Common use of Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén Clause in Contracts

Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újraépí- tésének költségeit. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy értéke (káridőponti újraépítésének költsége) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az újraépítés költségéhez aránylik. A biztosító az alulbiztosítottságot abban az esetben vizsgálja, ha a biztosított épület, lakás, lakásbérlemény biztosítási szerződésben a szerződő által megadott hasznos alapterülete kisebb, mint a tényle- ges hasznos alapterület. Az épület, a lakás, illetve a melléképület hasznos alapterületének ki- számítását, az alábbiak szerint kell elvégezni: – 100%-kal kell figyelembe venni – a lakószobákat és a lakáshoz tartozó összes lakás célját szolgá- ló helyiséget; – a tetőtérben lévő külön tulajdont képező lakás szobáit és a te- tőtéri lakáshoz tartozó összes helyiséget; – a lakóépülettől külön álló – külön tetőszerkezet alatt lévő – melléképületeket, tárolókat, garázsokat, függetlenül attól, hogy milyen célra használják azokat, valamint a lakóépülettől külön álló úszómedencét; – a lakóépületen, lakáson belül lévő vállalkozás célját szolgáló helyiségeket. – 50%-kal kell figyelembe venni – a lakáshoz funkcionálisan hozzátartozó (belső lépcsővel megkö- zelíthető) azon helyiségeket, amelyek a tetőtérben vannak, ide- értve a tetőtérben lévő vállalkozás célját szolgáló helyiségeket is; – a lakóépületen belül lévő nem lakás célját szolgáló helyisége- ket (pl. garázs, kazánhelyiség, tüzelő tároló stb.); – loggiát. – Nem kell számításba venni a hasznos alapterület kiszámításánál – a padlást, a beépítetlen tetőteret; – az erkélyt, a teraszt.

Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újraépí- tésének költségeit. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy értéke (káridőponti újraépítésének költsége) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az újraépítés költségéhez aránylik. A biztosító az alulbiztosítottságot abban az esetben vizsgálja, ha a biztosított épület, lakás, lakásbérlemény biztosítási szerződésben a szerződő által megadott hasznos alapterülete kisebb, mint a tényle- ges hasznos alapterület. Az épület, a lakás, illetve a melléképület lakás hasznos alapterületének ki- számításátkiszámítását, az alábbiak szerint kell elvégezni: – 100%-kal kell figyelembe venni – a lakószobákat és a lakáshoz tartozó összes lakás célját szolgá- ló helyiséget; – a tetőtérben lévő külön tulajdont képező lakás szobáit és a te- tőtéri lakáshoz tartozó összes helyiséget; – a lakóépülettől külön álló – külön tetőszerkezet alatt lévő – melléképületeket, tárolókat, garázsokat, függetlenül attól, hogy milyen célra használják azokat, valamint a lakóépülettől külön álló úszómedencét; – a lakóépületen, lakáson belül lévő vállalkozás célját szolgáló helyiségeket. – 50%-kal kell figyelembe venni – a lakáshoz funkcionálisan hozzátartozó (belső lépcsővel megkö- zelíthető) azon helyiségeket, amelyek a tetőtérben vannak, ide- értve a tetőtérben lévő vállalkozás célját szolgáló helyiségeket is; – a lakóépületen belül lévő nem lakás célját szolgáló helyisége- ket (pl. garázs, kazánhelyiség, tüzelő tároló stb.); – loggiát. – Nem kell számításba venni a hasznos alapterület kiszámításánál – a padlást, a beépítetlen tetőteret; – az erkélyt, a teraszt.