Tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák mintaszakaszok

Tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák. Az árfolyam derivatívák ára az alaptermék devizapár árfolyamától függ. Az árfolyam derivatíva tranz- akciók kötési feltételeit és paramétereit a kötés időpontjában, a határidős lejárati értéknapra vonatkozóan ha- tározzák meg. A hangsúly a tranzakció kötése és elszámolása közötti időbeni eltérésen, a kötéskori árfolyam várakozások, valamint a futamidő végére kialakuló árfolyam mozgások különbségén van. A határidős árfolyam-megállapodás olyan devizaátváltási művelet, melynek elszámolása az üzletkötés napján meghatározott és kölcsönösen elfogadott kötési árfolyamon történik, de értéknapja az üzletkötés napját követő második banki munkanapon (spot értéknapon) túli, bármilyen jövőbeni banki nap lehet. Jövőbeni, előre meghatározott időpontban és összegben keletkező devizabevétel vagy devizakiadás árfo- lyamkockázat fedezésére alkalmas instrumentum, melynek alkalmazásával az árfolyamkockázat teljes egé- szében megszüntethető. Határidős üzlet kötésével az Ügyfél biztosítja magát a kedvezőtlen irányú árfolyam elmozdulással szemben, cserébe viszont lemond a kedvező irányú elmozdulásból eredő potenciális nyere- ségéről. A határidős árfolyam-megállapodás megkötése elsősorban devizaárfolyam kockázat kezelési céllal ajánlott, a spekulációs célú kötések kockázatai a későbbiekben részletesen kifejtésre kerülnek. A határidős árfolyam-megállapodás speciális fajtája a non-deliverable forward (NDF) ügylet, amely esetén a lejáratkor nem leszállítás, hanem csak pénzügyi elszámolás történik, illetve az elszámolási árfolyamot nem az MKB Bank határozza meg. Az árfolyam opció olyan árfolyamkockázat fedezésére szolgáló eszköz, amely jogot biztosít az opció vevője számára, hogy egy előre meghatározott időpontban egy előre rögzített árfolyamon, egy konkrét devizaösz- szeget az opciós jog jellege szerint vagy megvásároljon, vagy eladjon, s ezért a jogáért opciós díjat fizet.

Related to Tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák

  • A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök) a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

  • A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 13. § (1) Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • A személyes adatok tárolásának időtartama és módja 2.1. Az 1.1. pont szerinti adatok az előfizetői szerződésből eredő igények Eht. 143. § (2) bekezdése szerinti elévüléséig kezelhetők, kivéve, ha más törvény az adatkezelésre eltérő határidőt ír elő. A szolgáltató az 1.1. pont szerinti adatokat tartalmazó, a rendszerében keletkezett fájlokat (CDR) az annak alapján kiállított számlára vonatkozó, a 143. § (2) bekezdése szerinti elévülést követő 1 év után, 30 napon belül törölni köteles. Külön törvény ilyen előírása esetén a szolgáltató az adatokat csak e külön törvény előírása szerinti célból kezelheti, az Eht. szerinti adatkezelést a fentiek szerint haladéktalanul meg kell szüntetnie. Az Igénylő 1.1. pont szerinti adatait a Szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését követően az Előfizetők adataira vonatkozó szabályok szerint kezeli, az előfizetői szerződés megkötésének végleges elmaradása esetén pedig nyilvántartásából törli.

  • Üzleti titok A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja a Kbt. 44. § (1) bekezdés alapján. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdés szerint a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen

  • A szolgáltatás igénybevételének módja Az igénylő a Szolgáltatónál erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtja ISDN szolgáltatásra vonatkozó igényét, amelyben pontosan megjelöli a kért szolgáltatást és nyilatkozik, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az általa megjelölt felszerelési helyen Szolgáltató a szükséges méréseket elvégezze, ennek érdekében az igénylő biztosítja Szolgáltató részére az ingatlanra történő bejutást valamint a mérés elvégzéséhez műszakilag indokolt feltételeket. - Az ISDN szolgáltatás egyedi előfizetői szerződés alapján vehető igénybe. A szerződéskötésre az ÁSZF általános szabályai az irányadók.

  • A szolgáltatás minőségi mutatói Az előfizetői szolgáltatások vállalt minőségi célértékei Egyedi szolgáltatásminőségi mutató megnevezése ÁSZF hivatkozás Célérték

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

  • A kölcsön folyósítása A Bank a kölcsön összegét az Ügyfél számára, az Ügyfél által Telebankon keresztül magadott ügyfél névre szóló bankszámlára folyósítja. A Bank kizárja a felelősségét az Ügyfél által hibásan közölt bankszámla miatti téves folyósításból származó károk és költségek tekintetében. A kölcsön folyósítása oly módon történik, hogy a Bank az Ügyfél kölcsönfolyósítási kérelmének rögzítésének napján az Ügyfél által megjelölt kölcsön összegével az Ügyfél Hitelszámláját megterheli, majd a terhelést követő első munkanapon (amely maximum 5 naptári napot is igénybe vehet) a kölcsön összegét az Ügyfél által megadott ügyfél névre szóló bankszámlaszámra folyósítja (értéknapos művelet útján). Az ügyfél a hitelkártyához tartózó hitelkeret terhére kezdeményezett kölcsönfolyósítással tudomásul veszi, és elfogadja, hogy a hitelkeret ily módon történő igénybevétele a Hitelkártya Általános Szerződés Feltételek szerinti Fizetési Műveletnek, azon belül is vásárlási tranzakciónak fog minősülni. Ennek megfelelően a hitelkeret terhére végzett kölcsönfolyósítással igénybevett összegre a vásárlási tranzakcióra vonatkozó rendelkezések és kondíciók lesznek irányadóak azzal az eltéréssel, hogy ezen tranzakciók után nem járnak a Hitelkártya Kedvezmény és Pontgyűjtő Szabályzatban, vásárlási tranzakciókra meghatározott hűségpontok. A „Telehitel” szolgáltatás kizárólag a Bank Részletformáló szolgáltatásával együttesen igényelhető. A hitelösszeg folyósításának és ugyan ezen összeg részletformáló szolgáltatásba történő helyezésének napja közötti időszakra a Bank a kifolyósított hitelösszeg után vásárlási kamatot számol fel. Az itt nem szabályozott kérdésekben változatlanul a Hitelkártya Általános Szerződés Feltételek szerinti Szerződésben rögzítettek az irányadóak. Folyósított Hitelösszeg… Éves kamat THM 50.000 Ft – 1.000.000 Ft…………………………………..29,9%* 34,89%

  • A biztosítási szolgáltatás teljesítése Amennyiben a biztosított által igényelt szolgáltatást gátló helyi körülmények miatt a biztosító/szolgáltató nem tudja a megbízott közreműködővel a vészhelyzetet elhárítani, a biztosított és a biztosító telefonos egyeztetése során engedélyezett külső közremű- ködők költségét a biztosított köteles kiegyenlíteni, majd a külső közremű- ködő által kiállított tételes számlát és a kifizetés igazolását a biztosító/szol- gáltató részére megküldeni. A biztosító előzetes hozzájárulásával igénybe vett szolgáltatások költsé- geit igazoló dokumentumo(ka)t, vagy azok másolatát a biztosított köteles megőrizni abban az esetben, ha azok olyan szolgáltatáshoz kapcsolódnak, amely költségeinek megtérítését a biztosítótól kéri. A biztosított valamennyi dokumentum eredeti példányát a szolgáltatótól telefonon kapott kárszámmal ellátott, lezárt borítékban köteles eljuttatni a szolgáltató alábbi címére: AWP P&C S.A., Niederlassung für Österreich Magyarországi Fióktelepe, 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 000. ORCO Business Park, B. ép. 4. em. Amennyiben a biztosított költségei megtérítését kéri a biztosítótól, úgy az általa megküldött eredeti dokumen- tumokkal együtt köteles bejelenteni azt a bankszámlaszámot is, amelyre a biztosító pénzbeli szolgáltatását kéri. A biztosító a szolgáltatás iránti igény elbírálásához bekért igazoló doku- mentumok beérkezésétől számított 30 napon belül teljesíti a költségek visszatérítését.