A Kibocsátó céljai közé tartozik, hogy további növekedést érjen el a jelenlegi piacain. A növekedés egyrészt növelheti a Kibocsátó profitabilitását, azonban nem garantálható az, hogy a növekedés eredményes lesz. A terjeszkedés az alábbi kockázatokkal járhat:  egy akvizíció/tranzakció az előre tervezettnél nagyobb belső erőforrásokat köthet le;  egy akvizíció/tranzakció az előre tervezettnél magasabb közvetlen vagy közvetett költséggel járhat;  egy akvizíció/tranzakció eredményeképpen az akvirált társaság integrálása nem az előre eltervezettek szerint alakul. A fentiek miatt nem zárható ki, hogy a Kibocsátó erőforrásai nagyobb mértékben lesznek lekötve, a piaci versenyben kevésbé eredményesen teljesít, és a Kibocsátó jövedelmezősége kedvezőtlenül alakul.
Növekedésben rejlő kockázatok. A Kibocsátó céljai közé tartozik, hogy további növekedést érjen el a jelenlegi piacain. A növekedés egyrészt növelheti a Kibocsátó profitabilitását, azonban nem garantálható az, hogy a Kibocsátó stratégiája sikeres lesz, és hogy a Kibocsátó képes lesz a növekedést hatékonyan és eredményesen kezelni. A Kibocsátó jelenleg is több projekt megvalósítását készíti elő. Ezen projektek megvalósítása, a Kibocsátó szándékán túlmenően, számos egyéb külső tényezőtől függ. Nem garantálható, hogy ezek a projektek ténylegesen megvalósulnak, továbbá más jövőbeli projektek megvalósítása akár meg is előzheti vagy helyettesítheti a jelen Információs Dokumentum keltének időpontjában előkészítés alatt lévő projekteket. A növekedéssel járó lehetséges kockázati események valamelyikének bekövetkezte esetén a Kibocsátó növekedése stagnálhat, vagy az akár veszteséges működést is eredményezhet. A Kibocsátó növekedési stratégiájának része lehet az akvizíciók útján való terjeszkedés is, amely az alábbi kockázatokkal járhat: • egy akvizíció az előre tervezettnél nagyobb belső erőforrásokat köthet le; • egy akvizíció az előre tervezettnél magasabb közvetlen vagy közvetett költséggel járhat; • egy akvizíció eredményeképpen az akvirált társaság integrálása nem az előre eltervezettek szerint alakul; • egy akvirált társaságban olyan pénzügyi, jogi vagy műszaki események következhetnek be, amelyek negatív hatással lehetnek a Kibocsátó üzleti tevékenységére és eredményességére. A fentiek miatt nem zárható ki, hogy a Kibocsátó erőforrásai nagyobb mértékben lesznek lekötve, a piaci versenyben kevésbé eredményesen teljesít, és a Kibocsátó jövedelmezősége kedvezőtlenül alakul.
Növekedésben rejlő kockázatok. Az OC Csoport céljai közé tartozik, hogy további növekedést érjen el a jelenlegi piacain, továbbá, esetlegesen új termék- és földrajzi piacok felé is nyisson. A növekedés egyrészt növelheti a Kibocsátó és a cégcsoport profitabilitását, azonban nem garantálható az, hogy a növekedés eredményes lesz. A terjeszkedés az alábbi kockázatokkal járhat: • egy akvizíció/tranzakció az előre tervezettnél nagyobb belső erőforrásokat köthet le; • egy akvizíció/tranzakció az előre tervezettnél magasabb közvetlen vagy közvetett költséggel járhat; • egy akvizíció/tranzakció eredményeképpen az akvirált társaság integrálása nem az előre eltervezettek szerint alakul. A fentiek miatt nem zárható ki, hogy az OC Csoport a piaci versenyben kevésbé eredményesen teljesít, és az OC Csoport jövedelmezősége kedvezőtlenül alakul

Related to Növekedésben rejlő kockázatok

  • Miben szolgálja az Ön érdekeit? A TKM segítségével Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált unit-linked életbiztosí- tások költségszintjeit. A TKM a Rendeletben maghatározott alábbi feltételezésekkel kerül kiszámításra.

  • Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása 5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy a hatóságok által nincs feltárva.

  • Az előfizetői bejelentések, panaszok kezelése, folyamata (díjreklamáció, kötbér és kártérítési igények intézése) 6.2.1. A jelen ÁSZF vonatkozásában

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • Visszatartási jog Az Eladó mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszajáró összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Utánvéttel vagy portósan feladott küldeményeket nem áll módunkban elfogadni.

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Tartozásmentességi igazolás díja Az Előfizető kérésére a Szolgáltatóval szembeni mindennemű tartozás alóli mentességet igazoló dokumentum kiállítási díja. A díj felszámításra kerül akkor is, ha a tartozásmentesség nem áll fenn és a Szolgáltató az igazolást a fennálló tartozásról bocsátja ki.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.