Common use of Üzemszüneti veszteség Clause in Contracts

Üzemszüneti veszteség. 1. Üzemszüneti veszteség az üzemszünet következtében, annak tényleges tartamára – de legfeljebb a biztosító által vállalt üzemszüneti idõtartamra (a továbbiakban: fedezeti tartam) – esõ elmaradt (ki nem termelt) nyereségnek és az állandó (fix) költségeknek az összege, levonva belõle a megtakarított (fel nem merült) biztosított költségeket. 2. Elmaradt üzemi nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt, a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vett teljesítménnyel. Üzemi nyereség az összes bevétel, amely tartalmazza a biztosított üzemben a gyártásból, kereskedelembõl és egyéb szolgáltatásból keletkezõ forgalmi bevételek, a félkész- és késztermékek állományváltozását, az aktivált saját teljesítményeket és egyéb üzemi bevételeket – levonva belõle a változó és állandó költségeket. 3. Állandó (fix) költségek azok a szükséges ráfordítások (pl.: munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi díjak stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kellett fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelõzõ állapotnak megfelelõ keretek között – mihamarabb lehetõvé tegye vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles. 4. Változó költségek alatt azokat a költségeket értjük, amelyek az üzemeléssel szorosan összefüggenek, azaz az üzemszünet következtében elmaradnak vagy csökkennek és valamilyen külön megállapodás alapján nem tartoznak a biztosított költségek közé. Ide tartozik az üzemszünet idõtartama alatt nem használt berendezések kopásnak kitett részeinek amortizációja is. 5. A 2. és 3. pontokban felsorolt üzemszüneti veszteségek közül a biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyeket a biztosítási szerzõdés szerinti biztosítási összeg tartalmaz. 6. Nem számítanak üzemszüneti veszteségnek a szerzõdésekbõl fakadó olyan büntetõ jellegû intézkedések (kötbér, bírság és ezekhez hasonlók) vagy kártalanítások, amelyek a gyártási és/vagy szállítási határidõk be nem tartása vagy egyéb átvett kötelezettségek miatt a biztosítottat terhelik. Nem minõsülnek üzemszüneti veszteségnek továbbá: a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendõ rendkívüli adó és illeték;

Üzemszüneti veszteség. 1. Üzemszüneti veszteség az üzemszünet következtében, annak tényleges tartamára – de legfeljebb a biztosító által vállalt üzemszüneti idõtartamra (a továbbiakban: fedezeti tartam) – esõ elmaradt (ki nem termelt) nyereségnek és az állandó (fix) költségeknek az összege, levonva belõle a megtakarított (fel nem merült) biztosított költségeket. 2. Elmaradt üzemi nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet üzem- menet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt, a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vett teljesítménnyel. Üzemi Üze- mi nyereség az összes bevétel, amely tartalmazza a biztosított üzemben a gyártásból, kereskedelembõl és egyéb szolgáltatásból keletkezõ forgalmi bevételek, a félkész- és késztermékek állományváltozásátállo- mányváltozását, az aktivált saját teljesítményeket és egyéb üzemi bevételeket – levonva belõle a változó és állandó költségeket. 3. Állandó (fix) költségek azok a szükséges ráfordítások (pl.: munkabérekmun- kabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi díjak stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kellett fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelõzõ állapotnak megfelelõ keretek között – mihamarabb lehetõvé tegye vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles. 4. Változó költségek alatt azokat a költségeket értjük, amelyek az üzemeléssel szorosan összefüggenek, azaz az üzemszünet következtében kö- vetkeztében elmaradnak vagy csökkennek és valamilyen külön megállapodás alapján nem tartoznak a biztosított költségek közékö- zé. Ide tartozik az üzemszünet idõtartama alatt nem használt berendezések kopásnak kitett részeinek amortizációja is. 5. A 2. és 3. pontokban felsorolt üzemszüneti veszteségek közül a biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyeket a biztosítási szerzõdés szerinti biztosítási összeg tartalmaz. 6. Nem számítanak üzemszüneti veszteségnek a szerzõdésekbõl fakadó olyan büntetõ jellegû intézkedések (kötbér, bírság és ezekhez hasonlók) vagy kártalanítások, amelyek a gyártási és/és/ vagy szállítási határidõk be nem tartása vagy egyéb átvett kötelezettségek kö- telezettségek miatt a biztosítottat terhelik. Nem minõsülnek üzemszüneti veszteségnek továbbá: a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendõ rendkívüli adó és illeték;

Üzemszüneti veszteség. 1VIII.2.1. Üzemszüneti veszteség az üzemszünet következtében, annak tényleges tartamára – de legfeljebb a biztosító által vállalt üzemszüneti idõtartamra időtar- tamán belüli (a továbbiakban: fedezeti tartam) – esõ ), annak tényleges, de legfeljebb az üzem újraindításá- hoz szükséges optimális időtartamára eső elmaradt (ki nem termelt) nyereségnek és az állandó (fix) költségeknek az összege, levonva belõle belőle a megtakarított (fel nem merült) biztosított költségeket. 2VIII.2.2. Elmaradt Jelen feltétel tekintetében elmaradt üzemi nyereségnek minősül az a nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt, a biztosítási összeg meghatározásánál meghatá- rozásánál figyelembe vett teljesítménnyel. Üzemi nyereség nyereségnek tekintendő az az összes bevétel, amely tartalmazza a biztosított üzemben a gyártásból, kereskedelembõl kereskedelemből és egyéb szolgáltatásból keletkezõ keletkező forgalmi bevételekbevételeket, a félkész- és késztermékek állományváltozását, az aktivált saját teljesítményeket és egyéb üzemi bevételeket – levonva belõle belőle a változó és állandó költségeket. 3VIII.2.3. Állandó (fix) költségek azok a szükséges ráfordítások (pl.: munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi díjak stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kellett fizetnie annak érdekébenérde- kében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelõzõ megelőző állapotnak megfelelõ megfelelő keretek között – mihamarabb lehetõvé lehetővé tegye vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles. 4VIII.2.4. Változó költségek alatt azokat a költségeket értjük, amelyek az üzemeléssel szorosan összefüggenekösszefügge- nek, azaz az üzemszünet következtében elmaradnak vagy csökkennek és valamilyen külön megállapodás alapján nem tartoznak a biztosított költségek közécsökkennek. Ide tartozik különösen az üzemszünet idõtartama időtartama alatt nem használt berendezések kopásnak kitett részeinek amortizációja isamortizációja. 5. A 2. és 3. pontokban felsorolt üzemszüneti veszteségek közül a biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyeket a biztosítási szerzõdés szerinti biztosítási összeg tartalmaz. 6. Nem számítanak üzemszüneti veszteségnek a szerzõdésekbõl fakadó olyan büntetõ jellegû intézkedések (kötbér, bírság és ezekhez hasonlók) vagy kártalanítások, amelyek a gyártási és/vagy szállítási határidõk be nem tartása vagy egyéb átvett kötelezettségek miatt a biztosítottat terhelik. Nem minõsülnek üzemszüneti veszteségnek továbbá: a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendõ rendkívüli adó és illeték;

Üzemszüneti veszteség. 1. Üzemszüneti veszteség az üzemszünet következtében, annak tényleges tartamára – de legfeljebb a biztosító által vállalt üzemszüneti üzem- szüneti idõtartamra (a továbbiakban: fedezeti tartam) – esõ elmaradt el- maradt (ki nem termelt) nyereségnek és az állandó (fix) költségeknek költsé- geknek az összege, levonva belõle a megtakarított (fel nem merült) biztosított költségeket. 2. Elmaradt üzemi nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt, a biztosítási biz- tosítási összeg meghatározásánál figyelembe vett teljesítménnyelteljesítmény- nyel. Üzemi nyereség az összes bevétel, amely tartalmazza a biztosított üzemben a gyártásból, kereskedelembõl és egyéb szolgáltatásból keletkezõ forgalmi bevételek, a félkész- és késztermékek állományváltozását, az aktivált saját teljesítményeket teljesítmé- nyeket és egyéb üzemi bevételeket – levonva belõle a változó és állandó költségeket. 3. Állandó (fix) költségek azok a szükséges ráfordítások (pl.: munkabérekmunka- bérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi díjak stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kellett fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelõzõ állapotnak megfelelõ keretek között – mihamarabb lehetõvé tegye vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles. 4. Változó költségek alatt azokat a költségeket értjük, amelyek az üzemeléssel szorosan összefüggenek, azaz az üzemszünet következtében elmaradnak vagy csökkennek és valamilyen külön kü- lön megállapodás alapján nem tartoznak a biztosított költségek közé. Ide tartozik az üzemszünet idõtartama alatt nem használt berendezések kopásnak kitett részeinek amortizációja is. 5. A 2. és 3. pontokban felsorolt üzemszüneti veszteségek közül a biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyeket a biztosítási szerzõdés szerinti biztosítási összeg tartalmaz. 6. Nem számítanak üzemszüneti veszteségnek a szerzõdésekbõl fakadó olyan büntetõ jellegû intézkedések (kötbér, bírság és ezekhez hasonlók) vagy kártalanítások, amelyek a gyártási és/vagy szállítási határidõk be nem tartása vagy egyéb átvett kötelezettségek miatt a biztosítottat terhelik. Nem minõsülnek üzemszüneti veszteségnek továbbá: a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendõ rendkívüli adó és illeték;

Üzemszüneti veszteség. 1. Üzemszüneti veszteség az üzemszünet következtében, annak tényleges tartamára – de legfeljebb a biztosító által vállalt üzemszüneti idõtartamra időtartamán belüli (a továbbiakban: fedezeti tartam) – esõ ), annak tényleges, de legfeljebb az üzem újraindításához szükséges optimális időtartamára eső elmaradt (ki nem termelt) nyereségnek és az állandó (fix) költségeknek az összege, levonva belõle belőle a megtakarított (fel nem merült) biztosított költségeket. 2. Elmaradt Jelen feltétel tekintetében elmaradt üzemi nyereségnek minősül az a nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt, a biztosítási összeg meghatározásánál meg- határozásánál figyelembe vett teljesítménnyel. Üzemi nyereség nyereségnek tekintendő az az összes bevétel, amely tartalmazza tar- talmazza a biztosított üzemben a gyártásból, kereskedelembõl kereskedelemből és egyéb szolgáltatásból keletkezõ keletkező forgalmi bevételekbevételeket, a félkész- és késztermékek állományváltozását, az aktivált saját teljesítményeket és egyéb üzemi bevételeket – levonva belõle belőle a változó és állandó költségeket. 3. Állandó (fix) költségek azok a szükséges ráfordítások (pl.: munkabérekmunka- bérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi díjak stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kellett fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelõzõ megelőző állapotnak megfelelõ megfelelő keretek között – mihamarabb lehetõvé lehetővé tegye vagy amelyek ame- lyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles. 4. Változó költségek alatt azokat a költségeket értjük, amelyek az üzemeléssel szorosan összefüggenek, azaz az üzemszünet következtében elmaradnak vagy csökkennek és valamilyen külön megállapodás alapján nem tartoznak a biztosított költségek közécsökkennek. Ide tartozik külö- nösen az üzemszünet idõtartama időtartama alatt nem használt berendezések berendezé- sek kopásnak kitett részeinek amortizációja isamortizációja. 5. A 2. és 3. pontokban felsorolt üzemszüneti veszteségek közül a biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyeket a biztosítási szerzõdés szerinti biztosítási összeg tartalmaz. 6. Nem számítanak üzemszüneti veszteségnek a szerzõdésekbõl fakadó olyan büntetõ jellegû intézkedések (kötbér, bírság és ezekhez hasonlók) vagy kártalanítások, amelyek a gyártási és/vagy szállítási határidõk be nem tartása vagy egyéb átvett kötelezettségek miatt a biztosítottat terhelik. Nem minõsülnek üzemszüneti veszteségnek továbbá: a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendõ rendkívüli adó és illeték;

Üzemszüneti veszteség. 1. Üzemszüneti veszteség az üzemszünet következtében, annak tényleges tartamára – de legfeljebb a biztosító által vállalt üzemszüneti idõtartamra (( a továbbiakban: fedezeti tartam) – esõ elmaradt (ki nem termelt) nyereségnek és az állandó (fix) költségeknek az összege, levonva belõle a megtakarított (fel nem merült) biztosított költségeket. 2. Elmaradt üzemi nyereség, nyereség amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt, a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vett teljesítménnyelteljesít- ménnyel. Üzemi nyereség az összes bevétel, amely tartalmazza tartal- mazza a biztosított üzemben a gyártásból, kereskedelembõl és egyéb szolgáltatásból keletkezõ forgalmi bevételek, a félkész- fél- kész- és késztermékek állományváltozását, az aktivált saját teljesítményeket és egyéb üzemi bevételeket – levonva belõle a változó és állandó költségeket. 3. Állandó (fix) költségek azok a szükséges ráfordítások (pl.: munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi díjak stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama tar- tama alatt okvetlenül ki kellett fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelõzõ állapotnak megfelelõ keretek között – mihamarabb lehetõvé tegye tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles. 4. Változó költségek alatt azokat a költségeket értjük, amelyek az üzemeléssel szorosan összefüggenek, azaz az üzemszünet következtében kö- vetkeztében elmaradnak vagy csökkennek csökkennek, és valamilyen külön megállapodás alapján nem tartoznak a biztosított költségek közékö- zé. Ide tartozik az üzemszünet idõtartama alatt nem használt berendezések kopásnak kitett részeinek amortizációja is. 5. A 2. és 3. pontokban felsorolt üzemszüneti veszteségek közül a biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyeket a biztosítási szerzõdés szerinti biztosítási összeg tartalmaz. 6. Nem számítanak üzemszüneti veszteségnek a szerzõdésekbõl szerzõdések- bõl fakadó olyan büntetõ jellegû intézkedések (kötbér, bírság és ezekhez hasonlók) vagy kártalanítások, amelyek a gyártási és/vagy szállítási határidõk be nem tartása vagy egyéb átvett kötelezettségek miatt a biztosítottat terhelik. Nem minõsülnek üzemszüneti veszteségnek továbbá: a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendõ rendkívüli adó és illeték; b) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzemanya- gok megvételére történõ kiadások, ha azok nem az üzem- fenntartást szolgálják; c) olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek össze- függésben az üzemszünettel, pl.: tõkebefektetés, spekulá- ciós és ingatlanügyletek.