Xxxxxxxxxx, 2006. 25. oldal mintaszakaszok

Xxxxxxxxxx, 2006. 25. oldal. 5 Xxxxx Xxxxxxx - Xxxxxxxxx Xxxxx - Xxxxxxx Xxxxxx - Hős Nikolett - Xxxxxxx Xxxxx - Xxxxxxxx Xxxxx - Xxx Xxxxxx - Xxxxxxxxx Xxxxxx: Munkajog, Elte Eötvös Kiadó, Budapest 2012. 18. oldal (a továbbiakban: Xxxxx - Xxxxxxxxx - Xxxxxxx - Hős - Kártyás - Kulisity - Xxx - Xxxxxxxxx, 2012.). Jellemzője az önállótlan munkavégzésnek, hogy a munkavállaló a munkájának hasznosítójával szemben nem mellérendeltségben, hanem alárendeltségben dolgozik, így a munkavállaló önálló döntéseket nem hoz, csak a másik fél irányítása alapján. A két munkavégzés megkülönböztetésének az alapja a szolgáltatás meghatározásának a módja. Előre meghatározott a szolgáltatás tárgya a polgári jogi szerződésbe, így a felek azt a szerződésben konkretizálják, és ez által korlátozzák. A munkaszerződés ezzel szemben a szolgáltatást nem korlátozza, hanem csak jellegében, a munkakör megjelölésével munkafajta szerint határozza meg.6 A munkaszerződés területe jóval szűkebb kört ölel fel, mint a mai értelemben felfogott munkajog. A munkaszerződés mellett szintén ide tartozóan lelhető fel a munkaviszony, ezen belül a szerződő felek kötelezettségeinek és jogainak szabályanyaga. A munkajogra jellemző, hogy esetenként igyekszik éles határvonalat húzni a munkaviszony, mint a kötelem létformája és a munkaszerződés, mint kötelem keletkeztető aktus között.7 Alátámasztja az is a munkajogban betöltött hangsúlyos szerepét a munkaszerződéseknek, hogy az intézményén keresztül indult meg az egész munkajog fejlődése.8 Alig másfélszázados múltra tekinthet vissza Magyarországon, a munkatörvényhozás története. A 19. század elején indult meg a kialakulása, amikor a gyáripari termelés felváltotta a kézműipari termelést, és amikor szervezetbe kezdett tömörülni a számbelileg gyarapodó bérmunkásság, hogy erőteljesebben fellépjen jogaiért.9 A munkajogi szabályozás, azonban már az ókorba visszanyúlóan is meghatározó előzményeket tartalmaz, melyeket mai értelemben véve munkajognak nem tekinthetünk, viszont egyértelműen a modern munkajog tárgykörébe esően tartalmaznak munkavégzésre, munkavégzési jogviszonyra vonatkozó szabályokat.10 A célom a dolgozatban, hogy történelmi korszakonként haladva, majd a 19. századtól kezdődően már időszakonként mutassam be a munkajog alakulását, se ezen belül különösen a munkaszerződések szabályanyagának fejlődését és kialakulását Magyarországon.