Visszlízing mintaszakaszok

Visszlízing. A Bank a járművel rendelkező személyek részére a pénzügyi lízing speciális, kétpólusú jogviszonyt létesítő visszlízing típusát nyújtja oly módon, hogy a Lízingbevevő maga a járművet értékesítő, aki eladja az adott jármű tulajdonjogát a Banknak, mint vevőnek abból a célból, hogy egyidejűleg lízingbe vegye azt a Banktól, aki így lízingbe adó is. A visszlízing esetében a pénzügyi lízing keretében finanszírozott összeget a Lízingbevevő határozza meg, amelyet a Bank a jármű EUROTAX katalógus szerinti, korrigált eladási árának figyelembevételével jogosult módosítani. A Bank a Lízingbevevő kérelmére ettől eltérően jogosult a jármű EUROTAX katalógus szerinti, korrigált eladási árának figyelembevételére.
Sample 1Sample 2Sample 3See All (12)
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Visszlízing. Visszlízing alatt a Magyar Telekom eszközének eladását és annak vagy egy részének Magyar Telekom által történő visszlízingelését értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereséget elhatároljuk, és a lízingperiódus során az eredménykimutatásban kisebb mértékű értékcsökkenésként ismerjük el. Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek minősül, úgy az értékesítés nyeresége vagy vesztesége az értékesítés időpontjában az eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra, mivel az eladási ár az eszköz valós értékét tükrözi. Hasonló módon a lízingkifizetéseket is az eredménykimutatásban könyveljük (Egyéb működési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.
Sample 1Sample 2Sample 3See All (7)
Visszlízing. A Lízingbeadó a járművel rendelkező személyek részére a pénzügyi lízing speciális, kétpólusú jogviszonyt létesítő visszlízing típusát nyújtja oly módon, hogy a Lízingbevevő maga a járművet értékesítő, aki átruházza az adott jármű tulajdonjogát a Lízingbeadónak, mint vevőnek abból a célból, hogy egyidejűleg lízingbe vegye azt a Lízingbeadótól. A visszlízing esetében a pénzügyi lízing keretében finanszírozott összeget a Lízingbevevő határozza meg, amelyet a Lízingbeadó a jármű EUROTAX katalógus szerinti, korrigált eladási árának figyelembevételével jogosult módosítani.
Sample 1Sample 2Sample 3See All (4)
Visszlízing. A Bank a járművel rendelkező személyek részére a pénzügyi lízing speciális, kétpólusú jogviszonyt létesítő visszlízing típusát nyújtja oly módon, hogy a Lízingbevevő maga a járművet értékesítő, aki átruházza az adott jármű tulajdonjogát a Banknak, mint vevőnek abból a célból, hogy egyidejűleg lízingbe vegye azt a Banktól, aki így lízingbe adó is. A visszlízing esetében a pénzügyi lízing keretében finanszírozott összeget a Lízingbevevő határozza meg, amelyet a Bank a jármű EUROTAX katalógus szerinti, korrigált eladási árának figyelembevételével jogosult módosítani.
Sample 1
Visszlízing. A Csoport a visszlízing ügylet hatálya alá tartozó kapott összegeket pénzügyi kötelezettségként kezeli, amennyiben az adott ügylet nem minősül értékesítésnek. Az ezzel kapcsolatos kritériumok, részletek a 6.4 megjegyzés d) pontjában került részletezésre.
Sample 1

Related to Visszlízing

  • Visszavásárlás A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének visszavásárlására. Visszavásárláskor a biztosító a szerződés visszavásárlási táblázatban megjelölt összegét fizeti ki a szerződő részére. A visszavásárlási összeg kifizetése a visszavásárlási kérelem teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum biztosítóhoz történő beérkezését követően 8 napon belül esedékes.

  • Nyilatkozatok Előfizető/Igénylő nyilatkozata, illetve hozzájárulása

  • Jognyilatkozatok A felek kölcsönösen kijelentik, hogy

  • Visszatartási jog Az Eladó mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszajáró összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Utánvéttel vagy portósan feladott küldeményeket nem áll módunkban elfogadni.

  • Megrendelő jogai és kötelezettségei VIII.1. Megrendelő a Vállalkozó által vállalt kötelezettségnek megfelelő teljesítését – akár saját maga, akár az egyedi szerződésben meghatározott megbízottja,– folyamatosan és bármikor ellenőrizheti, ez a tevékenység azonban a Vállalkozót a feladat teljesítésében nem gátolhatja.

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 10.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megál- lapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Kárenyhítési kötelezettség 7.6.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetke- zésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

  • A Megrendelő jogai és kötelezettségei 11.1. A Megrendelő a Vállalkozó szerződésszerű teljesítése esetén köteles a vállalkozói díjat a Vállalkozó részére megfizetni.

  • Változásbejelentési kötelezettség IX.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha – a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak; – a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be; – a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt; – a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt; – velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.