Szerződéstípusok mintaszakaszok

Szerződéstípusok. A felhasználó részére minden esetben csak írásba foglalt szerződés alapján végezhető földgázelosztás. A szerződések a Ptk. és a földgáziparra vonatkozó ágazati jogszabályok előírásai szerint készülnek, ezen szabályok változásait a Felek a szerződésen átvezetik. A felhasználókkal kötött szerződések típusai: - elosztói csatlakozási szerződés, - elosztóhálózat-használati szerződés. A rendszerhasználókkal/felhasználókkal kötött szerződés típus: - rendszerhasználati szerződés. A Földgázelosztó működési területén egyik telephelye tekintetében sem csatlakozik az elosztó vezetékre lakossági fogyasztó. Az egyetemes szolgáltatói engedélyesen, illetve kereskedőn keresztül ellátott felhasználók egyedi egyetemes, illetve kereskedelmi szerződéssel rendelkező alap- és kapacitásdíjas felhasználók. A szerződésmintákat az elosztói csatlakozási szerződés esetében az Üzletszabályzat 4. számú, az elosztóhálózat-használati és a rendszerhasználati szerződés esetében a 6. számú melléklete tartalmazza.
Szerződéstípusok. Az elosztói csatlakozási szerződés mintapéldányait a 6.a, 6.b és 6.e sz. melléklet, az elosztóháló- zat-használati szerződés mintapéldányát a 6.c, a rendszerhasználati szerződés mintapéldányát a 6.d sz. melléklet tartalmazza. A szerződések elválaszthatatlan részét képezik az egyes szerződésekben megjelölt mellékletek, a szerződések kizárólag azokkal együtt érvényesek és értelmezendők.
Szerződéstípusok. A felhasználó részére minden esetben csak írásba foglalt szerződés alapján végezhető földgázelosztás. A szerződések a Ptk. és a földgáziparra vonatkozó ágazati jogszabályok előírásai szerint készülnek, ezen szabályok változásait a Felek a szerződésen átvezetik. A felhasználókkal kötött szerződések típusai: - elosztói csatlakozási szerződés, - elosztóhálózat-használati szerződés. A Rendszerhasználókkal/felhasználókkal kötött szerződés típus: - rendszerhasználati szerződés. A Földgázelosztó működési területén egyik telephelye tekintetében sem csatlakozik az elosztó vezetékre lakossági fogyasztó. A földgázkereskedőn keresztül ellátott felhasználók, kereskedelmi szerződéssel rendelkező alap- és kapacitásdíjas felhasználók.
Szerződéstípusok. A felhasználó részére minden esetben csak írásba foglalt szerződés alapján végezhető földgázelosztás. A szerződések a Ptk. előírásai szerint készülnek. A felhasználókkal kötött szerződések típusai: - elosztói csatlakozási szerződés, - elosztóhálózat-használati szerződés. A Rendszerhasználókkal/felhasználókkal kötött szerződés típus: - elosztói csatlakozási szerződés. Az egyetemes szolgáltatói engedélyesen, illetve kereskedőn keresztül ellátott felhasználók egyetemes szolgáltatási, illetve kereskedelmi szerződéssel rendelkező alap- és teljesítménydíjas felhasználók. A szerződésmintákat az elosztói csatlakozási szerződés esetében az Üzletszabályzat 4. számú, az elosztóhálózat-használati és az elosztói csatlakozási szerződés esetében a 6. számú melléklete tartalmazza.
Szerződéstípusok. 7.2.1 Az elosztói csatlakozási szerződés, továbbá a kapacitáslekötés és az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés egyéb szabályai E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.
Szerződéstípusok 

Related to Szerződéstípusok

  • Szerződő 1.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biz- tosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró ter- mészetes személy. 1.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyi- latkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait. 1.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. 1.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájá- rulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerző- désbe való belépése folytán változik. 1.2.5. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen fele- lős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

