Common use of Üzleti titok Clause in Contracts

Üzleti titok. Ajánlattevő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy nem lehet üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy nem lehet üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő Ajánlattevő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy nem lehet üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevőAjánlattevő, által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy A fentiek alkalmazásában a gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy nem lehet üzleti titoknak nyilvánítani különösen. a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatottbemutatott ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,

Üzleti titok. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatjamegtilthatja a Kbt. 44. § (1) bekezdés alapján. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmétFelhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdés szerint a gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő A Kbt. 44. §-ban foglaltak szerint: (1) A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásbanhiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy . (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy A gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő A Kbt. 44. § (1) bek. alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő Az ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő által adott Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. kógens rendelkezései is kimondják, hogy az indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy Az ajánlattevő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) különösen  azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) ,  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) ,  az ajánlattevő, ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatottbemutatott  ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építésvagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,

Üzleti titok. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatban, ajánlatban hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja (Kbt. 44. § (1) bek.) A Kbt. 44. § (2) bekezdése szerint az Ajánlattevők figyelmét, hogy (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, ajánlattevő illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásbanhiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptkaz üzleti titok védelméről szóló 2018. 2:47évi LIV. tv. 1. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy A gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatbanajánlatában, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy A gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) különösen azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) , az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) , az ajánlattevő, ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatban, ajánlatban hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptkaz üzleti titok védelméről szóló 2018. 2:47évi LIV. törvény 1. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja (Kbt. 44. § (1) bek.) A Kbt. 44. § (2) bekezdése szerint az Ajánlattevők figyelmét, hogy (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, ajánlattevő illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő (1) A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy . (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők ajánlattevők figyelmét, hogy nem lehet üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, által az alkalmasság igazolása körében bemutatottE- mail: xxxxxxxxxxxx@xxx.xx | Honlap: xxx.xxx.xx

Üzleti titok. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásbanhiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy A gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatban, ajánlatban hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy A Kbt. 44. § (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, ajánlattevő illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy nem lehet üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatjamegtilthatja a Kbt. 44. § (1) bekezdés alapján. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmétFelhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdés szerint a gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatottbemutatott ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,

Üzleti titok. Ajánlattevő A Kbt. 44. § (1) bek. alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő Az ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. kógens rendelkezései is kimondják, hogy az Az ajánlattevő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) különösen azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) , az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) , az ajánlattevő, ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

Üzleti titok. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásbanhiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy A fentiek alkalmazásában a gazdasági szereplő nem lehet nyilváníthatja üzleti titoknak nyilvánítani különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatott