Xxxxxxxx Xxxxxx. A szerződés akarathibák miatti érvénytelensége, Budapest, 1997. Azon jogrendszereknél, ahol kódex-szintő szabályozása van a témának (német, osztrák, svájci, magyar), az egyes fejezetek felépítésében egységesebb arculat tükröződik: a törvénykönyv rövid történeti előzménye, a hatályos szabályozást megelőző esetleges korábbi szövegtervezetek, a hatályos normaszöveg, ill. annak elemzése, a tévedés és a tévedési kategóriák jogtudományi ismertetése, a tévedés bírói gyakorlatának elemzése, a tévedés jogkövetkezményeinek rövid ismertetése, ill. a magyar Ptk. tekintetében de lege ferenda javaslatok megtétele, összegzés. A dolgozat lényegét az utolsó, tizedik fejezet tartalmazza, amely összefoglalja a tudományos kutatás eredményeit és átfogó következtetéseket von le a szerződéses tévedés témáját illetően, amikor megadja a válaszokat az alábbi kérdésekre: - Mi a tévedés fogalma és mikor minősül az lényegesnek? - Kell-e a tévedés lényegességén felül az, hogy azt a másik fél okozza illetve arról a másik fél tudjon? - Tévedés, disszenzus: érvénytelen vagy nem létező szerződés? - Tévedés és felróhatóság: szükséges-e, hogy a fél tévedése menthető legyen?
Xxxxxxxx Xxxxxx egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK, Agrár- és Munkajogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros A tanulmány az OTKA T046436. sz. pályázat keretében készült. előidézett római jogi recepciót is, amely alapvető befolyást gyakorolt az európai kontinentális jogok dogmatikájára, ezért az alább bemutatásra kerülő jogintéz- mények elemzése a mai munkajog rendszerének és problematikájának megérté- séhez, valamint megválaszolásához kiemelt jelentőségű. A római magánjog jogintézményei közül a munkajogi irodalom egysé- gesen a locatio conductio-t emeli ki.1 A locatio conductio-n kívül fellelhető még néhány további olyan jogintézmény is, amelyek befolyással bírtak a későbbi munkajogi szabályozás fejlődésére, mivel maguk is munkavégzési viszonyok rendezésére voltak hivatottak. E körbe a magam részéről viszont már nem értem bele a rabszolga és a rabszolgatartó közötti - kétségtelenül materiális értelemben vett - munkajogi kapcsolatot.2 Ennek legfőbb oka, hogy a rabszolga nem volt jogképes, így az jogilag dolognak számított (servi res sunt). A rabszolga tehát mint res mancipi jogilag tulajdonképpen még munkavégzőnek sem volt elismer- ve, mivel az akkori jogrend csak munkaeszköznek (instrumentum vocale) tekin- tette, így szereplője volt ugyan a munkavégzési viszonynak, azonban jogi szem- pontból csak a tulajdonjogviszonyok körében, ott is annak tárgyaként szerepelt. Mindezek miatt a rabszolga és a rabszolgatartó között, de a rabszolga és harma- dik személyek között sem jöhetett létre jogviszony, így a rabszolga a kötelmi jognak semmilyen szinten alanya nem volt. A locatio conductio, azaz a római jogi bérlet rendkívül tág kört ölelt fel, s így tárgya miatt számtalan szituáció jogi rendezésére volt megfelelő. A locatio conductio körébe sorolható jogintézmények három típusra oszthatók, mégpedig dologbérletre (locatio conductio rei), munkabérletre (locatio conductio opera- rum), továbbá műbérletre (locatio conductio operis). Megjegyzendő, hogy az előbbi három eltérő fajta bérleti viszony a később kifejtendő tiszta formájában csak a középkori jog általi szétválasztás útján jelent meg. A római bérlet fogal- mába tartozó tényállások heterogenitása - főleg mai gondolkodásmódban vizs- gálva - szemmel látható, viszont mégis kimutathatók bizonyos olyan tényállási elemek, amelyek összekapcsolják az előbbi három típust. Ezek a következők:
Xxxxxxxx Xxxxxx xxx. környezetmérnök
Xxxxxxxx Xxxxxx. A szerződés módosítása. A tartozáselismerés. In: XXXXXXX Xxxxxx (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002., 823. o. A Döntőbizottság az egyik, korábban már hivatkozott ügy során18 a körülmények előreláthatóságának vizsgálata mellett a lényeges, jogos érdek- sérelemmel is foglalkozott, így határozatában kifejtette, hogy a határozott időre megkötött szerződés megszűnése nem sért olyan lényeges, jogos érdeket, amely indokolná a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítását. Lényeges rögzíteni, hogy önmagában a lényeges, jogos érdeksérelem még a többi feltétel fennállása esetén is csak kivételesen lehet a szerződésmódosítás indoka abban az esetben, amennyiben a szerződés valamely olyan elemének módosítására kerülne sor, amely az ajánlattevők eredetileg kiválasztott sorrendjében („nyertességi sorrend”) való változást eredményezné.
Xxxxxxxx Xxxxxx. A munkaszerződés hazai szabályozásának dogmatikai kérdései és ellentmondásai, PhD értekezés Miskolc, 2007. 5. oldal (a továbbiakban: Kendere, 2007.).
Xxxxxxxx Xxxxxx. DEMOKRATAPÁRTJA.
Xxxxxxxx Xxxxxx. A jóerkölcsbe ütköző szerződések, Budapest: Gondolat 2004 mindmáig megválaszolatlan és minden valószínűség szerint megválaszolhatatlan problematikáját. A kutatómunka során hangsúlyozott figyelmet kapott, hogy a szükségesnél mélyebben ne bocsátkozzunk a jog és az erkölcs viszonyával kapcsolatos jogfilozófiai diskurzusba, hiszen jelen munka első sorban nem az erre vonatkozó jogfilozófiai irodalmat kívánja bővíteni, hanem praktikus választ keres arra a kérdésre, hogy mi a generális klauzulák és különösen a jó erkölcsök jogrendszerbeli funkciója, és hogy milyen módon értelmezhetőek, konkretizálhatóak ezek a fogalmak a jogalkalmazásban. Éppen ezért nem látszott szükségesnek sem a jogfogalom, sem az erkölcs fogalmának különösebb tisztázása.2 Ezek irodalma kimeríthetetlen, és csak eltérített volna bennünket az eredetileg kijelölt iránytól, az erkölcs vonatkozásában pedig nemzetközi színvonalú hazai elemzés is áll már rendelkezésünkre.3 Mindezek ellenére fejtegetéseink reményeink szerint számos új aspektussal gazdagítják a fenti, a jog és erkölcs viszonyáról folyó elméleti vizsgálódásokat is.
Xxxxxxxx Xxxxxx. Az uzsorás szerződésről. (In: Liber Amicorum Studia L. Xxxxx xxxxxxxx, ELTE ÁJK, Polgári Jogi Tanszék, Budapest 1999. 223-240. p.)
Xxxxxxxx Xxxxxx. Jó erkölcs, uzsora, értékarányosság. (In: Jogi Tanulmányok 2002. ELTE ÁJK, Budapest 249-308. p.)
Xxxxxxxx Xxxxxx. Edinburgh EH3 8BH, Egyesült Királyság