  • Szerződő fél 3.1. A Szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat a Vendég veszi igénybe. 3.2. Amennyiben a szolgáltatásokra vonatkozó megrendelést a Vendég közvetlenül adja le a Szolgáltatónak, úgy a Vendég a Szerződő fél. A Szolgáltató és a Vendég együttesen - a feltételek teljesülése esetén - szerződéses felekké válnak (továbbiakban Felek). 3.3. Amennyiben a szolgáltatásokra vonatkozó megrendelést a Vendég megbízásából egy harmadik személy (továbbiakban Közvetítő) adja le a Szolgáltatónak, az együttműködés feltételeit a Szolgáltató és a Közvetítő között megkötött szerződés szabályozza. Ebben az esetben a Szolgáltató nem köteles vizsgálni, hogy a harmadik személy jogszerűen képviseli-e a Vendéget.

  • Szerződés A Szerződés elválaszthatatlan részét képezik a következő dokumentumok:

  • Szerződéskötés 2.1 A hiteligénylő (Adós) a COFIDIS megadott számán, telefonon igé- nyelhet hitelt a COFIDIS-től. A Hiteligénylési nyomtatvány megfelelő kitöltése után és azt követően, hogy az Adós (és esetlegesen az Adós- társ) elhelyezte aláírását a Hiteligénylési nyomtatvány alján, az Adós elküldheti a Hiteligénylési nyomtatványt a COFIDIS számára. 2.2 A COFIDIS a Hiteligénylési nyomtatvány elfogadásáról vagy elutasítá- sáról hozandó döntése előtt felméri az Adós pénzügyi helyzetét. Az Adós köteles a COFIDIS rendelkezésére bocsátani az értékelést lehetővé tevő valamennyi adatot és iratot a COFIDIS által előírt formában, tartalom- mal és határidőben. Az Adós anyagi és büntetőjogi felelősséggel tarto- zik az általa a COFIDIS számára szolgáltatott adatok, illetve információk pontosságáért, valamint az ezeket tartalmazó okiratok valódiságáért. Ezek az adatok semmiképpen sem téveszthetik meg a COFIDIS-t. Adós hozzájárulását adja ahhoz, hogy mindenkori munkáltatójától a munkál- tatójára, a munkaszerződés típusára, a munkaviszonyához kapcsolódó adatokra vonatkozó személyes adatnak minősülő információt a COFIDIS az Adós hitelképessége vizsgálata céljából (illetve a szerződés fenn- állása alatt: az Adós tartozásának behajtása érdekében) szóban vagy írásban elkérjen. Ha az Adós nem szolgáltatja a COFIDIS által kért ada- tokat, okiratokat, a COFIDIS a rendelkezésére álló adatok alapján dönt a kérelemmel kapcsolatban. Adós hozzájárulását adja ahhoz is, hogy a COFIDIS számítástechnikai eszközökkel végrehajtott, automatizált adatfeldolgozás keretében jellemzői értékelését elvégezze. A Cofidis a hiteligénylő hitelképességét a rendelkezésre álló információk alapján értékeli, és kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a hiteligénylőnek a Hitelszerződés megkötésére, ha a hitelképesség-vizsgálat eredmé- nyeként valószínűsíthető, hogy az igénylő képes a Hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére. Az információk az igénylő által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgálta- tás igénybevételén alapulhatnak, amelynek igénybevételéről a Cofidis előzetesen papíron vagy tartós adathordozón tájékoztatja a kölcsön- igénylőt. A Cofidis a hitelképesség vizsgálatát követően haladéktalanul tájékoztatja a hiteligénylőt a hitelkérelem elbírálásának eredményéről és adott esetben arról, hogy ha a kérelem elutasítására az adatok automa- tikus feldolgozása során kerül sor. Adós kijelenti, hogy a hiteligénylés és a Hitelszerződés megkötése során a saját nevében, illetve érdekében jár el, illetve, amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, úgy külön írásbeli nyilatkozatban tájékoztat- ja a COFIDIS-t a tényleges tulajdonos adatairól. A Hitelszerződés fenn- állása alatt az Adós (Adóstárs) köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a COFIDIS-t értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. 2.3 A Hiteligénylési nyomtatvány COFIDIS által történő aláírásával a Hi- telszerződés létrejön a Hiteligénylési nyomtatványban és a jelen ÁSZF- ben foglalt feltételekkel. A COFIDIS írásban, illetve rövid szöveges üze- netküldés (SMS) útján értesíti az Adóst a hitelkérelem elutasításáról vagy elfogadásáról szóló döntéséről, a Hitelszerződés létrejöttéről. 2.4 Az Adós elfogadja, hogy a COFIDIS egyedül jogosult az általa nyúj- tott szolgáltatások meghatározására. 2.5 A COFIDIS fenntartja a jogot arra, hogy a hitelkérelmet elutasítsa. Az elutasítást a COFIDIS nem köteles indokolni. 2.6 A COFIDIS a hitelképesség vizsgálatát követően haladéktalanul tájékoztatja az Xxxxx a hitelkérelem elbírálásának eredményéről és adott esetben arról, ha a hitelkérelem elutasítására az adatok automa- tikus feldolgozása során került sor. A Hitelszerződés megkötését köve- tően a COFIDIS nem mondhatja fel a Hitelszerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy az Adós által közölt adatok hiányosak voltak. 2.7 Ha a felek a Hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének felemelésében állapodnak meg, a Hitelszerződés módo- sítását megelőzően a COFIDIS köteles az Adós hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékel- ni, kivéve, ha a hitel adott összeggel történő megemelését a hitelké- pesség eredeti vizsgálatakor már figyelembe vették. 2.8 Az Adós a Hitelszerződés létrejöttéről történő írásbeli értesítés (a COFIDIS által is aláírt Hiteligénylési nyomtatvány) Adós általi kéz- hezvételétől számított tizennégy napon belül ingyenesen elállhat a Hi- telszerződéstől, illetve díjmentesen felmondhatja a Hitelszerződést, ha a COFIDIS annak terhére a kölcsön(ök)et már folyósította. Ebben az esetben az Adós az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon be- lül köteles a kölcsön(ök) összegét, illetve a COFIDIS ezirányú értesíté- se esetén a kölcsön lehívásának időpontjától a visszafizetés időpont- jáig felszámítható, a Hitelszerződés szerint megállapított hitelkamatot a COFIDIS bankszámlaszámára átutalással visszafizetni.

