Xxxxxxxx Xxxxxx. (Folytatjuk)
Xxxxxxxx Xxxxxx. A szerződés akarathibák miatti érvénytelensége, Budapest, 1997. Azon jogrendszereknél, ahol kódex-szintő szabályozása van a témának (német, osztrák, svájci, magyar), az egyes fejezetek felépítésében egységesebb arculat tükröződik: a törvénykönyv rövid történeti előzménye, a hatályos szabályozást megelőző esetleges korábbi szövegtervezetek, a hatályos normaszöveg, ill. annak elemzése, a tévedés és a tévedési kategóriák jogtudományi ismertetése, a tévedés bírói gyakorlatának elemzése, a tévedés jogkövetkezményeinek rövid ismertetése, ill. a magyar Ptk. tekintetében de lege ferenda javaslatok megtétele, összegzés. A dolgozat lényegét az utolsó, tizedik fejezet tartalmazza, amely összefoglalja a tudományos kutatás eredményeit és átfogó következtetéseket von le a szerződéses tévedés témáját illetően, amikor megadja a válaszokat az alábbi kérdésekre: - Mi a tévedés fogalma és mikor minősül az lényegesnek? - Kell-e a tévedés lényegességén felül az, hogy azt a másik fél okozza illetve arról a másik fél tudjon? - Tévedés, disszenzus: érvénytelen vagy nem létező szerződés? - Tévedés és felróhatóság: szükséges-e, hogy a fél tévedése menthető legyen?
Xxxxxxxx Xxxxxx. A jóerkölcsbe ütköző szerződések, Budapest: Gondolat 2004 mindmáig megválaszolatlan és minden valószínűség szerint megválaszolhatatlan problematikáját. A kutatómunka során hangsúlyozott figyelmet kapott, hogy a szükségesnél mélyebben ne bocsátkozzunk a jog és az erkölcs viszonyával kapcsolatos jogfilozófiai diskurzusba, hiszen jelen munka első sorban nem az erre vonatkozó jogfilozófiai irodalmat kívánja bővíteni, hanem praktikus választ keres arra a kérdésre, hogy mi a generális klauzulák és különösen a jó erkölcsök jogrendszerbeli funkciója, és hogy milyen módon értelmezhetőek, konkretizálhatóak ezek a fogalmak a jogalkalmazásban. Éppen ezért nem látszott szükségesnek sem a jogfogalom, sem az erkölcs fogalmának különösebb tisztázása.2 Ezek irodalma kimeríthetetlen, és csak eltérített volna bennünket az eredetileg kijelölt iránytól, az erkölcs vonatkozásában pedig nemzetközi színvonalú hazai elemzés is áll már rendelkezésünkre.3 Mindezek ellenére fejtegetéseink reményeink szerint számos új aspektussal gazdagítják a fenti, a jog és erkölcs viszonyáról folyó elméleti vizsgálódásokat is.
Xxxxxxxx Xxxxxx. A kezelési szerződés szabályozásának európai koncepciója a DCFR modellszabály rendszerében. Kézirat. (é. n.) 1–2.
Xxxxxxxx Xxxxxx. A munkaszerződés hazai szabályozásának dogmatikai kérdései és ellentmondásai, PhD értekezés Miskolc, 2007. 5. oldal (a továbbiakban: Kendere, 2007.).
Xxxxxxxx Xxxxxx. A szerződés módosítása. A tartozáselismerés. In: XXXXXXX Xxxxxx (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002., 823. o. A Döntőbizottság az egyik, korábban már hivatkozott ügy során18 a körülmények előreláthatóságának vizsgálata mellett a lényeges, jogos érdek- sérelemmel is foglalkozott, így határozatában kifejtette, hogy a határozott időre megkötött szerződés megszűnése nem sért olyan lényeges, jogos érdeket, amely indokolná a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítását. Lényeges rögzíteni, hogy önmagában a lényeges, jogos érdeksérelem még a többi feltétel fennállása esetén is csak kivételesen lehet a szerződésmódosítás indoka abban az esetben, amennyiben a szerződés valamely olyan elemének módosítására kerülne sor, amely az ajánlattevők eredetileg kiválasztott sorrendjében („nyertességi sorrend”) való változást eredményezné.
Xxxxxxxx Xxxxxx. A szerződési jog szabályozásának egyes kérdései. Polgári Jogi Kodiflkáció, i 6Uo. ellensúlyozásaként pedig eltérő normákat alkalmaz a fogyasztói szerződésekre (melynek lényegi elemei folyamatosan épültek be a jelenleg hatályos Ptk-ban is). Azzal, hogy az új Ptk. az üzletszerű vagyoni viszonyokat tekinti a szabályozás modelljének, és eltéréseket csak ott fogalmaz meg, ahol azt a magánszemély (fogyasztó, a „gyengébb fél") védelme indokolttá teszi, kétségtelenül az eddigi- ektől eltérő koncepcionális kötelmi jogi kodifíkációt jelent. Nem osztom ugya- nakkor azt a véleményt, hogy a monista szemlélet quasi összeegyeztethetetlen az üzleti életben alkalmazott szerződések szabályozásával.7 Való igaz, hogy az évtizedek során az általános magánjog szabályozási mércéje szigorodott, közele- dett az üzleti forgalom követelményszintjéhez, ez azonban nem jelenti azt, hogy az általános szerződési jog maga is „kereskedelmi jogiasodott". Önmagában annak deklarálása, hogy a szerződési jog szabályainak a kereskedelmi (üzleti) forgalom szerződéses kapcsolatainak jogi közvetítésére alkalmasnak kell lenni- ük, szükséges, de nem elégséges elvárás a professzionális üzleti életben megkö- vetelt gazdasági szerződések jogi szabályozottságánál. A jelenlegi modellben a szerződések zárt relatív szerkezetűek, funkcio- nálisan fogyasztási-szükségletkielégítési célúak, a szerződéskötési mechaniz- must tekintve egyediek, eshetőlegesek, a szerződések gazdasági kihatásukat tekintve relatíve alacsony összeghatáron mozognak.8 Ezzel szemben a gazdasá- gi-üzleti igény a funkcionális-tartalmi különbségeket pregnánsan kifejező, ka- rakterisztikus szabályozást igényelne, ahol a szerződéskötések tömegesek, jel- lemző az árukapcsolatok - ezáltal a szerződések - összefonódása, a szerződés- kötési célt az üzletszerűség motiválja. Az egyes szerződéstípusok kodifikálása során alapvető kérdésként me- rült fel, hogy vannak-e a szerződéstípusoknak a specifikáció ellenére közös je- gyei. Érdemes némi kitekintést vetni az angolszász kodifikációs törekvésekre. A common law szerződési jogi kategóriái között ugyanis találunk megoldást a „felcímkézés nélküli" jogügyletek szabályozására is.9 Az egységes új Kódex megalkotásának szükségességét szinte senki nem kérdőjelezte meg, ugyanakkor kulcskérdésként vetődött fel a polgári jogi kodifikáció nemzetközi összefüggéseinek vizsgálata során az, miszerint „globa- lizálódott világunkban van-e még értelme nemzeti jogszabályokban gondolkozni
Xxxxxxxx Xxxxxx. A tisztességtelen szerződési kikötések kontrollja az Európai Kö- zösségek jogában. = Jogi tanulmányok. 1996. XXXXXXXX Xxxxxx: Fogyasztóvédelem és felelősségkorlátozás. [Hozzászólás Xxxxxxxxxxx Xxxx: A banki üzletszabályzatok és a fogyasztóvédelem c. cikkéhez. = Gazdaság és Jog. 12/2001.
Xxxxxxxx Xxxxxx. Az EU-elnökség intézménye, in XXXXX XXXX (szerk.): Az EU-elnökség. Jogi, szervezeti és tudo- mánypolitikai vetületek. 2010. Complex Kiadó, Budapest. 68. o. 32 Uo.
Xxxxxxxx Xxxxxx. Az uzsorás szerződésről. (In: Liber Amicorum Studia L. Xxxxx xxxxxxxx, ELTE ÁJK, Polgári Jogi Tanszék, Budapest 1999. 223-240. p.)