Xxxxxxxx Xxxxxx. A szerződés akarathibák miatti érvénytelensége, Budapest, 1997. Azon jogrendszereknél, ahol kódex-szintő szabályozása van a témának (német, osztrák, svájci, magyar), az egyes fejezetek felépítésében egységesebb arculat tükröződik: a törvénykönyv rövid történeti előzménye, a hatályos szabályozást megelőző esetleges korábbi szövegtervezetek, a hatályos normaszöveg, ill. annak elemzése, a tévedés és a tévedési kategóriák jogtudományi ismertetése, a tévedés bírói gyakorlatának elemzése, a tévedés jogkövetkezményeinek rövid ismertetése, ill. a magyar Ptk. tekintetében de lege ferenda javaslatok megtétele, összegzés. A dolgozat lényegét az utolsó, tizedik fejezet tartalmazza, amely összefoglalja a tudományos kutatás eredményeit és átfogó következtetéseket von le a szerződéses tévedés témáját illetően, amikor megadja a válaszokat az alábbi kérdésekre: - Mi a tévedés fogalma és mikor minősül az lényegesnek? - Kell-e a tévedés lényegességén felül az, hogy azt a másik fél okozza illetve arról a másik fél tudjon? - Tévedés, disszenzus: érvénytelen vagy nem létező szerződés? - Tévedés és felróhatóság: szükséges-e, hogy a fél tévedése menthető legyen?
Xxxxxxxx Xxxxxx. (Folytatjuk)
Xxxxxxxx Xxxxxx. Készült: 2020. november 02. (14:33:34) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18. § (6) bekezdése értelmében az eredeti példány megőrzési ideje: 2030. május 25. A cég elnevezése: Építő-és épületkarbantartó Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pénznem: HUF Nyilvántartási száma: 00-00-000000 Pénzegység: ezer 2019. január 01. - 2019. december 31. időszakra vonatkozó Általános üzleti évet záró Éves beszámoló MÉRLEGE, Sztv. szerinti "A" változattal Sorszám Tételsor elnevezése Előző üzleti év adatai * Lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások ** Tárgyévi adatok
Xxxxxxxx Xxxxxx. Edinburgh EH3 8BH, Egyesült Királyság
Xxxxxxxx Xxxxxx egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK, Agrár- és Munkajogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros A tanulmány az OTKA T046436. sz. pályázat keretében készült. előidézett római jogi recepciót is, amely alapvető befolyást gyakorolt az európai kontinentális jogok dogmatikájára, ezért az alább bemutatásra kerülő jogintéz- mények elemzése a mai munkajog rendszerének és problematikájának megérté- séhez, valamint megválaszolásához kiemelt jelentőségű. A római magánjog jogintézményei közül a munkajogi irodalom egysé- gesen a locatio conductio-t emeli ki.1 A locatio conductio-n kívül fellelhető még néhány további olyan jogintézmény is, amelyek befolyással bírtak a későbbi munkajogi szabályozás fejlődésére, mivel maguk is munkavégzési viszonyok rendezésére voltak hivatottak. E körbe a magam részéről viszont már nem értem bele a rabszolga és a rabszolgatartó közötti - kétségtelenül materiális értelemben vett - munkajogi kapcsolatot.2 Ennek legfőbb oka, hogy a rabszolga nem volt jogképes, így az jogilag dolognak számított (servi res sunt). A rabszolga tehát mint res mancipi jogilag tulajdonképpen még munkavégzőnek sem volt elismer- ve, mivel az akkori jogrend csak munkaeszköznek (instrumentum vocale) tekin- tette, így szereplője volt ugyan a munkavégzési viszonynak, azonban jogi szem- pontból csak a tulajdonjogviszonyok körében, ott is annak tárgyaként szerepelt. Mindezek miatt a rabszolga és a rabszolgatartó között, de a rabszolga és harma- dik személyek között sem jöhetett létre jogviszony, így a rabszolga a kötelmi jognak semmilyen szinten alanya nem volt. A locatio conductio, azaz a római jogi bérlet rendkívül tág kört ölelt fel, s így tárgya miatt számtalan szituáció jogi rendezésére volt megfelelő. A locatio conductio körébe sorolható jogintézmények három típusra oszthatók, mégpedig dologbérletre (locatio conductio rei), munkabérletre (locatio conductio opera- rum), továbbá műbérletre (locatio conductio operis). Megjegyzendő, hogy az előbbi három eltérő fajta bérleti viszony a később kifejtendő tiszta formájában csak a középkori jog általi szétválasztás útján jelent meg. A római bérlet fogal- mába tartozó tényállások heterogenitása - főleg mai gondolkodásmódban vizs- gálva - szemmel látható, viszont mégis kimutathatók bizonyos olyan tényállási elemek, amelyek összekapcsolják az előbbi három típust. Ezek a következők:
1 Ld. XXXX Xxxxxx: Munkajog, Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 35-38. o. és Xxxxxxxx, Osiris Ki- adó, Budapest, 2005. 45-49. o.; XXXXX Xxxxxx: Xxxxxxxx Xx...
Xxxxxxxx Xxxxxx gazdasági igazgató Betonútépítő Zrt. Aláírta és lepecsételte: ……………………………… vezérigazgató Teljes körűen felhatalmazva és eljárva a
Xxxxxxxx Xxxxxx. Kiszombor Nagyközség Önkormányzata
Xxxxxxxx Xxxxxx. Érdekes, hogy a csehszlovák delegáció, augusztus 12-i jegyzékében, hozzá kívánja tenni a kisebbségi szerződés kérdéses cikkéhez a következő megszorításo- kat: „Mindazonáltal a kisebbségi kötelezettségeknek bárminemű megsértése vagy bármilyen véleménykülönbség (e cikk értelmében) nem terjeszthető addig elő, míg magasabb csehszlovák hatósághoz való fellebbezés lehetséges, vagy ha a csehszlovák állam bírói fórumai végső fokon döntöttek az alaptörvények értelmében bírói hatal- muk gyakorlatában.“ — A Bizottság azonban elveti a csehek e javaslatát.
Xxxxxxxx Xxxxxx. DEMOKRATAPÁRTJA.
Xxxxxxxx Xxxxxx. Az uzsorás szerződésről. (In: Liber Amicorum Studia L. Xxxxx xxxxxxxx, ELTE ÁJK, Polgári Jogi Tanszék, Budapest 1999. 223-240. p.)