  • Szerződésszegés 1. Szerződő felek a Vállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítése esetére kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a szerződésszegéssel érintett nettó szerződési érték (vállalkozói díj). A kötbérről kiállított számviteli bizonylat a terhelőlevél. 2. A kötbér mértéke: − késedelem esetén napi 0,5%, de maximum 15%; − nem teljesítés esetén 20%; − hibás teljesítés esetén 15%. 3. Amennyiben a Vállalkozó a várható szerződésszegésről elvárható időben nem tájékoztatja a Megrendelőt, úgy a kötbér 10%-a akkor is jár, ha Vállalkozó a szerződésszegésért való felelősség alól magát egyébként sikeresen kimentette. Vállalkozó póthatáridő tűzése esetén köteles a póthatáridőből eltelt idő után késedelmi kötbért fizetni, kivéve, ha Megrendelő kifejezetten késedelmi kötbér mentes póthatáridőt tűzött ki. Amennyiben Megrendelő a hibásteljesítés kijavítása miatt tűzött ki póthatáridőt és a Vállalkozó a póthatáridőn belül a hibát kijavítja, Megrendelő csak hibásteljesítési kötbérre tarthat igényt. Amennyiben a Vállalkozó a póthatáridőn belül nem javítja ki a hibát, Megrendelő hibásteljesítési, valamint a póthatáridő teljes időtartama után késedelemi kötbért egyaránt követelhet. 4. A kötbér esedékessé válik: − késedelmi kötbér esetén, amikor a késedelem megszűnt, vagy a póthatáridő lejárt; − hibás teljesítési kötbér esetén, amikor Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Vállalkozónak bejelentette; − nemteljesítési kötbér esetén, amikor Megrendelő az elállási szándékát a Vállalkozónak bejelentette. 5. Megrendelő jogosult kötbérigényét a Vállalkozó által kiállított számlák bármelyikével szemben beszámítani. 6. A hibás, késedelmes teljesítés, illetve meghiúsulás esetére szóló kötbér megfizetése nem érinti a jogszabályból és jelen szerződésből Megrendelőt megillető bármely más igény érvényesítésének lehetőségét. 7. Szerződő felek megállapodnak, hogy Megrendelő követelheti a Vállalkozótól azt a kárát, amely abból származott, hogy a Vállalkozó által, felelősségi körében elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kárt szenvedett és ezt a kárát Megrendelővel szemben érvényesítette, azonban a Felek a közvetett vagy következményes károk és az elmaradt haszon érvényesítését kizárják. 8. Amennyiben Vállalkozó hibájából a Xxxxx elvégzése annak megkezdését követően meghiúsul, vagy a vállalt Munkát a Vállalkozó saját hibájából az előírt időpontban meg sem tudja kezdeni és Megrendelő csak más vállalkozó igénybe vételével tudja a Munkát lebonyolítani, akkor Vállalkozó köteles Megrendelő igazolt kárát megtéríteni (pld. a magasabb vállalkozói díj miatti többletköltség). 9. Amennyiben Vállalkozó a X. 1. pontban meghatározott előzetes írásbeli jóváhagyás nélkül vesz igénybe alvállalkozót, köteles a Megrendelőnek mulasztásonként 100.000,- forint kötbért fizetni. 10. A Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó igazolt kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is a Vállalkozóval szemben érvényesíteni, a kötbérek, valamint a Vállalkozó által Megrendelőnek okozott igazolt károk összegét levonhatja a Vállalkozónak fizetendő esedékes, vagy esedékessé váló pénzösszegből (Ptk. 6:49.§, Ptk. 6:50.§, valamint Ptk. 6:52.§ szerinti beszámítás). Felek rögzítik, hogy Megrendelő max 50 millió Forint mértékig érvényesítheti a kárát. 11. A teljesítésigazolás kiállítása és/vagy a Vállalkozó számlájának Megrendelő általi megfizetése nem jelent joglemondást Megrendelő részéről, továbbá Megrendelő kifejezetten fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta vagy a Vállalkozó számláját kifizette úgy, hogy igényét nem jelentette be azonnal Vállalkozó részére.

  • Szerződésszegés, kötbér Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármelyik Fél jogszabály, illetve jelen szerződés alapján őt terhelő bármely kötelezettségnek teljesítését elmulasztja. Amennyiben a Vállalkozó a szerződést megszegi, kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik. A szerződő Felek Vállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítés esetére – amennyiben a Vállalkozó a Ptk. 6:142. § második mondatában foglalt feltételek együttes fennállásának hiányában nem mentesül a felelősség alól (vagy) amennyiben a Vállalkozó a Ptk. 6:142. §-ban foglaltak alapján jogszerűen ki nem menti magát - kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a teljes nettó Vállalkozói díj („Kötbéralap”). Amennyiben a Vállalkozó elmulasztja szerződéses kötelezettségeinek a szerződés 2.3. pontban vállalt teljesítési határidőn belüli teljesítését, úgy a Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke minden késedelemmel érintett nap után a kötbéralap 0,5%-a. A késedelmi kötbér mértéke nem haladhatja meg a kötbéralap 20%-át. Amennyiben Vállalkozó késedelmesen teljesít, Megrendelővel egyeztetve köteles póthatáridőt vállalni. A póthatáridő elmulasztása a szerződés nem teljesítését eredményezi. A póthatáridő kitűzése, illetve a szerződés nem teljesítése sem mentesíti Vállalkozót a késedelmi kötbér megfizetésének kötelezettsége alól. Amennyiben Vállalkozó a szerződésben rögzített bármely határidőt bármely okból elmulasztja, és nem kerül sor a Megrendelővel egyeztetett póthatáridő tűzésére vagy a teljesítésre kitűzött póthatáridő eredménytelenül telik el, Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani. Ebben az esetben a Szerződést nem teljesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó okból a szerződés teljesítése meghiúsul (a szerződés nem teljesített), a Vállalkozó köteles MÁV Zrt. részére meghiúsulási kötbért fizetni, melynek mértéke a kötbéralap 20%-a. Nem teljesítés esetén Vállalkozó a nem teljesítéssel érintett szerződéses részre vonatkozóan díjigénnyel nem élhet. Ha a Tervdokumentáció a jelen szerződésben, illetve a jelen szerződés 1. számú mellékletében foglalt követelményeket nem elégíti ki, valamint amennyiben azok a hatósági és jogszabályi előírásoknak nem felel meg, a szolgáltatás kellékhiányos (hibás teljesítés), illetve minden olyan esetben, amikor a Tervdokumentáció nem egyezik meg a műszaki követelményekben és a jelen szerződésben rögzített előírásokkal, a teljesítés hibásnak minősül. A Vállalkozó hibás teljesítése esetén a kötbér mértéke a kötbéralap 20%-a. Amennyiben a szerződés fennállása alatt a Megrendelő két alkalommal jogosulttá válik a hibás teljesítési kötbér érvényesítésére, a harmadik esetben Megrendelő jogosult a szerződést rendkívüli felmondással megszüntetni, illetve meghiúsulási kötbért érvényesíteni. A kötbér esedékessé válik: késedelmi kötbér esetén, ha a késedelem megszűnik, a póthatáridő lejár, vagy ha mértéke a kötbérmaximumot eléri, hibás teljesítési kötbér esetén, ha a Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Vállalkozónak bejelentette, meghiúsulási kötbér esetén, ha a Megrendelő felmondását vagy elállását a Vállalkozónak bejelentette, egyéb esetben, ha Vállalkozó szerződésszegése Megrendelő számára nyilvánvalóvá válik. A Megrendelő a 11.1.1. pontban felsorolt esetekben jogosult a meghiúsulási kötbér érvényesítése mellett a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Vállalkozót ezen esetben kártérítés vagy kártalanítás nem illeti meg, azonban Vállalkozó köteles a kötbér mértékét meghaladóan a Megrendelő valamennyi igazolt kárát megtéríteni (pl. magasabb áron történő beszerzés). A hibás teljesítési, késedelmi és meghiúsulási kötbérigényt Megrendelő kumuláltan is érvényesítheti. A kötbérigény(ek) érvényesítése nem érinti a Megrendelő jogát a kötbért meghaladó kára megtérítésére. Amennyiben harmadik személy Megrendelővel szemben Vállalkozó tevékenységével összefüggésben igényérvényesítéssel lép fel, úgy Vállalkozó köteles Megrendelőt a kártérítés alól haladéktalanul mentesíteni, és tevékenységéért felelősséget vállalni és a kártérítést Megrendelő helyett megfizetni. A Megrendelő kötbérigényéről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bizonylatot (kötbért terhelő levelet) állít ki és küld meg a Vállalkozónak. A Vállalkozó minden kötbérfizetési és kártérítési kötelezettségét köteles 30 napon belül teljesíteni.

  • Szerződésszerű részteljesítés IV.2.1) A szerződés részteljesítése szerződésszerű volt-e? igen nem IV.2.2) Nem szerződésszerű részteljesítés esetén a szerződésszegés típusa, leírása, indoka: IV.2.3) A szerződésszegést elkövető(k) neve, címe:

  • Különös szerződési feltetelek („KSZF”) csonttörés

  • Szerződő felek 2.1. A Szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat a Vendég veszi igénybe. Amennyiben a szolgáltatásokra vonatkozó megrendelést a Vendég közvetlenül a Szolgáltatónak adja le, úgy a Vendég lesz a Szerződő fél. A Szolgáltató és a Vendég együttesen, amennyiben a feltételek teljesülnek, szerződéses felekké válnak (továbbiakban: Felek). 2.2. Amennyiben a szolgáltatásokra vonatkozó megrendelést a Vendég megbízásából egy harmadik személy (továbbiakban Közvetítő) adja le a Szolgáltatónak, az együttműködés feltételeit a Szolgáltató és a Közvetítő közötti megállapodás szabályozza. Ebben az esetben a Szolgáltató nem köteles vizsgálni, hogy a harmadik személy jogszerűen képviseli-e a Vendéget.

  • Szerződés időtartama kezdete: 2020.12.11 ,vége: 2020.12.14