Szerződéskötés módja mintaszakaszok

Szerződéskötés módja. 2.5.1. Ha a Szerződött díjfizető és a NÚSZ Zrt. között 3. pont (Szerződés folyószámla terhére) vagy a 10. pont (Ad-Hoc Viszonylati Jegy) szerinti szerződés jön létre, a felek a Szerződést elektronikusan kötik meg, az elektronikus szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezései szerint. 2.5.2. Ha a Szerződött díjfizető és a NÚSZ Zrt. között 5. pont szerinti (Szerződés utólagos fizetés mellett) szerződés jön létre, akkor a felek a Szerződést papír alapon, írásban kötik meg.
Szerződéskötés módja. 3.3.1 Ha az egyedi szerződés alapján a szerződött díjfizető a fizetési kötelezettségét előre teljesíti NÚSZ részére, akkor a felek az egyedi szerződést elektronikusan kötik meg, az elektronikus szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezései szerint. 3.3.2 Ha az egyedi szerződés alapján a szerződött díjfizető a fizetési kötelezettségét utólagosan teljesíti NÚSZ részére, akkor a felek az egyedi szerződést írásban kötik meg.
Szerződéskötés módja. Az E.ON Energiaszolgáltató Kft köthet szerződést írásban, vagy elektronikus úton, emellett a GET 139.§ (2) bekezdésében említett esetben ráutaló magatartással is. Az elektronikus szerződéskötés feltétele, hogy a szerződő partner is rendelkezzen az elektronikus aláírás törvényi feltételeivel (E-szigno), s így az emailen keresztül megkötött szerződés írásban megkötött szerződésnek minősül.
Szerződéskötés módja. A Társaságnál minden szerződést írásban kell megkötni a személyszállítási szerződések és a nettó 200e Ft alatti készpénzes beszerzések kivételével. A szerződés írásban történő megkötésének minősül a 3.12 pont szerint kiállított megrendeléssel és annak visszaiga- zolásával létrejött szerződés is. Ezekben az esetekben munkafolyamat indítása nem szükséges, de az iratkezelési szabályzatban foglaltakat be kell tartani.
Szerződéskötés módja. [13.] Az EF-szerződést és az ad-hoc viszonylati jegy megváltására irányuló szerződést a felek a szerződést elektronikusan kötik meg, az elektronikus szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezései szerint. [14.] Felek a [13.] pont szerinti szerződéseket írásban kötött szerződésnek tekintik. A [13.] pont szerinti formai követelmények megsértésével kötött Szerződést a Xxxxx érvénytelennek tekintik. [15.] Az EF-szerződés létrejötte során a szerződött díjfizető feladata a Regisztrációs Adatlap és a járműregisztrációs adatlap helyes kitöltése, az ad-hoc viszonylati jegy megváltására irányuló szerződés megkötése során a jármű adatlap helyes kitöltése, különös tekintettel a kategóriajellemzők rögzítésére. [16.] Szerződött Díjfizető kifejezetten tudomásul veszi, hogy jelen ÁSZF-ben foglalt kivétellel az általa megadott járműadatok alapján történik az útdíjköteles gépjárművek díjkategória besorolása, amely alapján a fizetendő útdíj mértékét a NÚSZ Zrt. a Díjrendelet figyelembevételével meghatározza. A szerződés megkötése során vagy azt követően a járműregisztrációs adatlapon. illetve a jármű adatlapon feltüntetett járműadatok helyes, és a valóságnak megfelelő rögzítése jelen ÁSZF-ben foglalt kivétellel kizárólag a szerződött díjfizető felelőssége. A NÚSZ Zrt. kifejezetten kizár minden felelősséget arra – szerződött díjfizető oldalán felmerülő – többletfizetési kötelezettségre és kárra vonatkozóan, amely abból adódóan merül fel a szerződött díjfizető oldalán, hogy a szerződött díjfizető nem a valóságnak megfelelő járműadatokat rögzítette. [17.] A NÚSZ Zrt. jogosult a járműregisztrációs adatlapon feltüntetett adatok okirati úton történő igazolásának kötelezettségét előírni. E körben előírhatja különösen a járműregisztrációs adatlapon feltüntetett gépjármű forgalmi engedélye másolatának elektronikus vagy más úton történő megküldését, továbbá egyéb, annak ellenőrzésére szolgáló adatok, okiratok másolatának szolgáltatását. A szerződött díjfizető felelősséget vállal azért, hogy a jelen pont szerint átadott okiratok másolata az eredetivel mindenben megegyezik. [18.] Az adatszolgáltatás, okiratbemutatás formátumára, elektronikus adatszolgáltatás esetén annak felbontására és olvashatóságára vonatkozóan a NÚSZ Zrt. az adatszolgáltatásra szolgáló regisztrációs felületen, a xxx.xx-xx.xx internetes portálon jogosult olvashatósági paramétereket meghatározni. E paraméterek nem róhatnak ...
Szerződéskötés módja 

Related to Szerződéskötés módja

  • Szerződés megszűnése 5.1. A felek között létrejött eseti szerződés a szerződésszerű teljesítéssel megszűnik. 5.2. A felek között létrejött eseti szerződés teljesítés nélkül is megszűnhet: 5.2.1. a felek közös megegyezésével. 5.3. A Szolgáltató jogosult a szolgáltatást felfüggeszteni, vagy a szerződést azonnali hatállyal felmondani (illetve attól elállni), ha a Megrendelő az alábbi tiltott magatartások bármelyikét tanúsítja: 5.3.1. Az elkészítendő honlapon vagy alkalmazáson – törvénybe ütköző módon pornográf, iparjogvédelmi illetve a szerzői jogokat vagy mások jó hírnevét, becsületét sértő, avagy a jó ízléssel össze nem egyeztethető anyagokat kíván elhelyezni, megjeleníteni. 5.3.2. Ha a Megrendelő több mint 30 napos fizetési késedelembe esett, és felhívásra sem rendezi tartozását. 5.3.3. Ha a Megrendelő ellen csődeljárás, felszámolási eljárás indul, vagy végelszámolását határozza el. 5.3.4. Ha a Megrendelő egyéb súlyos szerződésszegést követ el. A Szolgáltató azonnali hatályú felmondása esetén a Megrendelő a vállalkozási díj 100%-ának megfelelő kárátalányt köteles megfizetni kivéve az 5.4.3 pont szerinti esetet. Rendkívüli felmondás esetén a megrendeléseket a Szolgáltató nem köteles teljesíteni. Az ilyen megrendelések teljesítésétől a Szolgáltató írásban jogkövetkezmények nélkül elállhat. 5.4. A felek között létrejött szerződés bármely okból történő megszűnése, vagy felmondása nem mentesíti a feleket a fennálló kötelezettségeik, vagy díjtartozásaik teljesítése alól. 5.5. A postai úton eljuttatott írásbeli közléseket a Megrendelőlapon feltüntetett címre kell megküldeni ajánlott vagy tértivevényes küldeményként. A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megküldésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, akkor is, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés eredménytelen volt, mert a címzett az iratot nem vette át, vagyis a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, akkor azt az ellenkező bizonyításáig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kel tekinteni. 5.6. Megrendelő az adataiban bekövetkezett minden változást és a szerződés teljesítése szempontjából lényeges egyéb változásokat köteles 15 napon belül írásban közölni Szolgáltatóval.

  • Szerződő fél 3.1. A Szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat a Vendég veszi igénybe. 3.2. Amennyiben a szolgáltatásokra vonatkozó megrendelést a Vendég közvetlenül adja le a Szolgáltatónak, úgy a Vendég a Szerződő fél. A Szolgáltató és a Vendég együttesen - a feltételek teljesülése esetén - szerződéses felekké válnak (továbbiakban Felek). 3.3. Amennyiben a szolgáltatásokra vonatkozó megrendelést a Vendég megbízásából egy harmadik személy (továbbiakban Közvetítő) adja le a Szolgáltatónak, az együttműködés feltételeit a Szolgáltató és a Közvetítő között megkötött szerződés szabályozza. Ebben az esetben a Szolgáltató nem köteles vizsgálni, hogy a harmadik személy jogszerűen képviseli-e a Vendéget.

  • Szerződéskötés 2.1 A hiteligénylő (Adós) a COFIDIS megadott számán, telefonon igé- nyelhet hitelt a COFIDIS-től. A Hiteligénylési nyomtatvány megfelelő kitöltése után és azt követően, hogy az Adós (és esetlegesen az Adós- társ) elhelyezte aláírását a Hiteligénylési nyomtatvány alján, az Adós elküldheti a Hiteligénylési nyomtatványt a COFIDIS számára. 2.2 A COFIDIS a Hiteligénylési nyomtatvány elfogadásáról vagy elutasítá- sáról hozandó döntése előtt felméri az Adós pénzügyi helyzetét. Az Adós köteles a COFIDIS rendelkezésére bocsátani az értékelést lehetővé tevő valamennyi adatot és iratot a COFIDIS által előírt formában, tartalom- mal és határidőben. Az Adós anyagi és büntetőjogi felelősséggel tarto- zik az általa a COFIDIS számára szolgáltatott adatok, illetve információk pontosságáért, valamint az ezeket tartalmazó okiratok valódiságáért. Ezek az adatok semmiképpen sem téveszthetik meg a COFIDIS-t. Adós hozzájárulását adja ahhoz, hogy mindenkori munkáltatójától a munkál- tatójára, a munkaszerződés típusára, a munkaviszonyához kapcsolódó adatokra vonatkozó személyes adatnak minősülő információt a COFIDIS az Adós hitelképessége vizsgálata céljából (illetve a szerződés fenn- állása alatt: az Adós tartozásának behajtása érdekében) szóban vagy írásban elkérjen. Ha az Adós nem szolgáltatja a COFIDIS által kért ada- tokat, okiratokat, a COFIDIS a rendelkezésére álló adatok alapján dönt a kérelemmel kapcsolatban. Adós hozzájárulását adja ahhoz is, hogy a COFIDIS számítástechnikai eszközökkel végrehajtott, automatizált adatfeldolgozás keretében jellemzői értékelését elvégezze. A Cofidis a hiteligénylő hitelképességét a rendelkezésre álló információk alapján értékeli, és kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a hiteligénylőnek a Hitelszerződés megkötésére, ha a hitelképesség-vizsgálat eredmé- nyeként valószínűsíthető, hogy az igénylő képes a Hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére. Az információk az igénylő által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgálta- tás igénybevételén alapulhatnak, amelynek igénybevételéről a Cofidis előzetesen papíron vagy tartós adathordozón tájékoztatja a kölcsön- igénylőt. A Cofidis a hitelképesség vizsgálatát követően haladéktalanul tájékoztatja a hiteligénylőt a hitelkérelem elbírálásának eredményéről és adott esetben arról, hogy ha a kérelem elutasítására az adatok automa- tikus feldolgozása során kerül sor. Adós kijelenti, hogy a hiteligénylés és a Hitelszerződés megkötése során a saját nevében, illetve érdekében jár el, illetve, amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, úgy külön írásbeli nyilatkozatban tájékoztat- ja a COFIDIS-t a tényleges tulajdonos adatairól. A Hitelszerződés fenn- állása alatt az Adós (Adóstárs) köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a COFIDIS-t értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. 2.3 A Hiteligénylési nyomtatvány COFIDIS által történő aláírásával a Hi- telszerződés létrejön a Hiteligénylési nyomtatványban és a jelen ÁSZF- ben foglalt feltételekkel. A COFIDIS írásban, illetve rövid szöveges üze- netküldés (SMS) útján értesíti az Adóst a hitelkérelem elutasításáról vagy elfogadásáról szóló döntéséről, a Hitelszerződés létrejöttéről. 2.4 Az Adós elfogadja, hogy a COFIDIS egyedül jogosult az általa nyúj- tott szolgáltatások meghatározására. 2.5 A COFIDIS fenntartja a jogot arra, hogy a hitelkérelmet elutasítsa. Az elutasítást a COFIDIS nem köteles indokolni. 2.6 A COFIDIS a hitelképesség vizsgálatát követően haladéktalanul tájékoztatja az Xxxxx a hitelkérelem elbírálásának eredményéről és adott esetben arról, ha a hitelkérelem elutasítására az adatok automa- tikus feldolgozása során került sor. A Hitelszerződés megkötését köve- tően a COFIDIS nem mondhatja fel a Hitelszerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy az Adós által közölt adatok hiányosak voltak. 2.7 Ha a felek a Hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének felemelésében állapodnak meg, a Hitelszerződés módo- sítását megelőzően a COFIDIS köteles az Adós hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékel- ni, kivéve, ha a hitel adott összeggel történő megemelését a hitelké- pesség eredeti vizsgálatakor már figyelembe vették. 2.8 Az Adós a Hitelszerződés létrejöttéről történő írásbeli értesítés (a COFIDIS által is aláírt Hiteligénylési nyomtatvány) Adós általi kéz- hezvételétől számított tizennégy napon belül ingyenesen elállhat a Hi- telszerződéstől, illetve díjmentesen felmondhatja a Hitelszerződést, ha a COFIDIS annak terhére a kölcsön(ök)et már folyósította. Ebben az esetben az Adós az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon be- lül köteles a kölcsön(ök) összegét, illetve a COFIDIS ezirányú értesíté- se esetén a kölcsön lehívásának időpontjától a visszafizetés időpont- jáig felszámítható, a Hitelszerződés szerint megállapított hitelkamatot a COFIDIS bankszámlaszámára átutalással visszafizetni.

  • Szerződés módosítása IV.3.1) A szerződést módosították-e? igen nem IV.3.2) Hivatkozás a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményre A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: •••••/•••• (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének időpontja: ••••/••/•• (év/hó/nap)

  • SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSE SZERZŐDÉS SZÁMA 1 MEGNEVEZÉSE Szállítási szerződés. V.1.) Az eljárást lezáró döntés meghozatalának időpontja:

  • Szerződésszegés 1. Szerződő felek a Vállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítése esetére kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a szerződésszegéssel érintett nettó szerződési érték (vállalkozói díj). A kötbérről kiállított számviteli bizonylat a terhelőlevél. 2. A kötbér mértéke: − késedelem esetén napi 0,5%, de maximum 15%; − nem teljesítés esetén 20%; − hibás teljesítés esetén 15%. 3. Amennyiben a Vállalkozó a várható szerződésszegésről elvárható időben nem tájékoztatja a Megrendelőt, úgy a kötbér 10%-a akkor is jár, ha Vállalkozó a szerződésszegésért való felelősség alól magát egyébként sikeresen kimentette. Vállalkozó póthatáridő tűzése esetén köteles a póthatáridőből eltelt idő után késedelmi kötbért fizetni, kivéve, ha Megrendelő kifejezetten késedelmi kötbér mentes póthatáridőt tűzött ki. Amennyiben Megrendelő a hibásteljesítés kijavítása miatt tűzött ki póthatáridőt és a Vállalkozó a póthatáridőn belül a hibát kijavítja, Megrendelő csak hibásteljesítési kötbérre tarthat igényt. Amennyiben a Vállalkozó a póthatáridőn belül nem javítja ki a hibát, Megrendelő hibásteljesítési, valamint a póthatáridő teljes időtartama után késedelemi kötbért egyaránt követelhet. 4. A kötbér esedékessé válik: − késedelmi kötbér esetén, amikor a késedelem megszűnt, vagy a póthatáridő lejárt; − hibás teljesítési kötbér esetén, amikor Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Vállalkozónak bejelentette; − nemteljesítési kötbér esetén, amikor Megrendelő az elállási szándékát a Vállalkozónak bejelentette. 5. Megrendelő jogosult kötbérigényét a Vállalkozó által kiállított számlák bármelyikével szemben beszámítani. 6. A hibás, késedelmes teljesítés, illetve meghiúsulás esetére szóló kötbér megfizetése nem érinti a jogszabályból és jelen szerződésből Megrendelőt megillető bármely más igény érvényesítésének lehetőségét. 7. Szerződő felek megállapodnak, hogy Megrendelő követelheti a Vállalkozótól azt a kárát, amely abból származott, hogy a Vállalkozó által, felelősségi körében elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kárt szenvedett és ezt a kárát Megrendelővel szemben érvényesítette, azonban a Felek a közvetett vagy következményes károk és az elmaradt haszon érvényesítését kizárják. 8. Amennyiben Vállalkozó hibájából a Xxxxx elvégzése annak megkezdését követően meghiúsul, vagy a vállalt Munkát a Vállalkozó saját hibájából az előírt időpontban meg sem tudja kezdeni és Megrendelő csak más vállalkozó igénybe vételével tudja a Munkát lebonyolítani, akkor Vállalkozó köteles Megrendelő igazolt kárát megtéríteni (pld. a magasabb vállalkozói díj miatti többletköltség). 9. Amennyiben Vállalkozó a X. 1. pontban meghatározott előzetes írásbeli jóváhagyás nélkül vesz igénybe alvállalkozót, köteles a Megrendelőnek mulasztásonként 100.000,- forint kötbért fizetni. 10. A Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó igazolt kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is a Vállalkozóval szemben érvényesíteni, a kötbérek, valamint a Vállalkozó által Megrendelőnek okozott igazolt károk összegét levonhatja a Vállalkozónak fizetendő esedékes, vagy esedékessé váló pénzösszegből (Ptk. 6:49.§, Ptk. 6:50.§, valamint Ptk. 6:52.§ szerinti beszámítás). Felek rögzítik, hogy Megrendelő max 50 millió Forint mértékig érvényesítheti a kárát. 11. A teljesítésigazolás kiállítása és/vagy a Vállalkozó számlájának Megrendelő általi megfizetése nem jelent joglemondást Megrendelő részéről, továbbá Megrendelő kifejezetten fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta vagy a Vállalkozó számláját kifizette úgy, hogy igényét nem jelentette be azonnal Vállalkozó részére.

  • Szerződő 1.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biz- tosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró ter- mészetes személy. 1.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyi- latkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait. 1.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. 1.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájá- rulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerző- désbe való belépése folytán változik. 1.2.5. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen fele- lős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

  • Szerződésszegés, kötbér Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármelyik Fél jogszabály, illetve jelen szerződés alapján őt terhelő bármely kötelezettségnek teljesítését elmulasztja. Amennyiben a Vállalkozó a szerződést megszegi, kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik. A szerződő Felek Vállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítés esetére – amennyiben a Vállalkozó a Ptk. 6:142. § második mondatában foglalt feltételek együttes fennállásának hiányában nem mentesül a felelősség alól (vagy) amennyiben a Vállalkozó a Ptk. 6:142. §-ban foglaltak alapján jogszerűen ki nem menti magát - kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a teljes nettó Vállalkozói díj („Kötbéralap”). Amennyiben a Vállalkozó elmulasztja szerződéses kötelezettségeinek a szerződés 2.3. pontban vállalt teljesítési határidőn belüli teljesítését, úgy a Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke minden késedelemmel érintett nap után a kötbéralap 0,5%-a. A késedelmi kötbér mértéke nem haladhatja meg a kötbéralap 20%-át. Amennyiben Vállalkozó késedelmesen teljesít, Megrendelővel egyeztetve köteles póthatáridőt vállalni. A póthatáridő elmulasztása a szerződés nem teljesítését eredményezi. A póthatáridő kitűzése, illetve a szerződés nem teljesítése sem mentesíti Vállalkozót a késedelmi kötbér megfizetésének kötelezettsége alól. Amennyiben Vállalkozó a szerződésben rögzített bármely határidőt bármely okból elmulasztja, és nem kerül sor a Megrendelővel egyeztetett póthatáridő tűzésére vagy a teljesítésre kitűzött póthatáridő eredménytelenül telik el, Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani. Ebben az esetben a Szerződést nem teljesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó okból a szerződés teljesítése meghiúsul (a szerződés nem teljesített), a Vállalkozó köteles MÁV Zrt. részére meghiúsulási kötbért fizetni, melynek mértéke a kötbéralap 20%-a. Nem teljesítés esetén Vállalkozó a nem teljesítéssel érintett szerződéses részre vonatkozóan díjigénnyel nem élhet. Ha a Tervdokumentáció a jelen szerződésben, illetve a jelen szerződés 1. számú mellékletében foglalt követelményeket nem elégíti ki, valamint amennyiben azok a hatósági és jogszabályi előírásoknak nem felel meg, a szolgáltatás kellékhiányos (hibás teljesítés), illetve minden olyan esetben, amikor a Tervdokumentáció nem egyezik meg a műszaki követelményekben és a jelen szerződésben rögzített előírásokkal, a teljesítés hibásnak minősül. A Vállalkozó hibás teljesítése esetén a kötbér mértéke a kötbéralap 20%-a. Amennyiben a szerződés fennállása alatt a Megrendelő két alkalommal jogosulttá válik a hibás teljesítési kötbér érvényesítésére, a harmadik esetben Megrendelő jogosult a szerződést rendkívüli felmondással megszüntetni, illetve meghiúsulási kötbért érvényesíteni. A kötbér esedékessé válik: késedelmi kötbér esetén, ha a késedelem megszűnik, a póthatáridő lejár, vagy ha mértéke a kötbérmaximumot eléri, hibás teljesítési kötbér esetén, ha a Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Vállalkozónak bejelentette, meghiúsulási kötbér esetén, ha a Megrendelő felmondását vagy elállását a Vállalkozónak bejelentette, egyéb esetben, ha Vállalkozó szerződésszegése Megrendelő számára nyilvánvalóvá válik. A Megrendelő a 11.1.1. pontban felsorolt esetekben jogosult a meghiúsulási kötbér érvényesítése mellett a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Vállalkozót ezen esetben kártérítés vagy kártalanítás nem illeti meg, azonban Vállalkozó köteles a kötbér mértékét meghaladóan a Megrendelő valamennyi igazolt kárát megtéríteni (pl. magasabb áron történő beszerzés). A hibás teljesítési, késedelmi és meghiúsulási kötbérigényt Megrendelő kumuláltan is érvényesítheti. A kötbérigény(ek) érvényesítése nem érinti a Megrendelő jogát a kötbért meghaladó kára megtérítésére. Amennyiben harmadik személy Megrendelővel szemben Vállalkozó tevékenységével összefüggésben igényérvényesítéssel lép fel, úgy Vállalkozó köteles Megrendelőt a kártérítés alól haladéktalanul mentesíteni, és tevékenységéért felelősséget vállalni és a kártérítést Megrendelő helyett megfizetni. A Megrendelő kötbérigényéről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bizonylatot (kötbért terhelő levelet) állít ki és küld meg a Vállalkozónak. A Vállalkozó minden kötbérfizetési és kártérítési kötelezettségét köteles 30 napon belül teljesíteni.

  • Szerződés A Szerződés elválaszthatatlan részét képezik a következő dokumentumok:

  • SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) Az ajánlatkérőként szerződő fél neve és címe Hivatalos név: BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Város/Község: Budapest Postai irányítószám: 1072 Ország: Magyarország Kapcsolattartási pont(ok): Gazdasági Igazgatóság – Beszerzési Főosztály Címzett: Xxxxxxxx Xxxxxxxx Telefon: (+00-0) 000 0000 E-mail: xxxxxxxxxxxx@xxx.xx Fax: (+00-0) 000-00-00 Internetcím(ek) (adott esetben) Az ajánlatkérő általános címe (URL): xxx.xxx.xx A felhasználói oldal címe (URL): xxxx://xxx.xxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxx I.2) A NYERTES AJÁNLATTEVŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME