Szerződő fél 3.1. A Szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat a Vendég veszi igénybe.
3.2. Amennyiben a szolgáltatásokra vonatkozó megrendelést a Vendég közvetlenül adja le a Szolgáltatónak, úgy a Vendég a Szerződő fél. A Szolgáltató és a Vendég együttesen - a feltételek teljesülése esetén - szerződéses felekké válnak (továbbiakban Felek).
3.3. Amennyiben a szolgáltatásokra vonatkozó megrendelést a Vendég megbízásából egy harmadik személy (továbbiakban Közvetítő) adja le a Szolgáltatónak, az együttműködés feltételeit a Szolgáltató és a Közvetítő között megkötött szerződés szabályozza. Ebben az esetben a Szolgáltató nem köteles vizsgálni, hogy a harmadik személy jogszerűen képviseli-e a Vendéget.
Szerződés megszűnése 5.1. A felek között létrejött eseti szerződés a szerződésszerű teljesítéssel megszűnik.
5.2. A felek között létrejött eseti szerződés teljesítés nélkül is megszűnhet:
5.2.1. a felek közös megegyezésével.
5.3. A Szolgáltató jogosult a szolgáltatást felfüggeszteni, vagy a szerződést azonnali hatállyal felmondani (illetve attól elállni), ha a Megrendelő az alábbi tiltott magatartások bármelyikét tanúsítja:
5.3.1. Az elkészítendő honlapon vagy alkalmazáson – törvénybe ütköző módon pornográf, iparjogvédelmi illetve a szerzői jogokat vagy mások jó hírnevét, becsületét sértő, avagy a jó ízléssel össze nem egyeztethető anyagokat kíván elhelyezni, megjeleníteni.
5.3.2. Ha a Megrendelő több mint 30 napos fizetési késedelembe esett, és felhívásra sem rendezi tartozását.
5.3.3. Ha a Megrendelő ellen csődeljárás, felszámolási eljárás indul, vagy végelszámolását határozza el.
5.3.4. Ha a Megrendelő egyéb súlyos szerződésszegést követ el. A Szolgáltató azonnali hatályú felmondása esetén a Megrendelő a vállalkozási díj 100%-ának megfelelő kárátalányt köteles megfizetni kivéve az 5.4.3 pont szerinti esetet. Rendkívüli felmondás esetén a megrendeléseket a Szolgáltató nem köteles teljesíteni. Az ilyen megrendelések teljesítésétől a Szolgáltató írásban jogkövetkezmények nélkül elállhat.
5.4. A felek között létrejött szerződés bármely okból történő megszűnése, vagy felmondása nem mentesíti a feleket a fennálló kötelezettségeik, vagy díjtartozásaik teljesítése alól.
5.5. A postai úton eljuttatott írásbeli közléseket a Megrendelőlapon feltüntetett címre kell megküldeni ajánlott vagy tértivevényes küldeményként. A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megküldésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, akkor is, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés eredménytelen volt, mert a címzett az iratot nem vette át, vagyis a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, akkor azt az ellenkező bizonyításáig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kel tekinteni.
5.6. Megrendelő az adataiban bekövetkezett minden változást és a szerződés teljesítése szempontjából lényeges egyéb változásokat köteles 15 napon belül írásban közölni Szolgáltatóval.
Szerződésszegés, kötbér Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármelyik Fél jogszabály, illetve jelen szerződés alapján őt terhelő bármely kötelezettségnek teljesítését elmulasztja. Amennyiben a Vállalkozó a szerződést megszegi, kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik. A szerződő Felek Vállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítés esetére – amennyiben a Vállalkozó a Ptk. 6:142. § második mondatában foglalt feltételek együttes fennállásának hiányában nem mentesül a felelősség alól (vagy) amennyiben a Vállalkozó a Ptk. 6:142. §-ban foglaltak alapján jogszerűen ki nem menti magát - kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a teljes nettó Vállalkozói díj („Kötbéralap”). Amennyiben a Vállalkozó elmulasztja szerződéses kötelezettségeinek a szerződés 2.3. pontban vállalt teljesítési határidőn belüli teljesítését, úgy a Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke minden késedelemmel érintett nap után a kötbéralap 0,5%-a. A késedelmi kötbér mértéke nem haladhatja meg a kötbéralap 20%-át. Amennyiben Vállalkozó késedelmesen teljesít, Megrendelővel egyeztetve köteles póthatáridőt vállalni. A póthatáridő elmulasztása a szerződés nem teljesítését eredményezi. A póthatáridő kitűzése, illetve a szerződés nem teljesítése sem mentesíti Vállalkozót a késedelmi kötbér megfizetésének kötelezettsége alól. Amennyiben Vállalkozó a szerződésben rögzített bármely határidőt bármely okból elmulasztja, és nem kerül sor a Megrendelővel egyeztetett póthatáridő tűzésére vagy a teljesítésre kitűzött póthatáridő eredménytelenül telik el, Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani. Ebben az esetben a Szerződést nem teljesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó okból a szerződés teljesítése meghiúsul (a szerződés nem teljesített), a Vállalkozó köteles MÁV Zrt. részére meghiúsulási kötbért fizetni, melynek mértéke a kötbéralap 20%-a. Nem teljesítés esetén Vállalkozó a nem teljesítéssel érintett szerződéses részre vonatkozóan díjigénnyel nem élhet. Ha a Tervdokumentáció a jelen szerződésben, illetve a jelen szerződés 1. számú mellékletében foglalt követelményeket nem elégíti ki, valamint amennyiben azok a hatósági és jogszabályi előírásoknak nem felel meg, a szolgáltatás kellékhiányos (hibás teljesítés), illetve minden olyan esetben, amikor a Tervdokumentáció nem egyezik meg a műszaki követelményekben és a jelen szerződésben rögzített előírásokkal, a teljesítés hibásnak minősül. A Vállalkozó hibás teljesítése esetén a kötbér mértéke a kötbéralap 20%-a. Amennyiben a szerződés fennállása alatt a Megrendelő két alkalommal jogosulttá válik a hibás teljesítési kötbér érvényesítésére, a harmadik esetben Megrendelő jogosult a szerződést rendkívüli felmondással megszüntetni, illetve meghiúsulási kötbért érvényesíteni. A kötbér esedékessé válik: késedelmi kötbér esetén, ha a késedelem megszűnik, a póthatáridő lejár, vagy ha mértéke a kötbérmaximumot eléri, hibás teljesítési kötbér esetén, ha a Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Vállalkozónak bejelentette, meghiúsulási kötbér esetén, ha a Megrendelő felmondását vagy elállását a Vállalkozónak bejelentette, egyéb esetben, ha Vállalkozó szerződésszegése Megrendelő számára nyilvánvalóvá válik. A Megrendelő a 11.1.1. pontban felsorolt esetekben jogosult a meghiúsulási kötbér érvényesítése mellett a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Vállalkozót ezen esetben kártérítés vagy kártalanítás nem illeti meg, azonban Vállalkozó köteles a kötbér mértékét meghaladóan a Megrendelő valamennyi igazolt kárát megtéríteni (pl. magasabb áron történő beszerzés). A hibás teljesítési, késedelmi és meghiúsulási kötbérigényt Megrendelő kumuláltan is érvényesítheti. A kötbérigény(ek) érvényesítése nem érinti a Megrendelő jogát a kötbért meghaladó kára megtérítésére. Amennyiben harmadik személy Megrendelővel szemben Vállalkozó tevékenységével összefüggésben igényérvényesítéssel lép fel, úgy Vállalkozó köteles Megrendelőt a kártérítés alól haladéktalanul mentesíteni, és tevékenységéért felelősséget vállalni és a kártérítést Megrendelő helyett megfizetni. A Megrendelő kötbérigényéről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bizonylatot (kötbért terhelő levelet) állít ki és küld meg a Vállalkozónak. A Vállalkozó minden kötbérfizetési és kártérítési kötelezettségét köteles 30 napon belül teljesíteni.
Szerződés A Szerződés elválaszthatatlan részét képezik a következő dokumentumok:
Különös Szerződési Feltételei Az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött baleseti és betegségi eredetű kórházi napi térítésre szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezetre a jelen szerződési feltételek érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték. A jelen szerződési feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítási fedezetre az itt nem szabályozott kérdésekben az Allianz Gondoskodás Programokhoz mint alapbiztosí- táshoz köthető kiegészítő biztosítások Általános Szerződési Feltételei, valamint a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
Szerződés létrejötte A biztosítási szerződés létrejön, ha a biztosító a szerződő (és a biztosított) írásbeli ajánlata alapján biztosítási kötvényt állít ki. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra an- nak beérkezésétől számított 15 napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 na- pon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogvi- szony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Az előző bekezdés szerinti esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biz- tosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasol- hatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkal- mazható, ha a biztosító az eltérésekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmával jön létre. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfel- mérésre van szükség, 60 napig van kötve. A biztosító jogosult az ajánlattételkor a biztosítás első díjának megfelelő díjelőleget beszedni, melyet kamatmentes előleg- ként kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító az előleget a biztosítási díjba beszámítja. Amennyiben a szerződés nem jön létre, a biztosító az előleget a szerződőnek visszafizeti.
Szerzői jogok A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében a weboldal szerzői műnek minősül, így annak minden része szerzői jogi védelem alatt áll. Az Szjt. 16. § (1) bekezdése alapján tilos a weboldalon található grafikai és szoftveres megoldások, számítógépi programalkotások engedély nélküli felhasználása, illetve bármely olyan alkalmazás használata, amellyel a weboldal, vagy annak bármely része módosítható. A weboldalról és annak adatbázisából bármilyen anyagot átvenni a jogtulajdonos írásos hozzájárulása esetén is csak a weboldalra való hivatkozással, forrás feltüntetésével lehet.
Szerződésszegés 1. Szerződő felek a Vállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítése esetére kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a szerződésszegéssel érintett nettó szerződési érték (vállalkozói díj). A kötbérről kiállított számviteli bizonylat a terhelőlevél.
2. A kötbér mértéke: − késedelem esetén napi 0,5%, de maximum 15%; − nem teljesítés esetén 20%; − hibás teljesítés esetén 15%.
3. Amennyiben a Vállalkozó a várható szerződésszegésről elvárható időben nem tájékoztatja a Megrendelőt, úgy a kötbér 10%-a akkor is jár, ha Vállalkozó a szerződésszegésért való felelősség alól magát egyébként sikeresen kimentette. Vállalkozó póthatáridő tűzése esetén köteles a póthatáridőből eltelt idő után késedelmi kötbért fizetni, kivéve, ha Megrendelő kifejezetten késedelmi kötbér mentes póthatáridőt tűzött ki. Amennyiben Megrendelő a hibásteljesítés kijavítása miatt tűzött ki póthatáridőt és a Vállalkozó a póthatáridőn belül a hibát kijavítja, Megrendelő csak hibásteljesítési kötbérre tarthat igényt. Amennyiben a Vállalkozó a póthatáridőn belül nem javítja ki a hibát, Megrendelő hibásteljesítési, valamint a póthatáridő teljes időtartama után késedelemi kötbért egyaránt követelhet.
4. A kötbér esedékessé válik: − késedelmi kötbér esetén, amikor a késedelem megszűnt, vagy a póthatáridő lejárt; − hibás teljesítési kötbér esetén, amikor Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Vállalkozónak bejelentette; − nemteljesítési kötbér esetén, amikor Megrendelő az elállási szándékát a Vállalkozónak bejelentette.
5. Megrendelő jogosult kötbérigényét a Vállalkozó által kiállított számlák bármelyikével szemben beszámítani.
6. A hibás, késedelmes teljesítés, illetve meghiúsulás esetére szóló kötbér megfizetése nem érinti a jogszabályból és jelen szerződésből Megrendelőt megillető bármely más igény érvényesítésének lehetőségét.
7. Szerződő felek megállapodnak, hogy Megrendelő követelheti a Vállalkozótól azt a kárát, amely abból származott, hogy a Vállalkozó által, felelősségi körében elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kárt szenvedett és ezt a kárát Megrendelővel szemben érvényesítette, azonban a Felek a közvetett vagy következményes károk és az elmaradt haszon érvényesítését kizárják.
8. Amennyiben Vállalkozó hibájából a Xxxxx elvégzése annak megkezdését követően meghiúsul, vagy a vállalt Munkát a Vállalkozó saját hibájából az előírt időpontban meg sem tudja kezdeni és Megrendelő csak más vállalkozó igénybe vételével tudja a Munkát lebonyolítani, akkor Vállalkozó köteles Megrendelő igazolt kárát megtéríteni (pld. a magasabb vállalkozói díj miatti többletköltség).
9. Amennyiben Vállalkozó a X. 1. pontban meghatározott előzetes írásbeli jóváhagyás nélkül vesz igénybe alvállalkozót, köteles a Megrendelőnek mulasztásonként 100.000,- forint kötbért fizetni.
10. A Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó igazolt kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is a Vállalkozóval szemben érvényesíteni, a kötbérek, valamint a Vállalkozó által Megrendelőnek okozott igazolt károk összegét levonhatja a Vállalkozónak fizetendő esedékes, vagy esedékessé váló pénzösszegből (Ptk. 6:49.§, Ptk. 6:50.§, valamint Ptk. 6:52.§ szerinti beszámítás). Felek rögzítik, hogy Megrendelő max 50 millió Forint mértékig érvényesítheti a kárát.
11. A teljesítésigazolás kiállítása és/vagy a Vállalkozó számlájának Megrendelő általi megfizetése nem jelent joglemondást Megrendelő részéről, továbbá Megrendelő kifejezetten fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta vagy a Vállalkozó számláját kifizette úgy, hogy igényét nem jelentette be azonnal Vállalkozó részére.
Szerződő 1.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biz- tosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró ter- mészetes személy.
1.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyi- latkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.
1.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
1.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájá- rulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerző- désbe való belépése folytán változik.
1.2.5. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen fele- lős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
Különös szerződési feltetelek („KSZF”) csonttörés