Rendszeres átutalási megbízás mintaszakaszok

Rendszeres átutalási megbízás. A Számlatulajdonos pénzforgalmának lebonyolítása keretében – legkorábban a következő banki munkanapra szóló kezdő időponttól – megbízhatja a Bankot, hogy a Bankszámlán lévő összeg erejéig meghatározott időközönként, meghatározott összeget a megbízásában megjelölt másik (Bankon belüli vagy kívüli) számlára átutaljon, az átutalás első napjának, a fizetés összegének és gyakoriságának meghatározása mellett. A Rendszeres átutalási megbízás módosítása a megbízás Átvételi (és Befogadási) időpontja és a megbízás Benyújtási módja szempontjából új megbízásnak minősül, a teljesítés (megkezdése, illetve az első teljesítés időpontja), és az irányadó Díj vonatkozásában. A Rendszeres átutalási megbízás módosítása csak az utalandó összeg, a megbízás érvényessége, illetve a közlemény szövege tekintetében lehet, minden más módosításra vonatkozó igényt új megbízásként lehet benyújtani. A rendszeres átutalási megbízások teljesítéséről, nem teljesítéséről és/vagy a nem teljesítés okáról a Bank a Számlatulajdonost a számlakivonaton tájékoztatja, külön értesítést nem küld, és a Bank az adott időpontra vonatkozó fizetés elmaradásából keletkező esetleges károkért nem vállal felelősséget. (A megbízások teljesítésének feltételeit a 2.3.2. pont tartalmazza.) A Számlatulajdonos által megadott rendszeres átutalási megbízás megszűnik a Számlatulajdonos által meghatározott időtartam elteltével, illetve a Számlatulajdonos írásbeli rendelkezése alapján a megszüntető nyilatkozat Bank által igazolt kézhezvételét követően a nyilatkozaton szereplő időpontban, amely nem lehet korábbi, mint a kézhezvételt követő Banki munkanap. Ha a jóváírandó Bankszámla szűnik meg, a Számlatulajdonos köteles a megbízás leállításáról gondoskodni. A rendszeres megbízást a Bank megszünteti, ha a Számlatulajdonos csőd-, vagy felszámolás alá került és a kirendelt csődgondnok / felszámoló a megbízást nem erősíti meg – a jogosultsága, és hitelt érdemlő aláírása igazolásakor – valamint ha a kötelezetti számla megszűnik. Ha a Számlatulajdonos a jóváírandó Bankszámla megszűnését követően a rendszeres megbízás(ok) leállításáról nem gondoskodott, és a megbízás működésképtelen, úgy a Bank jogosult a rendszeres megbízásokat leállítani. Rendszeres átutalási megbízás esetén a teljesítés minden esetben csak a megbízás teljes összegében lehetséges, részteljesítést nem végez a Bank. Amennyiben a megjelölt számlán nem áll rendelkezésre kellő fedezet az átutalás elvégzéséhez, akkor tárgynapon, majd a következő Banki munkanapon a Ba...
Rendszeres átutalási megbízás. 1. Befektető jelen szerződés aláírásával megbízza a Bankot, hogy a 10300002-………………-……………… számú bankszámlája terhére havi átutalási gyakorisággal …….........................,-Ft, azaz………………………………………… .magyar forint összeget a hónap ……….,- azaz napján, vagy ha ez nem banki munkanap, akkor az azt követő első banki munkanapon (a továbbiakban: Meghatározott Nap) a Befektető Banknál vezetett 10300002- számú ügyfélszámlájára utaljon át.

Related to Rendszeres átutalási megbízás

  • A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége (1) A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti a külö- nös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat, feltéve, ha nem áll- nak fenn a mentesülés esetei. A biztosító szolgáltatását kárbiztosítási szolgáltatásként (a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésével vagy a biztosított részére más szolgáltatás teljesítésével), vagy összegbiztosítási szolgáltatás- ként (a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésével) nyújtja.

  • A biztosítási kockázat jelentős növekedése a. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.

  • Szerződő Biztosított Kötelezettségei 3.1. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megköt- ni, abban a bérlemény állapotát, tartozékait, a feleket terhelő kötelezettséget és jogokat egyértelműen és részletesen rög- zíteni, és az írásbeli szerződés másolatát a kárbejelentéshez csatolni.

  • Megrendelő jogai és kötelezettségei VIII.1. Megrendelő a Vállalkozó által vállalt kötelezettségnek megfelelő teljesítését – akár saját maga, akár az egyedi szerződésben meghatározott megbízottja,– folyamatosan és bármikor ellenőrizheti, ez a tevékenység azonban a Vállalkozót a feladat teljesítésében nem gátolhatja.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • A szerződéssel kapcsolatos feltételek III.2.1) Meghatározott szakmára (képzettségre) vonatkozó információk (csak szolgáltatási szerződések esetében) A szolgáltatás teljesítése egy meghatározott szakmához (képzettséghez) van kötve A vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre történő hivatkozás:

  • A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 13.2.1. Az Előfizető köteles a szolgáltatást rendeltetésszerűen használni. Az Előfizető köteles a szolgáltatás igénybevétele során az ÁSZF és az egyedi előfizetői szerződés alapján eljárni. Az Előfizető felelősséggel tartozik a Szolgáltató felé az előfizetői szerződés megszegéséből eredő ténylegesen felmerült károkért (különösen nem megfelelő végberendezés meghibásodásából, nem engedélyezett berendezés csatlakozástatásából, szolgáltató ellenőrzési jogának megakadályozásából, szolgáltató általi hibaelhárítás biztosításának elmulasztásából, harmadik személy részére történő jogosulatlan jel- vagy szolgáltatásátengedésből, illetve jogellenes jelvételezésből eredő károkért).

  • Fogalommeghatározások A jelen ÁSZF-ben, és a jelen ÁSZF alapján kötött Egyedi előfizetői szerződésekben használt fogalmak meghatározása:

  • A Megrendelő jogai és kötelezettségei 11.1. A Megrendelő a Vállalkozó szerződésszerű teljesítése esetén köteles a vállalkozói díjat a Vállalkozó részére megfizetni.

  • A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI 6.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani: