Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény olyan otthonokat szeretne, ahol jó lakónak lenni, illetve olyan munkahelyeket szeretne létrehozni, ahol jó dolgozni, olyan szervezetet, ahol jó vezetőnek lenni. Ezek alátámasztására, megalapozására a kivitelezés időszakában új belső szabályzatok létrehozása, és az ott dolgozók felkészítése elsődleges céllá válik. A kialakult struktúra alapján, mely szerint új családi ház méretű ingatlanokban történik a további működés, további előnyöket vonnak maguk után. Ilyen előnyök lehetnek a gazdaságosabb működés, alacsonyabb közműköltségek, stb. Fontos megemlíteni, hogy az új intézményi struktúrában a szolgáltató központ - amely a kitagolt intézmény helyszínén kerül kialakításra- által nyújtott (plusz) szolgáltatások személyi feltételeit az intézmény, illetve a fenntartó biztosítja. A kialakítandó lakhatási egységekről folyamatosan tájékoztatást adunk a lakosságnak, mind a kivitelezés, mind a fenntartás szakaszában. A kialakított lakhatási egységekkel hozzá kívánunk járulni a településen a foglalkoztatás bővítéséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez. A támogatott lakhatás, szolgáltató központok élén a szakmai vezető áll, aki irányítja a koordinátorokat, valamint az esetfelelősöket. Természetesen merülnek fel a támogatott lakhatással kapcsolatosan háttér feladatok, amelyek elvégzésére a intézményvezető jelöli ki a felelőst. A projekt megvalósításával egy olyan szervezet működtetése a cél, amely képes hosszú távon, szakmailag és gazdaságilag rentábilisan, fenntartható módon működni. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a projekt megvalósításával olyan otthonokat szeretne létrehozni, amelyek olyan előnyöket vonnak maguk után, mint a gazdaságosabb működés, alacsonyabb közműköltségek stb. Emellett a fenntartó kiemelt célja, hogy a támogatott lakhatás az érintett településeken hozzájáruljon a foglalkoztatás bővítéséhez, ezáltal a munkanélküliség csökkentéséhez, a helyi alapszolgáltatások fejlesztéséhez, a településkép javításához. A támogatott lakhatásban részt vevők növelik a helyi lakosság számát, igénybe veszik a település közszolgáltatásait és hozzájárulnak a település élhetőbbé válásához. A támogatott lakhatás befogadásával együtt járó szemléletváltás révén a helyi társadalom elfogadóbbá, toleránsabbá, együttműködőbbé válik.
Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón. Az öngyilkosságok száma 2009. évig csökkent, 2010. évben ismét emelkedett. Hazai és nemzetközi kísérletek bizonyították, hogy a pszichiátriai és a közösségi ellátás fejlesztése kedvező irányú változásokat eredményez az öngyilkosságok számának csökkenésében. A mentális betegségek gyógyításának teljes költsége, a betegség által előidézett összes társadalmi veszteség – az Európai Parlament 2006. szeptember 6-i strasbourgi plenáris ülésén elfogadott jelentés becslése szerint – eléri a GDP 3- 4%-át. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (Eftv.) meghatározta az egészségügyi szolgáltatók körét, átrendezte az ellátási struktúrát, csökkentette az aktív kapacitásokat. Az intézkedések része volt a pszichiátriai betegellátás központi intézményének, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek (OPNI) a megszüntetése. Ezzel az intézkedéssel az OPNI 849 ágyából 599 közfinanszírozott kapacitást vettek át a Fővárosi Önkormányzat, a Semmelweis Egyetem és a Pest Megyei Önkormányzat intézményei, így 250 ággyal csökkent az aktív kapacitás. Erőteljes csökkenést mutat a betegellátásban dolgozó pszichiáterek, gyermekpszichiáterek létszáma, ami 71,6 fővel (778 főről 706,4 főre csökkent), a pszichológusok létszáma 81,6 fővel (272,8-ról 191,2-re csökkent), a fekvőbeteg ellátásban lévő szakápolók létszáma pedig 631,6 fővel (1360,6-ról 729 főre csökkent). 2012-ben a 91 intézmény 9023 működő férőhelyén 8842 beteget láttak el, a kihasználtság országosan 98%-os volt. Százezer lakosra 91 férőhely jutott. Az Európai Unióban, napjainkban mintegy 80 millió ember él valamilyen fogyatékossággal. A fogyatékkal élő emberek teljes értékű társadalmi-gazdasági részvétele gyakran ütközik akadályokba, jelentős arányukat sújtja az átlagosnál nagyobb szegénység. Az EU népességén belül egyes becslések szerint mintegy 1,2 millió fő, a 65 év alattiak 1%-a, a 65 év felettiek 6-7%-a él intézményben. Az intézményekben élők nagy része értelmi fogyatékos ember, a második legnagyobb csoportot a pszichiátriai ellátásban lévők jelentik (akiknek szintén lehet kísérő diagnózisa értelmi fogyatékosság). Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye rögzíti, hogy a fogyatékosság egy változó fogalom, továbbá, hogy a fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következménye, amely gátolja őket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben.
Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón. Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye kimondja, hogy a fogyatékos személyeknek joga van az önálló életvitelhez és a közösségbe való befogadáshoz. Ez a jog korától, képességeitől vagy fogyatékosságának, illetve mentális egészségi problémájának jellegétől függetlenül minden emberre kiterjed. Ennek értelmében mindenki számára lehetővé kell tenni az általa választott közösségben való életet és részvételt. Az érintett személyeket be kell vonni a számukra biztosított ellátást és támogatást érintő döntésekbe, és biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékű irányítással rendelkezzenek a saját életük felett A fogyatékkal élő emberekről alkotott egyéni és társadalmi felfogások meghatározzák a számukra nyújtott ellátások, szolgáltatások rendszerét. Az első intézmények a felvilágosodás korában, a 18. század második felében jelennek meg, elsősorban az elesettekről való gondoskodás céljából, illetve az iparosodás nyomán tapasztalható gazdasági kiszolgáltatottság, a tömeges elszegényedés következményeként jöttek létre. A
Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón. A városkörnyéki települések munkaképes korú népességének nagy hányada a megyei jogú városban, vagy a lakóhelyén kívüli más településen áll munkaviszonyban. A tömegközlekedés nehézségei tovább súlyosbítják az ingázás terheit. A települések további problémája, hogy alacsony a tartósan munkanélküli emberek visszatérési esélye a munka-erőpiacra, társadalmi esélyegyenlőségük nincs megteremtve, több helyen jellemző szegénység, a társadalmi kirekesztődés (amelynek alapja a sokszor előítéletes helyi társadalom), s gyenge a szociális kohézió (kisközösségi szint hiánya). A települések mindegyike önálló önkormányzattal rendelkezik. A testület köteles biztosítani a szociális alapellátást a helyi szükségleteknek megfelelően. A feladat ellátása érdekében a korábbi években is társultak más önkormányzatokkal, de számos településen hiányos a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási rendszer. A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Búcsúszentlászló, Xxxxx Xxxxx xxxx 17. szám alatt található.
Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón. A vizsgált időszakban a házasságkötések és a válások száma gyakorlatilag stagnált. A településről történő elvándorlások száma megduplázódott, míg az odavándorlások száma közel egyharmados csökkenést mutat.
Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón. Ezen célcsoport egyik legfőbb problémája, hogy a családjukban többszörösen is előfordul munkanélküliség (többgenerációs munkanélküli), több hónapja munkanélküliek, a család bevételét az önkormányzati támogatás, esetleg alkalmi munkák, vagy un. „feketemunka” biztosítja. Ezen perifériára szorult rétegek nem kapnak elengedő motivációt a munkahelykereséshez. A térségen belüli egyes településeknek más-más sajátos munkaerő-piaci problémái vannak, ezek közül kiemelkedő: Többszörösen mentálisan sérült, 45 év feletti, amúgy munkaképes korú lakosságot sem Zalaegerszegen, sem helyben nem foglalkoztatják. Az ún. zsáktelepüléseken és település részeken a napi két, jó esetben 4 buszjárat miatt a gépjárművel nem rendelkező, kevésbé képzett munkaerő nem tud eljutni a településén kívül eső munkahelyre. A sokgyermekes roma családokból az anyák szintén nem tudnak lakóhelyüktől távoli munkavégzési helyszínekre eljutni. Megszűntek a mikro térségekben azok a potenciális foglalkoztatók (Faipari szövetkezet, termelőszövetkezetek, állattartó telepek) akik az alulképzett munkaerőt foglalkoztatták. A települések tehát minél kisebb lélekszámúak és távolabb vannak a gazdasági, szolgáltatási központoktól, továbbá minél alacsonyabb a népesség iskolázottsága, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatói annál kedvezőtlenebbül alakulnak. A kedvező változás a lakosság szociális helyzetében csak összehangolt, egymásra építkező fejlesztési programokkal érhető el. Együtt kell működni a gazdaságpolitika, a területfejlesztés, a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika szakembereinek, döntéshozó testületeinek, és kiemelten kezelni a partnerséget a szociális szolgáltatások kialakítása és bővítése, korszerűsítése érdekében megyei szinten.
Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón. A ferences szerzetesek 1694-ben jöttek ide, amikor Xxxxxxxxx Xxx, a veszprémi püspök rájuk bízta az addigra már közismertté vált zarándokhelyet, „amely helyet a nép Szentlászlónak nevezte”. „Számos csodát” említ a püspök a megbízó levelében, amely csodák Xxxx Xxxxx közbenjárására történtek. Ettől kezdve a hívő emberek mind a nagyobb Mária-ünnepeken, mind pedig Xxxxx Xxxxxx xirály ünnepén nagy számban érkeztek a kegyhelyre, ahol a ferences barátok fogadták őket. A török pusztítás – köztük a hitbeli károk – után a katolikus egyház újjászervezésében is kiemelkedő szerepe volt a helynek és az itt szolgáló ferenceseknek. A barokk templomot 1714-ben kezdik építeni és 10 esztendő alatt készül el, jóllehet egyes belső munkálatok még jóval tovább húzódtak. A templom megépülését Zala vármegye és számtalan gazdag nemesi család (pl. Zixxx, Széchenyi) segítsége, adománya tette lehetővé. A püspök 1734. június 20-án szentelte fel a templomot. Jellemző az akkori ferences barátok lelkesedésére és egyszerűségére, hogy az Isten házának építésébe akkor fogtak bele, amikor saját maguknak még nem volt rendháza, hanem családoknál, ill. egyszerű viskókban laktak. A rendházukat csak 1724-ben kezdik építeni és 1736-ra fejezik be. A templom alatt kriptát is kialakítottak az építők, egészen 1811-ig ide helyezték végső nyugalomra az elhunyt szerzeteseket. Ezután a Kálvária dombot használták temetkezési célra a ferencesek. Többször okozott súlyos kárt a templomban a villám és a vihar, pl. 1774-ben, ami után hat évig dolgoztak olasz mesterek a károk helyrehozatalán. Egy emberöltővel később, 1820-ban éppen pünkösdhétfőn történt baj: a vihar tönkretette az összes ablakot. Majd 1874-ben olyan óriási villámcsapás sújtotta a tornyot, tetőt, hogy a templomboltozat teljesen összedőlt, a rendház pedig lakhatatlanná vált. Többek között Xxxx Xxxxxx xzemélyes adománya (2000 forint) tette lehetővé a rendbetételt. A templom belső berendezése az évszázadok folyamán nem sokat változott, hiszen a szobrok és oltárok döntő többsége egyidős a templommal, vagyis közel háromszáz éves. A fa- és szobrászmunkák nagy részét ferences szerzetesek végezték. A magyarországi barokk művészet kiemelkedő alkotása a templom, különösképpen a színek és formák szemet gyönyörködtető összhangja miatt. A főoltár közepén lévő festményen a templom védőszentjének, Xxxxx Xxxxxx xirálynak alakját láthatjuk. Ezen a képen nem harcoló, vitéz lovagként, hanem ország építő királyként, igazságot osztó bíróként van ábrázolva Xxxxx Xxxxxx...
Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón. A projekt megvalósítása a jelenlegi vegyes profilú integrált intézményi működési struktúrát nem befolyásolja, a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény továbbra is integrált intézményként működik. A projekt megvalósulásával az intézmény szervezeti struktúrájának és működésének változása mellett jelentős szerep jut a szemléletváltásnak is, amelynek megvalósítása a szervezetben is változásokat követel, új szervezeti jellemzőket igényel. Az intézmény új organogramjából kiderül, hogy a székhelyintézmény támogatott lakhatási egységet kíván létrehozni, külön szolgáltató központokkal. Búcsúszentlászlón a székhelyintézmény szolgáltató központ funkciót tölt be, ahol szociális alapszolgáltatásokat, illetve szociális foglalkoztatást kívánunk biztosítani. A szociális szolgáltató központ a település lakossága által is használható sokszínű szociális szolgáltatást nyújtó intézmények lesznek. A támogatott lakhatás kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök bevonásával/támogatásával valósul meg. A kitagolással érintett intézmény vezetését 2018. december 31. napját követő időszakban az intézményvezető látja el. Rendszerszemléletű, stratégiai gondolkodás jellemzi az új szervezeti struktúrát. Az intézményvezető munkáját közvetlenül segíti az általános és szakmai intézményvezető-helyettes. Az általános intézményvezető-helyettes felügyelete alá tartozik a gazdasági, műszaki és élelmezési csoport. A szakmai intézményvezető-helyettes felelős közvetlenül az intézmény ellátási körébe tartozó ellátottakért, így a támogatott lakhatást igénybe vevő ellátottakért is. Az intézményvezető munkáját közvetlenül segíti az általános és szakmai intézményvezető-helyettes. Az általános intézményvezető-helyettes felügyelete alá tartozik a gazdasági, műszaki és élelmezési csoport. A szakmai intézményvezető-helyettes felelős közvetlenül az intézmény ellátási körébe tartozó ellátottakért. Az intézményvezető munkáját segíti továbbá az intézményvezető ápoló, a titkársági ügyintéző, valamint a humánpolitikai ügyintéző. A támogatott lakhatás és az alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, közösségi ellátás, pszichiátriai betegek nappali ellátása) irányítását a Szociális Szolgáltató Központ szakmai vezetője látja el. A támogatott lakhatás kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök bevonásával/támogatásával valósul meg. A szociális alapszolgáltatások biztosításához szükséges személyi feltételek: étkeztetés – személyi segítő, házi segítségnyújtás – szociá...
Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón. A csatorna megépítéséig a község több elkülönített mocsárszigeten élt, amelyeken nehéz volt átkelni, emiatt a település nagy katonai jelentőséggel bírt. A népesség hagyományosan állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott. Itt építették az ország első Xxxxx Xxxxxxxx-templomát közvetlenül az 1240-41-es tatárjárás után, de a fából készült épület elpusztult. A XVI. században épített végvár romjai megtalálhatók a településen, ennek helyét ma is Várhelynek nevezik az itt élők. A község a 80-as évektől rohamos fejlődésnek indult, sok épületét felújították, közintézményeit korszerűsítették. Egységes faluképének és gondozott zöldterületeinek köszönhetően Felsőrajk 1996-tól három alkalommal kapta meg a Virágos Magyarországért verseny díját. Az építéssel érintett ingatlan a település központi részétől délre a Xxxxx Xxxxxx utca déli oldalának középső részén található. A telek északi oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. A terület síknak tekinthető, jelentős faállománnyal nem rendelkezik. A telek keleti oldalán árok húzódik, nyugati oldalán és szemben szomszédságában családi házak helyezkednek el. Délről külterületi szántóföld határolja. Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton történik, de kis távolságon belül elérhető a buszmegálló és a vasútállomás is. Az ingatlanhoz jelenleg a közművek csatlakozása nem megoldott, de az utcában megtalálható a víz, szennyvíz, gáz, és villamos hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható. Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra. A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.
Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón. Egészségügyi ellátás